Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-03-31 / 13. szám

mollOkioi a „ZALAMEGYE" 1880. 6ri 13. számához. fordulni, ki az utalványon egyszersmind a fizetni köteles váltságdijat és járandóságot megállapítja. 2. Az utalványon felszámított dijak a városi pénztárnál fizetendők, hol is az átvett összegek az utal­ványon nyugtattatuak, s a nyugta a félnek kiadatik. 3. A nyugta a sír megásatása végett a felügyelő­nek bemutatandó. 4. A sirok ásatása, behantolása, s egyéb teendők bejelentése szintén a felügyelőnél teljesítendő!?, ki a megrendelések végrehajtásáról gondoskodik. Zala-Egerszeg rend. tan. város 1889. évi március 18-án tartott képviselő üléséből. Kovács Károly sk., polgármester. Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa által köz­hírré tétetik, hogy a város területére alkotott „Ujtemető rendezési szabályzat" a". 1886-ik évi XXII. t.-c. 27-ik §-a értelmében a városháza tanácstermében 1889-ik évi március hó 19-től egész 1889-ik évi április hó 20-ig esetleges felebbezéseknek megtehetése végett közszem­lére kitétetik. Zala-Egerszegen, 1889. március 19. Kovács Károly sk., polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. Lapunk jelen száma ez évnegyedben utolsó levén, tisztelettel kérjük az előfizetés szives megújítását, akik pedig hátralékban vannak, azoktól a hátralékos ősszeg beküldését kérjük. Néptanítók, községi és körjegyzők részére lapun­kat évi két forint kedvezményes aron adjuk. A lap kiadóhivatala. Piknik. Svastits Paula, főispánné őméltósága f. hó 23-án a Zöldfa vendéglő nagy termében pikniket ren­dezett, mely tény, elegantia és kedélyesség tekintetében az eddig tartott hasonló mulatságokat messze túlszár­nyalta. A hölgyek szebbnél szebb toilettekben jelentek meg. 11 órakor a gazdagon megrakott asztalhoz ült a társaság; a kitűnő ételek és borok a jó kedvet csak fokozták. A jelen voltak egy kedves emlékkel gazda­godva távoztak a reggeli órákban. A mulatságon részt vettek: Bogdán Lajosné, Botka Jánosné (Újfalu), Csesz­nák Sándorné, Csoknyay Jánosné, dr. Czinder Istvánné, Dervarics Jánosué (Kozma-Dombja), özv. Erdős Gézáné, Farkas Imréné (Hagyáros), Farkas Józsefné (F.-Bagod), Gózony Lászlóné, Hajik Istvánné, Hangay Gézáné, Hauschkáné, dr. Háry Istvánné, dr. Hirtenhuberné, Hrabovszky Flórisné, Kováts Károlyné, Krosetz Jánosné, Lányi Kálmánné, dr. Mangin Károlyné, Mayer Istvánné, Nagy Gézáné, Neugebauer Sándorné, dr. Ruzsicska Kálmánné, Svastits Benóné, Skublics Imréné, Skublics Zsigmondné, Spur Jánosné, Szalmay Józsefné, Szily Dezsőné (Ollár), Szűcs Dezsőné (Nagy-Falud), Thassy Miklóstié, Trsztyánszky Ödönné, Udvardy Vincéné; Bogdán Emília, Botka Ernesztin (Újfalu), Csillag Sarolta, Csoknyay Laura, Dervarics Málvin (Kozma-Dombja), Hrabovszky Irma, Kovács Bella, Skublics Celestin, Skublics Zseni, Szalmay Mariska, Szladovits Mariska, Tkalacz Mila úrhölgyek. Miniszteri biztos az italmérést jog kartalanita­sánál. A miniszter elnük az italmérési jog kártalanítá­sáról szóló 1888. évi 36. t.