Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-11-02 / 44. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1890. évi 44-ik számához. 115 '105. Titkár jelentése a Zala-Egerszegen 1890. évi augusztus hó 19-én cseléd jutalmazással kapcsolatos szarvasmarha tenyészállat kiállításról. Jegyzőkönyv, felvéve Zala Egerszegen, 1S90. évi augusztus hó 19-én, a gazdasági egyesület által tartott cseléd jutalmazással kapcsolatos szarvasmarha díjazás alkalmával. Jelenlevők : Iláczky Kálmán a gazd. egyes, ügyvezető elnöke, Nagy Károly, Szily Dezső; Thassy Mikály, Thassy Miklós, Königmayer János, Kovács Károly polgármester, Nagy László, Farkas József, Skublics Zsigmond, Véssey László, Csertán Károly, Csutor János, Orosz Pál egyesületi tagok. Mindenek előtt fölolvastatott a rendező és bíráló bizottság megválasztott elnökének Skublics István bessenyői birtokos urnák levele, melyet az egyesület elnökéhez intéz; jelenti ebben, hogy nagymérvű szemgyuladása miatt az állatdíjazáson meg nem jelenhetvén, kiküldetésében a Il-od elnök ur által helyettesíttessék. Ennek folytán Königmayer János bíráló bizottsági 11 od elnök vezetése alatt a bizottság működését megkezdi ; minthogy azouban a biráló bizottság választott tagjai közül többen elmaradtak, a távollevők helyére a jelenlevő tagtársakból Nagy Károly, Háczky Kálmán és Thassy Miklós urak választattak, illetve kérettek fel. Sajnálattal kellett tapasztalni, hogy az érdeklődés a kiállítók részéről igen csekély volt, amennyiben a 4 kitűzött közigazgatási járásból és Zala Egerszeg r. t. városból összesen 1 tenyésztő 20 drb állattal vett abban részt; a kiállítás helye, ideje és egyéb feltételei pedig nemcsak a „Zalamegye" című lap és a gazdasági „Értesítő" utján, hanem közigazgatási uton 300 e célra készült „Értesítés és felhívás" által a legszélesebb körben közzététetett, s így fel sem tételezhető, hogy annak megtartásáról a nagy közönség értesülve ne lett volna. Tenyész növendék bika 4 mutattatott be, mindannyi nyugoti kevert fajú. Az első díjra egy sem érdemesíttetvén, a II. díjat, 3 drb 10 frankos aranyat, Thassy Miklós zala-lövó'i birtokos 1'/

4 éves barna tarka szép fejló'désű és siementhali jellegű bikája nyerte el. A Ill-ik díjat, 2 drb 10 frankos araüyat, Nagy Ferenc teskándi lakos és birtokos 1 éves zsernlyesziuű bikája nyerte el. A IV-ik dijat, 1 drb 10 francos aranyat pedig Fischel Mátyás zala egerszegi lakos és birtokos sötét vörnyeges 8 hónapos bikaborjuja nyerte el. Tehénre borjával : megállapított I-ső díjat, 4 drb 10 frankos aranyat, Ferencz Sándor söjtöri lakos nyerte el szép jellegű és kitűnően gondozott 3 drb vörös szinű állataival, 2

1 2 éves, 1 éves és 4 hetes üszők; származásuk állami berni apától és kevert nyugoti anyától. Ugvan Ferencz Sándornak a díjon kivül a szép gondozásért külön I-ső osztályú dicsérő oklevél is szavaztatott meg. A Il-ik dijat, 3 drb 10 frankos arany, nyerte : Toplak Ferenc csatári lakos verestarka tehene borjával. A lll-ik díjat, 2 drb 10 frankos aranyat, nyerte Katona István andráshidai iakos fehéres kevés veressel színezett tehene borjával. Megjegyzendő, hogy a kiadott progratnniban III ik díj tehénre borjával kitűzve nem volt ; ez azonban a ki nem adott díjakból a bizottság által a helyszínén célszerűnek találtatott, hogy felállíttassék. Üszőkre : Az első dijat, 4 drb 10 frankos arauyat, nyerte Nagy Ferenc teskándi lakos 2 éves verestarka üszője. A Il-ik díj nem adatott ki, erre nem lévén érdemesíthető állat. A Ill ik díjat, 2 drb 10 frankos aranyat, nyerte : egyiket Kovács József söjtöri lakos 8 hónapos verestarka üszője; a másik díjat, szintén 2 drb 10 frankos aranyat pedig Farkas Dömötör csatári lakos 1 1 2 éves sötétveres fehértarka üszője. A IV-ik díjból, mely áll 1 drb 10 frankos aranyból, nyertek: Ebedli József csácsi lakos 1V

