Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)

1888-08-12 / 33. szám

valamint tekintettel arra, hogy az uj szeszadó törvény oly átmeneti intézkedéseket fog a gazdasági szeszfőzdék nél igényelni, melyek keresztülvitele megtelelő szakértő útmutatás hiányában nagy nehézséggel és költséggel leend összekötve : ez indokokból elhatároztam egy szakértő közeg alkalmazását oly c^Tból, hogy az a szeszfőző gazdákat támogassa. E szakértőnek feladata az leend, hogy szeszfőzdékkel már biró gazdáknak a főzdék célszerű berendezése, uj eljárások alkalmazása s egyéb felmerülő szakkérdé sekben szakértői tanácscsal szolgáljon, hogy oly gazdáknak, kik a szeszfőzést gazdaságaikba beilleszteni óhajtják, költségszámításokat, terveket készítsen s az üzem 'megindításánál segítségükre legyen; hogy a szesz főzés haladását folytonosan tanulmányozván, uj eljárásokat kísérlet tárgyává tegyen. Végre főfeladata az, hogy a hazai mezőgazdasági szeszfőzde tulajdonosokat a szeszfőzésre előnyösen használható magasabb keményítő tartalmú burgonya termesztésére ösztönözze és e részben őket gyakorlati útbaigazításokkal támogassa, hogy ily módon az olcsó tarmelési anyag alkalmas minőségét felhasználva, mezőgazdasági szeszfőzdéink a gácsországi hasonló vállalatokkal sikeresen versenyezhessenek. Az alkalmazott egyént Békéssy Sándort a szeszfőzdével ellátott kassai gazd. tanintézethez osztottam be szolgálattételre. Azon gazdák, kik e szakközegnek a fentiekben körülírt közhenjárását igénybe venni óhajtják, ez iránt teendő kérvényeiket 50 kros bélyeggel ellátva a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz nyújtsák be, mely minisztérium a szakközeget további intézkedésig dij nélkül állítja a gazdák rendelkezésére, fentartván magának azt, hogy a kérvények iránt általában, valamint az engedélyezendő kiküldetések sorrendje iránt esetről esetre határozzon. Budapesten, 1888. évi julius hó 27-én. A miniszter helyett: Matlekovits. A Váliczkavölgyi Vizi társulat alapszabályai. (Folyt, és vége.) 20. §. Választmányi ülések az elnök vagy ennek megbízásából az alelnök összehívására évenkint annyiszor tartatnak, a mennyiszer azt az annak hatásköréhez tartozó társulati ügyek intézése megkívánja, 4 választmányi tag kívánatára azonban legkésőbb 14 nap alatt választmányi ülés hivaudó össze. 21. §. Érvényes határozat hozatalára az elnökön kivül 4 választmányi tag jelenléte szükséges, szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava dönt. 22. §. A társulati elnök hivatása és hatásköre 1. az elnök képviseli a társulatot ugy magánosok irányában, mint hatóságok előtt, ez okból minden okiratnak, mely által a társulatra jog vagy kötelezettség állapittatik meg, az elnök által aláirva kell lenni; 2. rendszerinti elnöke a közgyűlésnek és a választmánynak. A közgyűlést a választmány által kitűzött határnaptól számított legalább 9 nappal előbb hirdeti ki s illetőleg hivja egybe ; 3. kijelöli a tanáeskozás tárgyát, vezeti a tanácskozást, felügyel annak akadálytalan menetére és a határozatok pontos végrehajtására; 4. a közgyűlés és választmányi határozatok, va (amint a folyó ügyek intézését vezeti, illetőleg azok elintézésére nézve a társulati tisztviselőknek utasítást ad; 5. az építkezések, vizi müvek, irattár és pénztár állapota iránt személyes meggyőződést szerez s a netaláni hiányok tekintetében saját hatásköréhez mérten azonnal intézkedik, mindezekről a választmánynak és az évi közgyűlésnek jelentést tesz ; 6. sürgősség vagy előre nem látott kiadások esetén 100 frt erejéig utalványozási joggal bir, tartozik azonban ezt a legközelebbi választmányi ülésen bejelenteni. 