Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-03-23 / 12. szám

elégedő fél, sí mennyiben a polgári bíróságnál orvoslást keres, köteles keresetének beadását a határvonalnak közigazgatási utón történt megállapításától számítandó S nap fclatt a városi tanácsnál igazolni. A városi tanács igazolás esetében az építkezést a kérdés jogerejü elintézéséig a körülményekhez képest részben, vagy egészben telfüggeszti. 54. §• Ha a közösfal, vagy az építkező' telkére áthajló zárfal elég vastag és szilárd arra nézve, hogy az építkező tél a sajátját képező, illetőleg áthajló részt lefaraghassa, a nélkül, hogy a megmaradó rész biztos fennállása kockáztatnék, az esetben csupán az építkező telkén levő tatrész bontandó le. — A lebontás alkalmával a szomszéd fenmaradó falrésze kivül és belül nemcsak polcokkal megtámasztandó, hanem a szükséghez képest 15 cm. vastagságban alá is falazandó. Ezen aláfalazás mellőzhetetlen akkor is, ha az uj épület alapzata a szomszéd épületének alapzatánál mélyebbre épül. Ha azonban az építkező telkén kivül eső falrész fennállása a fenti módon eléggé nem biztosítható: az egész fal lebontandó s az építkező a szomszédházhoz uj zárfalat saját költségén köteles építeni. Ha nem közös fal, vagy áthajlás esete forog fenn, hanem a szomszéd határfala általában oly rosz és gyenge, hogy azt az építési bizottság ítélete szerint fenntartani nem lehet, vagy pedig a szomszédnak egy ál talán nincs határfala: ezen esetben a szomszédnál ennek költségén mindenkor uj zárfal építendő. Ha a zárfal építése miatt a szomszéd épület egészben vagy részben kiszállásolni szükségesnek mutatkozik, ezt a hatóság elrendeli. A kiszállásolást elrendelő határozat csak birtokon kivül felebbezhető. 55. §. A szomszédnak falát bármi célra felhasználni, vagy azt bármi képen rongálni tilos és mindenki köteles a szomszédfal épségben tartása végett az óvintézkedéseket megtenni. — Panasz esetében a hatóság részéről külön határfal felállítása is elrendeltethetik. 56. §. Két szomszéd közötti határon levő kutak és csatornák, ha az egyik szomszéd e határon építkezik, okvetlenül megszüntetendők és a mennyiben szükséges, azokat az építtető a szomszédnak saját költségén létesíteni tartozik. 57. §. Ha egy ház átalakíttatik, vagy újra építtetik és ekkor a fennálló szomszédháznál magasabbra emeltetik ugy, hogy ez által az alacsonyabban maradó szomszéd háznak a határfala mellett álló kéményei használhatlanokká tétetnek, akkor az építkezést foganatosító szomszéd a most érintett kéményeket a szükséges magasságra saját költségén tartozik építeni. Az ezen magasbítandó kéményekhez szükséges állványok leállítása folytán a szomszédház födelén támadt* helyreállításokat építtető saját költségén eszközölteti. 58. §. Kerítésül szolgáló falaknái, deszka vagy léckerítéseknél, yasrácsozotaknál stb. melyek közvetlenül a szomszéd határán állítatnak tel: a kötő oszlopok, keresztiák • — falaknál a csurgó vagy az erősbítésnek alkalmazása mindig csak a bekerítendő telek felé néző oldalon és a telek hátárán belől eszközleudő. Az utcai vonal be nem épített részének bekerítése csakis kofa ból, kőfaltalapzattal állatott vasrácsokból vagy ugyanily alapra fektetett meggyalult metszett lécből készíthető és ennek jókarban tartása mindig az illető telek birtokosát illeti. Az utcai vonallal szemközt levő keresztkeritést, ha nyilt telekre néz, az illető telek birtokos, — ha szomszéddal érintkezik, közös levén, azt szomszédjával kösösen keríteni és jókarban tartani köteles. — A már meglevő szomszéd kertek kerítései a hosszúsági irány ban olykép tartandók fenn, a mint a kert kerítése, vagy közösen fele részben, vagy a telek birtokos által egészen saját költségén építtetett. Jövőben pedig a város földrajzi fekvését tekintve, az éjszakról délre menő telkeken a telek birtokosa az egész északi, — a keletről nyugotra menő "telkeken pedig az egész keleti hoszkerítést saját költségén köteles építeni és fentartani. A mennyiben régibb szokás vagy utcabeszögellések folytán eziránt kétség vagy eltérés támadna, a szépészeti bizottság véleményének meghallgatása mellett a városi tanács állapítja meg a tulajdonos által f'entartandó kerítés vonalat. 59. §. Szorgalmi jogokat, a mennyiben vitásak, a közigazgatási hatóság csak az esetben vesz tekintetbe, ha telekkönyvileg be vannak kebelezve. VIII. Fejezet. Az építés befejezése utáni teendőic. 