Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-03-23 / 12. szám

alább 45 cméternvi, ha pedig kettős födéltalpgerendák (koszorú) alkalmaztatnak, vagy a legfelsőbb emelet szobáinak mélysége a 6 métert meghaladja, (iO centiméter vastagságú legyen. 6. Kőből és téglából álló falazatnál a legfelsőbb emelet főfala legalább (50 cm. legyen. 7. Csapos gerendák (Diebelboden) alkalmazásánál a főfal minden alább eső emeletben 15 cméterrel vastagabbra építendő. 8. Hogy mennyiben lehet az 5., 6. és 7. pontban meghatározott méretektől eltérni az esetekben, ha az eddig szokásban levőktől eltérő szerkezetek alkalmaz- ' tatnának, azt a boltozatok és ezek gyámfalainak erőssége és vastagságával együtt az építési bizottság esetről esetre fogja meghatározni. 9. Az építés terjedelmének és szerkezetének megfelelő falvastagság az építési tervben mindenkor előtüntetendő és a hivatalos szemlék alkalmával szigorúan megvizsgálandó. 10. Küzéposzlopok, melyek vegyes anyagból, vagy téglából tervezvék, de elegendő szilárdaknak nem találtatnának, az építési bizottságnak megállapítása szerint műkövekből vagy vasból állítandók fel. 11. A küzépfalak oly erősek legyenek, hogy állandóságuk sérelme nélkül a kémények azokban akkép alkalmaztathassanak, hogy belső üregüktől minden fanemű legalább 15 cméterre távol maradjon. Minden küzépfal azon a helyen, hol bújó kémények vannak, a legfelsőbb en eletben 80 cméternyire, ha pedig hengerkémények alkalmaztatnak, 50 cméternyi vastagságra építendő, a hol pedig csapos gerendázati menyezet szerkezetek alkalmaztatnak, a közé. fal lefelé minden emeletben a pince alapzatáig mindkét oldalon 8 cméterrel, összesen tehát 16 cméterrel erősbítendő. Ha kapocsfa vagy gyámszerkezet alkalmaztatik, a középfal minden alsó emeletben lefelé összesen 8 centiméterrel erősbítendő. A középfal alapzata a pince talaján alul legalább 00 cm. mélységig mindkét oldalon 15 cineteres előfallal ellátandó és ott, hol a kémények az udvari épületrészek köztalaiban helyeztetnek el, a közfalak, úgy mint a középfal, a pince talajánál 00 centiméterrel mélyebbre bevezetendők. 12. A pincék utca- és udvarfalait, a nyomás egyforma elosztására, mindenütt egyenlő vastagságban és a piiice ablak alatti alapzat kihagyása nélkül kell kiépíteni. — A középfalakban netán alkalmazandó nyitások legfeljebb 2 méter szélesek legyenek. 13. Az összes emeletek valamennyi faloszlopai elég erős kapocs- és betoló vasakkal kötendők össze. 14. Az utca és udvar felé álló összes fő- és közép falak valamennyi emeleten kapocsvassal látandók el. 15. A szoniszédtelekkel határos zárfal, ott hel egyszerű épületosztálynál főfal gyanánt szolgál, legfelsőbb emeletben 45 cmeter, lefelé pedig emeletről emeletre 8 cméterrel nagyobb vastagságban építendő, a pincében pedig belül 15 cinéteres előfallal láttatik el. 16. A padlások 15 cméteres tűzfalai faoszlopokkal erősbítendők és külső oldalukon bevakolandók s ezekre a lécezésnek rátektetése csak 5 centi méternyire engedtetik meg. 17. Földszinti raktárak és boltok válaszfalait s mindazon válaszfalakat, melyek különösen megterheltetnek, legalább 30 cm. vastagságban kell építeni. — Választalak, melyek pince vagy földszintes bolthajtásokon nyugosznak, megfelelő erős boltivekre fektetendők. 18. Pince válaszfalak, melyekre felsőbb emeletek válaszfalai állíttatnak, a pince talaján alul 15 cméterrel megvastagí tandók. 27. §. A fedélszék talpgerendái a padlás talajától legalább 15 cméterrel magasabbra fektetendők — Vasból készült fedélszékek négyzet kőtalazatra vagy öntött vaslemezekre helyezendők. A fedélpárkányzatok az utca felé tűzbiztos anyagból készítendők s ennélfogva fából készült fedélpárkányzatok alkalmazása tilos. 28. §. Hogy minden épület padlásáról és mindannyi lakrészből a házkapujáig a szabadba, vagy a pincébe biz tosan lehessen jutni, az épület terjedelméhez képest egy vagy több főlépcső előállítása szükséges. A főlépcsők bel világosságban legalább is 1'5 méter szélesek legyenek és 120 méter magas korlátokkal látandók el. — Kevésbé széles főlépcsőknek építése csak kivételképen, az építő bizottság indokolt javaslata folytán engedtetik meg. A főlépcsők tokai 3 cmétrnél kesbenyebb és 16 cméternél magasabbak nem lehetnek. — A főlépcsőül építendő csigalépcső minden egyes fokának 2 eméter középszélességgel kell bírnia. Pincékbe vezető lépcsőnek tokai mindig kemény fából, vagy kőből készülteknek kell lenni. Ha valamely lépcső felülről lenne megvilágítandó, akkor a nyilás váza vasból állíttassék elő és a fedélszéken túl kinyúló falazatra fektettessék. 29. §. Nyílt folyosók, melyek az egyedüli, avagy a lakások és főlépcsők közötti rendes összeköttetést eszközlik, csak tűzmentes anyagból s legalább 1 méter szélességben, zárt folyosók pedig szintén tűzmentes anyagból legalább 1-25 méternyi szélességben építendők s az előbbiek tűzmentes, legalább 1 méter magas korláttal látandók el; a zárt folyosók azonban üvegtáblákkal is elzárhatók. 30 §. A kémények építésénél általános szabályként áli, hogy belső üregüktől minden fanemű legalább 15 centiméternyire távol maradjon, a legközelebbi szomszédos épület gerince és az épület tető felett legalább 1 méternyire kiemelkedjék. - A kémények falazata a padlás burkolatától kezdve felfelé kívülről is bevakolandó. A bújható kémények űrben legalább 50 cmtrnyi terjedelműek legyenek. — Gőz- és mindazon kémények, melyek nagyobb tüzeléseknél használtatnak, a földszintől számított legalább 30 méternyi magasságra és akként építendők, hogy általuk a szomszédok terhelve ne legyenek. —. J|y kémények csapó ajtóval, vagy tolókával látandók el. Az orosz kémények építésére nézve a következők állapíttatnak meg: 1. Az orosz kémények kerek idomúak és zárt tüzelésnél legalább 20 cméternyi átmérőjűek legyenek, nyílt tüzeléseknél több ily kémény, avagy egy, de az említettnél nagyobb átmérővel, alkalmazandó. 2. Minden fűtési csoportozat, rendszerint minden emeletben, külön kéménynyel láttassék el. — Különféle emeletek füstcsüveinek egymással való összeköttetése tilos. 3. Az orosz kémények belső szine mennél simább legyen. 4. Az orosz kémények hajlása, amennyiben rézsútos irányban terveztetnek, 60 fokon alul ne legyen. — Ha ily rézsútos kémények a tető alatti térben építtetnek, akkor a rézsut álló rész a középfaltól kezdve aláfalazandó. 5. Minden több emeletből álló épületben mindegyik orosz kémény alsó végénél és az esetben, ha a kémény kúppal láttatnék el, felső végénél is, még pedig a padláson a korom eltávolítása tekintetéből elegengő nagy és jól bezárható kettős vasajtóval elzárt oldalnyilással láttassék el. 6. Fiistvezető csöveket a házakból az utcára, vagy udvarra kivezetni tilos, és ha ily csövek valahol még léteznének, ezek bizonyos, hatóságilag megállapítandó határidő alatt eltávolítandók lesznek. Uj épületeknél a boltok, műhelyek, vagy raktárak számára szükség esetén leendő fűtések végett külön kémények építendők. 31. §. A konyhapadozatok a tűzhely előtt legalább egy méternyi szélességben tűzmentes anyagból készítendők. 32. §. Hol a sütőkemencék a szomszéd fala közelében építtetnek, ott a kemence és a szomszéddal határos helyiség zárfala közt legalább 15 cm. üres tér hagyandó. 33. §. A fedélszék tűzbiztos anyaggal fedendő be. — Mennyiben lehet ezen általános szabálytól a városon kivül fekvő épületeknél eltérésnek helye, esetről esetre a városi tanács határozza meg, de minden körülmények között tilos a fedéshez szalmát vagy nádat alkalmazni. A hó lecsúszása ellen az új építkezéseknél figyelembe veendők a kellő óvintézkedések, míg ellenben a meglevő és az utcára ereszszel bíró házak záros határidő alatt hofogókkal látandók el. 34. §. A padlás alja tűzmentes anyaggal beburkolandó, a padlást elzáró ajtó pedig vasból készíttessék és vas vagy kőkeretbe illesztessék, vagy legalább is vasbádoggal beboríttassék. 35. §. Minden, az utca felé ereszszel bíró ház lémből ké szült megfelelő széles és kellő lejtéssel alkalmazott ereszcsatornákkal ellátandó. Az eresz-csatornákon megfelelő átméréjti lefolyó csövek alkalmazandók, melyek ha ez nehézséggel nem jár, az esővizet az árnyékszék csatornába, különben pedig a hol ez kivihető, a járda alá fektetendő csövek által a földalatti vagy nyitott utcai csatornába vezetendík. Mihelyt azonban az utcák mentén a fedélviz levezetésére szolgáló csatornák elkészübek, a városi tanács által megállapított határidő alatt köteles minden háztulajdonos saját költségén az eresz-csatorna levezsto csöveit a járda alatt ezen csatornákba vezetni. 36. §. Pincék csak jól kiégetett tégla vagy jó minőségű termés kőboltozattal engedélyezhetnek. A fekvő pinceajtók egyáltalában nem engedélyeztetnek. 37. §. Az istállók falai tűzmentes anyagból s lakásokul szolgáló épületektől elkülönítve építendők. Az istállón gőzkivezető csöveket kell alkalmazni. — Az istállóknak a szomszéd felőli fala a szomszéd határtól elkülönítendő. A talaj szennyezés meggátlása céljából a ln'dlás alja 40 cm. vastag, döngölt agyagréteggel vonandó be. — A hugy egy külön pece gödörbe vezetendő. 38. §. A szemét és trágyagödrök kő, vagy pedig jó kiégetett tégla falazattal vízmentesen s a szomszéd telektől legalább 2 meter, kutaktól legalább 4 méternyi távolságra építendők és jól záródó fedővel ellátandók. A már meglevő, dc ezen követelményeknek meg nem felelő szemét és trágya gödrök a városi tanács által kitűzendő határidő alatt ezen szabályrendeletnek megfelelőleg átalakítan'dók. 39. Uj épületesnél és oly javítás vagy átalakításoknál, melyek új építésnek tekinthetők, annyi árnyékszék építendő, a mennyi a lakosztályok minősége és mennyisé- ' gének megfelel s mindegyike kellő világosság és szellőz- 1 tetéssel birjon. Ha az árnyékszékek a szomszéddal határos zárfal mellett építtetnek, akkor az épittető saját zárfala és az árnyészékeknek vízmentes anyagból építendő zárfala között legalább 15 centiméternyi elkülönítési tért hagyni köteles. Az árnyékszéki ürülékek vízhatlan csöveken, illetve földalatti csatornákon vezetendők át vizhiitlan anyagból épült pece gödrökbe. 40. §. A kutak jól kiégetett téglák, avagy terméskövek- I kel szárazon kirakandók és a földszintől számítva 1 méter í mélységig vizáthatatlan mészvakolatban (cement) kifalazandók, a kávás kutak pedig, melynek ' kávája legalább is 0.8 inéier magas kell hogy legyen,, megfelelő bezárható fedéllel látandók el. IV. Fejezet. Utcák szabályozása és lejt mérése. 41. §. Utcák szabályozása és lejtmérése esetén, avagy oly nagyobbszerü és közérdekű építkezéseknél, a midőn az utcának emelését, vagy leásását közérdekek teszik szükségessé, az ilyen munkálatokat a szomszédos háztulajdonosok tűrni tartoznak, esetleg hatóságilag kötelezhetők épületeik vagy azok egyes részeinek felemelésére, illetve az épület, vagy kerítés falának aláfalazására. 42 §. Ezen intézkedések alkalmával a tervek 8 napi időtartamra közszemlére kiteendők, az érdekelteknek fentartatik azon joga, hogy ezen tervek ellen a képviselő testülethez felfolyamodással élhessenek s egy ujabb szakértő bizottság kiküldetését és véleményezését kikérhessék, ha azonban ezen bizottság véleménye alapján a képviselő testület az eredeti tervek szerint való munkálatokat foganatosítandóknak találja, a munkálatok elé akadályokat többé gördíteni nem lehet. V. Fejezet. Egyéb szépttészeti munkálatok. 