-c. végrehajtása iránt kibo­csátott „Utasítás" 53. §-a értelmében miniszteri bizto-sá megyénk területére Amiéin Viktor báró miniszteri titkárt nevezte ki. — A miniszteri biztos azon kerületekben, melyekre kinevezése szól, az „Utasítás" szerint ellen­őrzi az összes kártalanítási munkálatokat, azok bármely hatóság által teljesíttessenek s bármely stádiumban legye­nek is; útbaigazításokat, felvilágosításokat ad a kir. adófelügyelőnek vagy kirendelt adófelügyelői helyettes­nek a törvény, utasítás és rendeletek alkalmazásáról, eljárásáról és tapasztalatáról pedig a pénzügyminiszter­nek jelentést tesz s akár az egyezségi, akár a közigaz­gatási bizottság albizottságánál folytatott tárgyalásoknál minden külön megbizatás nélkül végezheti mindazon teendőket, mely a kirendelt adófelügyelők vagy kiren­delt helyettesük hatáskörébe tartoznak. A zala-egerszegi közös legelő használatának szabá­lyozása tárgyában a felebbezők és a város képviselő­testülete között a barátságos egyezség utján való kiegyen­lítés foganatosítása végett f. hó 27-én d. e. 10. órakor a városház tanácstermében Csertán Károly alispán elnöklete alatt népes értékezlet tartatott, melyen főleg a felebbezők voltak nagy számmal képviselve. Többen felszólaltak a szabályozás, illetve a legelőbér fizetés mellett és ellen azonban barátságos egyezség létesít­hető nem volt. Elnöklő alispánnak az értekezlet ta­pintatos vezetéseért a jelen voltak küszönetüket nyilvánították. — Bármikép dőljön el ezen ügy, a közös értekezletnek az az elvitázhatlan eredménye meg van, hogy mindkét fél belátta azt, miszerint a legeltetést mielőbb oly értelemben okvetlenül rendezni kell, hogy kik belsőséggel nem birnak, a legeltetés kedvezményében dij fizetése nélkül nem részesülhetnek. A kömives, ács és kőfaragó mesterségek meg­vizsgálására hivatott bizottság Zalavármegye területére Zala-Egerszeg székhelylyel a f. 1889. évre a füldmive­lés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumnak f. évi 39G0/IX. a. o. sz. a. kelt rendeletével következőleg neveztetett ki: elnük Lányi Kálmán kir. mérnük; tagok : Főzmayer Lajos kir. mérnök, Hagymásy Gyula építőmester, Simmer József ácsmester, Mitterer József kőmives mester. Egyházmegyei hir. A szombathelyi egyházmegyé­ben Erkimjer István kerka-szent-miklósi káplán a felső­szemenyei plébánia javadalmat nyerte el; Baumgartner Karolj pinkafői segédlelkész Kerka-Szent-Miklósra, Rácz Ferenc alsó-lendvai segédlelkész Pinkafőre, Kollár Péter bellatinczi segédlelkész Turnischára és Kousz Alajos csendlaki segédlelkész Bellatinczra helyeztettek át segéd­lelkészi minőségben. A „nagy-kanizsai hadastyán-egylet" márc. 24-én d. u. 2 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a város­ház nagytermében. — Elnökölt: Clement Lipót, egyleti elnök; a jegyzőkönyvet Huchstádt Gocsárd egyleti titkár vezette. Az ülés lefolyását a következő érdekesebb moz­zanatokban adjuk. 1. A tisztújítás megejtetvén, a tiszti­kar újból megmaradt. Clement elnük azonban ki jelentette, hogy ő körülbelül 1 évig kénytelen lesz majd távollenni külföldön s igy felelősséggel járó elnöki tisztét nem tölthetné be; kéri tehát az egyesületet, hogy más elnök­ről gondoskodni szíveskedjék. Még e tekintetben a megállapodás létre jön, hajlandó az elnöki tisztet viselni. — 2. A számvizsgáló bizottság jelentéséből kitűnt, hogy az egylet alapvagyona: 789 frt 50 kr., árvaalapja: 198 trt 54 kr., zászlóalapja: 154 frt 7 kr., kardalapja: 100 frt; üsszes vagyona: 1242 frt 17 kr. A mult évihez képest 540 frt 98 kr. bevételi tübblet van kitüntetve. A számvizsgáló bizottság jelentése alapján a pénztárnok­nak a fülmentvény megadatott. — 3. HuchstSdt titkár indítványára egy 4 tagú bizottság küldetett ki, melynek füladatául tüzetett egy védnükül fülkérendő egyén puha­tolása. 