Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-10 / 28. szám

Melléklet a „Zalamegye" 1887. évi 28. számához. 28. §. Szérűkön, padláson, pajtában, félszerben, is­tállóban, gyülékony anyagokat tartalmazó más helyeken dohányozni tiltatik. !— \ 29. §. Tűznek vagy gyertyának zárt lámpás nél­kül szabadba való vitele, valamint az istállókban gyer­tyának vagy mécsnek zárt lámpa nélkül való égetése és használása tiltatik. — 30. § -A lövöldözés a városban vagy annak köz­vetlen közelében 50 méter távolságon belül, kivéve, ha ezt valamely, az egészségre ártalmas, vagy életveszély­sei fe nyegetó állat kiirtása teszi szükségessé, tíltatitel; az ezen §. hatarozmányai ellen vétők vagy cselekvők az 1879. évi XL. t. c. 115. §. alapján büntetendők. — 31. §. Gyermekeket gondviselő nélkül magukra hagyni tiltatik. — 32. §. Mindeuki köteles a gyufát- oly helyen őrizni, hogy gyermekek hozzá ne férjenek. — 33. §. Szérűn, padlásokon, félszerben gyúlékony anyagokat tartalmazó máshelyen gyufát használni s azt oly egyéneknek, kik szalmával, vagy más gyúlékony anyagokkal bánnak, magukkal hordani tiltatik. — 34. §. A tanács a 33-ik §-ban foglalt intézkedé­sek végréhajtása iránt a város területén állomásozó ka­tonaság parancsnokait minden év elején megkeresni kö­teles. — 35. §. A tüz terjedésének meggátlása céljából az épületek közé elő fák s lehetőleg gyümölcsfák ülte­tendők. — 36. §. Tüz kiütése esetén a kapitányság a zala­egerszegi tiizoltó egylet működő tagjai parancsnokuk vezetése és vezénylete alatt tűzoltó szereikkel, és a la­kósok pedig szintén oltó eszközzel a vészhelyére sietni és a tűzoltókat eljárásukban támogatni kötelesek. — A veszély helyére csak segítő eszközzel szabad menni, s a ki oda megy, segédkezésre kényszerítendő. — 37. §. A tűzoltók bántalmazása vagy az oltásbani hátráltatása tiltatik. — 38. §. A város lakosai közül valakinek külön ma­gán fecskendője van, az vagy azon fecskendőre megbí­zásánál fogva közvetlen felügyeleti és rendelkezési jog­gal bir, tüz esetén köteles vele közsegedelemre lenni, ellen esetben, mint az oltásra nézve kiadott szabályakat megszegő, kihágásért büntetendő. — 39. §. Hol több fecskendő van, azok részben a már égő tárgyak oltására, részben a szomszédos házok ned­vesítésére alkalmazandók. — 40. §'. Ha az égő épülethez közel levő épület te­tejének lebontása által a tüz terjedése meggátoltathatik, a kapitányság az ily tetőt lehuzathatja. — 41. §. Á ki a jelen szabályrendelet 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 37 és 38. §§ aiban megállapított tilalmak ellen vét, mint a tűzvész kiütésének vagy terjedésének meggátlása céljá­ból kiadott szabályokat megszegő, kihágásért az 1879. XL. t. o. 115. §. illetőleg 141. §. értelmében lesz bün­tetendő. — Ezenkívül a tilalom ellenére emelt kemence, vagy tüzelésre szánt épület az építő költségére hatósá­gilag eltávolítandó, s a szabályellenesen emelt ily épü­letet az építő megigazítani (tartozik) köteles. — 1. 2. 3. 4. 5. 6. 8. 9. 10. 11. 14. 15. 16. 17. 18. §§-aiban foglaltak megtartásáért az építő és tulajdonos, a 12. §. megtartásáért első sorban a kéményseprő, másod sorban a tulajdonos, a 13. §. megtartásáért a' kéményseprő il­letve tulajdonos felelősek. —• 42. Kihágások elbírálásánál első fokban a vá­•ros rendőr kapitánya, vagy a városi tanács által e rész­ben meghívott városi tisztviselő, . másod fokban a vár­megye alispánja, harmad fokban pedig a m. kir. bel­ügyminiszter bíráskodik. — 43. Az 1S79. évi XL. t. c. 115. és 141. §§-ai alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyó összegek a hivatkozott t. c. 12. §. értelmében az 1878. V. t. c, 27. §-ában jelzett célra fordítandók. — Kelt Zala-Egerszegen, 1887. évi február hó 4-én. Németh Elek s. k. Kovács Károly s. k. v. főjegyző. polgármester. 