Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-05 / 1. szám

seit s akkor nem kell tartanunk, hogy az önzés és haszonlesés köztünk felburjánzik. Ezeket kívánjuk mi olvasó közönségünknek azon alkalomból, hogy először találkozunk velük e lapok hasábjain az új esztendőben. E tulajdonságokkal vértezzük fel mindannyian magunkat s akkor biztosra vehetjük, hogy virulni fog közöttünk a jólét, egészségesek lesznek társadalmi viszonyaink és lelkes munkásokkal gyarapszik a közügy. J a v a s i a t. a zalamegyei Balatonmellék phylloxera lepte vidékén meghonosítandó termelési és iparágak iránt. A zalamegyei gazd. egyesület 1889. évi szeptember 30-án tartott közgyűlésén báró Putheáni Géza elnöklete alatt bizottságot küldvén ki azzal a meghagyással, hogy a phylloxera vész terjedése fjlytán pusztulással fenyegetett Balatonmellékrt alapos vizsgálatnak alávetvén, az ott meghonosítandó termelési és iparágak iránt javaslatot tégy n, ezen bizottság f. évi október hó 27-én és folytatólag november 19-én Keszthelyen tartott gyűléseiben, melyeken báró Putheáni Géza elnöklete alatt Nedeczky Jenő, Hertelmdy Ferencz, Bogyay Máté, Deininger Imre, Skublícs Gyula, Csigó István, Csanády Gusztáv és Ilensch Árpád bizottsági tagok részt vettek, következő megállapodásokra jutott: A bizottság tagjainak eddigelé nem nyilt ugyan alkalma a Balaton melléket behatóbb vizsgálatnak alávetni, minthogy azonban a bizottság tagjai a Balaton mellék természeti és gazdasági viszonyait tapasztalásból ismerik, azonkívül a Bal lton mellék részletes geologiai térképe ezen vidék fekvési és talaj viszonyai iránt kitűnő tájékoztatást nyújt, a bizottság indokoltnak látja, tekintettel az ügy sürgős voltára, javaslatát ezek alapján megtehetni, tentartva azonban magának, a jövő év tavaszára tervezett helyszínelés után, jelen javaslatot k {egészíthetni. Azon szempontból kiindulva, hogy valamely vidék termelési ágai az illető vidék természetes és népesedési viszonyaitól feltételezvék, a Balaton mellék eme viszonyainak jellemezésére a következőket tartjuk kiemelendőknek : A Balaton mellék legnagyobb részt dombos, illetve hegyes fekvésű; a hegyek és dombok növénytermelésre legalkalmasabb oldalai főképen az éjszak felől védett, délnek, délkeletnek és délnyugatnak lejtő partok; ezek talaját vagy meszes agyag, vagy lösz vagy a tarka homok kő eltnállásából származó homokos agyag alkotja; helyenként, de csekélyebb kiterjedésben bazaltból származó homokos agyag fordul elő, az uralkodó talaj nem tehát a meszes, öletve homokos és ennélfogva száraz teimószetü agyag, mely rendszerint csekély rétegű, sok helyütt a kedvezőtlen összetételű kavicsos altalaj miatt sülevéuyes és általában csekély termo képességű. A keszthelyi meteorologiai állomás 22 évre terjedő féljegyzései szerint ezen vidék időjárási viszonyait a meleg, de száraz tavasz, a forró és csapadék dúsabb nyár és az aránylag meleg és csapadékos ősz jellemzi. Átlagos évi hőmérséklete KHV'O, a télé 02°, a tavaszé 10-5", a nyár-é 20-8", az ősz-é 5-11". Az átlagos évi 660 mmnyi csapadékból esik a télre 95, a tavaszra 157, a nyárra 218, az őszre 190 mm. A Balaton mellék éghajlata tehát meleg és száraz jellegűnek mondható. Összevetve a talaj és éghajlati viszonyokat, következik, hogy ezen vidék főképen