Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)
1890-05-11 / 19. szám
Melléklet a „ZALAMEGYE" 1890. (m 19-ik számához. talára egy alispán elnöklete gyűlés feladatához tartozó intézkedések javaslatba hozabizottság küldetett ki, melynek |tagjai azalatt a tiszti főügyész, főszámvevő, központi járási főszolgabíró, a kir. építészeti hivatal főnöke, egyik megyei aljegyző, továbbá Skublics Gyula, Gyömörey Gáspár, Kozáry Aurél, Bogyay Máté, Vizlendvay József, Koller István, Nagy Károly, Skublics Jenő, Szily Dezső, Isoo Alajos, Csilíagh Gyula, Deák Mihály, Hajós Mihály, Schmied Emil, Szabó Iiure és Molnár Elek megyei útfelügyelők. Alispáni jelentés a megyei törvényhatóság május 5-iki közgyűlésére. (Folj tatás.) A vármegye területén mult évben előírásban volt egyenes adónak és hadmentességi díjnak esedékessé vált összegeiről, az ezekre teljesített befizetésekről, ugy a feuálló tartozásokról következőket van szerencsém előterjeszteni. • ~a Kod? orq N , CB 83 S5_ » 83 «B n> £ 3 g S • & o 3 2 5' s= CO p 83 3 Ot-1 cd 3 CU < & <y> tó tó oo oo tó tó — — — O-lfflOW^tO® üi üi oo —• — 43- os rfi OT » C OC CC C M X to W c o ft - o © -i ffl H- -1 Ül ^ C OS ii. ti Ól ff! O M M CO OO 4^ O CO -CO' Os tó >—' — -J W co O -J -J cd -J tó O ^i * tű 00 Üi_©_© oc oc -a o. H Ol OJ W — tó tó — ai ui ^ co oo w - Cn -3 O OS <35 O ü< — — tó 4^ tó O <33 <35 INS — — o <33 tó tó — © —' -jOiWU'^ü'Oíffii Ü* os oc a a -j x oo M O-O^lCOitiXCJhb. CO í.aitOi-'^OOíW ~ co to~~ M * tó 00 OS co oo tó Ül uitótóüitóososto — C34*.tóOCCOÜi>£. 0COS0S-JC00S4^00 csxao-ooxWM. ^-x^ffscnMX CC^li-MtűCCtíifk m o o © Ül l—> ~ <1 CO tó Ol O B3 -5005wff>^cu0c W0lül?00!0ülffl 43.tóCOOS-J**COtó ül 00 Ifi © co tó oo oo tó 00 tó tó Üi tó ccT"~ to~~" tó — — O <35 -J CO tó 4»- tó ai ©4*-ÜitótóÜiOSOS o; m tó ci co ffs O cc a - co — tóüi OS OC c; tó O Ül Ül ^-aüiWtóWHOc ^ÜI^ÜIOOI^COO tó <33 oo Ül o tó — — »-» — tó >-' XtótóC3W-Jü3W (fi-OS— 4*-©C5l—'-4 — Otó4^—'4^-00^p CD w $3 CLi o83 FT CD 83 CD cn? B 3 P CÜ < 7? £• ts CDOO CD -5 £L CDoo 00 00 CD< 05 00 oo CO CD< O: CD cr? 83 E: ÍT O Eh v: S S5 2. B 83. 9 CD co oo co CD< cocntóüio-t^^'-o íí m x a üi w o <35 — CO —> <33 C3 tó <35 00 00 00 tó Ül ül 00 CO 00 1—' tó oc co GO © © OS CM <35 OS —' © OS CO ül | Ül 1 ül Ül 1 1 1 o © 1 © © 1 1 1 í—* <—' Üi OS os OS tó 00 4X Ül tó CO i—» 00 tó tó t—* <33 Ül tó OS — 1 00 OS CO 00 CO 1 ül 1 1 ül Ül I 1 ü> 1 o 1 1 © © 1 1 © _ co OS i—' tó — t—» OS tó tó co 00 00 co <33 <—* tó ^ OS tó oo Ül © 1—* — o ÍO Ül Ül © <35 ül co co ül cc © -J <33 OS tó ül © 4*. <35 ^ 1—' 00 CO ül OS © CO to CO C5 Ül CO ül ül OS <33 OC cc OO —J co <35 1—' tó 35 OS — 1 tó <35 <33 OS © tó OS <35 oo <35 Ül © -J <35 00 — Ül -J OS tó Ül co Ül oc co tó tó CO 00 rs co IO tó tó _ 1—* tó <33 CO íi tó 43OS -a tó —.] . Ül <33 —J OS os 00 © o —] OS OS tó co 4» tó OS OS CO -J os tó CO ö f "<33 oo -J tó Os "oo OO © C5 CO © OS * <33 rc IO co co sT <1 ~ aq 83 CDpr — oo oo co CI>< co oo 00 CDCD CO — oo O! 53 CD< H O: CTQ o N CD ü. N 2, a s Sf ^ CD 83 