4. A zászlószerzés iránt határoztatott, hogy ezentúl minden jövedelem a 154 trt zászlóalaphoz csatoltatik mindaddig, mig egy tisztességes zászló beszerzésére megkívántató összeg egybe nem gyűl. 5. Clement Lipót egyleti elnök 24 drb kardnak általa előlegezett árát 300 frtot egy évi elnökösküdése emlékére az egyletnek ajáudékozott. Szép ajándéka nagy lelkesedést keltett, 6. Disztf.gokul megválasztattak : Sinay Gusztáv, Hubertus S., Lamosch Mihály (Budapest), Sluga Adolf (Bécs). Kollár János (Pacsa), Kohn Gáspár (Orosztony), dr. Auguszt Zsigmond (Orosztony), Reischl Vencel, Baronyi Tivadar, Koller Ferenc (Keszthely), Oltay Guido (Szent­György), gr. Batthyány Ernő (Gyülevész), gr. Batthyány József (Csány), Janka József, Bibus Eduárd, Horny Antal (Bécs), Karcag Béla és István, Plihál Ferenc (N.-Kanizsa), Beraiid József, br. Edelsheim-Gyulay, Pollák Adolf (Budapest). — Ezek után a népes gyűlés véget ért. Honvédlaktanya bővítés. Keszthely város tulaj­donát képező magy. kir. honvédhuszár laktanyát, hogy három honvédhuszár-század befogadására elégséges legyen, kibővítik. E czélra 9 ezer frt van előirányozva. A ki­bővítésnek a jövő hóban meg kell történnie, mert má­jusban már megérkezik a Ill ik század. Államsegélyek. A keszthelyi államsegélyen fen­tartott községi polgári fiú-, felső-leány- és elemi iskolák már megkapták az 1888 9. iskolai évre az államsegélyt, azouban nagymérvű levonásokkal. Igy az elemi iskola 2100 frt helyett 1485 frtot kapott. Ennyivel a leg­messzebbre menő gazdálkodással sem képesek ez iskola kiadásait fedezni. Az „általános betegsegélyző egylet" Nagy-Kani­zsán márc. 25-én tartotta évi rendes közgyűlését a városház tanácstermében. Ez ülésen egyleti elnökké Löwinger Ignác, egyleti orvossá pedig Augenfeld Fülöp választatott meg. Az elnöki jelentésből kitűnt, hogy a lefolyt évben 305 fenjáró beteg díjtalan gyógykeze­lésben részesült s gyógyszert is ingyen nyert. Továbbá 104 esetben a kedvezményen kivül 635-en részesültek napi egész vagy félsegélyben. 4 elhunyt egyleti tagért a temetési költségek fizettettek. — Bevétel volt a mult év folyamán: 1374 frt 98 kr.; kiadás pedig: 1233 frt 13 kr. Az 1887. évihez képest 276 frt 40 kr. gyara­podás mutatkozik, miután a tavalyi mérleg: 6517 frt 75 kr., az idei pedig: 6517 frt 23 krt tüntetett ki. — Poor Józsa 56 frtot hagyományozott az egylet javára. — Az egyleti vagyon takarékpénztáriéig kezeltetik. — A kedvező adatokat tartalmazó elnöki jelentés tudo másul vétetett. A Zala áradása. A lefolyt hét nagy esőzései a Zala folyót annyira megnövesztették, hogy partjaiból kicsapva, egész kis tengert képezett. Az áradás váro­sunk alantabb fekvő utcáit is fenyegette szerdán este, mikor az áradás legnagyobb mérvű volt. A vak lóska mint zeneszerző. Keszthelynek van egy tipikus alakja, egy szerencsétlen vak fiu, ki ügyes zongora játékával és zongora hangolással tartja fenn sivár életét. Ez a fiu, névszerint Mórocz József, most zeneszerzésre adta fejét s többek küzt „Keszthelyi gazdász induló" cim alatt zongorára egy indulót szerzett, mely legküzelebb Mérei J. keszthelyi könyv- és zenemű­kereskedő kiadásában nyomtatásban is megjelenend. Az indulót szakértők igen sikerültnek tartják s való­sziniileg a „vak Jóska" iránti tekintetből is nagy kelen­dőségnek fog örvendeni. Tüz. Hévviz fürdőn f. hó 24-én tűz támadt. Le­égett az alsó (kóser) vendéglőnél egy nagy istáló és pajta; már a lakházba is belegyuladt, mire a keszthelyi tűzoltók megjelentek, s a tűz tovaterjedését meggátol­ták. Szerencse, hogy szélcsend volt, különben a ven­déglő, szegény kórház és a Déktnár-féle köpülüzőház porig égtek volna. — A buzgó és önfeláldozó önk. tűzoltókat Govorcsin Gyürgy fürdőbérlő a helyszínén megvendégelte. A kitűnő bor a fáradt tűzoltóknak nagyon izlett s csakhamar derült hangulat vett rajtok erőt. Fátyol Ferenc tűzőrparancsnokot meg pláne költői ihlet szállotta meg s hatásos verses felköszöntőben éltette a humánus fürdőbérlőt. A tűzkár Hévvizen nem valami jelentékeny összegre tehető. TÜZ. Nándor Major Pakod északi oldalán, a köz­ségtől mintegy V2 órai távolságra Vasmegye határszélén egy kies fünsikon fekszik; Klein Lipót zalabéri ttrodal­mához tartozik. Ez a különben nyugalmas major f. hó 24-én éjjel nagy izgatottság színhelye volt. Ekkor ugyan is a major keleti részén egy 1164 kereszt buza szalmá­ból épített kazal, eddig ismeretlen okból kigyuladt s oly óriási gyorsasággal égett, hogy annak dacára, hogy az üsszes cselédség tűzi fecskendővel, utóbb a pakodi, zalabéri s tilaji tűzoltók minden erejüket megfeszítették, csupán a küzel fekvő kazalok megmentését voltak képesek elérni. A vizsgálat a hatóság által rögtön me^ indíttatott s most is folyamatban van, azonban ez ideig eredményre nem vezetett. A kár tekintve a takarmány s szalma féléknek mostani drágaságát s azon körül­ményt, hogy a nagy munkaidőben a vonós marhákat szalmaszállításra felhasználni nem lehet, meghaladja az ezer forintot. Hévviz gyógyfürdő területén már hozzáfogtak a rendezéshez, tatarozásokhoz, továbbá egy nagyobb ter­jedelmű házépítéshez, mely által a lakszobák száma jelentékenyen fog szaporodni. Érdekesnek tartjuk fel­említeni, hogy Keszthelyről a tüzes vérű ifjúság már ki-kijár Hévvizre, sőt ini tübb, egy gazdaságtan hall­gató, névszerint Bodnár János, f. hó 19-étől fogva min­den nap megfürdik a Balatonban, de még nem akadt a jó vérű ifjúnak utánzója. Hirdetmény. A nagyméltóságú füldmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi magy. kir. minisztérium folyó évi január hó 23-án 4237 IX. b. szám alatt kelt leirata szerint megengedte, hogy Zalamegye területéhez tartozó Nagy-Kapornak községben a f. é. ápril hó 29-ére eső országos vásár ez évben kivételesen május hó 6-án tar­tassék meg. Mire ezennel felhívjuk az érdekelt körök figyelmét. Sopron, 1889. március hó 10-én. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Egy család se legyen e nélkül! Kismarton, (Magyar­ország) Tekintetes úr! Becses soraira válaszolva tudatom, hogy a küldött Brandt R. gyógyszerész-féle svájci labdacsokat nem csak én, de mindazok, kik tanácsomra használták, igen kitűnő szernek találták. E labdacsok legjobb hatását tapasztaltuk nevezetesen a küvetkező bajokban: makacs székrekedésben gyomor puffadás mel­lett, rosz emésztés, elnyálkásodás, szédülés, fejfájás s aranyérben. Én 6 doboz elhasználása után teljesen jobban lettem, most már hivatásomnak is eleget tehetek, ajánlani is fogom e kitűnő szert mindenkinek, a ki e fajta betegségben szenved, mert bizony nagyon megér­demli. Teljes tisztelettel, önnek hálás lekötelezettje Haeke József cs. k. nyugalmazott lóorvos. — Brandt R. gyógy­szerész svájci labdacsai dobozonként 70 kr. kaphatók a gyógyszertárakban, de figyelni kell a fehérkeresztre vörüs mezőben s Brand 11. névaláírására. Minthogy Magyarországban a svájci labdacsoknak sokféle hamisít­ványa létezik: mindenkit óvakodásra intünk; a vigyázat lan vevő az okozandó bajt csakis ünmagának tulajdonítja. Egy orvos a fogak gondozásáról. Tekintettel arra, hogy mostanában a legtübb száj konzerváló szert hamisít­ják, olvasóink érdekében indíttatva érezzük magunkat a nem rég megjelent „A száj" című füzetből egy részletet reprodukálni. Dr. Pápai Ernő, az említett mű szerzője, többek közt a következőket mondja: „Sehol sem követ­nek e'. annyi visszaélé3t mint a száj és fogkonzerváló szerek terjesztésénél. Legkétesebb értékű folyadékok nagy hangzású frázisokkal magasztaltatnak fel, például: „ Egy perc alatt vakító fehér fogak !„ — „Ötszáz forintot anuak, a ki fogvizem használata után még fogfájást kap" stb. A. t. közönség pedig az ilyeneknek rendesen felül, pc lig azok a „vakító fehér fogak" ily szerek folytonos használata mellet idő előtt tönkre mennek. Mindezek a szerek nagyobbrészt gyenge vagy ártalmas utánzásai a kipróbált Popp-féle száj konzerváló szereknek vagy savak­ból összeállított készítmények, melyek előbb utóbb még az acélt is elpusztítják. Ez idő szerint a legjobb szájvíz dr. Popp-féle Auatherin szájviz és c odálatos, hegy a küzöuség, melynek a 40 év óta isin -rt dr. Popp-féle készítmények mindenütt rendelkezésére állanak, más szereket is használ, különösen most, mikor a feltaláló a palackokat jóval megnagyobbította, hogy a szájviz bárki által is megvásárolható legyen. — E szerek kap­hatók : Zala-Egerszegen : Unger D. és Kaszter S. gyógy­szertárában ; Heinrich W. és L. és Hubiuszky A. keres­kedőknél. Budapesti Hirlap. (Szerkesztők és laptulajdonosok: Csuhássi József és Rákosi Jenő) A „Budapesti Hirlap" a lefolyt hetek politikai viharaiban, küzdelmeiben jobban bebizonyította, mint valaha, hogy merészen lebogtatott zászlaján ez az egyetlen jelszó áll: magyarság. Lángoló szózatai, melyeket napról­napra kibocsátott, élénk viszhangot keltettek az országban, s fokozták a „Budapesti Hirlap" népszerűségét; elterjedt­ségét pedig eddig páratlan fokra emelték. A „Budapesti Hirlap" máris olvasói küzt találja az ország legkiválóbb intelligenciáját, mely megértette, hogy e lapban a magyar nemzeti politika nyer legpregnánsabb kifejezést. A „Buda­pesti Hirlap" fikerének egyéb tényezői a régiek maradnak: a kitiinöen szervezett szerkesztőség, s a közünségnek gyors és hű kiszolgálása, tekintet nélkül a kültségekre. Minden fontosabb bel vagy kiilfüldi esemény felől rendes levelezőn kivül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem türténik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a „Budapesti Hirlap" arról rügtün ne adjon hű és kimerítő tudósítást. A „Budapesti Hirlap" politikai cikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Grünvald Béla, Balogh Pál írják más kiváló hazai publicistákkal liiven a lap független, magyar, pártérdekeket nem, csak' nemzeti érdekeket ismerő szelleméhez. Politikai híre széleskörű összeküttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkeszti s az ülés külső­ségeit vidám" csevegésekben tárgyalja. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap. Európa összes metro­polisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, a kik ugy az ott türténő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rügtün megtáv­iratozzák. A kiilfüldi rendes tudósítókon kiviil minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kikiildetésü

Next

/
Oldalképek
Tartalom