Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-10-13 / 41. szám

község, 1890-ik évi január 1 tői, minthogy 0 éves tag -ági ciclusuk ekkor letelik, a gazdasági egyesület rendes tagjai sorából leendő kilépésüket bejelentik. Tornyos Gábor, Bándy László, üergovics .lózsef urak a nagy lengyeli gazdakör 1 frtos tagjai sorába óhajt.uiak belépni. Tudomásul szolgál. 88/85. Titkár jelenti, hogy Kondor Ferencz salomvári plébános, Augusztin Ágoston ságodi birtokos, Fárner Márton bessenyői birtokos és (iraner Béla kaszaházi birtokos urak az 1890-ik január 1-től az egyesület rendes tagjai sorába felvételre jelentkeztek. Tudomásúl szolgál s részükre a felvételi okmány kiadatni, a „Zalamegye" című lap kiadó tulajdonosa, úgy az első magyar ált. biztosító társaság nagy-kanizsai főügynöksége értesíttetni rendeltetik. 89/91. Az orsz. gazd. egyesület tudatja, hogy a Szombathelyen tervezett általános gazdasági kiállítás lelinerült több rendbeli akadály folytán ez évben nem tarta tik meg. Tudomásúl szolgál. 90 95. A szepesmegyei gazdasági egyesület szesztermelő szakosztálya a pénzügyminisztériumhoz felküldött feliratát pártolás végett átküldi. Tudomásúl vétetik. 91 99. A magyar gazdák hadsereg ellátási szövetkezete bejelentési iveket küld. Tudomásúl szolgál. 92 100. A kereskedelemügyi és a föld mi velésügyi minisztérium az 1889-ik évi XVII. t.-c. ben megállapított nj ügybeosztását tudatja. 93 101. A kereskedelmi muzeum Budapesten időleges gyümölcs és konyhakerti termény kiállítást tart, melynek programtnját leküldi. 94/104. „Az 1890-ik évben Bécsben tartandó általános gazdasági és erdészeti kiállítás magyarországi rendező bizottsága" részvételre buzdítja s hívja tel az egyesületet s eziránt) nyilatkozatát legkésőbb f. évi december l-re beküldeni kéri. A közgyűlés ezen felírást a keszthelyi, sümegi és n.-lengyeli gazdakörök elnökeinek megküldeni határosza, a kik a választmányi tagokkal értekezve nyilatkozzanak, szándékoznak-e collectiv kiállítást rendezni s ebbeli szándékukat szíveskedjenek az anya egyesület elnökségével tudatni. 95. Egyesületi elnök úr felhivja a közgyűlés figyelmét, nehogy a tenyész szarvasmarha apaállatok beszerzése késedelmet szenvedjen, még ez évben a szükséges intézkedések megtételére. A közgyűlés egy bizottságot küld ki, melynek elnökévé : Háczky Kálmán, tagjaivá: Skublics István, Skublics Jenő, Isoó Alalos, Szily Dezső, Farkas Józset Orosz Fái egyesületi tagok választattak meg. A tek. alispánság pedig felkéretui határoztatik, hogy szíveskedjék közigazgatási uton beszerezni az adatokat, hány drb. tenyész szarvasmarha apaállatra lesz a megye területén szükség ? 96/100. A nmltsgú földmivelésügyi miniszter úr felkéri az egyesületet, hogy a szarvasmarha tenyésztés fejlesztése érdekében a folyó évben kifejtett működéséről jelentétését, úgy a rendelkezésére álló 10.000 írtról a számadás másolatát mielőbb (elküldje, hogy az 1890-ik államköltség által rendelkezésére bocsátandó hitelösszegre nézve jóelőre tájékozva lehessen. Elnök jelenti, hogy a kívánt jelentós és számadás a nmltsgú miniszter urlioz elküldetett. Tudomásúl szolgál. 97 107. A magyar kir. állatni ménesek és méntelepekből kisorsolt lovaknak Budapesten tartandó árveréséről szóló hirdetményt a füldmivelésiigyi miniszter úr leküldi. Tudomásúl szolgál. Ezen ülésnek egyéb tárgya nem lévén, mintán az ügyvezető elnök a tagtársak szives részvétét megköszöni, az ülést bezárja. — Kraf. Orosz Pál Háczky Kálmán ti*kár. ügvv. elnök. Skublics Jenő Farkas József egvi- tag. eyyl. tag Megyei élet. A meqyei közitjazijatási