CO co CO CD< gr sr ao QE S ^t 00 OD co < j; 99 Sj o> Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság f. hó 6-án tartotta Svastits Benő főispán őméltóságának elnöklete alatt május havi közgyűlését. A gyűlés elején Csertán Károly alispán tüzetesen válaszolt a hivatalos iratok alapján Koller István bizottsági tagnak a május 5-iki törvényhatósági ülésen a veszprémi püspökség által az alsó páhoki még nagyon is fiatal erdőnek kivágatása tárgyában tett interpellációjára. Az alispán előterjesztéséből meggyőződött a bizottság arról, hogy a megyei erdészeti albizottság a vágatásra az engedélyt nem adta meg, mely végzést a püspökség a minisztériumhoz megfellebbezte, azonban a minisztériumtól ezen ügyben a vármegyéhez még semmi irat sem érkezett. E jelentést a bizottság tudomásul vette és megkeresi az erdészeti albizottságot, hogy e szóban forgó ügyben saját hatáskörében a szükséges intézkedéseket sürgősen tegye meg. Zala Eger szeg városának a kórháznál a gondnok fizetésének 300 frtról 500 írtra való felemelését tárgyaló határozatát a minisztérium véleményezés végett a közigazgatási bizottságnak megkiildvén, a bizottság párto lólag terjeszti fel a tervbe vett fizetés felemelést. Dr. Auguszt Zsigmond és társainak az orosztonykiliináni községi útnak a megyei utak sorába való felvétele tárgyában beadott kérvénye előterjesztetvén, illetékes intézkedés céljából kiadatik az alispáni hivatalnak j Tudomásul vétetett a pécsi posta- és távirda igaz- [ gatóság átirata, melyben tudatja, hogy a zala-merenyei l postahivatal f. hó 15 ével beszüntettutik. Előterjesztetett és tudomásul vétetett a kereskedelmi miniszter le rata, melyben tudatja, hogy a Sümeg állomásból kiágazólag Ta, olczáig vezetendő helyi érdekű vasul építésére az engedélyt megadta. Skublics István bessenyei földbirtokosnak kérvénye, melyben a Csáktornya—ukki helyi érd. vasútvonal mentén Bessenyő mellett több parallel ut létesítését és a vízlefolyás kellő szabályozását kéri, továbbá Morandini Bábut Csáktornyái lakosnak kérvénye, melyben ugyanezen vasútvonal mentén, a Dráva-Szent Mihály község határában fekvő gőztégla gyárába két átjáró ut és egy áteresz létesítése iránt folyamodik, Bak község elöljáróságának kérvénye, melyben szintén a Csáktornya—ukki helyi érdekű vasulvonalon Bak község határában egy utjáró megváltoztatását kéri, D:rvarics János és társainak kérvénye, melybeu a szent kozma-dombjai határban fekvő Gutorföld állomásnak „Gutorföld—Szent-KozinnDombja" elnevezése iránt kérelmeznek, a kereskedelmi minisztériumhoz pártolólag terjesztetnek fel. Tudomásul vétetett az építészeti hivatal főnökének jelentése, hogy Schleiffer Lázár pacsai lakos gőzkazánja közveszélyesnek találtatván, annak használata betiltatott. Olvastatott a kir. építészeti hivatal főnökének jelentése, mely szerint a helyi érdekű vasúton városunk határában a Zala folyón készített híd és áteresz az árviz levezetésére — mint a legutóbbi árviz beigazolta — nem alkalmas s városunk alatt ezen árviz csak úgy lesz