60. §. Ha az épület utcai homlokzata kész, az állványok azonnal eltávolitandók, s az építtető, illetőleg a vállalkozó köteles az omladékkal netán betömött csatornákat és vizfolyókákat kitisztittatní, az utcáról minden omladékot, faszereket stb. elhordatni, a felszakított járdát, vagy kövezetet, vízvezetéki csöveket, nemkülönben a szomszéd épületeken netán tett rongálásokat, szóval mindazt, mi az építkezés színhelyén az építés által változást, vagy kárt szenvedett, az illető városi közegnek utasítása szerint meghatározott idő alatt saját költségén helyreállítani, mert ellenkező esetben a használati engedélv ki nem adatik, s esetleg mindez az illető költségére hatóságilag foganatosíttatik. 61. §. Az uj építményeket, vagy régi épületekben átalakítás utján előállított helyiségeket a hatóság engedélye nélkül használatba venni nem szabad. A használati engedély a tulajdonos vagy megbízottja által a szándékolt használatba vétel időpontját legalább 8 nappal megelőzőleg, a városi tánácsnál Írásban kérelmezendő. Ezen kérvény 8 nap alatt elintézendő. A használati engedély csak akkor adatik ki, ha a használatba veendő épület, vagy helyiség teljesen kész és száraz, vagyis : ha a kész épület sem közegészségi, sem élet, vagy tűzbiztonsági tekintetekből kifogás alá nem esik. — Mennyiben adathatik ki valamely nem teljesen kész épület egyes részeinek használatba vételére az engedély, az iránt küzegészségi és közbiztonsági szempontok figyelembe vétele mellett a városi tanács esetről esetre határoz. Azon időpont, melytől kezdve az uj épület, vagy helyiség használatba vehető, az engdélyben határozottan megjelöltetik. IX. Fejezet. Az építési szabályok végrehajtására hivatott hatóságról s ennek hatásköréről. 62. §. Ezen rendszabályok közvetlen kezelése a városi tanácsot illeti. 63. §. Az előirt helyszíni szemle a városi tanács meghagyása folytán az építési bizottság által tartaíik meg. 64. §. Az építési anyagok elhelyezésére netán szükséges helyet a rendőrkapitány, rendkívüli esetekben ennek meghallgatása után a városi tanács jelöli ki. 65. Az építkezés felett a városi mérnök folytonosan őrködni, különösen pedig arra ügyelni tartozik: 1. Hogy semmi féle építkezés az engedély kiadatása, vagy ha az ellen ideje korán panasz emeltetik, annak elintézése előtt foganatba ne vétessék. 2. Hogy az építési s lejtmérési határvonalak mindenütt pontosan megtartassanak. 3. Hogy az engedélyezett tervtől eltérésne történjék. 4. Hogy az építés vezetése erre fel nem jogosított személyekre ne bizassék. 5. Hogy az építéshez csak jó és tartós anyag kellő módon használtassák. Ha a városi szakközeg a szabályoktól eltéréseket vesz észre, ezt a városi tanácsnak azonnal bejelenti, mely az érdekeltek meghallgatása után esetleg a munka folytatását felfüggesztve és a 4. pontban érintett eset nél a nem jogosított épités vezetőket az építés további vezetésétől eltiltja, az 5. pont alatt említett esetben pedig a minőségüknél fogva meg nem felelő építési anyagoknak az építés színhelyéről leendő eltávolítását elrendelvén, szükség esetén az alant megszabott pénzbüntetést is alkalmazni fogja. 66. §. Ha az építési engedélyben a hordképesség megvizsgálására kisérleti terhelések rendeltetnek el, a kisérletek mindig a városi tanács kiküldöttje jelenlétében teljesitendők; ily kisérletek azonban akkor is elrendelhetők, ha ezek az építés folyama alatt a felügyeleti szemle alkalmával, vagy az építés befejezése után szükségeseknek mutatkoznának. A terhelési kisérletek költségeit az építkező tulajdonos tartozik viselni. 67. §. Mindazon javaslatok, melyek a város általános szépítésére, középületek felállítása, fenálló utcák, utak vagy egész városrészek szabályozására, új utak és utcák nyitására, nyilvános sétányok szabályozására, vagy ujaknak berendezésére, csatornák építésére vonatkoznak, a városi tanács elé terjesztendők. 68. §. A városi tanács úgy a már fenálló épületekre s azok lakható állapotára, valamint arra is fog ügyelni, hogy a háztulajdonosok épületeiket szabályszerüleg jó karban tartsák, nemkülönben az épületeken észrevett, a városi szakközeg által megvizsgált és közérdeknél fogva nem tűrhető hiányok eltávolítását, roskadozó állapotban levő épületek kiürítését és lebontását elrendel heti s ez érdemben hozott határozatát közegei által végrehajtatja. 69. A kincstár és a vasúti társaságok részéről foganatosítandó polgári, vagy katonai építkezések alkalmával az illető hatóságok szintén kötelesek magukat ezen rendszabályokhoz tartani. 70. §. Az építési ügyekben hozott hatósági végzések ellen irányuló felebbezések a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a városi tanácsnál nyújtandók be. — A felebbezésnek a felsőbb hatósághoz való felterjesztése a beadástól számítandó 8 nap alatt eszközlendő. — A felebbezésnek mindig csak birtokon kivül lehet helye. X. Fejezet. A büntetésekről. 71. §. A szabályrendelet 8., 9., 16., 17 és 18. § ai ellen vétők, amennyiben nem az 1879. XL. t.-c. 117., 119. és 142. §-okban érintett kihágások valamelyikéről van szó, 1 trt tói 20 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 6 órától 2 napig terjedhető elzárással büntetendők. 72. §. Oly építmények, melyek a megállapított határvonal, vagy lejtmérési magasság, a falak kellő vastag ságának, általában az állandóság kellékeinek és a tűz biztonsági szabályoknak mellőzésével, az építési engedély el ny erére előtt, vagy ennek ellenére foganatosíttatnának, amennyiben a hatóság ezt szükégesnek találná, a 71. §-ban érintett büntetés alkalmazása mellett az illető vétkes költségén lebontandók, ki még a netán okozott kárért is teljes kártérítéssel tartozik. 73. §. Építkezési ügyekben első fokban a városi tanács, másodfokban az alispán, harmadfokban a közigazgatási bizottság, kihágások elbírálásánál pedig első fokban a rendőrkapitány vagy a városi tanács által e részben megbízott városi tisztviselő, másodfokban az alispán, harmadfokban a belügyminiszter jár el. 74. §. Az 1879. XL. t.-c. 117., 119. /és 142. §-ai alapján kiszabott pénzbüntetések az 1887. VIII. t.-c. 2. §-ában említett közigazgatási fogház és toloncházi alap javára a szabályrendelet alapján kiszabott pénzbüntetések pedig a városi szépítészeti alap javára fordítandó. Hirdetések. A csabrendeki takarékpénztár r. t, igazgatóságától. leghivó. A „Csabrendeki takarékpénztár r. t." folyó évi april hó 3-ik napján delelött 10 órakor Csabrendeken saját helyiségében rendkívüli közgyűlést fog tartani, melyre a t. ez. részvényesek ezennel tisztelettel meghívatnak. E gyűlés kizárólagos tárgya: 2 felügyelő bizottsági tag, esetleg 3 igazgatósági tagnak megválasztása. Kelt Csabrendeken, 1890. évi március hó 15-én tartott igazgatósági ülésnek határozatából. Lob Ignác sk, titkár. Barcza László sk., elnök. 341/1890. sz. Árverési hirdetmény. A sümegi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Tóth Juli ferj. Bodis Imréné dabronczi lakós kérelme folytán a végrehajtási jog hatálylyal bíró önkénytes bírói árverést, a sümegi kir. járásbiróság területén levő, Dabroncz község határában fekvő, a dabronczi 162. számú tkjkönyvben I. 19 a. hr. szám alatt folyamodé javára bekebelezett házra 194 forintban, a dabronczi 18. sz. tjkvben ugyanannak tulajdonául felvett ingatlanokra és pedig az I. 106. hr. sz. alattira 112 frtban, az f. 261. hr. sz. alattira 59 frtban, az I. 277. hr. sz. alattira 403 frtban és az I. 345 hr. szám alattira 63 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1890. évi április ho 12-ik napjan d. e. 10 orakor Dabronczon a községházánál megtartandó nyilvános árverésen^ a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10".„-át vagyis 19 frt 40 krt, 11 frt 20 krt, 5 frt 90 krt, 40 frt 30 krt, illetve 6 frt 30 krt készpénzben vagy az 1881. LX. t.-c. 42 §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november l-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadékképes értékpapirban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a biróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Sümegen, 1890. évi február hó 8-án. Kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság. Kutich kir aljárásbiró. \><1 egy, a már Az OEai határban ez évben trágyázott huss mérö's szántóföld örökárban eladó, esetleg bérbe vehető. Továbbá egy teljes lakás, mely áll 3 szép, nagy, világos és száraz szobából, konyha, élés kamara, fa kamara, pince és padlással együtt, f. 1890-ik évi május hó l-taíí kezdve három egymásután következő évre jutányos feltételek mellett bérbe adatik, Bővebb felvilágosítás nyerhető a szerkesztőségben. A I V A i V 4 1 v