Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-05-11 / 19. szám

Tudomásul vétetett a belügyminiszter leirata, mely szerint az adófelszólamlási bizottság elnökévé Szigethy , Antal, alelnökévé Skublics István neveztettek ki. Az 1890—1892 ik évekre alakítandó egyenes adófelszólamlási bizottságba tagokul a megye részéről Skublics István, Háczky Kálmán, Isoo Alajos és Szily Dezső törvényhatósági bizottság' tagok választattak. A községek pénzkezelésére vonatkozó szabályrendelet tervezete kinyomatva a tőszolgabiróságok utján az érdekelteknek tanulmányozás és esetleges véleményadás végett megkiildetvén, a beküldött javaslatokhoz képest a tervezet készitésével megbízott bizottság a szabályrendeleten a szükséges javításokat megtette s e javitások alapján átdolgozott szabályrendeletet elfogadás végett a közgyűléshez beterjesztette, mely azt változatlanul elfogadta s a belügyminiszterhez való fél terjesztését elhatározta. Zala-Elgerszeg rend. tan. városnak a városi mér nöki állással kapcsolatos teendők szabályozása tárgyá ban készített szabályrendelete jóváhagyatott. A megyében iétező és tervezett helyi érdekű vasutakat építő „Müncheni Lacolbahn Actien Gesellscbaft ama kéretnének, hogy a megyei hozzájárulás első részlete után késedelmi kamat fizettessék, a közgyűlés helyt nem adott. Vízi-Szent-György, Tördemicz, Örvényes, NemesVita, Csopak, Arács, A.-Domború, Kraljevecz, Kottori községek és Tapolcza nagy-község községi szervezési szabályrendeletei jóváhagyattak. A megye 1890. évi oktoberi közgyűlésén a 600.000 frtos vasúti kölcsön felvételét mikor megszavazta, határozatilag kimondotta, hogy az egyes helyi érdekű vasutak a kapott összeg mérvéhez képest törzsrészvényeket tartoznak a megyének adni. A Keszthely—Balaton— Szent-györgyi helyi érdekű vasút igazgatósága az ezen vasút segélyezésére megállapított 15.000 frt ellenében törzsrészvényt nem akart adni, minek folytán az összeg kiutalása alispánilag felfüggesztetett, mely ellenében az igazgatóság a közgyűléshez fordult. A közgyűlés az állandó választmány javaslata alapján határozatilag kimondotta, hogy amint a többi helyi érdekű vasút, úgy a Keszthely—Balaton—Szent-györgyi helyi érdekű vasút is tartozik a megyei segélyösszegnek megfelelő névrétékű törzsrérzvényt adni ellenértékül. Olvastatott e vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter leirata, melyben kijelenti, hogy a vármegye közönségének azon kérelmét, hogy Zala Egerszegen egy főgymnasium létesítését a maga részéről támogassa, nem találta teljesíthetőnek; mert eltekintve a keszthelyi algymnasiumtól, a megye területén Nagy-Kanizsán már van egy teljes főgymnasium s mert téves azon felfogás, hogy a Szent-Benedek rend által a tanulmányi alapba tizetett évi 20.000 frt egy új középiskola fentartása céljából állana rendelkezésére, holott ezen összeg, mint a tanulmányi alap költségvetésében állandó tételként szereplő évi bevétel, az összes kir. gymuasiumok szükségleteinek fedezésére szolgáló évi bevételnek ki nem hasítható részét képezi. Skublics Jenő bizottsági tag felszólalásában kijelenté, hogy a vármegye közönsége e miniszteri leiratot nem veheti egyszerűen tudomásul ; mert ezen ügy nem pusztán Zala-Egerszegé, hanem az egész tnegyéjé, főkép most, midőn a megye székhelye a legközelebb megnyitandó lielj i érdekű vasúttal valósággal a megye küzpo ntjává válik és rohamos haladása, nem különben nagy számú intelligentiája mellett jogosan elvárhatja, hogy kebelében ily intézet létesíttessék. Beszéde folyamán — a felolvasott okirat alapján — előadja, hogy már 1845-ben a megyének közóhaját képezte a megye székhelyén egy főgymnasium létesítése; ugyan csak főgymnasiuinot kért a megye a hatvanas években is s tekintve a legmesszebbre menő áldozatokat, j melyeket Zala-Egerszeg városa e célra legújabban kész | séggel felajánlott, indítványozta: mondja ki a közgyü- , lés, hegy ezen ügyet megyei ügynek tekinti s a minisz- ' terhez a történeti adatok hű felsorolása mellett újabban I felirat intézteo.-, a megye székhelyén tó'gymnasium I l létesítése érdemében s egyúttal egy bizottság választassák, mely ezen ügyet éber figyelemmel kísérje s egyúttal a miniszternek az esetleg szükséges adatokkal és felvilágosításokkal szolgáljon. A közgyűlés a tett indítványt egyhangúlag, általános helyesléssel fogadta, a felirat intézését elhatározta, a szűkebbkörű bizottság tagjaivá Csertán Károly alispán elnöklete alatt Skublics Jenő, Gózony László, Kovács Károly, Balaton József, Fábiánics Gyula és Nagy Károly bizottsági tagokat választotta. A magyar tudományos akadémia a magyar szent koronáról, alkotmányunk jelképéről készült diszművet megküldvén, a közgyűlés azt köszönette.l fogadta s levéltárba helyeztetni határozta. Báró Putheáni Gézának, mint Tapolcza—sümegi helyi érdekű vasút érdekeltsége eluökének ama kérelmére, hogy az ezen vasútra megszavazott megyei hozzájárulás 20

0/„-ka már most kifizettessék, a közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy mihelyt a vasút épitése tényleg megkezdetik, a kért 20% rögtön kiutalványoztatik. Baksa, Vonyarcz, Vashegy, Légrdd, Derzsimovecz, Csabrendek községekuek községi kölcsön felvételére vonatkozó képviselőtestületi határozatai jóváhagyattak. A Perlak község tulajdonát képező komp bérbeadására vonatkozó szerződés, Légrdd községnek a déli vasút társulat ellen határigazitás iránt indított perében létrejött egyezség megerősíttetett. Sümegh kérelmére a sümeghi önkénytes tűzoltó egylet részére szükséges helyiségül a vármegye tulajdonát képező épület egy részének bérbeadása elhatároztatott. Előterjesztett Tűrje község elöljáróságának és a premontrei rend megbizottjának folyamodvanya vásári helypénz árszabályzat megállapítása iránt. A közgyűlés a kérelemnek helyt adott és a szent-grótihoz hasonló árszabályzat megállapítása határozatilag kimondatott. Szécsi-Sziget község elöljárósága ama kérelmének, hogy a kirótt közmunkaváltság engedtessék el, a köz nyülés helyet nem adott. A sárhidai, domasineczi, czirkovlyáni f. évben megtartott községi tisztujítások — a benyújtott fellebbezésekre — mivel a tisztújítás körül a szabályszerű eljárás nem tartatott meg, megsemisíttettak s uj tisztújítások foganatosítása mondatott ki. A baksai községi jegyzői választást a közgyűlés jóváhagyta. Légrád község képviselőtestületének határozatát községi ingatlanna I felekezeti iskola célokra leendő átengedése iránt a Közgyűlés jóváhagyta. Ugyancsak jóváhagyatott lityeháza közsép képviselőtestületének községi ingatlan elc-ierélésére vonatkozólag hozott határozata, valamint Tihany község—- elöljáróságának malomkőbánya bérleti szerződése, Tekenye községnek községi ingatlan eladását tárgyazó határozata. Vullária, Derzsimovecz, Orehovicza községek képvi selőtestületeinek a községet illető italmérési kártalanításból előleg felvételét rendelő határozatai törvényhatósági jóváhagyást nyertek, valamint Paszta-Ederics köz ség képviselőtéstületének telekkönyvi kiigazítást engedélyező határozata. Tapolcza községnek az italinérési jog hasznosítása tárgyában hozott határozatát a közgyüiés — mivel az nem szabályszerűen hozatott — megsemmisítette. Pola község képviselőtestületének ingatlan szerzésére vonatkozó határozata megsemmisíttetett s a felmerült hiányok pótlása elrendeltetett. A kereskedelemügyi miniszternek a közutakról és vámokról szóló 1H90. I. t. c. végrehajtása fárgyában kibocsátott körrendelete felolvastatván, a közgyűlés hatáskörébe utalt teendők, nevezetesen a törvényhatóI sági utügyekre vonatkozó szabályrendelet megalkotására, • a törvényhatósági utvonalak hálózatának megállapítá sára, a törvényhatósági műszaki közegek személyzeti létszámának megállapítására, átalában miuden, a közemlfe a jeles férfiú kimagasló érdemeit, a kitűnő szolgálatokat, melyeket úgy a hazának, mint a trónnak tett ; jelezé, hogy a megboldogult jeles hazafi gyászszertartásán a vármegye küldöttségileg volt képviselve s a megdicsőült ravatalára a vármegye nevében koszorú helyeztetett, és lelki üdveért gyászisteni tisztelet tartatott; ezekhez azonban inditványozá, hogy a közgyűlés jegyző könyvileg örökítse meg hazánk e nagy fiinak kiváló érdemeit és a gyászoló családhoz részvétiratot intézzen. Főispán őméltóságának ez indítványa egyhangú helyesléssel fogadtatott el. Olvastatott Szapáry Gyula gróf leirata, melyben miniszter elnökké történt kineveztetéséről és Bethlen András gróf földmivelésügyi miniszter leirata, melyben nevezett minisztérium vezetésének átvételéről értesíti a vármegyét. Balaton József zala-egerszegi esperesplebánosnak lelkss szavakban előadott és általános helyesléssel fogadott indítványára a vármegye törvényhatósága üdvözlő feliratban ad kifejezést törhetlen ragaszkodásának az új miniszterelnök gróf Szapári Gyula, az új földmivelésügyi miniszter gróf Bethlen András és az egész kormány irányában. Fábiánics Gyula az alispáni jelentéshez szólva, beszédében méltatta közigazgatásunk rendszeres és szorgalmas működéssel keresztül vitt állapotát, melyért az elismerés oroszián része megyénk közszeretetben álló, ügybuzgó alispánját illeti; másod sorban méltatta az egész tisztviselői karnak elismerést érdemlő, fáradhatlan tevékenységét. Az érdem ezen elismerése mellett szomorúan tapasztalja az alispáni jelentésből, hogy 67146 tanköteles gyermek közül még 12.865 nem jár iskolába. Mint gazda ember, ismeri a népet, annak gondolkozás módját s tudja, hogy a tankötelezettség a legtöbbnél egy kötelező nyűg, mely alól minden áron szabadulni akar; inert gyermekét a legtöbb esetben a magán őrzésre használja. Élénk színekkel ecsetelte ezen magán őrzésnea a tanköteles gyermekekre káros hatását s inditványozá, hogy a csendőrségnek szolgálati utasításban adassék ki, hogy a magán őrzőket a legnagyobb figyelemmel kísérjék és úgy a napontai őrjáratok alkalmával, mint magán bejelentés esetén a magán őrzőket, illetve azok gazdáit vagy szülőik neveit jegyezzék fel és az illetékes hatóságnak jelentsék fel. A közgyűlés, tekintve, hogy a megye fennálló szabályrendelete értelmében 10—12 éves tanköteles gyermekek őrzésre nem alkalmazhatók, e szabályrendelet szigorú megtartásának céljából utasíttatja a csendó'rséget, hogy járlataik alkalmával a legszigorúbban ügyeljenek arra, hogy tanköteles gyermekek őrzésre ne használtassanak s ahol ilyeneket találnának, azoknak szüleit szigorú megbüntetés végett az illetékes hatóságnak jelentsék be. A magán legeltetés általános eltiltását vagy bizonyos korlátok közé szorítását illetőleg a megyei gazdasági egyesület megkerestetik, hogy ezen ügyet tüzetes megvitatás tárgyává tevén, ha annak fentartását szükségesnek tartja, e részben tervezetet készítsen, melyet az állandó választmány megtárgyalván, annak véleményes jelentése alapján kerülne a köz I gyűlés elé. Ezen ügygyei kapcsolatban a közgyűlés örömmel vette tudomásul az alispán ama kijelentését, hogy bár még vannak tankötelesek, kik iskolába nem járnak, azonban e téren is, mint általában a népoktatás terén megyénkben rövid néhány év alatt jelentékeny és örvendetes haladás észlelhető, amit részben a megye tanfelügyelőjének fáradhatlan tevékenysége és iigybuzgósága eredményezett. A vármegyei házipénztár, utíentartási-,betegápolási-, katonabeszállásolási-, meter-, közigazgatási fogház-, erdészeti alapokról szerkesztett 1889. évi zárszámadások, továbbá a megyei árvapénztár, a gyámpénztári tartalék alap, tüzkárbiztosítási alap, a befolyt birságpén zekről szerkesztett 1889. évi számadások, ugy ZalaEgerszeg és Nagy-Kanizsa városok gyáinpéuztárainak 1889. évi számadásai megvizsgáltatván, helyeseknek találtattak és a számadók részére a felmentvény megadatott. Ki mer hajlékot nyitni enyheül t A csiiggedettnek ápolást ki ad t Ki nyújt hűs cseppet dallamos ajkára Italt ha kér, aléltan, letegen . . . ? Vidd asszonyodnak, stb. Repülj útadra most . . . de nem, ne még, Szárítsd fül nedvesült szárnyaidat: Nehéz vagy a könyhullatás miatt, Melylyel emlékének áldozék. Majd csak felszárad a köny . . . ámde a bú? Oszlik talán egy hosszú életen ..." Vidd asszonyodnak, stb. Aztán a teljes kétségbeesést ismét némi reménykedés váltja tol. — „Egressy Gábornak" címűben, midőn a híres tragik us színészt, Petőfivel együtt közös barátjukat, bujdosásból való visszatérésekor lelkesen üdvözli, Petőfit így siratja: Hajh ! Csak egy nem akar éledni — hiába Jött a lanyha szellő, kikelet nyilása, Es a nyári harmat . . . 0, kit úgy szerettem, ó, kit úgy szerettél, A közös barát, nincs örömünnepednél, Lantja mélyen hallgat. De fátyolt a búra! — ,s melylyel köszöntélek, Ne legyen legalább halotti ez ének; S'.ólj, vidámabban, lant! Az öröm, hogy itt vagy, képtelen reménynyel Csalogat : ki tudja, hát ő nem jön-e el !- . . . Hátha eljő — s dalland !

u 1851-ben írott szép allegóriájában „A dalnok búja" Bénire és Petőfire vonatkozik e pár sor : „— — — — Láttam Leonidást Thermopylaeben, És l urteust lanttal kézében, Buzdítni a csatát ..." „Emlények" címén később egy verssorozatban önti ki reménytelenségét, bánatát. „ Ki nékem álmaimban Gyakorta megjelensz, Korán elhunyt barátom, Van e jel síri fádon, Mutatni, hol pihensz ? Oh ! viert hiába költ már A hír nekem mesét, Hogy még tán eljövendesz : Tudom én mit jelent ez Ellenmondó beszéd, Hány bús alakban látom Ejente képedet! Sírból megannyi árnyak . . . S kik onnan visszajárnak, Nem hoznak életet.

u „Behantolatlan áll Hamvai fölött a hely. Hol, merre nyugszik ő, Nem mondja semmi kő, Nem mondja semmi jel." „De nyugszik immár csöndes rög alatt, Nem bántja többé az egy gondolat. Mely annyit érze, hamvad a kebel, Nyugalmát semmi sem zavarja fel. A lázas álom, a szent hevülés, Ama fél jóslat . . . vagy fél örülés, Mely a jelenre hág, azon tipor S jövőbe néz — most egy maroknyi por. De jól van így. Ó nem közénk való — S ez, a mi fáj, ez a vigasztaló. A köny nem éget már, csupán ragyog ; Nem törlöm még le, de higgadt vagyok.

a stb. Ezen verssorozat az utolsó az ötvenes évekből, mely Petőfi emlékével foglalkozik. Arany nem volt termékeny költő; lyrai költeményt épen keveset irt. — Sejtelme nem csalta meg Petőfi sorsa felől ; hiába jöttek a szállongó hirek, hiába ébredezett a reménység a hivők szivében : Petőfi többé nem került elő. — Sorsosai elbeszéléseiből, följegyzéseiből világosan kitűnt, hogy a segesvári csatában esett el. Arany múzsája 49 után harminc évvel még egy bucsu-dalí. zeng Petőfi emlékéhez „Harminc év múlva" cimen. Első és utolsó versszaka a következő : „Almaimat gyakran látogatod most is, Rég sir jedez, oh de nem nyughatol ott is, 11a ugyan jámbor kéz tenéked sirt ásott, S nem temetetlen bolyg földi alak-másod. Hanem én, ki veled testben együtt éltem, Elborulok néha s iszonyodva kérdem : Vad kozák a lándsát hü szivedbe told? Vagy fejszével ütött agyon buta oláh ?" Most már az a másik szív sem fáj, nem töpreng költő-társa halála felett. — Az igazak, á megdicsőültek között találkozhatnak ! — Mi pedig a végzetet áldani meg ne szűnjünk, a mely nemzetünket ilyen két nemes jellemű, zseniális költővel ajándékozta meg. RétUi Gábor,