Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-05 / 1. szám

IX. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1890. január 5. 1. szám. Előfizetési di<: Kgószévre 4 tt., Félévre 2 t't.,' Negyedévre 1 t't. Hirdetmények: :» hasábos petitsor egyszer 9 la-., többszöri hirdetésnél 7 kr., Bélyegdij 30 kr. Nyilttór petitsora 12 kr. ZALAMME i i i, .:;: ii n Irrlr i r 1 55 > 11 i 11 : íicu A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez k iildendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem kiil<liíiik vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Meg-jelenik minden vasárnap. Olvasó közönségünkhöz. Lapunk mai számával kilencedik évi pályafutását kezdi meg. Nyugodt lélekkel tekintünk vissza a lefolytidőszakra : mert a lap megindításakor kitűzött, feladatunknak igyekeztünk minden időben liiven és lelkiismeretesen megfelelni. Már ezelőtt kilenc évvel is, lapunk megindításakor, távol tartottuk magunkat a nagy hangzású programmtól és feladatunkat e kettőben központosítottuk : megyénk és városunk érdekeinek szolgálata, bár e rövid programm nagyon is sokat foglal magában. Midőn ugyanis zászlónkra irtuk, hogy megyénk és városunk szolgálatába fogunk állani : ezzel azt akartuk kifejezni, hogy híven és tárgyilagosan fogjuk értesíteni olvasó közönségünket mind arról, ami nevezetes a vármegyei életben felmerül s hű tükrét akarjuk nyújtani a városunkban felmerülő eseményeknek. Mennyiben sikerült ezen igéretünk beváltása, annak megitélését olvasó közönségünk részrehajlatlan elbirálására bizzuk. Midőn azonban ezt tesszük, dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy olvasó közönségünk lapunk ltján kimerítő és gyors értesülést szerezhetett a vármegye törvényhatósági bizottsági üléseiről, a közigazgatási bizottsági havi ülésekről s minden, megyénket közvetlen érdeklő ügyről. Amellett, hogy városunk képviselő testületének üléseiről mindenkor részletes közleményekben tájékoztattuk olvasó közönségünket, egyúttal a városunkat közvetlen érdeklő ügyeket lapunkban mindenkor tüzetes megbeszélés tárgyává tettük. Ezt fogjuk tenni a jövőben is azon megjegyzéssel, liogy hirrovatunk — tudósítóink szives készsége és ügybuzgó fáradozása következtében — a vármegye egyes helyein felmerülő és feljegyzésre méltó eseményeket ezután is gyorsan fogja hozni. Az időszaki események összetorlódásával a jövőben is mellékletet, fogunk adni, hogy olvasó közönségünk igényeinek megfelelhessünk. Ennek dacára lapunk előfizetési ára marad a régi. Egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Lapunk, tehát a legolcsóbb megyei lap. Hogy a községi és körjegyzők, valamint a ' tanítók lapunkat könnyebben megszerezhessék, részükre a jövőben is az előfizetési díjat felényire szállítjuk le. Kérjük az előfizetés mielőbbi szives megújítását ós az előfizetési összegnek postautalvánvnyal való megküldését; hátralékos előfizetőinket pedig a hátralékos összeg beküldésére kérjük. Akik a jövőben lapunkat nem szándékoznak járatni, szíveskedjenek ezt a lap egyszerű visszaküldésével értésünkre adni. „Zalamegye'