levezethető, ha a csácsi utca végén megfelelő hoszszuságú Ilid készíttetik, mivel az árviz lefolyása abban az irányban van. — S mivel a Zala folyó mentén más helyeken is vannak ily hiányok, Zalabértől egész Égerszegig az átereszek és hidak, úgy Alsó Lendvánál is, a kir. építészeti hivatal által tüzetesen megvizgálaudók s úgy a Zala-Egerszegen már tapasztalt, valamint ezen hivatalos vizsgálat alkalmával tapasztalandó hiányok orvoslása végett a kereskedelmi minisztériumhoz felterjesztés tétetik. A közigazgatási bizottság tudomásul vette Skublics Gyula bizottsági tag jelentését az Epstein—Scheiber-féle gyárhoz a süraeghi helyi érdekű vasúttól vezető vágány műtanrendőri bejárásáról. Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadja, hogy a közoktatásügyi miniszter a csáktornyai állami tanítóképezde tornacsarnoka helyének az igazgatótanács és kir. építészeti hivatal meghallgatásával leendő kijelölését, nem különben a munka szabályos átadását elrendelvén, megtett intézkedéseihez képest az építkezés már május hó közepe előtt kezdetét veendi. — A közoktatásügyi miniszter a balaton-füredi szeretetháznál teljesítendő helyreállítási munkákra ezen időszakra 2808 forint 68 krt engedélyezvén, az elrendelt nyilvános árlejtés e hó 16-ára tűzetett ki. — A közoktatásügyi miniszter a perlaki áll. elemi iskola új épületének felszerelésére 435 frtot, a csáktornyai képezde szőlőtelepének ez évi művelésére 265 frtot, a zala egerszegi polgári fiú iskolának tanszerek- és könyvek beszerzésére az 188° ,,,-,-ik tanévi fölöslegből 200 frtot engedélyezett. A miniszter a vármegye iparos tanonciskoláinak a vármegyei ipariskolai alapból az 188%,,-ik tanévre 1350 frt segélyt engedélyezett és pedig a keszthelyinek 250 frtot, a nagy-kanizsainak 400 frtot, a sümeghinek 200 lrtot r a tapolczainak 200 frtot, a zala-egerszeginek 300 frtot. — Ezen dőszakban volt Csáktornyán, hol az igazgatótanácscsal a tanítóképezde több fontos ügyét a minisztériumtól időközben érkezett rendeletekhez képest megtárgyalta. — Sárhida község elöljáróságával az iskola elhelyezésének és építésének körülményeit újabban megtárgyalván, őket az iskola jellegéből kifolyó további intézkedésekre felhívta. — A zrinyi-falvai állami iskola gondnokságával egy ottan felállítandó 2-ik tanítói állomás szervezése vagy esetleg a mai állapotnak egy NagyFalváu felállítandó s két tanítóval ellátandó áll. iskolához viszonyítása ügyében megállapodásra jutott. — Ugyancsak egy Nagy-Falván felállítandó áll. iskola érdekében a miniszterhez teendő felterjesztéshez szükséges összes adatok beszerzése ügyében már intézkedett. — A nagy-kanizsai izr. hitközség ezen időszakban egy elemi és középki reskedelmi iskolája közé állítandó s már az 1890 91. év elején megnyitandó négy osztálvú polgári fiú iskola engedélyezése iránt adott be kérvényt a miniszterhez. — Petőhenye község elöljárósága a megnyitandó iskola helyisége építkezésének befejezését jelenti. — Fitos Márton miniszteri iskola látogató jelenti, hogy Nagy Lengyel