23. §. Az elnököt akadályoztatása esetén vagy — Miért? — kérdé a férfi megütődve — hát nem vagy-e boldog ? nem boldogít téged az én szerelmem ? A leány szelíden átfonta karjaival s egy könycsepp rezgett pilláján. — Hogy tudod ezt kérdezni tőlem ? tudod te azt régen, hogy a te szerelmed az én minden boldogságom, de ha a jövőbe nézek, ha arra gondolok, hogy te elfogsz engem egykor hagyni, nem fogsz többé szeretni... —- Ne gondolj arra édes ! — suttogá a férfi és csókkal lezárta a leány ajkát — miért keseríted el a boldogságot oktalan sejtelmeiddel, ki mondta azt, hogy én nem lóglak szeretni, elfoglak hagyni? ne higyj ' nekik. Lásd, midőn átölelve tartalak, nem gondolok a világon semmire, csak rád, a te szerelmed mindennél édesebb ! — Te 1 — mond a leány és bágyadtan vállára hajtotta fejét — miért gondolnál te a jövőre? Te férfi v»gy> téged nem bánt a világ, az irigység; fölötte állsz azon nyomorultaknak, akikkel nekem érintkeznem kell, gazdagságod kiváltságot képez az életben, mindened meg van, a mi az embert csak boldogíthatja ! — Es neked nincs? — Nekem? — felelt a keserűen — nekem is van az igaz elég: az emberek roszakaratu rágalma és az élet nehéz keresztje 1 - Hát az én szerelmem ? — suttogá a férfi lágyan — Azért meg kell nekem szenvednem — rebegé a leány. ° — Téged valaki bántott, ugy-e Irmám ? beszéltek rólad és az téged bánt. Föl se vedd édes, mit törődöl te azzal? Könnyen beszélsz te — felelt halkan a leány — de nem képzeled az én életemet. Vagy azt hiszed, annak felhívására az alelnök helyettesíti, annak jogaiba lép és teljesiti annak kötelességeit. 24. §. Az igazgató teendő; 1. vezeti az egész társulat gazdaságát; a pénztár ellenőrzése őt illeti és terheli ; 2. felügyelete alatt állanak a társulati csatornák, árkok, töltések, építmények és az egész társulati vagyon felet I i gondoskodás ; 3. az igazgató teendőihez tartozik továbbá a közgyűlés elé terjesztendő évi költségelőirányzat tervezetét elkésziteni s a választmány elé terjeszteni; 4. a társulati ügyek állapotáról szóló évi jelentést a közgyűlésnek bemutatni; 5. a választmány által tett ntalvánvozásokat eszközölni s azokról a választ, lánynak beszámolni. Egyáltalán teljesiti mindazt, mire a közgyűlés, a választmány vagy az elnöK által megbizatik ; G. a társulati tagok névsora és az érdekeltségi birtok területeinek folytonos nyilvántartása végett társulali telekkönyvet vezet, a melyben minden birtok változás pontosan fel jegyzendő. 25. §. A társulati pénztáros, aki nem társulati tag is lehet, kezeli a társulat pénztárát, vezeti a társulati számadásokat és az összes könyvelést; a fizetéseket mindenkor a választmány utalalványára teljesiti, kivéve a 22. §. (i pontját. A pénztáros a társulati pénz kezelésért vagyoni felelőséggel tartozik és egy évi fizetésének megfelelő biztositékot köteles letenni. 26. ij. A társulati jutalékok kivetése és behajtása az 1885. XXIII. t. c. 122. §. alapján történik. 27. §. A mennyiben a társulat pénzügyei megengedik, egy állandó rétmestert, több csatorna őrt azonban okvetlen tart, kik a csatornák, hidak és egyéb társulati építmények jókarban tartása fölött felügyelnek, a tisztítási é» építkezési munkálatokat személyesen vezetik. A rétmester és csatorna őrök szolgálati és fegyelmi viszonyait a választmány külön a közgyűlésnek bemutatandó szabályzatban állapitja meg. 28. §. A helyben hagyott általános és részletes tervezetek módosítására vagy megváltoztatására közgyűlési határozat és hatósági jóváhagyás szükséges 29. §. A társulat feloszlását a társulati közgyűlésen szavazati joggal bírók terűlet vagy hozzájárulás szerinti kétharmadrész többsége az e végből külön öszszehivott közgyűlésen mondhatja ki. A feloszlás csak akkor történhetik ineg, ha a társulat mindennemű fizetési és egyéb kötelezettségeinek eleget tett. A feloszlás céljából összehívott közgyűlés egyúttal határoz a társulatnak a tartozása kielégítése után fenmaradó vagyona hova fordításáról a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter utólagos jóváhagyása mellett. A társulat feloszlása a vizikönyvbe való bevezetés végett az alispánnál bejelentendő. Tárgyaltatott és elfogadtatott a társulat folyó évi május hó 29-én tartott alakuló közgyűlésében. Arvay István s. k. elnök. Fürdői levél Kadesund, 1888. augusztus 3-án. A mult évben egy kis tárcacikk jelent meg tőlem „Az idegesség kora" címe alatt. Ámbár tudtam, hogy sok olvasó a maga baját találja soraimban leírva és elszomorító hatást gyakorolhat reá, még sem haboztam az idegbetegség következményeire figyelmeztetni, melyeket magam is oly súlyosan éreztem; mert meg voltam győződve, hogy szenvedő felebarátaimnak hasznos szolgálatot teendek és így a kellemetlent a hasznossal ki egyenlítvén, netaláni hibámat jóvá tettem. Nem kívánok ismét szomorú dolgokról írni, ellenkezőleg a n. é. olvasót a radeijundi életmód- és gyógykezeléssel akarom megismertetni és az itt főszerepet játszó savanyu tej viszontagságairól akarok megemlékezni; mert reggeli és estebéd biz itt csak ez az átkozott savanyu tej. a világ nem ítél el azért, hogy szeretlek? A rosz akaratú emberek nem magyarázzák mindjárt félre látogatásaidat? Hiszen, ha egy szegény leány szeret valakit, anuak okvetlenül gyalázatba kell sülye'dettnek lenni, az minden aljasságra képes. Sok keserűséget kell nekem naponta eltűrnöm, sok kétértelmű célzást hallottam már, mely a vért arcomba kergette. — Szegény kis madaram te! — mond a férfi igaz részvéttel és mogcsókolta könyes arcát, hát téged üldöznek azért, mert engem szeretsz? De kik? Tudom, hogy ott bántanak, ahová dolgozni jársz, az irigység báutja őket, de hát miért mégysz közéjük ? Azt mondod, gazdag vagyok, nem elég e hát mindkettőnknek az a gazdagság ? Hányszor kértelek már, hogy engedd meg, hogy én gondoskodjam rólad, oh milyen örömmel tenném, vagy nincs-e jogom hozzá, nem vagy e te az enyém ? A leány tagadólag intett. — Miért gyötrőd magad emberfeletti munkával, megölöd vele magad, miért tagadod meg tőlem azt az örömet, ami engem olyan végtelen boldoggá tenne? Egy kis fészket rakok neked, berendezem féuynyel, kényelemmel, olyan nyugalmas lesz ott az élete az én madárkámnak, hogy soha sem vágyik el onnan, teljesitni fogom minden óhaját, minden parancsát. Engedd hát meg drágám — folytatá hizelegve — meglásd, milyen boldogok leszünk mind a ketten, csak egymásért élünk, egymást szeretve még az angyalok is megirigylik boldogságunkat. Kábitó csókkal zárta le a leány ajkát, s az álmodozva hunyta le szemeit; igen-igen, ő is ilyen boldog ságról álmodozott mindig, egy kis fészekről, mely esak kettőjüké, de az még sem volt olyan, mint a minőt most kedvese ajánlott neki. A gyógymód főképen hideg ledörzsölés, bepokró eozás, kád-, ülő- és lábfürdőből, úgyszintén zuhanyból áll, melyek a betegség minősége szerint alkalmaztatnak. - A ledörzsölés 14—10" K. fokú vizbe mártott lepe dővel történik és 5 percig tart, mely idő alatt az embert erősen dörzsölik, azután egy száraz lepedőben a nyitott ablak elé állítva, 3 percig légftirdőt kap, mi a testet edzi és majdnem megszárítja a nedvességtől. A ledörzsölési idő általánosan reggel 4 órától 7 óráig tart. A ledörzsölés után az ember gyorsan öltözködik és felújulva sétautjának indul. A ledörzsölés hatása uérnely emberre eleinte egy kissé kellemetlenül, de legtöbbre már kezdetben is iidítőleg és élénkítőleg szokott hatni. — A kádfürdő leginkább délután alkalmaztatik és 14—18" R. fokú vizzel történik. Ez alkalom mai a testet erősen dörzsölik és néhányszor a fej leöntetik. — Ezen úgynevezett félfürdő, (mert a kád esak télig van tele vizzel) oly nagyszerű, hogv a ki egyszer használta, szívesen folytatja mindennap. Ezen félfürdőnek rendkívüli erősítő hatása van az ídegszervezetre, és rövid idő után meglepő változást érez az ember egész testében. Az ülő- és lábfürdők, úgy az eső- és sugárzuhany szintén nagy szerepet játszanak a gyógykezelésnél. A bepokrócozás által igen szép eredmény éretik el és legi nkább reomatikus —- úgy hasonnemü idült bajoknál alkalmazzák; ezen