Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)

1888-12-23 / 52. szám

Melléklet a „Zalamegye" 1888. évi 52-ik számához. Jegyzőkönyv. Felvétetett 1888. szeptember 24-én a „Sümeg vidéki gazdakör" által tartottt közgyűlésen. Jelenvoltak : Szűcs István elnök, Barcza László, Gyömörey János, Pály János, Külley József, Varga Tamás, K vei ka Ferenc Szt-Ferencrendiek ház fönöke, Kardos Lázár, Kovács Sándor, Bogyay Aurél, Mojzer József, Gombai Ferenc, Eitner Zsiga, Szűcs Zsiga, Sümegi Tivadar. Elnök ur üdvözölvén a megjelent tagokat, a gyűlést megnyitotta. T á r g y : I. Elnök ur kijelenti, hogy a Z.-Egerszegi gazda­sági és keszthelyi gazdaköri gyűléseken a sümegi gazda­kör sérelmeinek orvoslása iránt felszólalván, azok iránt érdemleges elintézés nem történt. A gyűlés tudomásul veszi és azok elintézését újra kérelmezi, egyúttal a szept. 30 iki gazdasági közgyűlésre képviselőkül Szűcs István elnök ur, Gyömörey Viuce, Gyömörey Gáspár, Külley Józseí és Barcza László uraK leikérettek, kik is a „Sümeg-vidéki gazdakör" gyűlése által megbízattak, hogy az anyaegyesülettel érintkezésbe lépjenek az iránt, hogy a „sümegvidéki gazdakör" az anyaegyesülettől elválva önálló gazdakört alakíthasson. II. Elnök ur bemutatja az anyaegyesület által a „Sümegvidéki gazdakör" részére küldött, a mult évben tartott tenyészállat dí jazásra kiadandó dicsérő okleveleket. Miután a szarvasmarha díjazásra szőlőszeti dísz­oklevelek nem használhatók, a „siimeg vidéki gazdakör" jegyzője telkéretett a küldött dicsérő oklevelek vissza­küldésére. III. A Váli féle kaszakalapáló gép a gyűlésen be­inutattatván, annak mikénti kezelése ismertettetett. Kísérletre a szegvári gazdasági intézőnek, Barcza László földbirtokosnak és a sümegi gazdaság kezelő tisztjének kiadatott kísérletre é:. az észleltekrőli véle­ményes jelentéstétel végett, ezenkívül a Szt-Gróth vidé­kieknek is kiadandó lesz kísérletre. IV. Bejelentetett, hogy a t. évi január 7-én tartott közgyűlésen engedélyezett rosták beszereztettek. A tagoknak használatra kiadása határoztatott, sőt nem tagoknak is, napi 40 krért használati bérért kiadható. V. Elnök ur és jegyző a gazdakör eddigi bizalmát megköszönvén, eddig viselt bizalmi állásokrólí lemondá­sokat benyujtottták. .tv gyűlés megköszön ve eddigi szives szolgálatukat, a lemondást nem fogadta el, sőt a gazdakör tenállhatá­sának érdekében hivataluk megtartására és viselésére újból felkérte. Elnök ur haugsúlyozía és ismertette azon körül­ményt, mi indította őt s jegyzőt a lemondásra, egyúttal megígérte, hogy bizonytalan ideig a jegyzővel együtt addig, mig a gazdakör ügyei illetve ügye rendezve leend, állásában megmarad. VI. Indítványba hozatott, hogy a sümegvidéki gazdakör külön önálló, a zalamegyeí gazdasági egye­sülettől független gazdakört szervezzen. Erre nézve felemlíttetett, hogy a „sümegvidéki gazdakör" már mintegy másfél év óta fennállása illetve megalakulása óta csak teng, a jelen szervezetben tere nem nyílik, mig ellenben ha önálló, független kört ala­pithat, reménye van, hogy üdvös intézkedéseit siker fogja koronázni. A gyűlés által felkérettek Szűcs István elnök ur, Gyömörey Vince, Gyömörey Gáspár, Külley József és Barcza László urak, hogy a f. hó 30-iki közgyűlésre Z.