község az iskola felépítése érdem ben 1889. évi november hóban felvett jegyző könyvben foglaltakhoz képest az anyag beszerzését megindította s a tanév kezdetéig az új helyiséget rendeltetésének átadandja. — Szent Balázs község az iskolaszéki elnök jelentése szerint az iskola elhelyezése céljá ból a palim urodalomtól egy házat vett meg. - Az alsó-lendvai járás főszolgabírója Kily Nándor hátralékai ügyében hozott végzést végrehajtotta. — A személyi ii^yek rendelkezésével összefüggő szellemi állapot elbírálása céljából meglátogatta a baki községi iskolát. A tanfelügyelői jelentés tudomásul vétele után felszólalt Skublics Jenő bizottsági tag s utalva arra, hogy mind a tanfelügyelői jelentések, mind a megye gyűléséhez U'i jesztett alispáni jelentésben foglalt tanügyi események fényesen igazolják, hogy megyénkben egy téren sincs oly szép haladás, mint a tanügy terén. És az e téren elért, közmegnyugvást keltő siker kivívásában az oroszlán rész megyénknek fáradhatlan buzgalraú tanfelügyelőjét, dr. liuzsicsk.t Kálmánt illeti s indítványozta, hogy ezért neki jegyzőkönyvileg a legnagyobb elismerés nyilváníttassák, mit a bizottság egyhangú helyesléssel elfogadott. Magyar Károly új udvari, Hajdú József pakodi tanítók választása megerősíttetett. YVache Adolf kiskoniárouii tanitó hátráléka ügyében elsőfokú határozat hozatala céljából a járási főszolgabíró megkerestetik. Az alsó-lendvai és keszthelyi polg. iskolák, a bagladi, pórszombati, goricsáni elemi iskolák 1888,9-ik tanévi, a bessenyei elemi iskola 1887 ;8-ik tanévi, a petriventei elemi iskola 1887/8—1888/9. tanévi számadásai a minisztériumhoz felterjesztetnek. Színészet. Szombatou (3-án) Királyfogás nagy operett került szinre. Az előadást sikerültnek nem mondhatjuk. Ily operetthez díszletek, jelmezek kellenek, amik itt hiányzanak ; e mellett a társulat operettek előadásához kellő erőkkel sem rendelkezik. Vasárnap (4-én) Angyal Bandi a puszták fia érdekes népszínművet adták. Mátray Andor szerepében jól megállta helyét; Moóryné jól alakított; sikerült volt külöuöseu az utolsó felvonásban találkozása fiával, a rablóvezérrel; Kövesy (Kákatói) a zsugori s vagyonáért remegő tiszttartót, Bessenyey (Gábor) az öreg, bű szolgát, Moóry (Béták) az öreg korcsmárost, Erdélyi Margit (Sári) a betyárokat szerető korcsmárosnét, Jeszenszky (Palatinszki), Hevesy (Becskereki) a rablókat jól adták. Hétfőn (5-éu) félárú zóna előadás volt. A szökött katonát adták telt házzal és igen sikerült előadásban. Kedden (6 án) Mátray Kálmánnak jutalomjátékául Szigligeti közkedveltségű népszínművét, a Cigányt adták. Kár, hogy oly csekély szásnú közönség vett részt, holott Mátray eddigi működése után nagyobb pártolást érdemelt volna s emellett az előadás is sikerült volt. Ki kell emelnünk Mátraynét, kinek Rózsi egyik legjobb és leghatásosabb szerepe s vele a közönséget egészen magával ragadta úgy, hogy nemcsak a felvonások után, hanem nyilt szineu is zajosan megtapsolták. Mátray (Gyuri) szerepét érzéssel és jól adta: Moóry (Zsiga cigány) helyesen töltötte be szerepét; Kövesy né (Rebeka), Kövesy , (Márton gazda), Bessenyey (Peti), Korcsek Vilma (Evi) jól játszottak. Szerdán (7-én) Egy dalárda ünnepély viszontagságai cimű kacagtató bohózatos vígjátékot adták. Elismeréssel kell szólnunk Jeszenszky, Moóry és Kövesyróí, akik szerepükben teljesen uiegállták helyüket és többször arattak tapsot. Mátray (Schetler) helyesen alakított; Nagy Irma (Bertha) a féltékeny nőt jól személyesítette; Bessenyey (Bolzau), Mátrayné (Ludmilla), Moóryné (Vilhelmina) szerepöket jól betöltötték. Csütörtökön (8 án) Sötét pont szinművet adták. E darabban lépett fel először Jeszenszkyné, kinek finom, routinirozott játéka helyesléssel találkozott; hálás szerepe volt Mátraynénalc, aki Lídiát szép és gondos ala kitásban mutatta be; Jeszenszky (Béla), Bessenyey (Makári), Hevesy (Fárma Gáspár) helyesen alakítottak. Helyi, megyei és vegyes hirek. Kereszt feltüzés. Vaszary Kolozs, panonhalmi főapát máj 14-én fogja feltűzni Zala-Apátiban a Ferenc József-rend lovagkeresztjét Füssy. Tamás tudós történetiró, zala-apátii perjelnek. A főapát máj. 12 én érkezik Z.-Apátiba s valószínűleg több napig ott tartózkodik. Gyászhír. Raile József sümeghi nagy borkereskedő f. hó 4 ikén Bécsben golyó által vetett véget életének. 3-án este sürgöny érkezett Bécsből Süineghre, mely Raile rosszul létét hozta hirül ; a vendéglőshöz menesztett kérdezősködésre jött a válasz: Raile jól érzi magát; mindazáltal neje utána utazott. 4-én elterjedt Sümeghen Raile halálának híre. A rokonsága következő gyászjelentést adta ki: „Ózv. Raile Józsefné szül. Pataki Ilona s leánya Raile Irén férj. Szűcs Zsigmondné és veje Szűcs Zsigmond, a nagy számú rokonság nevében is szomorodott szívvel jelentik térje, feledhetlen atyja és ipa Raile Józsefnek f. hó 4-én reggeli 2 órakor, munkás életének 55-ik, boldog házasságának 18-ik évében szívszélhűdés következtében hirtelen történt gyászos elhunytát. - A boldogaltcak liült teteme t hó 6 án d. e. ÍO órakor fog a római katli. vallás szertartásai szerint a sümegi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 6-án d. e. 9 órakor fog a sümegi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Sümegh, 1890. május hó 4 én. Béke hamvaira!" 6-án a reggeli vonat szállította Bécsből Süineghre a holt tetemet és a szomorú való constatálva lett. Ugyan az nap d. e. 10 órakor a számos koszorúval borilott koporsóban nyugvó kedvelt emberbarát, köztiszteletben állott honpolgár, örök nyugalom helyre tétetett. A végtisztességre megjelent a vidék is szép számmal, a tűzoltóság Fűzik Gyula főparancsnok vezényletével. Raile a tűzoltók alelnöke volt; a tűzoltók igen szép koszorút tettek a koporsóra. Elmezavarnak kellett bekövetkezni, mert a vagyon szenvedő részét az aktiv állapot jóval fódözi. A borüzlet egyik a legrégebbiek közül való ; Ramassetter tulajdona volt, ennek halála után Hladny és Raile cég örökségébe ment át, kik ezt még szorgalom által növelni iparkodtak. Hladny halála után Raile József a főnök,