gyógykezelésnél nem any nyira gyöngül el a test, mint meleg fürdők által. A kura után 1- vagy 2 órát sétál az ember a a gyönyörű tájék különböző helyeire. Varázszerü érzelem fogja el az ember keblét, ha ezt az isteni szép vidéket látja, és a ki csak egy kissé tud a természet szépségéért lelkesülni, az itt biztosan egy kis édeut lát. — Ha az ember ezt az oz ndús levegőt élvezi, a lelke egészen felvidul. — A séta közt az ember minden fel órában a forrásoknál, melyek a legmagasabb hegyeken is feltalálhatók, 2—3 kisebb pohár vizet iszik, mely 7— 9" R. fokú, rögtön tovább megy, hogy a meghűlésnek ki ne tegye magát. A fürdővendégek mindig kalap nélkül járnak, da ernyőnek sohasem szabad hiányozni. Az idő ugyanis itt változékony és gyakran esőzések fordulnak elő, "de csak hamar ki is tisztul. Nagy hőség itt soha sem létezik, minek természetes oka a gyógyhely magas fekvése, (714 méter a tenger szine fölött). — A sétaidő végződik 7—8 közt, és ilyenkor érkeznek meg a fürdővendégek a reggelihez. Katonás sorban látható ilyenkor 300—350 nagypohár savanyu tej a szép tágas gyógy terem terített asztalain. — Rendkívüli étvágygyal fog mindenki reggelijéhez, elfogyaszt egy pohár savanyu tej mellett 2—3 db. fehér süteményt, 1 db. vajat, egy kis adag mézet, vagy pedig a fehér sütemény helyett grahanivagy fekete rozskenyeret. Kevés kivétellel adnak árpakávét vagy kakaót fehér kenyérrel. iSokan még ráadásul meglehetős adag epret vagv málnát költenek el irigyelni meitó bátorsággal, mert ugy mondják, az ő gyomruk itt miudent megemészt. Felkelvén a reggelitől, 1—2 órai pihenés van az erre alkalmas „Geduld" árnyékos helyen. Ilyenkor hallhatjuk az eredeti panaszokat a savanyu tejről. Nos kedves barátom, milyen hatást gyakorol önre a savanyu tej ? én már nem tudom, hogy mit tegyek, engem örökké boszint, hogy meg kell innour, mert úgy korog bennem, mint egy tűzhányó hegy, és attól tartok, hogy valami savanyu tej-láva elönti mindenemet, ha ez sokáig tart. Alig mult el ezen siralmas panasz, következik a második: Jó ez a savanyu tej, de az ördög t dja, egészen felfújja az embert. — Valamit esak kell tennem, mert különben még szerencsétlen explózió történik velem. Átkozott savanyu tej, hangzik ismét füleimbe,' hiszen az ember már nem is mer közeledni valakihez, mert attól kell félni, hogy a „Pekingi udvartartás szerint" — száműzik abba a fene hideg — Szibériába; már ez kegyetlen állapot! — Ugy e jó lesz? -- suttogá a férfi, szenveuélyesen megcsókolva a leány lehunyt szemeit — az enyém leszesz édes, az enyém egyedül! . . . Minden kívánságod parancs lesz nekem; szolgád, rabszolgád leszek, ki boldog lesz, ha téged annak lát ! De amit a leány várt, azt csak nem mondta ki : .... Férjed leszek, a ki téged szeret! Minő más varázsa lett volna e szónak. — Nem Dezső ! — mond a leány fölocsudva kábultságából — ismétlen), hogy nem kell tőled semmi. Az a fészek nem tenne engem boldoggá, olyan volnék, mint a rabmadár ; a fény sértene, fájna, tudva az árt, mibe került. Ne tégy nekem ilyen ajánlatot — folytatá szelíden — tudod, hogy az nekem fáj, én nem fogok tenni soha olyat, a miért pirulnom kellene; szeretlek, de ne akarj megvenni engem. — Nem igaz Irma, te nem szeretsz engem igazán — mond a férfi nehezteléssel — te kacér vagy. te csak kinzani tudsz. — Te mondod ezt nekem Dezső ? és a leány tűr készőleg arcába nézett — te mondod azt, hogy én nem szeretlek ! Hát lehet-e már jobban szeretni embert, mint én téged? Ne hidd! Szeretlek Dezsőm, de egyedül ömagadért, nem kívánok én szerelmemért egyebet, mint hogy te is szeress. Meg akarsz venni ? azt hiszed jobban foglak szeretni, ha arany kalitba zársz ? ne hidd ne hidd el, boldogabbak lennénk mind a ketten ! A férfi hallgatott, megértette ő jól, de mit felel betett volna erre mást: ha nem szállhatok le hozzád, fölemellek magamhoz. Azt pedig csak még sem akarta mondani. (Füljt ktiv )