Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)

1888-12-23 / 52. szám

Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: Ghernelházi Ghernel Ignáez mint atyja, Báró Riefel Kóza mint neje, Josefin, László és Béla gyermekei, Ghernelházi Ghernel Gyula mint testvére, ugy ennek neje Bocsári Svastics Róza fájdalom telt szívvel jelentik Ghernelházi Ghernel Olivér nagybirtokosnak f. hó 14-én d. u. 2 órakor, életének 49-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogult liült tetei''e f. hó 16-án d. u. 3 órakor tétetik a csabrendeki családi sírboltba örök nyugalomra. Az engesztelő szt. mise áldozat f. hó 17-én reggel 10 órakor fog a csabrendeki rom. kath. templomban az urnák bemutattatni. Csab­rendek, 1888 deez. 14-én. Eljegyzés, dr. Szekeres József nagy-kanizsai kor­házi főorvos eljegyezte Kálózon Fehérmegyében Boda Karolin kisasszsonyt, Boda jószágkormányzó kedves leányát. Szilveszteri mulatság. Zala Egerszeg s videke fiatalságának több tagja Zala-Egerszegen, a „Zöldfa" vendéglő nagytermében 1888. évi deczember hó 31 én a városi szegények javára zártkörű tánczmulatságot rendez. A rendezőség: Daempf István, Fabianits Ká­roly, Farkas Gábor, Fitos Márton, Gidró László, Gombás Aladár, Horváth István, dr. Kéry Miklós, Königmayer Zsiga, Kosztits János, Malits József, Marton László, Mendly Károly, Skublits Károly, Ví/.y Géza, dr. Zarka Zsigmond, dr. Szígethy Elemér, Sztokosza Gyula, Scheiner Gyula, Viosz Ferencz, dr. Vizlendvay Imre, dr. Vizlendvay József, Vizlendvay Sándor. Kez­dete este 8 órakor. Belépti dij : személyenkint 1 frt. Jótékonyság. Radocza János, kerületünk köz­szeretetben álló országgyűlési képviselője, ez évi kará csonyra is gazdagon emlékezett meg városunk egye sületeiről s a szegényekről. A karácsonyfa-egyesületnek 100 forintot, a nő egyletnek 50 forintot, a városi sze­gények között kiosztás végett 50 forintot kegyeskedett küldeni. Nevezett egyesületek elnökségei s a polgár mesteri hivatal ez uton mond hálás köszönetet a nagy­lelkű adományozónak. A vörös kérészi egylet helybeli fiókjának decem­ber 8-iki hangversenye alkalmából felülfizettek még Königmayer János 2 frtot, Radocza János 50 forintot. A tiszta jövedelem 113 frt 90 kr. A nagy-kanizsai „polgári egylet" 1888. évi deczember 31-én saját helyiségében tombolával egybe­kötött zártkörű sylveszter-estélyt rendez. Belépti dij : személyjegy 1 frt, karzatjegy 2 frt. Kezdete 8 órakor. Az egylet tagjai kéretnek tombola-nyeremény tárgyak ajándékozására és azoknak Torma Imre egyleti vendég­lős úrhoz leendő szives beküldésére. A Nagy-kanizsai Casino 1888 deczember 31-én saját helyiségében tombolával egybekötött tánczkoszorucs­kát rendez. Belépti dij : személyenkint 1 frt, család jegy 2 frt. Kezdete 9 órakor. Véglegesítés. A vallás- és közogtatásügyi miniszter Újvári Mihály csáktornyai állami tanitóképezdei segéd­tanárt jelen állásában végleg megerősítette. Kinevezés. A pénzügyminisztérium ideiglenes veze­tésével megbízott m. kir. miniszterelnök Nagy Rezső pénzügyigazgatósági számgyakornokot a csáktornyai adóhivatalhoz ideiglenes minőségű 111. osztályú szám­tisztté nevezte ki. Köszönetnyilvánítás. A karácsonyfa egyesület részére Szabó Samuné 5 frtot, Skubiics Zsigmondné 5 frtot, Kántor Pálné 2 frtot, Nagl Józsefné 1 frtot, Balaton József esperes 5 frtot adományoztak, melyért kösszönetét fejezi ki Ruzsich Károlyné egyesületi elnök. A Nagy-kanizsai kereszteny jotekony nőegylet alaptőkéje gyarapitására 