-Egerszegre bemenjenek, ez ügyet tárgygyá tevén, célul tűzzék ki, hogy az anyaegyesületnél mindent meg­kísérelve kivihessék, hogy önálló, független kört szervez­hessen Sümeg és Szt-Gróth vidéke gazdaközönsége és az anyaegyesület az ezen körbe belépő tagokat, kik az anyaegyesület irányában kötelezettségben vannak, ezen kötelezettségük alól felmentse. VII. Elnök ur felszólította a jelenlevő tagokat, hogy a devecseri tenyészállat kiállításon részt vegyenek. Tudomásul vétetvén, többen oda nyilatkoztak, hogy f. hó 27. és 28-án ott megjelennek. Indítvány tételre felhívatván még a gyűlésen meg­jelent tagok, indítvány nem tétetett. Jegyzőkönyv hitelesítésére Mójzer József ésGombai Ferenc urak felkérettek, a gyűlés befejeztetett. Sümeg, 1888. szept. 24. Jegyzőkönyv hiteléül : Sümegi Tivadar gazdaköri jegyző Mojzer József. Gombay Ferenc. Szelid gesztenyések tenyésztésének és nemesítésének módját tárgyazó leirata a soproni m. kir. erdögöndnokságnak. Nagyságos kir. erdőfelügyelő Ur! Sopronmegye nagymartom és soproni közigazgatási járásokban elterülő szelid gesztenyések tenyésztésének és nemesíttésének módját van szerencsém következőkben közölni: 1. Ugy a magról kelt, mind pedig a sarjadzás folytán származó egyedek nemesíttetnek; a sarjadzásnál leginkább a gyökből jövő egyedek nemesíttetnek és teljes megerősödés után a többi mellékhajtások eltávo­líttatnak. 2. A nemesítés 8—10 éves korban legelőnyösebb­nek eszközölhető 5—8 cent. vastaersáffsral; de igen 1 . .. . O oo » o gyakran történik, hogy idősebb 30—40 éveseket is nemesítenek, de. ekkor a korona ágai, mint a botoló üzemnél, visszavágatnak s minden visszavágott ág nemesítve lesz, vagy pedig a törzs az ágak kezdeténél teljesen levágatik, mely váglapra több ojtó ág felrakása okvetlen szükséges. 3. A nemesítés itt kizárólag ójtás utján történik. A nemesítendő ágak teljes keresztül hasítása akkor, a midőn az ojtó ág elhelyeztetik, nem tanácsos, esakis a bélig, tehát 7-2 átmérőbe, miután a megeredés kétsé­gessé tétetik s az összeforradás nehezebben megy végbe, sőt elmarad. A nemesítésre legalkalmasabb a tavasz. 4. Az ojtó ágak eredetileg Gürtzből szereztettek be, az úgynevezett „Maronit" termőfákról, itt pedig a már nemesített erőteljes nagy gyümölcsöt termő 'fákról szedik. 5. Csemefe kertet az egész vidéken nem találni, azonban a nemesítés már ott is foganatosítható átisko­lázott 5—6 éves suhangokon, ezeknél az átültetés ne­hezebb, miután a gyökérzet erőteljesebben fejődütt. 6. Igen idős 50—70 éves fáknál a nemesítés ugy történik, hogy az ágakig a törzs visszavágatik s akkor az ojtóág nem a farészbe, hanem a héjba tétetik (in die Kinde gropfen) egy törzsre 16—20 drb. is elhelyez­tetik. 7. A nemesített gesztenyefát gondozni kell, a fűtövét kétszer háromszor körül ásni, úgynevezett tányérát készíteni, még előnyösebb a talajt mezőgazdaságilag művelni, ha erre alkalmas, mert a talajtrágya által javíttatik; ha ez kivihetetlen, akkor a tányér talaja fellazíttatik és erre marhatrágya teendő. A gyümölcs októberbe érik, az egész termés szor­tírozva lesz nagyság szerint, a legnagyobb szemek, mint „maroni" értékesítetnek a terméshez mérten 16—30 kr. kilogramonkint, az aprószem literenkint 4—10 krért. A vételt leginkább