r bizottság október havi ülésé! Svastits Ható főispán ()méltóság/inak elnöklete alatt f. hí> 2-án tartotta. Olvastatott s tudomásúl vétetett a minisztérium leirata, melyben tudatja a közigazgatási bizottsá ggal, hogy a Csáktornya zala-egerszeg-ukki helyiérdekű vasút építésére az engedélyt megadta Két gógánfai lakós a boba-sUmeghi vasút mentén a földjükre vezető taligaút megszüntetése s ugyan ott a va*ut menten a vasútra nézve szükségtelen föld megvétele iránt kereste meg a közigazgatási bizottságot. Ez ügyben a boba-siiinegi vasút i észvény társaság igazgatósága megkerestetik az iránt, váljon a szóban forgó tóhlet átengethetik-e s hogy a taliga ut csakugyan felesleges-e V A balaton-füredi utbiztosi állás mielőbbi betöltésének szükségességét a közigazgatási bizottság kimondotta. Tudomásúl vétetett a belügyminiszter leirata, melyben tudatja a közigazgatási bizottsággal, hogy a Stern téli. zala i-ger>zegi alapítványi kórháznak a város részére történt Átadása tárgyában kiállított alapítványi levelet megerősítette. A kereskedelemügyi miniszter a közigazgatási bizottság felterjesztésére beleegyezését adta, liogy Tölcsán puszta határában egy vasúti átjáró — melynek beszüntetése kérelineztetett — besziinteltessék. Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadja, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter arra való tekintetből, hogy az 1868. évi 38. t. c. 142. §-a) pontjában foglalt rendelkezés dacára az elemi iskolai tanítók fizetése az oi'ízág számos községi és felekezeti iskolájában nem éri el a 300 frtnyi minimumot, ezen hiányok orvoslására szükséges eszközükről gondoskodni kívánván — 188!). évi szept. 4-éu 38.271 sz. a. kelt magas leiratában elrendelte mindazon iskolák kimutatását, melyek e részben a törvény követelményeinek I meg nem telelnek, pontos feltüntetésével az illető tanítói állomással egybekötött lizetés pénzértékének. — A kisdedóvásról szóló törvényjavaslat végleges szerkesztése céljából szeptember 4-én 38.269 sz. a kelt magas rendé leteljen a tényleg lennálló kisdedóvodák és menedékházak összes viszonyainak kimutatását meghagyta. — A zalaegerszegi községi iskolaszék szept. 2ti-áu beküldött jegyzőkönyvei alapján a kihelyezett tantermeket megtekintvén — megkereste az iskolaszéket, hatna oda, hogy az iskolaszéknek az illető elemi és polgári leányiskolái osztályok elhelyezése céljából kijelelt tantermék orvosi megvizsgálására s egyéb dologi visznyainak megállapítására irányult, a szept. 22-íki jegyzőkönyvben kifejezett inlentiója annál szigorúabban érvényesüljön, mennél súlyosabb a felelősség arra nézve, hogy a növendékeinket érintő egészségügyi követelményeknek, a népI oktatási törvények rendelkezéséhez képest, elég tétessék. Az iskolaszék ezen átmeneti állapatuak a jövő tanévben megszüntetése s általában egy megfelelő iskolai épületnek felállítása ügyében szept. 22 iki üléséből a városi hatóságot megkereste. — A közigazgatási bizottság végzéséhez képest a tapolczai járás főszolga birája beküldte a lördeiniczi iskolaszéki elnök értesité sét, mely szerint az érdekelt bitközség az iskola épület kijavítására vonatkozó kötelezettségének már nagy részben eleget tett, a teljes kijavítás pedig folyamatban vau. — Elkészült a galamboki r. kath. tanító lakása, melynek épülete az esztergomi káptalan és a hitközség lelkes áldozatkészségével emeltetett. — A hányi r. kath. iskola épületének a tankötelesek uagy számához inért átalakítása ügyében a kerületi esperességet megkereste. A kottorii r. kath. iskolánál a tankötele sek felszaporodott száma miatt szükséges ötödik tanítói állomás szervezése ús a tanítói lakásoknak is a bérleti nehézségek folytán lehetőleg egy épületben központosítása ügyében az érdekelt kerületi essperességet megkereste. — A zrínyi falvai állami iskolánál szükséges második tanítói állomás szervezése, nem különben az egyedutai állami iskolánál szükséges javítási ínun kálatok ügyében a minisztériumhoz felterjesztést tett. A keszthelyi polgári fiú és felső leányiskola, a perlaki, pórszoiubati, bagladi, gániesai állami elemi, a zala inihályfai államilag segélyezett elemi iskolák 1889/JO-ik tanévi költségvetései, a pórszoinbati állami elemi iskola 188;") (5 —1887 8. évi, a zala-egerszegi polgári hú és felső leányiskolák 1887 8-évig bezárólag terjedő, a megyei számvevőség által megvizsgált számadásai a minisztériumhoz felter,esztetuek. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál augusztus végén hátralék volt 2002, szeptember hóban beérkezett 2253, s így elintézés alá került 4305 ügydarab, melyből szeptember hóban elintéztek 2760-ot s szeptember végén hátralékban maradt 1545 iigydarab. Az irodánál hátralékban volt auguszstus hóban 483, leírás végeit szeptember hóban kiadatott 2768 s így elintézés alá került 3251 iigydarab, melyből szeptember hóban leirtak és expediáltak 2530 darabot s így szeptember végén hátralékban maradt 681 iigydarab. Közegészségügy. Dr. Manqin Károly megyei főorvos a megye területén szeptember hóban észlelt, közegészségi állapatról és ajyéb, a közegészségügyet érdeklökről a következő jelentési terjesztette elő a közigazgatási bizottság október havi ülésén : „Dacára a mult hóban uralkodott változó és kedve zőtlen időjárásnak, a közegészségi állapat az alsó lendvai és pacsai járások kivételével mindenütt javult és kielégítőnek, sőt némely helyen teljesen kedvezőnek volt mondható. Az uralkodott kórjelleg hurutos volt, légzési és emésztő szernek bántahnai körülbelül egyenlő arányban kerüllek gyógykezelés alá. A zala-egerszegi és nagy-kanizsai járásokban, valamint Zala-Egerszeg és Nagy-Kanizsa városokban a hasi hagymáznak szórványos esetei észleltettek, váltóláz kevesebb fordult elő. A heveny fertőző kóroktól megyénk teljesen járványmentes. Boncvizsgálat teljesíttetett 12 esetben, hétszer törvényszéki megbízatás folytán, ötször pedig rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okai voltak a törvény széki boncolatoknál : 3 elvérzés, 2 hashártyalob, 1 agyrázódás és 3 fulladás, a rendőrieknél : 1 elvérzés 1 agyguta, 1 mellliártyalob. I aszkór, 1 bélhurut. Külső hullaszemle rendőri tekintetből teljesíttetett 5 esetben, súlyos sértés bejelentetett 6. Öngyilkosságot két egyén követett el (Zsidi László Tapolcán, Pető József Teskándon), mind kettő lövés által vetett véget életének. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak' . > egyén esett áldozatává, kik közöl 3 (Pajer Flóris gyepiii Esza Károly szent-grólhi és (Jziklin Anna tölesányi) elégett, 1 Degyek Jakab inura-kereszturi, a szekér alá kerülvén, agyrázódást szenvedett, 1 pedig (Szobol Tamás palinoveci) fáról leeséskor kapott koponyatörés folytán halt meg. Elmekórnak egy esete jelentetett be; az illető, mint iszákosok rezgőrjében szenvedő, saját családja által szállíttatott tébolydába. Verseny irodák. A fővárosban most folyó lóversenyek alkalmul szol gálnak arra, hogy elmondjuk észrevételeinket egy, a lóversenyekkel kapcsolatban kifejlődött és mint látszik, az idők során egyre nagyobb mérveket öltő sajnos je lenségről: a totalisateur intézménye révén jutott játék szenvedélyről. Nem szorosan a totalisateur ellen kivánuuk felszólalni. Tudjuk, hogy az egyik kifolyása az emberi természetben gyökeredző játék vágynak, melyet tökéletesen elfojtani nehezen lehet s a mely egyik vagy másik formában, de következetesen kielégítésre törekszik. Németországban pl. a totalisateur el van tiltva, mindazáltal senki sem állíthatja, hogy ott nem játsza nak az emberek; a játékvágy ott is nagy mértékben van elterjedve s annak kielégítésére szolgál az osztály sorsjáték, nem említve a rendkívül elharapódzott tőzsdejátékot. Másrészt Anglia és Franciaország kevésbbé ismerik a sorsjátékokat, ellenben ott meg éppen a totalisateur játszik jelentékeny szerepet. Angliában és Magyarországon a játékosoknak vau miben válogatniok, nekünk bőven kijutott a játék minden neméből; a lolto és a legkiilüutélébb sorsjegyek egész légiója mellett virágzik a totalisateur, sőt az utóbbi most iün tulajdonképeu divatba, mert ismerete és használata eljutott már a társadalom legszélesebb rétegeibe, olyanokba is, melyek létezéséről eddig tudomással sem bírtak. S éppen ez utóbbi kürülinény az, mely kiindulási pontját képezi jelen ielszólaiásuukuak. Elvítázhatlan tény ugyanis, hogy a totalisateurün való játék igen költséges passió, melyet megengedhetnek maguknak olyan urak, kik sok ezrek fölött rendelkeznek, de kevesbbé ajánlatos olyanokra nézve, a kik úgyszólván napi keresményükből élnek. A kis lutrit csupán azért akarjak sokan eltörülve látni, mert clienseí tapasztalás szerint a lakosság szegényebb rétegeiből kerülnek ki. Már