1889. évi január 5-én a polgári egylet disztermébeu tánccal összekötött köz­vacsorát rendez. Kezdete esti 8 órakor ; ételek és italok a közvacsora estéjén a pénztárnál kapható szelvénynyel fizetendők. Egy szelvény-jegy ára 20 kr. Belépti dij személyenként 50 kr. Az uj évi üdvözletek megvaltása cimén Krosetz János ügyvéd úr a zala egerszegi szegény gyermekok karácsonyfa egyesületének javára öt forintot küldött be szerkesztőségünkbe, mely összeget rendeltetése helyére juttattuk. Az új évi üdvözletek megváltása alkalmából legyen szabad a n. é. közönség szives figyelmébe ajánlanunk a zalaegerszegi polgári és középkereskedelmi iskolai tanuló ifjúság segély egye­sületét is, mely egyesület hivatva van szegénysorsú tanulókat a szükséges tankönyvekkel, rajz- és írószerek­kel ellátni. A megyei tűzrendészeti szabályrendeletnek be­fejező részét, mely a községi tűzoltóság szervezését, a tűzvész tartamára és ezutánra vonatkozó intézkedéseket és a zárhatározatokat tartalmazza, lapunk jövő számá­ban közlendjük. Hatrálékos előfizetőinket tisztelettel felkérjük, szíveskedjenek hátrálékaikat még ez év folytán ki­egyenlíteni. A csáktornyai jótékony nőegylet 1889. évi január 12-én a „Ilattyu" szálloda nagytermébeu sorsjátékkal egybekötött zártkörű táncestélyt rendez, belépti dij: személyenkint 1 frt. Felülfizetések és nyereménytárgyak köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A szives adomáuyozók kéretnek, hogy az adományozott tárgyakat neveikkel lássák el s január 10-éig dr. Kraso­vecz Ignáczné egyleti elnökhöz beküldeni szíveskedjenek. Kezdete 8 órakor. A „Körmendi Olvasókör 4- könyvtára javára 1888. évi deczember hó 31-én a vas-zalamegyei első takarék­pénztár uj épületében levő földszinti termében és tágas helyiségeiben zártkörű szilveszteri tánczestélyt rendez. A rendezőség : Tegyey Lajos, Udvary Ferencz, Dorner József, Babos József, Bertalan Endre, dr. Dienes Elek, Fiieger Ede, Hafner Béla, dr. Hering Miklós, Nyúl Zsigmond, Soós Sándor, Szájéi- Zsigmond, Udvary Feri Udvary Jenő. Belépti dijak : Személy jegy l frt. család­jegy 2 frt. Kezdete 7 órakor. A hölgyek kéretnek egy­szerű öltözékben megjelenni. A tapolczai izr. ifjúság a helybeli „Krajcáregylet javára igen sikerült koszorúcskát rendezett, melynek 'tiszta jövödelme 34 frt 98 kr. az egylet pénztárosának Pollák Adolfnő úrnőnek át is adatott már. Felül­fizettek : Pollák Adolfué 1 frt, Eibenschűtz Adolf 50 kr., Heinler Miksa 50 kr., Gold Dávid 50 kr., Ács Lajos 1 frt, Steiner Lipót 50 kr., Leszuer Sándor 50 kr., dr. Hoffmann László 3 frt, Klein József 1 frt, Gláaer Sán­dor 1 frt, dr. Löwensohu Mór 1 írt, Schwarz Mór ifj. 50 kr., Friscli László 1 frt, Leszner Sámuel 2 frt, Hamburger Jakab, Fonyód 1 frt 50 kr. Varosunk jövö évi pótléka. Városunk 1889. évi költségvetése a decemberi közgyűlésen tárgyaltatott. Mivel a költségvetésbe a 110,001) frtos vasúti kölcsön után a jövő évre fizetendő törlesztőrészletek ís felvé­tettek, holott a kölcsön — a megye által csak most megszavazva — ezután terjesztetik megerősítés végett a minisztériumhoz, ez okból a kölcsön 1889. évi törlesz­tési részlete a költségvetésből töröltetett, mi által váro­sunk jövő évi pótléka 14% lesz. Ha a miniszter a kölcsönre vonatkozó határozatot jóváhagyja s az összeget a város a vasútra felveszi, ez esetben pótköltségvetés terjesztendő be a megyéhez. Az országos vásárok határnapja az 1889. évre városunkban következőleg lett a városi tanács által