1 szerkesztősége és kiadó hivatala. Boldog új évet! Uton útfélen e szerencse kivánatot halljuk az év első napján. Oly megszokott előttünk e kifejezés, hogy szinte lehetetlen nélküle ellennünk az új év reggelén. E megszokásnak engedve, mi is itt e helyen is boldog új évet kívánunk olvasó közönségünknek, megtoldván ezt azon őszinte kivánságunkkal : adjon Isten, ami nincs, ez új esztendőben ! Le gy ü n k m u nkásak ! Társadalmi állásunkat. ne tekintsük pusztán eszköznek, mely a vele járó tizetéssel számunkra az életfen tartási eszközöket, biztosítja, hanem tekintsük azt tulajdonképeni életcél gyanánt, melynek híí, lelkiismeretes betöltése mig egy részt fellebbvalóink elismerésével találkozik, más részt megteremti számunkra embertársaink becsülését és tiszteletét. Legyünk takarékosak! Nincs az a nagy kincs, melyet helytelen kezeléssel elpazarolni nem lehetne. Számos, az életből merített szomorú példa igazolja ez állításunkat. Hányan kezdték pályafutásukat négyes fogattal és végezték koldúsbottal ! Ez ellenében leghatalmasabb védpajzsunk az okos takarékosság, melynek árnyában virul a jólét, növekszik a vagyon. Főkép napjainkban kell felvérteznünk maa takarékosság védpajzsával, midőn a gu nkat fényűzés : háztartásban, ruházatban, mulatságokban oly elijesztő mérveket ölt. Jó példával mehetnének elő e részben hölgyeink. Köztudomású ugyanis, hogy a nő takarékossága ellensúlyozhatja a férj pazarlását, de ahol a nő rabja e szenvedélynek, ott hasztalan a férj minden törekvése, ott az örvény ; a család tönkrejutása, kikerülhetlen. Működjünk a közügyért! Nem ele gendő magában véve hivatalos állásunk lelkiismeretes betöltése. Az ember ugyanis a társadalomban él, a társadalom is ró reánk kötelességeket, melyeket szintén be kell töltenünk. Igaz, hogy ezek teljesítése a legtöbb esetben anyagi haszonnal nem jár, azonban megvan erkölcsi sikere : polgártársaink elismerése, mely a legszebb jutalmak egyike. Mennél magasabb állást foglalunk el a társadalomban : annál nagyobbak e tekintetben kötelezettségeink a társadalommal szemben. Egészséges közszellemet, igazi társadalmi jólétet csak úgy teremthetünk, ha a közügynek nemcsak szolgálatába állunk, hanem állásunkból kifolyólag a társadalmi téren reánk váró munkát is karöltve elvégezzük. T a r t ó z k o d j u n k a gyanúsítástól! Sajnosan kell megvallanunk, hogy napjainkban e veszedelmes betegség : a gyanúsítás, köztünk ijesztő módon lábra kapott. Egyesek legtisztább I szándékait roszakaratúlag félremagyarázzuk. Hol | a cselekvések rugója az önzetlenség, ott minden áron az önzést véljük láthatni. Mi lesz ennek eredménye ? Hogy kik a társadalom tiszta kezii, önzetlen jellemű munkásai, belefáradván a szélmalomharcba, visszavonulnak a küzdő térről és helyet adnak azoknak, kik folyton erkölcsbiróként igyekeztek szerepelni azért, hogy utjokból elseperjék az önzetlenséget s akkor könnyebben arathat diadalt a rút önzés, az undok haszonlesés. Félre tehát e kétélű gyilkos fegyverrel : a gyanúsítással ! Becsüljük meg azokat, kik haszon nélkül, csupán lelkesedésből szolgálják a közügyet ! Méltányoljuk ezeknek a nemes törekvé„Zalamegye" tárcája. sos krónika, vagy az Istenben megboldogult 1889-ik esztendő históriája avagy története. Tinódy Lantos Sebestyén diák módjára megénekelte: THEODORUS DIAK, rekomendálván azt a ,,Zalauármegye" nevezetű újságnak. Vegyes érzelmekkel tekint a szem vissza, l'e kimúlt esztendő, lefolyt napjaidra. Egyenlőn volt részünk