pedig tapasztaljuk, bogy a totalisateur az utóbbi időben épp azon kürükben kezd rohamos népszerűségnek ürvendeni, a hol annak legkevésbbé volna helye, nevezetesen az iljuság körébeu, mely az élettel való harcot még meg sem kezdte « melynek tulajdonképen abban a zsenge korban, a melyben van, kellene megtanulnia, hogy az emberi boldogulás titka első sorban saját egyéni erőinek észszerű fejlesztésében és edzésében rejlik, nem pedig a véletlen szerencse esélyeiben, melyekre az egyén sorsát rábizm épp oly dőre, mint szereuesétleu vállalkozás volna. De eltekintve a kérdésnek ezen paedagogiai oldatától, utalnunk kell általában azon romboló hatásra, melyet a játék terén mutatkozó eorruptió anyagi és ezzel szoros kapcsolatban erkölcsi szempontból gyakorol főleg azoknál, a kiknek személyes viszonyai nem nyújtanak garautiát az eltévedés ellen. Hivatkozunk e tekintetben azon, fájdalom naponkint szaporodó esetekre, midőn egyes fiatal emberek, kik valamely üzletben alkalmazásban állanak, egy szerencsétlen pillanatban, a midőn a vizsgálat kétségtelen kideríté, hogy a biiuős elhatározására a totalisateur volt a csábító, melynek oltárára tilosán áldozni járt a delinquens. A totalisateur-játék eme tulcsapongása egyébiránt nem csupán a fiatalságra, hanem a meglett koruakra is kiterjed és pedig —• és ebben keresendő a baj oka —• az utóbbiaknak szintén azon osztályaira, a melyeknek hivatása és anyagi körülményei annak gyakorlását alig engedhetnék meg. A mi totalisateureink a főurak, bankárok és egyéb pénzes vílágtiak mellett állandó cliensei közé számítják már a napi díjasokat, iparos tanoncokat és a munkások alsóbb rendű képviselőit is. S e tünetet csak részben szabad a kor nivelláló, sőt mondhatni dempkratisáló erejének tulajdonítani, mely ma már a társadalom legszélesebb rétegeire nézve teszi lehetővé a részvételt oly passiókban, melyek ezelőtt csak bizonyos privilegizált köröknek látszottak fenntartva lenni. Nálunk a helyett, hogy kevesbítenék a játék alkalmát, inkább gyarapítják azt, hogy minél többen vegyenek abban részt. Az, hogy eddig kizárólag a versenytéren lehetett játszani, nem tartatott elegendőnek, most már gomba-módra teremnek nálunk a fővárosban a versenyirodák, melyek hírlapokban közölt feltűnő hirdetések, élénk forgalmi helyeken levő üzletek fölött alkalmazott szembeszökő cégtáblák által csábítanak a totalisateur igénybevételére. Es tétek nem csupán a helyi versenyekre fogadtatnak el, hanem küzvetíttetnek a continensnek bármely nevesebb" helyén lefolyó futtatásokra is, úgy annyira, hogy alig van hét, melyen alkalom ne nyilnék játszani a totalisateurün. A totalisateurből csak a jokey clubnak van haszna és e hasznot indokoltnak tartják azzal, hogy elősegíti a lónemesítést hazánkban. De kérdjük, mi küze van a hazai lónemesítéshez a baden-badeni, hoppegarteni, epsomi vagy skandináviai versenyeknek, a melyekre ezereket tesznek a jokey-club versenyirodái révén? Nem kívánhatjuk a totalisateur megszüntetését; e küvetelmény teljesítésének nehézsége elől nem hunyunk szemet. De igenis azt megkövetelhetjük, hogy az tulajdonképeni színhelyére szoríttassék vissza s hogy népszerűsítésére, melyet semmiféle szempont nem ajánl, ne nyújtsanak segédkezet sehol. A versenyirodákat és a totalisateurnek inás hasonló exposituráját mi veszedel mesnek tartjuk azért, mert közvetítésével a játék mételye tovaterjesztetik, mert éretlen gyerkőcök, tapasztalatlan ifjak es szegény emberek egész tábora vonatik bele annak bűnkörébe és tnert számos morális elv és anyagi existeutia tönkrejutását vonja szükségképen a „lónemesítés" ilyetén pártolása maga után. A totalisateur-láznak, mint említettük, egyedül és kizárólag a jokey-club látja hasznát; e club pedig tudvalevőleg előkelő és gazdag tagokból áll, a kikről nem akarjuk feltételezni, mikép szövetkezetüknek a kifejtett módon való gazdagítását elkeriilhetlenül szükségesnek tartanák. De ha nein is így volna, a totalisateur maga elég veszedelmes jószág, hogy minél szűkebb térre való korlátozásában kívánatos és óhajtandó rendszabályt lássunk. ,1'. U.«