megállapítva: Bálint vásár február 14-én (csütörtök), Virágvásár április 8-án (hétfőn), Pünkösd vásár junius 1 1 én (kedden), Magdolna vásár julius 22-én (hétfőn), Simon-Júdás vásár október 28-án (hétfőn), András vásár december 2-án (hétfőn), Apró szentek vásár december 30-án (hétfőn). Az egeszség apolasa — legjobb törekvése min den gondolkodó embernek ; arra kell tehát irányítani minden család gondozójának figyelmét, hogy mindig készletben tartassanak oly házi szerek, melyek úgy az egészség ápolására, mint a keletkezett bajok meg­szüntetésére alkalmasak. A leggyakrabban előforduló bajok, a cúzos szakgatás, fog- és fejfájás, migrain, szeniqyenqeség, fagyás, bénulás és számtalan szenvedés enyhítésére és megszüntetésére legjobb hatásúnak bi­zonyult háziszer Brázay Kálmán sósborszesze, miért is annak nem volna szabad hiányozni egy háznál sem, annál is iukább, amennyiben az egyszersmind fogtisz­tító szerül, valamint fejmosásra, a hajidegek erősítésére s a fej korpa eltávolítására biztos hatású. Felig megfagyott egy Lóky István nevü porrog­szent-királyi marha-hajcsár, f. hó 19 és 20. közti éjjelen. Az atyafi Nagy-Kanizsára hajtott marhákat, hol az ut és hajtás fáradalmai után lelkesen hozzá látváu az erőt adó bor fogyasstásához, alaposan beállított állapotban irdult haza felé. Ut közben az egyik utcán szemeire nehezült a mámor édes gyermeke: az álom és a hideg göröngyöket lágy-i.^eleg párnáknak álmodva, mély álomba merült. Ebből az álomból valószínűleg csak a boldogabb v'ilág angyal kara ébresztette volna tel, ha a rendőrség észre ncui veszi s a rendőri laktanyába nem szállítja. Itt rögtön hozzá láttak a mentési munkálathoz s a félig megfagyott hajcsárt életre térítették. Kis-kanizsai csendelet. Nem kis baj az lvis­Kanizsán, hogy egy házban egész sereg atyafiság lakik. Igen gyakran kitör közö ..ük a magyar beiegség. Leg­utóbb is egyik éjen egy család fejszékkel, kaszákkal adott nyomatékot az atyafiságos baj viszály nak. Szeren­csére a rendőrség idejében közbelépett s megakadályozta a könnyen bekövetkezhető szomorú kimenetelt. Öngyilkosság. Galambok község lakóit f. hó 16-án reggel megdöbbentő öngyilkosság lepte meg. E napon virradóra egy hajlott korú üzvegy-asszory egy nagy konyha késsel szivébe szúrt s meghalt. Az orvosrend­ő.-i boncolás alkalmával a nagykést szivében találták s coustatálták, hogy a halál rögtön (a tett pillanatban) beállott. Egyúttal constatáltatott az is, hogy szerencsét­len tettét hagymázos állapotában követhette el. A lotolvajok csak nem pihennek. Itt is, ott is kísérletet tesznek és sok esetben sikerül is az nekik. Legutóbb azonban felsültek. Nagy Kanizsán, Benedek György honvédutcai lakos lovait (a gazda távollétében) az istálóból kivezették s hajtották azokat kifelé a város­ból. Benedekné a zajra fölébredt s látván, hogy lovai­kat hajtják el, jajveszékelni kezdett. Erre az egyik szomszédjok : Ecetes József a tolvajok után ment; de aligha boldogult volna azokkal, ha a rendőri őrjáratok­kal a mezőn nem találkozik. Mikor a tolvajok a tekin­télyesebb üldözőket megsejtették, a lovak hátrahagyá­sával megfutottak. Gyermek elgazolás. Már f. hó 4-én történt Nagy­Kanizsán, hogy Horváth (Deák) Ferenc ottani lakosnak 2 éves Mari nevü leányát — amint az utcán át akart menni — egy Nagy-Récse felé sebesen vágtató kocsi elgázolta s pedig oly szerencsétlenül, hogy a szegény lánykának egyik lábán a comb-csont kettétörött. — Á kocsi tulajdonosa akkor elvágtatott. De