43. §. Minden háztulajdonos tartozik házának és kerítésének az utcára kiálló, nemkülönben az udvari épületeknek az utcáról látható részeit folytonosan jó karban tartani és szinehagyott falait újonnan befesteni. — Erre nézve minden év tavaszán a szépítészeti bizottság vizsgá latot tartani köteles, a melynek határozatát az illető háztulajdonos záros határidőn belül foganatosítani köteles. VI. Fejezet. Közcélú munkálatok. 44. §. A házak mentén szükséges járdáknak lerakását a városi hatóság a már megállapított arányban eszközölteti ugyan, az illető ház, vagy tulajdonosok azonban a házuk, illetve telkök utcai hozszának arányában rájuk eső költséget a városnak megtéríteni tartoznak. 45. §. Az utcákban, a hol az utcai vizek levezetésére szolgáló főcsatornák már elkészítvék, avagy ilyenek munkálatba vétetnek, az azon utcában lakó háztulajdosok köteleztetnek saját udvaraikból a főcsatornába szakadó házi csatornának készítésére, a mely csatornák azonban csakis a csapadék vizek bevezetésére szolgálhatnak. 46. §. Ugy a fő, valamint a házi csatornák metszetének tojásdad alakúnak kell Ipnui s e viszonyoknak megfelelő méretekkel és lehetőség szerinti jó eséssel kell bírnia. A csatornák a kutaktól lehetőleg 4 m. távolságO ö ban vezetendők s a kut táján vizáthatlan vakolattal építendők. 47. §. A házi csatornából a gőz kivezetésére szolgáló cső, lehetőleg a kémények közt a tetőzeten felül vezetendő. VII. Fejezet. A szomszédok érdekeinek megóvása. 48. §. Minden építkezés csak a saját határvonalig terjedhet s akként foganatosítandó, hogy általa a szomszéd épülete semmi tekintetben ne károsíttassék. 49. §. Ha az épitkezés másként célszerűen kivihető nem volna, a szomszéd épittető szomszédjának megengedni köteles, hogy ez utóbbi uj épületének, vagy javítási munkálatainak rendes végrehajtására a szükséges állványokat az ő telkén, vagy telke fölött felállíthassa, úgyszintén a munkásoknak is a telkén való átjárást, a mennyiben annak szüksége fenn forog, megengedni köteles, de az építtető köteles ezt szomszédjának a munkálatok megkezdése előtt legalább is 8 nappal tudomására hozni s a netán tett rongálásokat helyreállítani illetve az okozott kárt megtéríteni tartozik. 50. §. Ha valamely telek, melynek határán, bár telekkönyvileg is biztosított ereszjogalapján, nyeregtetőnek bíró háza van, újonnan beépittetik, az esetben az ereszjog megszűnik és a ház fedele, mely az ereszjogot élvezte, félereszü födéllé alakítandó át. Ezen átalakításhoz, a mennyiben az érdekeltek más megyegyezésre nein jutnak, az építkező a munkát, a tulajdonos pedig a szükséges anyagot természetben, vagy pénzben tartozik szolgáltatni. 51. §. Két egymás mellett nyeregtetővel fennálló ház között, a mennyiben telekkönyvi bejegyzések, vagy a közös falak elleakezőt nem bizonyítanak, a határvonalat a közös csurgó, vagyis az ereszek közepe képezi. 52. §. Ha két ház között közös határfal léteznék, ott a fal mértani közepe képezi a két szomszédház közötti határvonalat. — Minélfogva, ha az egyik tulajdonos házában uj építkezést, vagy más átalakítást kívánna foganatosítani, akkor szomszédja ebbe minden ellenkezés nélkül beleegyezni tartozik. — Ily esetben azonban az építkező a közös falnak reá eső részét saját költségén erősbiteni, s evvel akként tartozik bánni, mintha háza egészen önállólag állana és hogy szomszédja legkisebb kárt sem szenvedjen. 53. §. Két telek közötti határvonalnak az 51. §. illetve az 52. §. értelmében történt megállapításával meg nem