4 éves zsemlye sárga fehértarka üszője ; Boronyák Vendel szent-erzsébethegyi lakos 1 év 1 hó korú verestarka üszője és Simecz Gábor zala egerszegi lakos 1 éves verestarka üszője. A többi bemutatott állat kitüntetésre méltó nem levén, a dijazás délelőtt 11 és fél órakor befejeztetett. A gazdasági egyesület által az állat-díjazásra kitűzött 38 drb aranyból, azon oknál fogva, mert díjazásra több állat alkalmasnak nem találtatott, csak 26 darab osztatott ki s igy fenn maradt még 12 drb 10 trancos arany, melyből a kiküldött bizottság célszerűnek látta, tekintve a nagyobb számú folyamodókat, s egyúttal óhajtván a jó és erkölcsös cselédeket lehetőleg megjutalmazni, még 10 drb 10 francos aranyat: azaz 50 frt összeget közforgalmi bankjegyre átváltoztatni és a gazdasági egyesület által ezen célra felajánlott 110 frtnyi díjhoz csatolni, hogy az 160 frtra emelkedjék. Beérkezett 19 kérvény, melyből kitűnik, hogy a leghosszabb szolgálati idő egy ugyanazon gazdánál 41 évre, a legrövidebb pedig 11 évre terjed. A díjazás a következőképen eszközöltetett : I. díjat 20 frtot nyert Böröcz György, szolgál 41 évet. 11. „ 15 „ „ Borszem Ignácz, „ 38 „ II. „ 15 „ „ Kovács István, „ 38 „ Hassai István, „ 30 „ Szekeres Ignác, „ 28 „ Kiss í'erenc, „ 28 „ Mánoki Ferenc, „ 26 „ Hermán György, n n 111. „ 10 „ 111. „ 111. 111. „ 10 „ 10 10 III. 10 III. „ 10 IV. „ 5 IV. „ 5 IV- „ IV. „ o 5 IV. „ Eger Ferenc, „ Mordai János „ Gyömbér Ferenc „ Tantalics József „ Horváth Ferenc „ Klinger Ferenc 26 26 21 23 19 15 15 IV. IV. IV. IV. 15 13 13 11 IV. díjat 5 frtot nyert Bognár István szolgál 15 évet. „ „ Zsámár Ferenc „ „ Takács József „ „ Szabó József „ „ Somogyi Józset összesen 19 kérvényre kiosztott összeg 160 frt, azaz egyszáz hatvan forint. A részben személyesen megjelent cselédeknek a megállapított julalmi összeg Königmayer János elnök ur által tartalmas és buzdító szavak kíséretében nyomban kiosztatott. A távol lévőknek pedig a megszavazott összeg, posta utján az egyesületi pénztárnok ur által — a cselédtartó gazdára címezve — elküldetett. Ezzel befejeztetvén a kitűzött díjazás, a jegyzőkönyv bezáratik és aláiratik. Kmf. Jegyzette : Orosz Pál sk., Königmayer János sk., e titkár. bir. b. elnOk,' A jelentés helyeslőleg tudomásul vétetik s az „Ertesítő"-ben közzé tétetni határoztatik. 116/104. Egyesületi titkár jelentése azon tagokról, kiknek letelvén tagsági kötelezettségük, az egyletből kilépésüket bejelentik. Tekintetes Közgyűlés ! A gazdasági egyesület rendes tagjai az alapszabályok 14. §-ban b) pontban előadattak szerint, rendes tagsági idejök letelte előtt 6 hónappal felszólitandók, vájjon kívánnak-e továbbra is egyesületi tagok maradni. Ezen szakasznak megfele'őleg a f. év végén letellő rendes tagsági idő figyelembe tartása mellett, felhívást intéztem az illető tag urakhoz. Erre a következő tag urak jelentették be kilépésüket : 1. Hollósy Józset Baja. 2. Günsberger Lázár A.-Páhok. 3. Jloss György Keszthely. 4. Stern Ignác Nemes-Szalók (Veszprémin.) 5. Sommer Sándor N.-Kanizsa. 6. Vissy János Gellénháza. 7. Közép-Apáti község, Nemes-Apáti. 8. Horváth Lajos Csonkahegyhát (előbb P.-Keresztúr.) 9. Csesznyák László Keszthely. 10. Kisfaludy Sándor Badacsony. 11. Zakál Henrik Csáktornya 12. Mesztrics Gábor plébános Dráskovecz. 13. Vértesy Iván ügyvéd Keszthely. Jelentem továbbá, hogy Nagy János rendes tag, nemes-vitai lakós meghalt. Kelt Zala-Egerszegen, 1890. szept. 30. Teljes tisztelettel Orosz Pál titkár. A közgyűlés a kilépést sajnálattal tudomásul veszi és az egyesület netán fenn álló követeléseinek épségben tartása mellett azt elfogadja. Miről egyesületi pénztárnok ur végzésileg értesítendő. 117 83. Az országban létesülő immúnis homokterületek térképét a földmivelésügyi miniszter ur megküldi. Könyvtárba helyeztetni határoztatik. 118/86. A sárvári tejgazdasági szakiskola programraja. Tudomásul vétetik. 119/90. A soproni kereskedelmi és iparkamra a közraktárak létesítéséhez közreműködését felajánlja. Helyeslőleg tudomásul vétetik 120 92. A tapolcai vincellér iskola működési szabályait tudomásul vétel végett a magas ministerium leküldi. Tudomásul szolgál. 121 94. H i R <1 e t M é II y a filloxerás szőlőknek a gyérítő eljárás utján való fentartásához szükséges szénkéneg, fecskendő készülékek és szénkéneg-tartány ok mily módon való beszerzésére vonatkozólag. I. A szénkéneg ára: a) a túrói gyárban, — Trencsén vármegye, vasútállomás Zsolna, — métermázsánkint 15 forint; b) az állami szénkénegraktárakban métermázsánkint 15 forint; c) a bizományi raktárakban ezen 15 frtnyi áron felül a raktárkezelő hatóság vagy testület, az utolsó vasútállomástól a raktárhelyiségig való tengelyfuvar költségének fedezése fejében és raktárkezelési díj cimén bizonyos mérsékelt pótilletéket vethet ki, mely a szénkéneg árához hozzá számítható. II. A fecskendők ára : A szénkénegező fecskendők ez idő szerint kétféle szerkezetben kaphatók: a) a franciaországi (Vermorel-téle) Excelsior-késziilékek, az eddigi 30 forintnyi ár helyett darabonkint 25 forintjával; b) hazai gyártmányú (Muschinék-féle) Hungariafecskendők, darabonkint 30 forintjával. Ez utóbbi fecskendők, az alább felsorolt állami- és bizományi raktárakon kivül az előállító Muschinek János géplakatosnál is rendelhetők (Budapesten, II., kapásutca 17.) Már most megjegyeztetik, hogy ugy az állami, valamint a bizományi raktárak a közvetlenül Francziaországból hozatott, illetőleg a nevezett géplakatos által előállított fecskendő készülékeket csak addi- fogják raktáron tartani, mig a m. kir. államvasutak gépgyára ezen fecskendő készülékek gyártását meg uern kezdi. Azon időponttól fogva, uiidőn e fecskendők az állam vasúti gépgyárban fognak előállíttatni, — mi előrelátha tólag a folyó év őszén fog bekövetkezni, miről a közönség annak idején hirdetmény utján értesíttetni fog, — az állami és a bizományi raktárak csakis nevezetfgép gyárból származó fecskendőket fognak raktáron tartani. Az államvasuti gépgyárban előállítandó készülékek szintén a fentmegállapított árakon, t. i. az „Excelsior" szerkezetűek 25 írtjával, a „Hungaria" szerkezetűek pedig 30 írtjával fognak árúba bocsáttatni. A kettő közti öt forint árkülönbséget, az utóbb jelzett szabadalmazott szerkezetű fecskendőkért a szabadalom tulajdonosának fizetendő öt forint szabadalmi díj okozza. Megjegyeztetik végül, hogy az államvasutak gépgyára azon időponttól kezdve, midőn a szénkéneg fecskendő készülékek gyártását megindítja, egyszersmind az elromlott készülékek javítását is el fogja vállalni. III. Hová intézendők a megrendelések 'í 1. Szénkéneget lehet közvetlenül a túrói gyárból rendelni; mely esetben a megrendelés a „rajeczi szénkéneggyár igazgatóságának (Deiling Gusztáv mérnök urnák)" címezve Bécsbe, IX., Fluchtgasse 2. intézendő. 