Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-03-23 / 12. szám

Melléklet, a „ZALAMEGYE" 1890. évi 12-ik számához. Zala-Egerszeg rend. tan. város építési szabályrendelete. 1. Fejezet. ylz építési engedélyről. 1. §• Minden új építéshez, épület nagyobbítás vagy megtoldáshoz, továbbá egy t'cnálló épiilet oly nemű átalakításához, mely által az épület külső alakja, eddigi rendeltetése, szilárdsága megváltozik, nemkülönben azon változtatások, melyek az épület tűzbiztonságára befolyással vannak, vagy a szomszédok jogait érintik, hatósági engedély szükséges, mely célból a városi tanácshoz Írásbeli kérvényt kell intézni. Lényegtelen, a fentebbiekben nem foglalt változtatósokat megkezdés előtt a városi tanácsnak csupán csak bejelenteni kell. Kivétetnek a tatarozások, ha ezek kiviteléhez a köztéren állvány felállítása nem szükséges, avagy a homlokzat változtatása nem céloztatik, melyek semmitéle bejelentést nem igényelnek. 2. §. Az építési engedélyért folyamodó az építési tervet átvizsgálás és jóváhagyás végett 2 példányban bemutatni köteles. Az építési engedélyt az építési bizottságnak javaslata alapján s a terv egyik jóváhagyási záradékkal ellátott példányának visszaadása mellett a városi tanács adja meg. 3. §. Az építési tervnek a köv tkező adatokat kell tartalmazni : 1. A térrajzot, melyben az építés színhelyén fenálló régi épületek, a határos telkek és házak, azoknak száma és tulajdonosaik neve, az utca neve és a ház átellenében fekvő házvonal kitüntetendők. 2. Az újonnan emelendő épület valamennyi emeletének, pincéinek, padlásának alaprajzát és keresztszelvényét. A pince tervben a házi csatornák keresztszelvénynyel, a kutak és emésztő gödrök egymáshoz való fekvése helyrajzilag ábrázolandók. A padlás tervrajzában pedig az összes falazatot a tűzfalakkal együtt és a fedél szerkezet pontos méreteit kell előtüntetni. 3. Az épület homlokzatát. 4- §. A térrajzok és a lejtméreti magasságok méretei úgy készítendők, hogy a rajzban 1-201) arányú méter rendszerben legyen kifejezve. — Az alap a homlokzati és átmetszeti rajzoknál 1 • 100 arányított lépték alkalmazandó. A részlet és szerkezeti rajzok a tökéletes világosságnak megtelelő nagyobb léptékben készítendők el; a vasszerkezetek különös pontossággal ábrázolandók. A tervben a régi falazat fekete, az új vörös, a lebontandó sárga, a régi faszerkezet sötétbarna, az új világos barna színnel jelölendő. A tervrajz tartós papirosra, vagy átlátszó felragasztott papíron készítendő. Tervek, melyek ezen kellékkel nem birnak, viszszautasíttatnak. 5. §• Az építési tervet ennek szerkesztője s amennyiben annak kivitelét más vállalná magára, ez utóbbi is tartozik aláírni. 6. §. Az építisi tervben feltüutetett helyi viszonyok megállapítására a városi tanács az engedély kiadása előtt az építési bizottságot küldi ki, mely is a helyszinén az építtető, vagy ennek meghatalmazottja, valamint az építést vezető, nemkülönben az érdekelt szomszédok meghívása után a helyszinén tárgyalást tart. - A tárgyaláshoz meghívott szomszédok meg nem jelenése a tárgyalás megtartását és az építési engedély megadatását nem gátolja. Olv építkezés megvizsgálására, hol műszaki és ipartelep kérdések is merülhetnek fel, szakértők is meghívandók, de az építő mindezek előtt már az 1884. évi XVII. t.-cikk 25-ik és következő g-ainak eleget tenni tartozik. 7. §. ' Amennyiben a szomszédok az építkezés ellen ma gár.jogi szempontból tennének kifogást, az építési bizottság a barátságos egyezséget megkísérli. — Ha ez nem sikerül, a feleket a tanács szükség esetén polgári útra utasítja. — Minden egyéb, nem a szomszédok magánjogaira vonatkozó kifogás az építési bizottság jegyzőkönyvébe felvétetik. Az építési bizottság a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet a városi tanácsnak terjesztvén elő, a hozott határozatról a folyamodó tél a terv 2-ik példányának kiadása mellett, az érdekelt szomszédok, a rendőrkapitányi hivatal, a városi szakközeg végzésileg értesíttetnek. 