olyan növények termelésére van utalva, melyek mélyen leható és terjedelmes gyökérzettel felruházva, az aránylag száraz és sovány talajban is jól díszlenek és egyúttal főképen a tavaszi szárazsággal dacolni képesek. Ezen növények között első sorban áll a szőlő, melynek azonkívül a területek lejtős és védett fekvése Pénzügyünk mérlege, egyensúlyba libbent, Ily nagy szerencséért elfeledünk mindent; Könnyebb a telier is, félre veled mankó! Lesz ezután pénzünk, kopik a kék bankó. Gazdálkodjunk szépen, takarékoskodjunk, Egy pénz helyett kettőt soha ki ne adjunk. Tartsuk rendben pénzünk, óvjuk a penésztől, De leginkább Farkas és Kákán kezétől. Ami ínég hiányzik, lassankint behozzuk, Gs. h. közé az nés

u-t nagy büszkén beszúrjuk. Hosszú története van e rövid szónak, — Most nem érzem magam sok szóval adósnak. Fővárosunk halad, női óriásmódra, Szép htvatás vár ni, mint világvárosra. Kereskedés, i/lar, művészet virágzik, Német színház helyén csak rom s hamu látszik. Üdvös eredményit a munka meghozza, Csak egyéb ne ártson, mint az influenza. Megújult erővel lépünk az újévbe Tisztújítás is volt minden vármegyébe. Az év halottjait szedi sorra lantom, Nyugalmukat hosszú énekkel nem bontom. Meghalt Rómer Flóris, a régiséijtudós, Rónay Jáczínt is csak ezzel volt adós. Visontai Kovách László háznagy megholt, Ugy Pauer és Bonnaz, mindkettő püspök volt. Bedekovich Kálmánt födi sötét sírbolt, Reviczky Gyulát is, ki szegén// költő volt. Tudós Pesty Frigyes, Apáthy Istvánnal, Végül Visi Imre számolt a halállal. Bevégezték már ők pályafutásukat, Mint én e krónikát. — Ne várj tőle sokat! — és a forró nyár és meleg ősz is kedveznek. Hogy a i szőlő termelés a Balaton melléken oly feltűnő nagy tért hódított, tehát első sorban a természetes viszonyok kö- I vetkezménye, melyek a szőlőmivelést a legjövedelmezőbb ] termelési ággá teszik és a melylyel sem a gabna félék, sem a kereskedelmi növények csekély és bizonytalan terméseik miatt versenyre nem kelhetnek s ha az utóbbiak között termelésre alkalmasak léteznek is, ezeknél esetleg a termény értékesíthetése okozhat nehézséget. Azonban a szőlő termelés közgazdasági szempontból is a legmegfelelőbb termelési ágnak bizonyult, a mennyiben sok kézimunka erőt igényelvén, a különben elég sűrű népességű vidék lakóinak az év legnagyobb részében hasznos és jövedelmező foglalkozást nyújt, egyúttal csekély kiterjedésű területek kitűnő értékesítését engedvén meg, megtakarított kisebb tőkék elhelye résére kedvező alkalmat szolgáltat és így a takarékossági és szerzési hajlamot növeli. Nem szenved tehát kétséget, kogy a köznépnél oly nagy becsben álló szőlőmivelés a Balaton mellékre nézve a legalkalmasabb,. semmi más termelési ággal sem helyettesíthető, a vagy általa pótolható termelési ág, melynek fentartása a vidékre nézve elsőrangú életkérdés. Ezen okból és minthogy különben is a szőlővel beültetett területekben, valamint a szőlőtermeléssel járó beruházásokban nagy nemzeti vagyon vau letéve, inely, hacsak lehet, megmentendő, minthogy továbbá egy már meghonosúlt és a nép hajlamainak megfelelő termelési ágat fentartani sokkal könnyebb, mint újat meghonosítani : a bizottság javaslata első sorban oda terjed, hogy a Balaton mellék szőlőtermelése mindazon területeken, melyek a szőlőtermelésre alkalmasak, a rendelkezésre álló eszközökkel okvetlenül fentartandó. Minthogy azonban az eddigelé csak szórványosan mutatkozó és aránylag csekély kiterjedésű területeket ellepett phylloxera vész elleni okszerű védekezésre az egyes, kivált kisebb szőlős gazda a legtöbb esetben nem képes; minthogy továbbá a baj gyökeresen csakis egyesült erővel orvosolható : a bizottság fenti javaslatát azzal egészíti ki, hogy a balatonmelléki szőlők megmentése és fentartása céljából a „Balaton melléki szőlőtermelők e<jyesülete''

L cég alatt oly társulat alakítandó, melynek feladata szakértő közegek közreműködésével a phylloxera elleni védekezés különböző m idozatait, nevezetesen a szénkéneggel való gyérítést, a szőlő ojtást ellentálló alanyokba és direkt termő fajtákkal való szőlőtelepítést meghonosi tani, azonkívül a Balaton mentén létesítendő kísérleti telepek utján a Balaton mellék különböző vidékeire nézve legalkalmasabb szőlő fajtákat kipuhatolni és azokna' jutányos beszerzésére a szőlőgazdáknak alkalmat nyújtani. A kiküldött bizottságnak erős a meggyőződése, hogy a tervezett egyesületnek, ha helyesen szerveztetik és ha a magas kormány, valamint a zalamegyei gazd. egyesület részéről megfelelő támogatásban részesíttetni fog: úgy a kitűzött nemes célját t. i. a Balaton melléki szőlőtermelés megmentését és fentartását, sőt esetleg fejlesztését elérni sikeriilend, minélfogva jelen javaslatát a zalamegyei gazd. egyesület különös figyelmébe ajánlani bátorkodik. Másrészt azonban óhaj tandónak tartja a bizottság, hogy oly, a phylloxera vésznek már is áldozatul esett területek hasznosításáról is gondoskodva legyen, melyek a szőlő túltermelés ellensúlyozása szempontjából kivált fekvési és talajviszonyaiknál fogva szőlőtei melésre nem egészen alkalmasak, vagy melyek a phylloxera elleni védekezésből származó költségeket el nem bírják, illetőleg más termelési ág felkarolása által jobban értékesíthetők. Ezeken a területeken, melyek az összterületnek csak aránylag csekély hányadát képezik, kívánatos, hogy különféle, a helyi viszonyoknak megfelelő kereskedelmi növények, első sorban a dohány és cukorrépa, i azonkívül komló, kender, torma és mások termelése, továbbá a gyümölcs és selyemtermelés, sőt helyenkint a kötőfűz termelése is meghonosíttassék. Mindezek a termelési ágak azonban csak másodrangú, vagyis hézagot pótló szerepre hivatvák és csak oly expedienseknek tekinthetők, melyek a szőlő termelésből eredő jövedelmet némileg recompenzálni, de korántsem helyre pótolni képesek. Végül szükségesnek tartja a bizottság, hogy azon munkás osztályról is gondoskodva legyeu, melynek kenyerét a szőlőmivelés közvetve szolgáltatja és a mely osztály a pyhlloxera vész pusztításai folytán leglonto sabb és legkiadóbb kereseti forrásától fosztatott meg, hogy ezen osztály a végleges elzülléstől és esetleg a kivándorlástól uiegóva legyen, a bizottság a gyári ipar meghonosítását hozza javaslatba és tekintettel a helyi körülményekre, a dohány és cukortépa termelés felkarolásával egy dohány és répacukor gyár felállításával véli a jelzett feladatot megoldhatónak. Befejezésül Dezső Miklós, a kormány részéről a Balaton mellék talaj viszonyainak tanulmányozására kiküldött borászati vándortanító, jelenti, hogy feladatát még nem fejezhetvén