bécsi gyümölcs kereskedők eszközük, de sok községbe vannak gyümölcs kereske­dők, a kik a vételt közvetítik. Legtöbb gesztenyét termelnek a következő közsé­gek : Fraknó, Újtelek, Bánfalva, Ágfalva, Lépesfalva, Sopron város, Márez, Nádasd, Rétfalu, Nagy-Marton. ­A pénzügyi eredményt kipuhatolni nem lehet, azonban volt év, hol Fraknó község lakósaí 1600 frtot kaptak gesztenyéért. Sopron, 1888. október 14-én. Alázatos szolgája Kun Béla s. k. erdogondnok. Megyei elet. A megyei közigazgatási bizottság Svastits Benó fő­ispán úr őméltóságának elnöklete alatt december havi ülését f. hó 11-én tartotta. A közigazgatás egyes ágaiban november hóban felmerült eseményeket feltüntető alispáni havi jelentés részletesen ismertette a novai és egerszegi járásban november hóban előfordult gyilkosságokat, s a tettesek felderítése iránt tett intézkedéseit. A jelentés tudomásúl vétetett s egyúttal alispán úr indítványára a közigazga­tási bizttoság megkeresi a kerületi csendőrparancsnok­ságot az iránt, hogy a megyék területére megállapított csendőrlétszám mielőbb egészíttessék ki. Kir. tanfelügyelő úr jelentése szerint a vallás- és közoktatási miniszter az állami tanítóképezdékkel s így a csáktornyaival is kapcsolatosan phylloxerának ellen­álló fajokból szőlőiskola felállítását elrendelvén s a képez­dei növendékeknek e részben való gyakorlati, a phylloxera elleni vé lekezés módjaira is kiterjeszkedő oktatásával egy szaktanítót bizott meg. A képezde kertjéből kihasítandó szőlőiskola berendezése, illetve előkészítése a kiutal­ványozott államsegélylyel már megindíttatott. Ezen idő­szakban több személyi és dologi ügy elintézése céljából volt Csáktornyán. — A minisztériumtól nyert megbíza­tásához képest a szükséges pótmunkálatok mngállapí­tása céljából a stridói iskolaházat megvizsgálta. — Meglátogatta a járási főszolgabíróval a mura-szt.-mártom r. k. iskolát, melynél még egy harmadik tanítói állomás mutatkozván szükségesnek, a tárgyalásokat egy harma­dik tanteremnek helyben berendezése, vagy esetleg ezen csoportnak legmegfelelőbb pontján felállítandó s aman­nak túltömöttségét apasztandó új iskola érdekében meg­indította. — Szelenczén rendezte az ottani r. k. iskola személyi ügyeit. — Meglátogatta a járási főszolgabiró­val a felső-miháloveczi és miksavári r. k. iskolákat, mely utóbbinál a drávacsányi község által tavaszszal felállítandó új iskola fogja a túltömöttségét apasztani. •— Meglátogatta a prodbreszti s orehoviczai r. k. isko­lákat, melyek sem személyi, sem dologi ügyeikben a törvényes követelményeknek meg nem felelvén, meg­tette az előzetes intézkedéseket az érdekelt hitközsé­gekkel való tárgyalás iránt avégből, hogy Prodbreszten Szent-Kereszt major, Orehoviczán pedig Vullária csatla­kozásával a törvény szellemének és követelményének megfelelő iskolák állíttassanak. — Kir. segéd tanfel­ügyelő részt vett Nagy-Lengyelen a vegyes bizottság működésében; ugyanitt a tanítói dijlevél helyesbítése ügyében kerületi esperessel együtt a kellő intézkedé­seket megtette; Gellénházán a járási főszolgabíróval iskolai pénzek ügyében a községbiró ellen vizsgálatot tartott; Milejben a kerületi esperessel, járási főszolga­bíróval, iskolaszékkel és ide csatlakozó több községgel az új tanterem érdemében tárgyalást tartott; ugyanő meglátogatta a teskándi r. k. iskolát. — Ezen időszak­ban adatott át rendeltetésének a lesencze-tomaji kisded óvoda, melyet gróf Deym Nándor birtokos, az általa e célra vett telken 3800 frt költséggel építtetett. A nemeslelkii főúr az óvónő eltartására 2 éven át havon­kint 30 frtot rendelt urodalmi pénztárából kifizettetni és az intézetnek a község által a szent célhoz mért igénybe vétele esetében azon ígéretet tette, hogy két év után az óvodát a község nevére telekkünyvezteti és az óvónő fizetésének biztosítására 4800 frt tőkét fog letenni. E szerint a lesencze-tomaji kisdedóvoda fenn­maradása 8600 frt költséggel bistosíttatott — áldására a községnek, nemes például fajunk védelmében s örök megemlékezésül a kegyes alapító jó szivére. — Les.­Istvándon dr. Dunszt Ferenc miniszteri iskolalátogató úr jelentése szerint — két nagy tantermet, tanítói és segédtanítói lakást magában foglaló, összes melléképü­letekkel ellátott, az oktatás és egészség követelményei­nek megfelelő új iskolaház épült. Az építési költség 3000 frt községi kölcsönből s Eszterházy Pál grófnak készpénzben s anyagban 700 frtot tevő adományából fedeztetett. Ehhez még Deym Nándor gróf és Herte­lendy Ferenc földbirtokosok a szükséges kőanyagot szolgáltatták. A pacsai járás főszolgabirája Pulay Károly tanitó panaszai tárgyában hozott közig. biz. végzést végrehajtotta. — Végül jelenté, hogy a minisztérium a megye iskoláinak Zalavármegye nagy fali térképéből 50 példányt ajándékozott. Pálya Mihály csáktornyai polgári iskolai igazgató­nak 111-ik ötödéves, llock János nagy-kanizsai polg. iskolai tanárnak 11-ik ötödéves korpótlék elnyerése tárgyában benyújtott kérvényei a magas minisztérium­hoz pártolólag terjesztetnek tel. Pataky Kálmán alsó-lendvai polgári iskolai tanár­nak — benyújtott kérelmére — a közigazgatási bizott­ság az Alsó-Lendván megindítandó „Alsó-Lendva és Vidéke" című heti hirlap szerkesztését az iskolaszék pártoló ajánlatára megengedte. Pásthy György gelléuházi tanító állomásán meg­erősíttetett. Özv. Paulovits Páluénak nyugdíjhátráléka ügyében, Réfy Alajos buesú-szent-lászlói tanítónak fizetése hátrá lékaí ügyében benyújtott kérvényeik tárgyában a járási tőszolgabirák felhivatnak, hogy az érdekeltek meghall­gatása után szükségesnek mutatkozó intézkedést tegyék meg. Iv.r. tanfelügyelő jelentést tett a szécsi-szigeti r k. iskola tanterme s a tanító lakása ügyében általa s a ker. esperes által tett intézkedésről, melynek alap,án a járási főszolgabíró felhivatik, hogy Szécsi Sziget és a hozzá csatlakozó községeket illetve azok r. k. hitközsé­geit a szécsi szigeti tanterem s tanitói lakás törvénynek megfelelő átigazítása vagy újból felépítése iránt íentorgó kötelmeik sürgős teljesítésére felhívja. Olvastatott llottó község kérvénye az iskolailag leskándtól elcsatolás és Bonezódfölddel maradhatás ügyé­ben. Tekintettel a bonczódföldi plébániához tartozó köz­ségek iskolázási viszonyainak rendezése érdemében úgy a közigazgatási hatóságoknak, valamint az illetékes egyházi főhatóságnak legjobb megoldást célzó együttes meg­állapodósára; tekintettel a llottó község folyamodványá­ban felhozott indokok elégtelenségére, végül pedig a már ez év junius havában szabályszerűen kihirdetett s felfolyamodás hiányában érvényre emelkedett közigaz­gatási bizottsági végzésre: llottó község kérelmével elutasíttatott. Az árvaszéki elnök ur jelentése szerint a fogal­mazói karnál október végén hátrálék volt 1895., novem­berben beérkezett 2242. s így összesen 4137. ügydarab, melyből novemberben elintéztek 2551-et s maradi november végén hátralék 1586. db. Az irodánál október végén hátralék volt 533, leírás végett novemberben kiadatott 2584, összesen 3117. ügydarab, melyből no­vemberben leírtak s expediáltak 2322-őt s hátrálékban maradt 795. db. Az adófelügyelőjír jelentése szerint az adóhátrálék október végén 1.636,798 irt 82 kr. volt, mleyből no­vemberben lefizettek 407,858 frt 56'/ 2 kr. s így no­vember végén a hátrálék volt 1.228-940 Irt 20'/ 2 kr. Bélyeg- és jogilleték, szőlődézmaváltság, fogyasztási adó, hadiuentességi díj s egyéb tartozékok cimén november­ben 541,711 fit 34 kr. folyt be, melyet a mult év hason szakában befolyt 538,604 frt 63 krral egybe­hasonlítva, a folyó év november havában 103,00ö trt 71 krral folyt be több. Adófizetési halasztás november­ben egy esetben sem, házadómentesség 25 esetben engedélyeztetett. Helyi, megyei és vegyes liirek. Boldog ünnepeket kívánunk lapunk n. é. olvasó közönségének s tisztelt munkatársainknak. A zala-egerszegi Caszinó f. hó 19-én tartotta évi rendes közgyűlését. Svastits Benó főispán úr ő­méltósága, a Kaszinó elnöke, hivatalos elfoglaltsága miatt távol levén, a közgyűlésre korelnökül Szabó Samu őméltósága kéretett fel, aki a gyűlést meg­nyitván, a tísztujitás megejtése végett a szavazást el­rendelte, s e szavazatszedő küldöttség tagjaivá Háczky Kálmán, Gózony László, Czukelter L íjos urak kérettek fel. A szavazás befejezése s a szavazatok összeszámítása után kihirdettetett a szavazás eredménye, mely szerint Svastits Benó elnök, Czukelter Lajos, dr. Vizlendvay Imre jegyzők. Háczky Kálmán háznagy, Tomasieh Sándor pénztárnok, dr. Szigethy Elemér ügyész, Hor­váth Ede könyvtárnok. Választmányi tagok : Csertán Károly, Szabó Samu, Gózony László, Skublics Iuire, Skublics Jenő, Árvay István, Árvay Lajos, Gidró László, Thassy Miklós, Thassy Kristóf, dr. Mangin Károly, Ilandler István. A pénztárnokí kimutatás szerint a f. 1888. évben bevétel volt 1986 frt. 15 kr., kiadás 1231 frt. 89 ki- s igy pénztármarad vány 754 frt. 26 kr. melyből azonban fedezendő a 11-ik félévi helyiségbér 300 frt. s az 1889. évi 1. negyedre szóló hirlapok elő­fizetési dija 156 frt- 53 kr. s ezek levonásával a tényleges pénztári maradvány 297 frt. 73 kr. A pénz­tárnoki jelentés tudomásul vétetett s pénztárnoknak a felmentvény megadatott. Mivel a pénztárnoki kimutatás szerint 834 frt. 46 kr. tagsági hátrálék van, a hátrálé­kosok az ügyész által hátrálékaik befejezésére fel­hivatnak. Oly tagok, kik egy évi, vagy ennél több időről vannak hátrálékban s az ügyész felszólításának vételétől számított 8 nap alatt hátralékaikat nem fizetik le, az alapszabályok értelmében kizáratnak. A jövő 1889. évi költségvetés 1490 frt. bavétellel és 1295 frt. kiadással irányoztatott elő a választmány által, melyet a közgyűlés változatlanul elfogágott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom