Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)

1888-11-04 / 45. szám

Kérelem a nagyérdemű közönséghez. Közös célunk mindnyájunknak, hogy nemzetünk a műveló'dés lépcsőjének minél magasabb fokára emelkedjék. Minthogy azonban nemzedék után nemzedék lép a küzdőtérre, hogy e célt tovább segítse: a kihaló emberöltőnek át kell adnia a gyűjtött kincset utódainak s ezt oly izmossá kell nevelnie, hogy az öröklött kincsek terhe alatt le ne roskadjon. Ezen szép cél elérésére törekszik kicsiny körünk : a z.-egerszegi polgári s középkereskedelmi iskola Önképzőköre is. Az erő azonban, mely körünkben munkára tömörült, vajmi kevés; s télő, hogy kimerülve a csekély eredményű küzdelemben, az ifjú magasröptű lelkesedése s a szép reménynyel tele álmodott jövő iránt megingott bizalma a jó és nemes iránti közönyösségbe s lyed ! De ott áll a férfi s őrködő karjával visszatartja a bizonytalan úton tévelygő ifjút, küzdelmei bérének egyetlen örökösét; s szivének, lelkének minden kincsével s verejtéke árán szerzett javaival támogatja lépteit. Önképzö-körünk tagjai ily törekvő ifjak, kik a szép, jó és nemes iránti lelkesedéssel indultak útjokra. De sajnos, az anyagi szegénység akadályai megbénítják a munkásszeretetet s bizalmatlanságba zavarják a fejledező erőket. Minthogy a hiányzó eszközöket körünk előteremtem nem képes: a nemzetünk jobb jövőjébe bizó, azért lelkesedni tudó közönséghez fordulunk : ölelje keblére kicsiny körünket; támogassa működésében, hogy az utód hálával tekintsen vissza az ő jóvoltáért, boldogságáért annyit küzdött atyáira. Arra kérjük tehát a nagyérdemű közönséget, hogy az oly könyveket, akár tndományos, akár szépirodalmiak azok, melyeket nélkülözhet, vagy a melyekből két példány van könyvtárában, szíveskedjék körünknek adományozni. A becses adományok a helyi lapban nyugtáztatni fognak. Önképző és segélyző egyesületünk nemes törekvését a nagyérdemű közönség becses pártfogásába ajánljuk. Zala-Egerszeg, 1888. október hó. Kiss Lajos, a polg. és középker ifj. önk. és segélyző-egyesületének elnöke. A magyar gazdák hadsereg ellátási szövetkezetének alapszabályai. 1. §. A szövetkezet célja. A magyar gazdák szövetkezetet alakítanak oly célból, hogy a cs. és kir. hadsereg, nemkülönben a m. kir. honvédségnek, a mezőgazdaság vagy mezőgazdasági ipar által előállított szükségletei, a lehető legnagyobb mérvben, egyenesen a termelők által fedeztessenek. 2. §. Székhely cég, pecsét és cégjegyzés. A szövetkezet főszékhelye: Budapest, azonkívül az ország külüoböző részeiben a szükséghez képest fiókokat állit fel. A szövetkezet cége: „A magyar gazdák hadsereg ellátási szövetkezete"; pecsétje a cég szövegével azonos felirattal van el'átva. A cégjegyzést két igazgatósági tag s az ügyvivő eszközli. A szövetkezetnek hirdetései a „Gazdasági Lapodban és szükség szerint a napi sajtóban tétetnek közzé. 3. §. Alakulás, időtartam. A szövetkezet, tekintet nélkül a tagok számára, megalakult, mihelyt az alapszabályok az alakuló gyűlésen elfogadva lettek. A szövetkezet 10 évre alakul; minden egyes tag, az esetleg általa elvállalt szállítási kötelezettség-, a tagok összessége pedig a szövetkezet által elvállalt kötelezettségekért egyetemlegesen felelős. 4. §. Tagsági díj. Egy tag évi díja 10 forintban állapittatik meg, mely összeg a belépésnél, illetve az üzletév első negyedében készpénzben lefizetendő. 5. §. Tagok. Azon önjogu és polgári jogaik élvezetében levő mezei gazdák, füldbirtoítosok, gazdálkodók, bérlők s gazdakörük, egyáltalán direkt termelők, ideszámítva egyes küzségeket, kisebb szövetkezeteket is, kiknek hitelképessége, soliditása elismert és akik az orsz. gazd. egyesület vagy valamely gazd. egylet tagjai. Az egyes tagok belépése a szövetkezetbe írásbeli nyilatkozat alapján s a megválasztott igazgatóság titkos szavazása folytán történik. A szép Erzsike megrezzen; felugrik. A következő pillanatban édes reszketegséggel fogják egymás kezét és kéjjel csüngenek egymás tekintetében. A fiatal színész, ki szabadságon van otthonában esdő szemekkel, remegő áhittattal emeli ajkához a szép Erzsike kezét. — Nos? szóljon hát! iidvüzitsen! Megértett-e? Fog-e küvetni a dicsőség felé? A lány egy ideig habozva áll. Majd az ujságlapot szorosabban kebléhez szorítva, ragyogó tekintettel néz az ifju szemeibe: — Küvetni fogom! * * * Szép holdvilágos éjszakák voltak akkor Borréten. Egyik éjszakán a kántor urnák furcsa álma volt. A szép Erzsikét egész halmaz koszorú küzepette látta rongyokban, inség-aszaltan. Heggel sietett megnézni: nincs-e baja? A szép Erzsi helyett ezt a pár sort találta egy papir darabon: „Művész-vért érzek buzogni ereimben. A dicsőség útjára léptem. Nemsokára visszatér koszorúival a ti szerető Erzsikétek." Éppen aznap telt le Bérezi Péter szabadságideje. —y. Az évközben belépőknél a kötelezettségek és jogok az egész évre terjednek ki. A belépés 2 évi kötelezettséggel jár, mely két év letelte után a tag tetszése szerint kiléphet a szövetkezet kötelékeiből. Ha azonban a tag kilépési szándékát az igazgatóság felszólítására az üzletév lejártát megelőző f hónap előtt az igazgatóságnál Írásban nem jelenti be, kötelezettsége a következő két évre is érvényben marad. 6. §. A tagság megszűnése. A tagság addig tart, mig: a) önkénytes kilépés (5. §.); b) kizárás ; c) elhalálozás folytán meg nem szűnik. Kizárásnak akkor van helye, ha 1. valamely tag a hadsereg részére a szüvetkezet elkerülésével is szállít (8. §.); 2. ha saját terménye gyanánt idegenektől átvett terményeket szállít, 3. ha a szövetkezetet károsító cselekményt avagy visszaélést küvet el, vagy 4. ha hitelképessége és önjogusága megszűnik és polgári jogainak gyakorlatától megfosztatik. A kilépés, kizárás és a tagságnak másnemű megszűnése, a szövetkezetnél vezetendő tagjegyzékben kitüntetendő. A szövetkezetből kivált tagok és örököseik a szövetkezet hitelezői irányában mindazon szövetkezeti kötelezettségekért, melyek a fentebbi bejegyzés időpontjáig keletkeztek, 2 évre lekötött tagdijuk és esetleg elvállalt szállítási kötelezettségeik erejéig felelősek. Ha a szüvetkezet valamely tagja elhal, a szövetkezeti igazgatóság állapítja meg esetről esetre, hogy az elhalt minden követelései azonnal kifizettessenek-e a felvételre jogosult örökösüknek, vagy pedig az évi zárlat bevárandó lesz-e? 7. §. A tagok jogai. A szövetkezet minden tagja a következő jogokat gyakorolhatja: 1. Minden tagnak joga van a szüvetkezet által vállalkozásra határozott szállításokban, saját termésével, a szükséglet és jelentkezés arányában résztvenni. (9. §.) 2. A szövetkezeti választásoknál választó és választható. 3. A küzgyülésen inditványozási joggal bir. (12. §.) 4. Joga van a szüvetkezet vagyonát és kezelését illetőleg a szüvetkezet igazgatóságától, a mennyiben ez a küzüs érdekekkel nem ellenkezik, felvilágosítást kívánni (9. §.) 5. Minden tag a közgyűlésen meg nem jelenhetése esetén, szavazatát a 12. §. szerint, a szövetkezet más tagjára ruházhatja. 6. A mennyiben a szövetkezetnek a katonai kincstártól előleget kieszközölni sikerült, ebben szállító tagok a szállítás arányában részesülnek. 7. Minden tagnak az alapszabályok egy példánya és tagsági igazolvány kézbesíttetik. 8. §. A tagok kötelességei.- 1. A tagdíjakat pontosan befizetni. 2. Tagok az elvállalt szállítási kötelezettségek pontos betartása- és eszközléseért, teljes magánjogi felelősséggel tartoznak, ha vis major a termelőt a szállításban gátolná, az alól az igazgatóság által felmenthető. 3. Az igazgatóság felhívására kötelesek a tagok, az általa kívánt módon vagyoni állapotuk és hitelképessőgüket, nemkülünben hogy a szállításra felajánlott cikk saját termelésük, beigazolni. Felmerült kétely esetén pedig az elvállalni készült szállítási kötelezettségek erejéig, két hitelképes kezest állítani, kiknek elfogadása előtt az igazgatóság megbízhatóságukról tőle tiiggő módon felvilágosítást szerezhet. 4. A szüvetkezet tagjai kötelezik magukat mindazon katonai kincstári szállításban, amelynek anyagát a szövetkezet közvetíti, a szövetkezet elkerülésével részt nem venni, — az e szabály ellen vétők kizárás, esetleg az igazgatóság által meghatározott 500—5000 forintig terjedhető pénzbirsággal sújtatnak; mozgósítás vagy háború esetén azonban a tagok e megszoritása megszűnik. (Folyt, köv.) Tanítógyülés. A zalam. ált. tanítótestület keszthelyi járásköre október 31-én Keszthelyen tartá évi közgyűlését, a melyen a teljes számban megjelent tagokon kívül kép vrselve volt a keszthelyi iskolaszék, elnöke: dr. Csanády Gusztáv gazd. tanint. tanár által s tübb vendég vett részt a gyűlésben. Főbb tárgyai voltak a gyűlésnek: Nagy Margit és Illy Emma tanítónőknek mintatanítása saját uüven dékeikkel. Előbbi a számtanból a négyet, utóbbi a szülőföld és lakóhelyet ismertette. A tanításokat tárgyilagos birálat küvette, melyben sokan részt vettek, a többi között Bérezi Mór, lllyi József, Biró József, Békéi Ignácz és Bányai Károly. Az érdekes és tanulságos eszmecsere után egyöntetű eljárásban történt megállapodás. A tanítások sikerülteknek nyilvánítattak s előadó tanítónőknek elismerés mellett köszönet szavaztatott. Azután Csatlió Alajos elnök tette meg előterjesztéseit. Utóbbi gyűlés óta a kör tagjainak száma 5 pártoló taggal szaporodott, a gyűjtés folyamatban van. A muraküzi tanitókürnek amaz indítványa, hogy a Zala Egerszegen megjelenő* „Zalamegye

1

, czimű hetilap a megyei tantestületnek Lvatalos küzlünyéül választassák — elfogadtatott. Meszes-Gyürkün a megyei gaz dasági egylet buzgólkodása folytán a filloxerának ellentálló amerikai szőlőtelep állíttatik fel, melyet a tanítótestület ürömmel vesz tudomásul annyival is inkább, mivel az alapítványi uradalmakban e czélra — az e tárgyban érkezett magas miniszteri leirat szerint — gyökeres vesszők még nincsenek. A jkör elnöksége által megkerestetett a keszthelyi főszolgabiróság, hogy kerületében az 1877. évi ápril 9 érői 266 k. i. szám alatt hozott megyei közigazgatási végzésnek érvényt szerezni szíveskedjék, mivel némely jegyző nem akar a rendelet létezéséről tudomást venni, és a községeknél nem hatnak oda, hogy a gyűlésekre menő tanitók útiköltségeiket és napidíjaikat rendesen megkapják. (Nem ártana ez ügyet megyeszerte újból fölélénkíteni.) A jövő évi gyűlés Nemes-Vitán fog megtartatni, az ottani tanító ínegliivására. Előre kitűzött tárgya lesz a helybeli tanítónak mintatanítása és Gréber Sándor szt.gyürgyvári tanító felolvasása. A peronospora viticola nevű szölöpenészgomba.'j A peronospora viticola De By. nevű gomba Olaszés Francziaországban nagy károkat tett már a szőlőkben, ugy hogy ezekben az országokban majdnem ugy félnek tőle, mint a phylloxerától. Ez a gomba előszűr a szőlőlevelek alsó felületén mutatkozik kisebb nagyobb fehéres penészfoltok alakjában, melyek később üssze is folynak és a melyeknek inegfelelőleg a levél felső felületén előszűr sárgás, később megbarnuló foltok támadnak. Ha a baj nagyobb mértékben lép fül, akkor a levelek alsó felülete olyan, mintha sűrűn be volna hintve cukorporral. A penész aztán megrombolja a levél szüvetét, ugy hogy a levél üsszezsugorodik, elhal és lehull. Néha még a fiatal vesszőket, sőt a szőlőfürtüt is meg támadja és szintén tönkreteszi. Szaporaságáoak tetőpontját rendesen augusztus- és szeptemberben éri el, ha nedves, esős és a mellett szeles az időjárás. Természetes dolog, ha a gomba tönkretette a leveleket, a fürt sem tud igazán megérni, mert a levelek készítik azokat az anyagokat, melyek a fürtbe vándorolva, azt édessé teszik. De a mellett a szőlőtőke is gyengül, ugy hogy a következő esztendőbe nem bir annyit teremni, mint a mennyit különben termett volna. A peronospora különbözik az oidium Tuckeri nevű ismeretes szőlőpenésztől; igen szembeszökő különbség a kettő között az, hogy a peronospora a levelek alsó felületét vonja be penészszálaival, az oidium ellenben a levelek felső felületét lepi el. A peronospora nemcsak a levelek legfelső szövetrétegéből él, mint az oidium, hanem behatol a levél belső szüvetrészeibe is. Spóráit (csiramagvait) nyáron és őszszel a szél viszi egyik helyről a másikra. Télen át egyes spórák (az úgynevezett „alvó spórák") a lehulló levelek belsejében telelnek át és a következő esztendőben ezekből származik az uj gombanemzedék. Azért célszerű őszszel a szőlőleveleket összegyűjteni és elégetni, mert ez által az alvó, vagyis téli spórák is megsemmisíttetnek, lla a peronospora valamely vidéken veszélyes mértékben lép tel, akkor tavasztól kezdve őszig négyszer alkalmazott fecskeodezéssel lehet ellene védekezni. Erre a célra a következő kétféle folyadék valamelyikét lehet használni : 1. Két kg. rézgálic 5 liter meleg vizben feloldatik és beleöntetik 100 liter vizbe. Ezenkívül 1 kg. frissen égetett meszet felolduok 5 liter vizben és az előbbi keverékbe öntjük. Az egészet jóf üssze kell keverni és használat előtt mindig erősen felrázni. 2. Egy másik hathatós keverék erre a célra a következő: Három vagy négy liter melegvízben 1 kg. rézgálicot feloldunk. Ha az oldat kihűlt, 1' 2 liter szalmiákszeszt (22 fokút) adunk hozzá. Ez a keverék nemsoká-a megtisztul, sötétkék lesz és jól bedugaszolt üvegekben a fellrsználás idejéig eltehető. Használatkor 200 liter vizzel kell fölhígitani. E két folyadék bármelyikéből mintegy 300 litert kell használni hektáronkint egyszeri fecskendezésre. Mind a két említett folyadék, u. n permetező-készülék segítségével lesz igen finom eső alakjában a szőlőlevelekre fecskendezve. Ugyanazok a permetező készülékek, melyekkel a petróleum-emulziókat lövelik a fákra a hernyók és levéltetvek kiirtása végett, használhatók erre a célra is. Az említett folyadékot a következő időpontokban tanácsos alkalmazni: 1. május 10—20-ika táján, 2. öthat héttel az első fecskendezés után, vagyis junius végén, esetleg julius elején, 3. augusztus első felében, 4. szüret után. Helyi, megyei és vegyes hirek. Halottak napjat mindenkor kegyelettel ünnepli a kereszténység. Jól esik a szívnek az elhúnytak emez ünnepén a nyüzsgő élet zajos létköréből kibontakozva, a temetőbe, e csendes magányba vonulni s szeretetünk egész melegével áldozni elhúnyt drága kedveseink moh lepte sirhantjainál. Verőfényes őszi nap kedvezett az idén a szeretet és hála ezen ünnepének ! Már kora délután benépesült a máskor oly csendes hely; kiki sietett drága övéinek sir ját feldíszíteni, arra koszorút helyezni, este pedig egész fénytengert árasztottak szét a sirokon felgyújtott gyertyák, apró mécsek, fáklyák. Füstjük egész gomolyban szállt fel, mintha a sirok közt szent áhítattal járók hő fohászait vitte volna fel a magasba az ég bibor trónja elé az elszállt lelkek drága üdveért. Nehéz lélekkel, szomorú kebellel távoztak este a multak emlékének áldozó hivek. Halottak estéjet szokásos fénynyel és kegyelettel ülték meg Nagy-Kanizsán. Délután 3 órakor az ottani gymnasiuin ifjúsága gyászlobogóval vonult ki a tanári kar kíséretében Groszmann Ignác elhunyt gym. tanár és kegyesrendi áldozár sírjához. Ott a gyinnasinmi énekkar Vörös Mátyás kegyesrendi tanár vezetése mellett szép, megható gyászdalokat énekelt s egyik 8-ik osztályú tanuló emlékbeszédet tartott. Este a sirok szebbnél szebben voltak világítva. A kegyeletes megemlékezést nem zavarta semmi botrány. A temetőt 9 órakor be zárták. *) A „Közgazdasági Értesítő" alapján ismertetjük rzen szőlőpenészgombát, annyival is inkább ; mivel megyénk csaktornvai járásában a stridói szőlőhegységben ilyen találtatott Szerk.