be, ez alkalommal véleményadásra még nem vállalkozhatik, egyúttal felkéri a bizottságot, hogy a talajviszonyok tanulmányozására jövő tavaszkor óhajtana kiküldetni éi hogy ez alkalommal a bizottsági tagok szives útbaigazításait igénybe vehesse, mi neki kilátásba helyeztetvén, a bizottság abban állapodott meg, hogy a tavaszra tervezett helyszínelés befejezése után jelen javaslatát a szükséghez képest kibővítve és kiegészítve terjesztendi be. Kelt Keszthelyen, 1889. november 19-én. Br. Putheáni Géza Hcnsch Árpád, bizottsági elnök. bizottsági jegyző. Szent-Gróth, 1890. januárius 1-én. Társas életünk. Felolvasással egybekötött táncmulatság. A kaszinó közgyűlése. Az izr. hitközség tisztújító közgyűlése. Városunk, melyben alig egy évtized előtt a legszebb társasélet honolt, azonban az országszerte uralgó kasztszellem azt elsodorta, hacsak egy pillanatra is, ismét azt a képet mutatta, melyet szivesen lát bárki tartozzék a társadalom akármely osztályához. Jól esett együtt látnunk hosszú idő után olyanokat, akik különben az egymással való érintkezést, amennyire csak lehetett, kerülték, vagy egyáltalán lehetetlenné tették. A jobb érzésű embert igazán kell, hogy fájdalommal töltse el annak tudata, hogy ez csak lidérc fény volt, mely egyet lobbanván, a sötétségbe vész s önkénytelenül merül föl az a kérdés, hogy miért nem maradhat mindig így, mikor a mai kort joggal lehet a társulás és a demokratikus, elvek századának nevezni. Folytonosan újabb egyesületek keletkeznek; aki csak él, mozog és anyagi viszonyai megengedik, jótékonyságot akar gyakorolni és mégsem találjuk meg azt az összekötő kapcsot, mely módot nyújtana arra nézve, hogy a létesített egyletek kitűzött nemes emberbaráti céljukat kellőképen megvalósíthatnák. Az egyéni hiúság kétségkívül bénítólag hat az össztnűködésre s meghiusítja a nemesebb tervek keresz tülvitelét. Egyesek, mert több évig jártak iskolába, mások kedvezőbb anyagi helyzetüknél, családi összeköttetéseiknél fogva, ismét mások állítólagos világtapasztalatuknál fogva, közehsmerésre s vezérszerepre vágyód nak s alig lehet őket meggyőzni arról, hogy nem mindenki született vezérszerepre s hogy egy közös cél eléréséhez oly tömörülésre van szükség, hol csak egy, valóban arra, hivatott egyén lehet a nemes eszmék zászlóvivője. Es ez initsem vou le a vezért támogatók érdemeiből; inert kissé öntudatos gondolkodás után rá jövünk, hogy az egyetértésben rejlik az erő. Sajnos, hogy a kis városi életben a szereplési vágy kirívóbban nyilvánúl, mint nagyobb helyeken s így történik meg azután, hogy a kitűzött célt szem elől tévesztjük s egyesek hiúságának áldozatul esik a közjó. Hogy pedig a tömörülési hajlam a legtöbb emberben meg van, igazolta a deczember 28-án a szent-gróthi izralita jótékony nőegylet javára Balassa Benő zalaegerszegi középkereskedelmi tanár, Berkovits Albert s Kluger Sámuel által tartott felolvasás. Ritka élvezettel hallgatta a termet zsúfolásig betöltő közönség Balassa úrnak „Miről olvassak fel" cimű felolvasásának gördülékeny, tömör, szabatos és az ékfektől szikrázó szabad előadását, melyért a közönség zajos ovátiókbau részesítő az előadó tauár urat. Berkovits Albert úr „Szeretem a nőket" cimű monologot olvasott fel, a nála megszokott zamatossággal. A közönség tudva, hogy