2. Szénkéneg, fecskendő készülékek és tartányok iránti megrendelések még a következő állami és bízó mányi raktárakhoz intézhetők : a) a budafoki állami raktárra nézve a budapesti, b) a tarcaii „ „ n a tarczali, c) az érdiószegi „ „ n az érdiószegi, d) a ménesi „ „ n a ménesi vincellériskola igazgatóságához ; e) az egri bizományi raktárra nézve Eger város tanácsához, f) a beregszászi bizományi raktárra nézve a beregvármegyei gazdasági egyesülethez, g) a medgyesi bizományi raktárra nézve Medgyes város tanácsához, h) a pécsi bizományi raktárra nézve Pécs sz. kir. város közönségéhez, i) a veszprémi bizományi raktárra nézve a veszprémvármegyei gazd. egyesülethez, j) a gödöllői bizományi raktárra nézve a gödöllői borászati szövetkezethez, Megjegyeztetik, hogy mindazoknak, a kik szénkéneget vagy fecskendőt vásárolnak, egyidejűleg megküidetik a ministerium által erre nézve kiadott kezelési utasítás. IV. Megrendelési határidők. Tudvalevő dolog az, amire az érdekeltek az említett kezelési utasításban is figyelmeztetve vannak, s amire e helyt újból felhivatik figyelmük : hogy a szénkéneggel való gyérítési eljárást az évnek három szakában lehet sikerrel ketesztülvinni; és pedig: a) a tavaszi gyérítést — a föld fagyának fölengedése után — a szőlő uedvkeringésének megindulta előtt; tehát március hó folytán, az időjárási viszonyok szerint körülbelül április közepéig ; b) olyan időjárási viszonyok közt, melyek esetleg a tavaszi gyérítés keresztülvitelét akadályozzák ; vagy olyan nyirkos és kötött agyagtalajokban, melyek őszkor és tavasakor nem bírnak eléggé kiszikkadni: a nyári gyérítést a szőlő elvirágzása után — jun'us hó második felében és julius hóban lehet sikerrel keresztülvinni; végül: c) a harmadik gyérítési időszak az ősz, vagyis a szüret utáni idő, mielőtt a fagyok beállanak, tehát október és november hónapok. Azoknak, a kik állami, vagy bizomány

; raktárból szénkéneget kiváunak nyerni, vonatkozó megrendeléseiket — hogy azok figyelembe vehetők legyenek — legalább két hónappal azon gyérítési időszak beállta előtt, a mely időszakban az eljárást keresztülvinni óhajtják, az illető raktárkezelőséghez kell jutniok; és pedig a) a ki a tavaszi, tehát márciusi gyérítésre kíván szénkéneget nyerni: legkésőbb január hó l-ig; b) a ki a nyári, tehát juniusi gyérítésre kívánja a szénkéneget: legkésőbb ápril l-ig; és c) a ki őszkor akar gyéríteni: legkésőbb augusztus l-ig (az idénre kivételesen szeptember hó 10-ig) az illető raktárkezelőséghez kell, hogy juttassa vonatkozó megrendelését, ugy a szénkénegre, valamint az eszközökre és tartányokra is. A jelzett határidőig beérkezettt megrendelések foganatosításához szükséges szénkéneggel, tartányokkal és eszközökkel a raktárak az illető gyérítési időszak beálltáig tel fognak szereltetni, ugy, hogy ezen megrendeléseket kellő időben foganatosíthassák. A határidőn tul beérkező megrendelések azonban csak annyiban fognak figyelembe vétetni, a mennyiben azt az idején érkezett megrendelések foganatosítása után netalán szabad rendelkezésre maradó készletek megengedik. V. Szénkéneg tartányok. A szénkéneg szállítására jelenleg háromféle tartányok vaunak használatban, és pedig: 1. a mintegy 500 kgm. és 2. a mintegy 100 kgm. űrtartalmú vashordók, továbbá 3. az ujabban használatba — 25 kg. ürtarlalmú — csavarzárral elzárható cink-bádog tartányok. 1. Az 1 alattiak elsősorban lehetőleg a szénkéneg] gyár és a raktárak közti forgalom ellátására lévén hivatottak : amennyire lehetséges, kerülendő lesz az, hogy a nagyobb tartányok a magán megrendelések foganatosítása céljából vétessenek igénybe, 2. A raktárakból aránylag távolabbi vidékekre irányuló vasúti szállításokra alkalmasabbak az 1 mm. űrtartalmú kisebb vashordók. Miután azonbau ilyenek