rosszban, szerencsében — J'-jzer nyolcszáz nyolcvankilencedik évben. A lefolyt esztendő megtanított arra, Hogy semmi szükségünk ádáz fegyverzajra, A béke müveit szépen kultiváltuk, Több jó eredményét örvendezve láttuk. k'-Urápa csendes, — be drága az ára 1 — Nem bánjuk, csak áldást hozzon a hazára : Vagy belefáradnak és let'egyverkeznek, I'agy véres mérkőzés lesz a vége ennek. lhírmas szövetségünk hatalmas triásza — Barátságát mást meg a török hajhássza. — Villámhárítónak he fog majdan válni, Nincs erőhatalom vele szembeszállni. Am bátor északon morog a zivatar, Az a sötét felhő vad elemet takar, Mely ha ruci/ereszti fékét vak dühének. Egy birodalomnak lesz az síri ének. Mégsem ijedtünk meg, eszünkbe sincs félni ! Készen vagyunk immár erőnk összemérni. Velünk az igazság, velünk van az Isten, Ez a mi ments várunk, ez minekünk minden. Kormány kebelében történi nagy változás, Szükségesnek látszott ily átalakulás; Bársonyszékbe jutott Szilágyi, Wekerle, Szapáry, Teleky s Josipovich Imre. Nász volt az udvarnál: Mária Valéria Salvator Ferencznek lón boldog arája. Gyász volt az udvarnál: Rudolf trónörökös Oh, iszonyú eseti — megtért őseihöz . . . Vele a magyarnak szép csillaga tűnt le, Könyeken keresztül tekintünk az égre ; Csak meteorfénye tündöklik utána . . . Magyarok Istene, tekints e hazára ! Kemény dió volt a véderő-javaslat, Volt mit hallania jó Tisza Kálmánnak. Tiltakozó népár folyt a pesti utcán, Tisza nem ijedt meg, de engedett aztán. Haragos szomszédink, a nyugtalan szerbek Távozó Milántól új alkotmányt nyertek. Kiskorú Sándorban új királyt is kaptak ; Nem nyílt meg a konak szép Natáliának. Jártasd körül szemed a lomha Ázsián ! Ott is alkotmányt nyert az ősrégi Japán. Oh, mily furcsa növény az a szép Alkotmány! Vérrel kell öntözni, míg virág nyit lombján. Bulgária csendes, állapota rendes, Koburg Ferdinánd a cár előtt nem kedves. Romániában is bukott a muszkapárt, Egyedül Nikita vigasztalja a cárt. Franciaországnak nincs már mitól félni, Ellenségét e nép nem szokta kímélni. Boulanger tábornok kemény Ítélettel Száműzetett onnan s többé nem léphet fel. Spanyol és portugál egyre jobban bomlik, Tanítványa felé példa után hajlik ; Nagy Braziliából hogy elűzték Pedrot, Ki ennél szebb sorsra már érdemesebb volt. Hát a szegény török, ez a beteg ember f Beteg is, szegény is, még pisszenni sem mer. Krétai zavargás ejtette kétségbe, Elnyomta ezt s most ül, a lába keresztbe. Umberto, királyunk s III. Sándor j;ár Tettek nagy vizittet „ utazó" 1 Uniósnál. Aki ez évben is sok országot látott, Megtekinté Londont, Athént és Bizánczot. A legfőbb esemény tán mégsem lehet más. Mint a párisi nagy világkiállítás ; Bámulta a világ, mit tud a franczia, A népek vezére, apja méltó fia. Nagy számban utaztak honfiaink oda. Vendéget nem láttak szivesebben soha, Ahogy ünnepelték a magyart Párisban. De mondanivalóm erről még más is van. Nyolcszázötven magyar meyjelent Turinban, Megifjúlt. a lélek jó Kosuth Lajosban. Lelkesedés lángja magasra felcsapott . . . Nem láttak ott soha ilyen dicső napot. Kózlekedésiigyünk új korszakát éli, Az új zóna rend szer csak Barosst dicséri. Külföldről fitymálták, ámde most esoda'lják, E magyar találmányt utánozni fogják. Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.