igazat beszél, őt is megtapsolta. Kluger Sámuelnek „Népszokásokról" szóló felolvasásánál oly híven láttuk magunk előtt a falusi és nagy városi köznépet jellemző szokásokat, hogy ennél önkénytelenül is . egy nyári paraszt lakodalomban, amannál pedig a „Wurstl" Práterben képzeltük magunkat. A felolvasás, dacára a csekély belépti díjnak, 35 frtot eredményezett. Felültizattek : Bíréiiyi Jenő, Tóth Endre (Z -Egerszeg), 80 kr., Steiner Pál, Morgenstern II., Günzberger L. (Zalabér), 60 kr., Hambinger család 40 kr., Misner L)., Szabó Benő (Koppány), Pék János (Sopron), Molits J., Varga K., itj. Német Zs. 30 kr., Botfy P. 25 kr., IJnger S., Morgenstern A., Trebits J., Neumann L., Tóth V., Feigelstock D., özv. Morgensternó, Morgenstern S., Politzer M, Stern B., Küblin D., Novréh J., Beck Zs., Fridrich S., Viasz J., Koháry J., Huss L., Kiss F., Kreun R., Linter Gy., Ilittig A., Lebovits J. 20 kr. Solcz K., Skopál (Koppány), Fodor M., Stern J., Stem S., Küblin E., Lohonya L., Antal J., Fleiner V., Bonyhard P., ifj. Korem 10 kr. Morgenstern F. 4 kr. A zala-szent-gróthi kaszinó, melyet a 60-as években a haza bölcse alapított, deczember 29-én tartá tisztújító közgyűlését, mely alkalommal megválasztattak : elnökké : dr. Misner Antal, alelnökké : Steiner Farkas, jegyzővé: Berkovits Albert, pénztárnokká : Kluger Sámuel, háznagygyá: Solcz Károly, könyvtáruokká : Fleischmann Ignácz. A zala szent gróthi izr. hitközség folyó hó 1-én tartá évi rendes közgyűlését, melyen a tisztújítás is megejtetett a következő eredménynyel : elnök : Stern Lipót, alelnök : Steiner 1). J., pénztáros s egyik templomgondnok : Steril Salamon, másik templomgondnok : Misner Dávid, jegyző: Berkovits Albert. — Képviselőtestületi tagok: virilisták: Steiner Salamon, Fellner József, Neuman Lajos, Politzer Mór, Morgenstern Ignácz s Beck Zsigmond; választottak: Kluger Sámuel, Friedman Jakab, Pollák Pinkász s Hirsler Mór. Tanügy. Lelkes tanüyybarat . Horváth Lajos szent ferenc rendű áldozár, csáktornyai zárda-főnök, a zala.-ujvári és dráva szent-iváni elemi népiskolák ügybuzgó elnöke, a hitoktatás létesítése végett 60 frtot ajánlott fel sajátjából a hittanító lizetésére, ugyancsak az ismétlő iskolát szervezte s az ismétlő iskola tanítójának díjazására 30 frtot adományozott, azon kivül a szegény tanulók tankönyveinek beszerezhetésére 20 frt adomány nyal járult. Oly cselekmények ezek, melyek méltók követésre buzdító példa gyanánt feljegyzésre. Kerelem. Zala-Egerszeg város t. c. polgáraihoz és mindazokhoz, kiknek birtokában 187

4/,. év előtti zalaegerszegi elemi iskolai értesítők vannak, legyenek azok bár a legrégiebb időből valók, a helybeli elemi iskolák igazgatója azon kéréssel fordul, kegyeskednének azokat az iskola könyvtárának adományozni és az igazgatósághoz beküldeni. Iskola építés. A zala-egerszegi községi iskolaszék s a középitészeti bizottság együttss ülésén tárgyalás alá vette az iskola építésre eddig felajánlott telkeket s abban állapodott meg, hogy az új (iskola) utcában levő Grfinbaum-téle üres telket fogja a képviselőtestületnek mejtf^ vételre ajánlani, egyúttal Sehadl János keszthelyi építészt felkérte, hogy a szóban forgó telekre von atkozólag az épület tervét mielőbb készítse el s a város polgármesteréhez terjeszsze be.