8. §• Az építési engedély iránti kérvények soron kiviil intéze idők el s köteles a bizottság a kiküldő végzés vételétől legkésőbb 8 nap alatt eljárni, jelentését 3 nap alatt beterjeszteni s a tanács 8 nap alatt további határozatot hozni. Az építési engedély kiadása előtt az építés megkezdése tilos. 9. §. Az építkező tulajdonos és a vállalkozó építész vagy építőmester a jóváhagyott tervnek pontos végrehajtásáért és az építési engedélyben foglalt feltételek szoros teljesítéseért egyetemleg felelősek. A jóváhagyott tervtől való eltérés miatt nemcsak az építést vezető, de amennyiben az eltérés az építkező tulajdonos egyetértésével, vagy megbízásából történt, ez utóbbi is büntetendő s ezen felíil szükség esetében az épiilet a vétkesnek költségén leromboltatik. Az építés folyama alatt szándékba vett lényeges, avag) a szomszéd jogait érintő módosítások a részletes terv bemutatása melleit a városi tanácsnál bejelentendők; ezen terv megvizsgálta tása s az engedélynek kiadatása után az eredeti tervhez csatoltatik. Lényegtele 1 nebb eltérések az illetékes városi szakközegnek szóval bejelentendők, a ki a dolgot azonnal megvizsgálja és szükség esetén a városi tanácsnál jelentést tesz. 10. §. Az építési engedély és a jóváhagyott terv a hatóságnak erre hivatott közegei által leendő betekintlietés végett az épités színhelyén folyvást készen tartandó. 11- §• Az építési engedély érvénye megszűnik, ha az építkezés az engedély kézbesít sétől számított egy év alatt foganatba nem vétetik. II. Fejezet. Az utca vonal megállapítása. 12. §. Uj építkezések csak is az utca vonal hosszában és szinvonalán engedélyezhetők. Ha valamely épület az utca vonalára terveztetik, az építtető köteles még az építési engedélyért való folyamodás előtt, az építési vonalnak, úgy a talaj lejtméretének hiteles kiadásáért folyamodni. Már megállapított építkezési vonalaknál ezen adatok legfeljebb 8 nap alatt, meg nem állapított vonalaknál legfeljebb 30 nap alatt a folyamodónak kézbesítendők. 13. §. Valamely teleknek több házhelyre kívánt felosztása csak a hatóság engedélyével történhetik meg. Az egyes épületek hatósági engedély mellett csak akkor állíthatók fel, ha a felosztási terv jóváhagyatott. —- A telek fel osztását kérő köteles*a felosztandó területre vonatkozó telekkönyvi kivonatot, valamiut a netaláni betáblázott követelésű hitelezők írásbeli beleegyezését is, továbbá a felosztandó telek hiteles térrajzát, magán a telken és a szomszédos telkeken fekvő épületeknek pontos megjelölésével, a városi tanácsnak 2 példányban bemutatni, minek folytán a városi tanács az építési bizottságnak meghallgatása mellett a térképen jelzett területet utca voualakkal és terekkel ellátja, a házhelyekre felosztandó területet megjelöli és annak egy példányát záradékolva a félnek kézbesítteti. Ha azonban oly terület szándékoltatnék felosztatni, mely a városon kivül esik és a melynek felügyelete közrendőri tekintetekből lehetetlen, avagy oly terület, mely fekvésénél fogva házhelyekre nem alkalmas, a tanács az engedélyt megtagadhatja. 14. §. A felosztási tervben az utcák, amennyire lehet, egyenes irányban, még pedig a 100 méternél nem hosszabbak legalább 12 méternyi, hosszabb és élénk közieke désű utcák legalább 15 méternyi szélességben terve zendők. A felosztást kérelmező tulajdonos az utcák és terek kihasítására szükséges területet a városnak ingyen tartozik átengedni. Elienben ha a város kívánná valamely tér vagy utca nyitását, az erre szükséges területet a város kísajásítani köteles. 15. §. A felosztandó terület házhelyekre akkép osztandó fel, hogy minden egyes háztelek legalább 12 méter utcavonallal és 400 méter területtel birjon. A telek 4/

5 részben beépíthető, J/

5 részben pedig udvarnak hagyandó. III. Fejezet. Magára az építésre vonatkozó rendszabályok. 1G. §. Az építkező tulajdonosok építkezéseiket és tervezéseiket csakis az 1884. évi XVII. t.-cikk 10. §-ának g) pontja, illetőleg a nagyméltóságú m. kir. foldmivelés, ipar és kereskedelmi minisztériumnak a fenti törv--cikk alapján kibocsátott 40188—884. számú rendelete értelmében képesített és jogosított személyekre bizhatják. Az építkezés kivitelével megbízott mester esetleges változása a városi tanácsnak bejelentendő. 17. §. Az építkező tulajdonos az építés kezdetét a rendőrkapitányi hivatalnak és városi mérnöknek legalább 48 órával előbb, a kellő felügyelet gyakorolhatása, illetőleg a végből tartozik bejelenteni, hogy a nyilvános közlekedés és kivilágítás érdekében, a csatorna befedésére nézve s általában a közbiztonsági és rendőri szempontból szükséges intézkedések megtétessenek. Újbóli építkezéseknél, átalakításoknál, vagy fedélzetek kijavításánál stb. az építtető óvó jelvényeket (járdákra állított kereszt) köteles saját költségén előállítani, az építkezés befejeztéig az épület mindkét végén és sarkán fentartani. Hz az építési telken kivül építési anyagok és szerek különösen éjnek idején szabadon hagyatnának, ez a városi tanácsnak a szükséges hely kijelölése és világító lámpáknak az építtető által leendő felállíthatása tekintetéből, az építési engedély iránt beadott kérvényben, — és amennyiben ennek szüksége az építés köz ben merülne fel, a városi kapitányságnál bejelentendő. Az utcán homokot hányatni, meszet oltani és vakolatot készíteni különös engedelem nélkül tilos. Az építkezési hely a szükséghez és az építési bizottság elnökének utasításához képest deszkafalial bekerítendő ; a régi épület lebontása alkalmával támadt omladék, a szomszédságnak kellemetlenséget okozó por I elmeflfzése végett, facsatornákon hányandó le, vagy | pedig lehordandó és a helyszínéről 8 nap alatt eltávolítandó. — Építési anyagot az utcán lerakni csak kivételes esetekben és az építési engedélyben meghatározandó időre, az utca szélessége legfeljebb '/.i részének | igénybe vétele mellett, engedélyezhető. Az alapzatok kiásása, vagy állványok felállítása I alkalmával a vízvezetéki csövekre és csatornákra különös figyelem fordítandó, s a hol ilyenek előfordulnak, a munka azonnali beszüntetése mellett, a kapitányi hivatalnak bejelentendő és a további munkálatok csak szakértők felügyelete alatt folytathatók. 18. §. Az építés vezetője felelősség terhe alatt csak jó és tartós anyagot, különösen a főfalba jól kiégetett téglát és rendszeres kötőanyagot (mész és homok malter) tartozik műszaki módon felhasználni. — Rosz, a bizottság részéről meg nem felelőnek talált építési anyag felhasználása tilos. — Külső városrészekben, hol eddigelé vályog vagy vert falas házat építettek, oda kell hatni, hogy jövőben csakis szilárd anyagból építtessenek. 19. §. Minden épületnek magában is fenállhatónak kell lennie s e végből a szomszéd épülete felé az alapfalaktól a födélzetig saját határfallal kell, hogy birjon, minélfogva közös határtalak alkalmazása még az esetben sem engedélyezhető, ha annak építésébe a szomszéd bele is nyugodnék. 20. §. Lakóházakat 3 emeletesnél s a füldszinétől a főpárkányzat felső széléig számítva 18 méternél magasabbra építeni nem szabad. Bolthajtásos helyiségek legalább 3-5 méter, egyenes menyezettel ellátott helyiségek pedig egalább 3 méter magasságra építendők. Ha azonban valaki az ezeu szakaszban megjelöltnél magasabb épületet kívánna építtetni, tartozik ezt a tanácsnál kellő időben bejelenteni, s a tanács a talajviszonyokhoz képest a szakértők meghallgatása mellett erre az engedélyt megadhatja. 21. §. Építendő új házakban a földszinti helyiségek padozata az utca végleges lejtméreti magasságánál legalább 30 cméterrel magasabbra fektetendő, mely lejtméreti magasság alapján a kapukűszöb magassága is megállapítandó. Ott, hol az utca lejtője még szabályozva nem lenne, a földszinti padozat az utca végleges lejtszinének megtelelő, a városi szakközeg által kitűzendő és a városi tanács által engedélyezett magasságra fektetendő; a kapuküszöb azonban ideiglenesen is lefektethető, de mihelyt a szabályozás megtörtént, a háztulajdonos a házkapu küszöbét azonnal a meghatározott magasságra köteles fölemelni. Ha régi házak átalakíttatnak, vagy azokra emeletek építtetnek a háztulajdonosok a földszinti talajt és a kapuküszöböt az utca végleges lejtszinének magasságára emelni kötelesek. 22. §. Lépcsőket az utcára kibocsátani tilos ; a létezők pedig, amennyiben rendőri szempontból szükséges és technikailag keresztül vihető, a hatóság felszólítása után eltávolítandók. 23. §. Az építési határvonalon kivül kiszögeléseket, kiálló vagy gyámoszlopokat, korlátokat hatósági engedély nélkiil építeni nem szabad. —- Ezen tervezett kiszögelések az utca szélességeinek tekintetbe vételével, s az építési vonaltól legfeljebb 25 cm. mélységben fognak engedélyeztetni, az építési tervben azonban tüzetesen kitüntetendők és pontos méretjegyekkel ellátandók. —Nagyobb kiszögelések csak akkor fognak engedélyeztetni, ha azok az épület különös diszére volnának. 24. §. Nyitott erkélyek, vagy gyáraköveken nyugvó karzatok csak akkép építhetők, hogy a homlokzattól 1'2 méternél nagyobb szélességre ki ne nyúljanak. — A gyáinkövek azonban az ezeket tartó fal egész szélességében a kinyúló résznél egy darabban befektetendők. Zárt erkélyek építéséhez különös hatósági engedély szükséges. Az erkélyek tartói tűzelleues anyagból készítendők s az erkély vas- vagy kőkarzattal biztosítandó. 25. §. Az épületek külsején alkalmazandó bárminemű diszitmények oly anyagból készítendők, hogy azok az idő viszontagságainak bizton ellenállhassanak. A diszitmények összekö tetése az épiilet részeivel tartósan és szilárdan történjék. Az épületek homlokzatának rikító és szemetsértő szintiéi való bemázolása meg nem engedtetik. 2o. §. Minthogy az alapzatok építés módjának és mélységének, nem különben a falak vastagságának megállapítása különféle körülményektől, nevezetesen a talaj minőségétől, az épületek céljától és rendeltetésétől, az emeletek magasságától, a menyezetek szerkezete és terjedelmétől, az épület szárnyak mélységétől stb. függ, e részben következő általános rendszabályok állapíttatnak meg : 1. Minden épületnek alapfalai szilárd talajra oly mélyen fektetendők, hogy az épület szilárdságának biz ton megfeleljenek. — Az alapfalak a talajnak megfelelőleg közönséges vagy vízálló mészhabarcsba rakott kőből, vagy téglából, avagy betonból építhetők. 2 Ingoványos, vagy hordott földtalajban az alapfalak tömör és szilárd földrétegig építendők, vagy pedig megfelelő élőfallal ellátott betonrétegre, vagy földives alapboltozatokra helyezendők. Nedves, a viz benyomu lásának kitett földrétegen, vagy kavics talajban csak betonrétegre szabad az alapfalakat építeni s az ily nedves talajban építendő összes alapfalak vízálló mész habarcsba lesznek rakandók. 3. Az alapfalak mélységét, tekintettel a talaj minőségére és azon körülményre, vájjon van-e a szomszéd házakban pince vagy sem, esetről-esetre szakértők meghallgatásával az építési bizottság határozza meg. 4. Az alapfalak a földszint építendő falaknál minden esetben legalább 15 cinéterrel vastagabbak legyenek. 5. Ha az építésnél csupán csak téglák alkalmaztatnak, akkor a legfelsőbb emelet főfala, ha ezen emelet szobáinak mélysége a (3 métert meg nem haladja, leg-