most (14 nap múlva) az atyalit Tamás József nagy-récsei lakosban felismerték. A rendőrség rögtön letai tóztatta és kihall­gatta. Tettét nem tagadja. Azt vallja, hogy kivüle a kocsin még a nagyrécsei kisbíró ült, kivel hazamene­telök előtt az egyik korcsmában „meglehetősen" iddo­gáltak s kissé pityókosan hajtottak hazafelé. A rend­őrség (kihallgatás után) az ügyet áttette a vizsg. biró­sághoz, hol az végleges elintézést nyer az elgázoló okulására. A szülők azonban okulhatnának magából a szerencsétlenségből, hogy kisdedeiket nagyobb felügyelet alatt tartsák s ne ereszszék őket egyedül a népesebb közlekedési utakra. TÜZ volt f. hó 16-án reggel 6'/ 2 órakor Bánok­Szent-Györgyön. Négy ház, 4 istáló, 3 pajta a bent levő takarmánykészlettel együtt s több ól lett a lángok martaléka. Fegyveres sertéstolvajok. December 12-én éjjel Sáncon (Nagy-Kanizsa mellett) keresztül 2 kövér sertést hajtottak sertés-tolvajok. Az ottani urodalmi majorban járkáló éjjeli őrök észrevették a tolvajokat s feléjük mentek. Az egyiknek igen leleményes gondolata támadt. Mikor a sertés tolvajok közelébe értek, egyszerre hátra­szólt félig hangosan: „Csendőr urak, ítt hajtják a disznókat!" Amint ezt a tolvajok meghallották, futásnak eredtek; de mikor jó távol voltak, négyszer visszalőttek A lövések egyike sem talált A sertéseket Sáncon tar­tották. Masnap mindjárt kiderült, hogy azokat Chino­rány Boldizsár nagy-kanizsai földbirtokostól hajtották el. Az elmenekült tolvajokat nyomozzák. • gázolás. F. hó 11-én, délután 2 órakor Nagy Kanizsán a Városház-utcában egy teherszállító kocsi haladt, melyhez egy üres teher kocsi volt akasztva. A kocsizörejben a kocsis nem vette észre, hogy az üres kocsira egy sereg iskolás fiu ragaszkodott föl s azon csintalankodva, egyik társ kat lelökték. A fiu (1 éves) a kocsi alá került, de szerencsére a kerekek nem men tek keresztül rajta s csak kisebb bőrhorzsolást szenvedett. Lopások. Mészáros István nagy kanizsai bérkocsis­nak nyitva hagyott istálójából f. hó 10-én éjjel egy pár lószerszámot elloptak. Ugyancsak az ő istálójából lop­ták el néhány hét előtt egyik kocsisának egész öltözet ruháját. Mindkét alkalommal csak a nagymértékű gon­datlanság mellett követhették el a tolvajlást. Ilyfajta gondatlanság folytán ugyanazon éjjelen több kisebb, nagyobb tolvajlás történt, minek elkövetőit most a rend­őrség nyomozza. Szinészetl hir. A Nagy-Kanizsán működő szili­társulat — dacára, hogy az ottani igényeknek egyátalán nem felel meg — már két hónap óta vergődik. Tarta­nak különböző nép- s gyermek előadásokat félárakon s igy mégis csak kihúzzák valahogy. Operett s nép­színmű csak ritkán kerül előadásra, mert e fajokra nem rendelkezik a társulat kellő számú személyzettel és erőkkel. Egy-egy vígjáték vagy társadalmi szinmü, meg aféle német possé legjobban sikerül nekik. Még néhánv hetet szándékoznak Nagy-Kanizsán tölteni. Vasúti menetrend. Szent-Ivánról Nagy-Kanizsa felé indul 5 óra 56 perckor reggel (vegyes vonat), 12 óra 31 perckor délután, 8 óra 55 perckor este, 2 óra 45 perckor éjjel. Szombathely felé indul 8 óra 28 perckor reggel, 3 óra 32 perckor délután, 1 óra 48 perckor éjjel. Irodalom. Zola Emil legújabb regénye. Az „Egyetemes Regéuytár" IV. évf. 7—8. kötete Zola „yJom" cimű regényét hozza. — A már II. kiadást ért csupán kiváló magyar irók elbeszéléseiből összeállított Mikszáth 1889. évi Almanachja után a modern francia regényirodalom egyik legújabb és legkiválóbb terméke. Az „Alom" csak alig néhány héttel ezelőtt jelent meg Párizsban s Zola e művével fényesen cáfolja azokat, kik csodás tehetségét azzal kicsinyítették, hogy csupán a visszataszítót, undo­rítót tudja testeni. E regéuy tiszta, szűzies és szende, s a legmagasztosabb költői ihlet lengi át, midőn egy leány szerelmét, ábrándozását irja le, ki ártatlanságban növekszik csöndes, egyházias környezetben, nem érintve a hétköznapi, durva világtól. Dg az idill mellett a realista író nem tagadja meg magát, a leírásainak bősége, közbe­szőtt egyháztörténelmi és műtörténelmi adatainak egész tárháza és alakjainak jellemzése még eddigi legmelegebb liiveit és ismerőit is bámulatra ragadták. „Ce román sera en effet d' une chasteté absoluc et pourra étre mis dans le mains de jeunes fiiles. (Ez a regény valóban tökéletesen szűzies lesz és kezébe lesz adható a leányok­nak is)". Irta egyszerű, de sokatmondó jellemzésül a szerző maga mult évben. És igazat fog neki adni min­denki, a ki emez eddigelé legszebb gyönyörrel olvassa. Az „Álom" megjelent a Singer és Wolfner könyvkeres­kedésében s ára két díszes piros egész vászonkötésben 1 frt. Almanach 1889. évi II kiadás. Még alig néhány hete, hogy a Mikszáth Kálmán által szerkesztett 1889. évi Almanach megjelent s már is a 4000 példányban nyomatott első kiadás végleg elfogyott. — E nálunk csaknem hihetetlen eredmény legékesebben szól az Almanach előnyei mellett, s leginkább bizonyítja e naptár életrevalóságát. — Teljes 1889. évi bélyeggel ellátott kalendáriumot is tartalmaz. — nnak idején bővebben ismertettük ezen legelőkelőbb magyar íróktól 12 elbeszélést tartalmazó Almanachot, most még csak annyit jegyzünk meg, hogy e második kiadás ára díszes aranyozott egész vászonkötésbeu szintén csak 1 frt, s hogy becses tartalmánál s Ízléses, csinos kiállításánál fogva kiválóan alkalmas e kötet karácsonyi ajándékul. —- Kiadja Singer és Wolfner könyvkereskedése. A seréstenyésztés. Irta Csapó Lajos 16 ábrával. Révai Testvérek kiadása, Budapest. Ara 1 frt 50 kr. Mezőgazdaságunk terén mindinkább kell áttérni bel­terjes üzemre, mennél súlyosabban érezzük a verseny­nemzetek nyomását terményeink árára. Ugy a vete­ményes termékek, mint az állattenyésztés követelőleg igénylik a lehető leggondosabb, legértelmesebb gazdál­kodást és gazdaközönségünknek jó szolgálatot tesz, a ki tapasztalait és észleléseit a gazdasági téren közzé te-zi. Örömmel üdvözölhetünk hát minden ujabb eredeti magyar gazdasági művet, mely kizárólag hazai vi­szonyainkra van alkalmazva. A fentnevezett Csapó­féle könyv tartalma a következő: A sertés természet­rajza. —- A tulajdonképeni sertéstenyésztés. — A boncz­tan. — A fajtatan. — A tenyésztés módjai. — Takar­mányozástan, — A sertések betegségei. Hézagpótló e kis mű; mai gazdasági irodalmunk ez irányban alig bir valamivel. A boncz- és fajta-tan, miután ezek a gyakorlatból csak nehezen sajátíthatók el, igen helyesen, terjedelmesebben vannak tárgyalva; a többi fejezetek azonban szintén felölelik teljesen tárgyukat. A gazda, valamint minden sertés-tenyésztő igeu jól fekteti be pénzét, midőn e kis művecskét megveszi, melynek ára csak 1 frt 50 kr. A Pesti Hirlap, mely immár tízéves múltra tekint­het vissza, ez idő alatt oly mélyremenő gyökereket vert a magyar újságolvasó közönség minden rétegében, hogy ajánlásra bizony már nem szorul. Ha mégis ezt teszszük, arra az a gazdag programul indít minket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom