Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-10-13 / 41. szám

A Zalnmegyei gazdasági egyesület, HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. Jegyzökönyve a zalameqyei gazdasági egyesület 1889. évi szeptember hú 30-án Zala-Egerszegen tartott rendes közgyűlésének. Jelenlevők : Háczkv Kálmán ügyvezető elnök. Cserfán Károly, Isoó Alajos, Skublics István, Csaby Lajos, ifj. Háezky ' Kálmán, Farkas József, Baranyay Ödön,' Smodics Viktor, Skublics Gyula, Skublics Jenő, Hertelendy Ferencz, Szily Dezső, Svastics Benó, báró Putheani Géza, Tliassy Imre, Szabó Samu, Szűcs Dezső, Baán Kálmán, Csutor János, Orosz Pál egyesületi tagok, az utóbbi úgyis, mint titkár. Elnök úr üdvözölvén a tagokat, az ülést megnyitja. Ezen ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkérettek: Skublics Jenő és Farkas Józset tagtárs urak. 74. A tárgysorozatban foglaltak előadása előtt egyetületi elnök úr jelenti, miszerint az egyleti pénztáros úr f. évi január 27-én tartott közgyűlés határozata szerint, a hátralékos tagsági díjakat — a mennyiben ezek augusztus hó végéig be nem folytak, — posta megbízással óhajtotta bevenni. Sajnos azonban, hogy ezen eljárás is legnagyobb részben eredménytelen maradt, a mennyiben sok posta megbízás el nem fogadtatván, vissza küldetett. Minthogy pedig az egyesület, a mindinkább korszerű gazdasági kívánalmaknak anyagi erő nélkül megfelelui nem képes s így sokat nem is tehet, mert a tagsági dijak ciinéti rendkívüli nagy összeg lévén hátralékban, minden nevezetesebb kiadás az alaptőke megtámadásával történhetik csak, a mi egyrészről bénítólag hat, da egyúttal az egyesület anyagi kimerültséget is eredményezendi. Enuek lolytán elhatároztátik, hogy a be nem váltott posta megbízások peruiján haladéktalanul hajtassanak be s erről az egyesület ügyésze végzésileg értesíttessék. Pénztárnok úr utasíttatik, hogy minden év végén a tagsági hátralékok kimutatását a közgyűlés elé ter jeszsze, az egyesület elnöke pedig felhatalmaztatik, hogy ez 1 évnél több hátralékot azonnal behajtassa. 75 Ugyan egyesületi elnök úr jelenti, hogy néhai i-d. Skublics László besseuyői lakós után fennmaradt tagsági hátralék julius hó 7-én 1889-ben Keszthelyen tartott gazdasági egyesületi közgyűlés 5(3,59 sz. végzésével elengedletett ugyan, de ugyan ezen követelés után az egyesület kincstári illeték, tőkekamat s az egyesületi ügyész ez ügyben teljesített munkadíja követeltetik, kéri ez ügyben a közgyűlés határozatát. A közgyűlés végzésileg kimondja, hogy folyamodó özv. Skublics Lászlóné asszonyságnak csak a kérelmezett 200 Irt tőke engedtetett el, ezen még ki nem egyenlített tartozások azonban folyamodó asszonyságot terhelik. Miről jelen végzés közlésével értesíttetni rendeltetik. 76/78. Olvastatott a nmltsgu földművelésügyi miniszter úr által kiküldött szakközegnek, Bezerédy Pál úr miniszteri meghatalmazottnak, — a megyei gazdasági egyesület által, — a balatonmellék philloxera lepte vidékén meghonosítani tervezett selyem tenyésztés érdekében felterjesztett kérelmére adott válasza. Ez szerint mindaz ideig, míg Zalamegye községi laiskolái elegendő szederfa csemetével nein rendelkeznek, a selyem ipar meghononsítására gondolni sem lehet s igy első sorban a szederfa tenyésztés emelése céljából a községi faiskolák egyöntetű szervezése viendő keres/, tül a törvényhozás által. A közgyűlés erre egy ujabb felirat felterjesztését határozta a miniszter úrhoz; mert a selyem ipart nem az egész megyére, hanem csak a Balaton mellék philloxera lepte vidékén óhajtaná meghonosítani s ez mindenesetre országos fontosságú ügy lévén, — a magas kormány támogatását is remélheti, mely ily sürgős és fontos esetekben más vidékeknek is nyújtott segélyt s esetleg szükséges facsemetéket is. Ezen ügy kapcsán szintén a nmltsgú miniszter úrhoz felterjesztés felküldése határoztatott, melyben az felkérctik, hogy a Balaton mellék geologiai s égalji viszonyai megvizsgálására szakközegét kiküldeni méltóztatnék, hogy a gazdasági egyesület által ezen közgyűléséből kiküldött bizottsággal a vidéket alaposan megvizsgálván, javaslatot tegyenek, mely termelési- vagy iparágak volnának ezen pusztulással fenyegetett vidéken életbe léptetendők. A bizottság pedig ezen fontos ügy miben létéről az egyesület közgyűléseire időleges jelentését beterjeszsze. Egyúttal a tek. megyehatóság megkerestetni határoztatott, hogy az érdekelt járások főszolgabiráit utasítsa, miszerint a kiküldött bizottság működésében résztvenni s azt telhetőleg hatóságilag is támogatni szi. veskedjenek. Ezen bizottság elnökévé: bro. Putheani Géza, tagokul : Hertelendy Ferencz, Csigó Pál, Kiss János, Nedeczky Jenő, Somogyi N. ügyvéd Balaton-Füreden s Deininger Imre igazgató urak választattak. E*en végzés br. Putheani Géza elnök urnák további intézkedés végett kiadatni határoztatik. 77/80. A nmltsgú földművelésügyi miniszter úr 30477/1889. sz. alatti leiratában tudatja, hogy Tapolcza község képviselő testületének f. évi március hó 25-én tartott közgyűléséből a nmltsgú vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz intézett folyamodványában a korábbi megállapodások ellenére azon kérelmét fejezte ki, hogy a fel sőbb népiskola, — inely a kiküldött b zottság által felvett s beterjesztett jegyzőkönyv szerint már vincellér képezdének felajánlhatott Tapolcza község részéről, továbbra is fenntartassák népiskolának s hogy a külön vincellér iskola felállításának mellőzésével a szőlészeti és borászati szakoktatás a fennálló népiskolai oktatás keretébe vonassék be; - mindazon által, ha mégis külön vinczellér iskola felállítása határoztatnék el — hajlandó Tapolcza — e célra a község északi részén fekvő, 12000 frt értéket képviselő épületet és a máimegajánlott 23 hold földet átengedni, — de csak az esetre, ha a vincellér iskola mellett a jelenleg fennálló lelsőbb népiskola is meghagyatik. Minthogy meggyőződés szerzendő az iránt, vajon a község által felajánlott másik épület a célnak megfelel-e s esetleges átalakítása mennyibe kerül? vagy nem lenne-e célszerű, hogy a szőlészeti és borászati szakoktatás a felsőbb népiskolai oktatás keretébe vonassék be? ujabb helyszíni tárgyalás vált szükségessé s erre az országos borászati kormánybiztost azzal küldi ki a miniszter úr, hogy a helyszíni tárgyalást még ez év folyamán tartsa meg. Ezen miniszteri leiratra a közgyűlés azon határozatot hozta, hogy az összes, ezen ügyre vonatkozó iratok a kiküldött bizottság elnökéhez, mltsgos Skublics Gyula úrhoz küldessenek ki, ki is a borászati kormánybiztossal magát érintkezésbe téve, az ujabb helyszíni tárgyalás megtartása végett intézkedjék, egyszersmind a küldöttség felkéretik, hogy a mennyiben egy külön vincellér iskola létesítése Tapolczán lehetetlen volna —• annak más alkalmas helyen leendő felállítását hozza javaslatba. Ugyan ily értelemben felirat intézendő a nmltsgú füldmivelésügyi miniszter úrhoz. 78 81. A nmltsgú földmivelésügyi miniszter úr az egye sülét vagyoni állásáról, tagjai száma, neve, lakhelye, az egyesület titkára neve s lakhelyéről, ügyvezetése és működéséről kimutatást kívánt felerjesztetni Titkár jelenti, hogy a kívánt kimutatások lelterjesztettek. Tudomásul szolgál. 79/77. A balatoni halászat megóvása érdemében különleges szabályok megalkotására kiküldött bizottság eljárásáról szóló elnöki jelentési és jegyzőkönyvet Skublics Gyula bízottsági elnök úr beterjeszti. További intézkedés végett a tek. megyehatósághoz beterjesztetett. Tudomásúl szolgál. 80 103. A közigazgatási bizottság átirata a Peronospora viticola szölobetegség elleni védekezés céljából szükségessé vált egyesületi szakközeg kiküldésérőlAz egyesületi elnök a közigazgatás ezen átiratára azonnal intézkedett s az egyesület titkárát a Peronospora szőlőbetegség körüli védekezés észlelése végett Steierországba kiküldte azzal, hogy tapasztalatairól a jelentest ezen gyűlésre beterjeszsze. 81 105. Jelentése Orosz Pál gazd. egyesület titkárnak, a „Peronospora viticola de Barry" szőlőlevél penész (falscher Melthau) szőlőbetegség orvoslása, az óvszer alkalmazása körüli hatósági intézkedés mikénti foganatosítása érdemében, 1'. évi szeptember 22-től 20 ig Steierországba történt kiküldetése eredményéről. Tekintetes egyesületi közgyűlés! Megyénk legtöbb bortermő vidékén ez évbeli ijesztő módon pusztítólag lépett fel a szőlő, illetve bor minőségét teljesen, a mennyiséget is igen nagy mértékben megrontó „Peronospora viticola de Barry". Megyénk jólétéért mindig melegen érző és küzdő mélyen tisztelt főispánunk, mltsgos Svastics Benó úr felismerve a nagy veszélyt, mely- megyénket meglepte, f. évi szept. hó 10-én tartott közigazgatási ülésben indítványozta, hogy a rohamosan terjedő és pusztító bebetegség jövőbeni orvoslása, illetve annak fellépését megakadályozó óvrendszabályok alkalmazásának tanulmányozása céljából, a gazd. egyesület titkára" a szomszédos Steierországba küldessék ki, hol ezen betegség ( már néhány év előtt lépett fel, hogy ott tájékozást szerezzen a védekezésre nézve magának. o A gazdasági egyesület annak tudatában, miszerint megyénk szőlőtermeléssel foglalkozó lakosainak ez által némi szolgálatot tehet, de kötelességében is állván hasonló veszedelmeknél magának azonnal tájékozást sze rezni, a tek. törvényhatóság 13S1 1889. kig. sz. alatt határozatának is legkészségesebben leget tenni óhajtván, — alólirottat, mint az egyesület cz idő szerinti titkárát, a fennemlített adatok beszerzésére kiküldte. Tanulmányozásom a Luttenberg, Fridau, Pettau és Marburg vidéken létező nagy kiterjedésű szőllőkre terjedt. Mindenek előtt a kerületi kapitányságnál Pettauban, úgy a városi polgármesternél ugyanott, nemkülönben Márburg város polgármesterénél s az ugyan Márburgban székelő országos vincellér- és szőlőiskola igazgatóságánál óhajtottam az iránt tájékozást szerezni, miszerint van-e valamely hatósági intézkedés életbe léptetve, mely e nagy pusztítás elleni védekezésre a birtokosságot együttesen kötelezi? Legnagyobb bámulatomra azonban arról értesültem, hogy ez sehol sincs kötelezőleg kimondva, hanem minden egyes termelő akaratától lügg, akar-e védekezni vagy sem? s habár a hatóságok az egyesek által teljesített kitűnő s minden képzeletet felülhaladó fecskendezés jó hatását beismerik és tudják, részint az osztr. tartományok kormányának ez iránvban lanyhaságát, részint saját tájékozatlanságukat hozván fel okul, szinte csak a jövőre óhajtanak hatóságilag intézkedni, — de mi módon? ínég nem tudják. Ezután a peronosporával meglepett szőlőterületeket vettem vizsgálat alá s a Steier orsz. hatóságok legkészségesebb támogatása mellett és Ballon József Pettauban alkalmazott philloxera s szőlőbiztos és Wegscheider szőlőbirtokos kíséretében megtekintettem a luttenbergi, friedaui, pettaui és márburgi szőlőterületeket s itt meggyőződést szereztem, hogy az okszerű fecskendezés meglepő eredményt szült; mert mig az óriási szőlőterületek, melyek nem fecskendeztettek, dacára annak, hogy szőlővel dúsan megáldott tőkékkel birnak, a legelszomorítóbb képet nyújlják, a mennyiben levél nélkül, mintegy leforrázva mutatják apró kemény fejletlen s a szó legtágabb értelmében baszonvehetetlen szőlőfiirtjeiket, addig a kétszer fecskendezett szőlők még most is üde zöld színben díszlenek s a szőlő fejlődött szemű, édes, zamatos s jó bort ígér. A fecskendezés ezen vidékekeu 300 liter vizben • 6 kilo kék gálic és 6 kilo tiszta, illetve kőrészektől telhetőleg mentes oltott mész-oldattal eszközöltetik —mi tehát 2" „ oldatnak felel meg; — ezen mennyiség a 2-ik fecskendezésnél alkalmaztatik, —- az 1-ső fecskendezés azonban, mivel még akkor a szőlő nem oly fejlődött, 1 '/

2- 1 V/o oldattal eszközölhető. Az 1 so fecskendezés május végén, junius elején mindig a virágzás előtt teljesítendő, a 2-ik pedig egy hónappal későbben ; a 3-ik fecskendezés a legkivételesebb esetekben alkalmaztatik augsztus hó 2-ik felében. A fecskeudezés száraz időben lehetőleg a reggeli órákban 8—9-ig és délután 4 órától estig eszközleudő, borús időbeu azonban egész napon át, eső alkalmával nem. A már ez évben peronosporálól meglepett szőlők levelei össze gereblézendők, úgy a levágott venyige is kihordandó a szőlőből s elégetendők. Egyúttal az alkalmazásban levő fecskendezőkről is tájékozást szereztem s több félét láttam működésben, mindezek között VVegscheider J. úr által ajáulott, a melyből f példány már beszereztetett az egyesület által a nyár folytán, legcélszerűbbnek bizonyult es pedig veresrézpléhből való, inert ezt kevésbbé támadja meg a gálic oldat, ennek ára 32 frt, mindazon által nagyobb megrendelésnél nevezetes ár elengedményről biztosított a szállító, a vaspléh fecskendő ára 7 frt :)0 kr. A kék gálickő ára tudva levőleg nagyon emelkedett, de együttes tömeges megrendelésnél itt engedmény érhető el. Nem tudom eléggé a tek. egyesületi közgyűlés figyelmébe ajánlani, hogy e romboló szőlőbetegség leküzdésére áldozatot nem kiméivé, telhetőleg közreműködjék ismerve a törvényhasótáguak lelkiismeretes iigybuzgóságát és erélyét, úgy hiszem, ha vele együttesen közreműködünk, sikerülni tot: kellő óvintézkedések kö' o telező életbe léptetése mellett, — a mit erről kiküldetésem alkalmával egyeseknél szerencsém volt meggyőződni — nálunk is általában a legjobb eredményt elérni. Bátorkodom még a tek. közgyűlés beleegyezését kikérni, hogy a „Weiuzeitung" jelesen szerkesztett s bőauyaggal rendelkező szaklapot az egyesület részére megrendelhessem, ára egy évre: 6 frt. Ezekben van szerencsém kiküldetésemről jelentésemet tisztelettel elő terjeszteni. Zala-Egerszeg, 1889. évi szeptember 27-én. Orosz Pál egyesületi titkár. ,A titkár jelentése elismeréssel fogadtatott s annak az „Értesítőben" leendő közzététele elrendeltetik. A tek. megyehatóság átiratilag megkerestetni határoztatott, hogy ezen jelentést a megye közgyűlésén felolvastatni s egy kötelező szabályreudelet szerkesztésével megbízandó küldöttséget választani, nem különben a magas kormányhoz, a védekezéshez szükséges kék gálic lehető előnyös inegszerezhetése érdemében felimi szíveskedjék. 82 82. A tek. alispánság átirata, melyben a megye területén a szarvasmarhák, juhok stb. között fellépett ragályos száj- és körömfájás következtében Z.-Egerszegen t. évi szept. 6-án tervezett állat díjazás megtartását beszünteti . 83 83. A nmltsgú földmivelésügyi miniszter úr felhivja az egyesületet, hogy a gyümölcs termelés és kereskedéssel foglalkozókat az okszerű s gyakorlati csomagolásra buzdítsa. Tudomásúl szolgál. 84,88. Thassy Imre zala-lővői lakós, egyesületi tagtárs úr kérvényére, melyben az egyesület utján átvett csontliszt árából 369 írt 92 kr., két egyenlő 6 havi időközben leendő lefizetését kéri engedélyezni, határoztatott : A kérvénynek hely adatik, inivel azonban az egylet tőkéje kamat nélkül el nem helyezhető, a jelzett összeg után 5°/

n kamat az egyesület pénztárába kérelmező által befizetendő; miről Thassy Imre és egyesületi pénztárnok urak értesíttetni rendeltetik. 85. A gazdasági egylet által beszerzett gazdasági cikkeknél tagjai részére nyújtott és nyújtandó előlegekről. A gazdasági gépek, műtrágyák s egyéb gazdasági cikkeknél nagyobb beszerzés mellett előnyüsebb árak éretvén el, az egyesület, hogy ily esetben a tagok részéről esetleg igénybe vett, vagy veendő előlegek kihelyezése körül miként járjon el, egy szabály alkotását határozta ; ennek kidolgozásával egy bizottságot bizott meg, melynek elnökévé: Háezky Kálmán, tagokul pedig: Skublics István, Skublics Jenő, Isoó Alajos, Farkas József, Szily Dezső és Orosz Pál egyesületi tagok választattak meg. 86 86. Titkár jelentése az egyesület által beszerzett csontlisztről s annak kiosztásáról. Tudomásúl vétetik. 87/87. Titkár jelenti, miszerint Bottka László, Czigány Imre, Bándy László, Simonlfy János, Somsich Lőrinc/., Tornyos Gábor, Gaál Ferencz, Hertelendy István, DerI govics József, Gaál László, Kolozsváry Sándor és Nova