29879. szám. II. M. kir. belügyminiszter. Az 1886. évi augusztus 8-án 38584. sz. a. kibo­csátott itteni rendelethez képest módosított ezen sza­bályrendeletet az 1879. XL. t. c. 5. §-a alapján ezen nel azzal erősítem meg, hogy a 43-ik §-ban az 1878. évi V. t. c. 27. §-a helyett az 1887. VIII. t. c. hivat­kozandó. Budapesteu, 1887. évi május- hó 7-én A miniszter helyett BENlt'ZKY államtitkár. Totalisateur a B Füreden tartandó vitorla ver senyeken.) A Stefánia Yacht egylet f. hó 18—31-ig tartja B.­Füreden vitorla versenyeinek első szakaszát, a második szakasz augusztus 23—3l-ig fog megtartatni. Az egylet már mult évben tett kisérletet a totali­sateurrel, leginkább a végből, hogy az ott időző közön­ségben e sport uj neme iránt az érdeklődést fölkeltse és élessze. Ez késztette ezen uj, de tevékeny egyletet ama elhatározására, hogy az ez évi versenyein a tota­lisateur állandóan működjék. Hogy az érdeklődő közön­ség kellő tájékozást szerezhessen a totalisateur szabá­lyozott működése iránt, közöljük a Stefánia Yacht egy­let elnöksége által megállapított szabályokat. — Totalisateur-szabályok. Figyelmeztetik a fogadó közönség, hogy nem min­dig nyertes az elsőnek beérkezett hajó, hanem a ver senybiró által az idő téritményeknek megfelelőleg első­nek itélt baj tó, mely időtérítmények különben a rész­letes programmokban lesznek kitüntetve. 1. §. A ki a totalisateurőn fogad, aláveti magát önként és föltétlenül e szabályoknak, nem különben a Stefánia Yacht-egylet versenybírósága részéről kiadott határozatoknak, mely" utóbbiak alapján a totalisateurnél teljesítendő minden nyeremény kifizetés — esetleg visz­szafizetés végérvényes. 2. Minden tét hajókra, melyek nevei a program­mon vannak ugyan, de nem vesznek részt a verseny­ben, érvényes, s a tétek nem fizettetnek vissza. Az egység a forint s a legkisebb tét egy forint. 3. §. Minden totalisateur — fogadásra nézve a a Jury irásbelileg kiadott Ítélete végérvényes lévén, en­nek ítélete szerint fizetendők ki a fogadások. 4. §. Ha egy verseny bármi okből semmisíttetnék meg, az ily versenyre lezárt fogadások érvénytelenek, s az esetben a tételek visszafizettetnek. 5. §. A nyeremények azonnal kifizettetnek, a mint győztes hajó száma a jelző táblára hivatalosan felvona­tott. A nyeremény osztalékok kifizetése a totalisateur in­tézösége által végérvényesen eszközöltetik. 6. § A tételek addig fogadtatnak el, mig a biró a mozsárral indulási jelt nem ad, a mely jel után a hivatalnokoknak szigorú kötelességükké tétetik, vala­mennyi sorozatot lezárni. 7. §. A tételek oly hajókra, melyek nem verse­nyeznek, a nyeremény Wf, osztalékok kiszámításánál — a kifizetendő összegbe vétetnek fel. 8. §. Az egy verseny alatt begyült tételek össze géből, a nyeremény — osztalékok kiszámítása előtt ­miután a m. k. kincstár 1884. május 26-án érkezett felhívása folytán az eladott jegyek után bélyugilleték fizetése rendeltetett el, mindenütt és egyaránt tiz száza­lék vonatik le, ebből 2—3 u/„ a kincstár javára jut, a többi rész a „Stefánia Yacht-Egylet" pénztára javára fordíttatik. 9. §. Az osztalék kiszámításánál mutatkozó netáni tőzsdék szintén a „Stefánia Yacht-Egylet" pénztára ja­vára esik. 10. §. Nyeremény osztalékok czak az illető szel­vények elámutatása után fizettetnék ki; elveszett szel­vények jelentése vagy elszakított szelvények előmuta­tása semmiféle körülmények közt sem vehető figyelembe. 11. §. Oly szelvények, melyek 48 órán belül a verseny után, sem a totalisateur, sem az egylet pénz­táránál beváltás végett be nem mutattatnak, azok ér­téke a „Stefónia Yacht-Egylet" javára esik. 12. §. A totalisateur intézőségének jogában áll 1 egyének tételeit visszautasítani, kik a totalisateurt j működésében akadályoztatni akarják, vagy mint hábor­; gatók ismeretesek. 13. §. Netáni panaszok a „Stefánia Yacht-Egylei" elnökségéhez intézendők. 14. §. Tételek a verseny napja előtti estén a to­talisateur intézőségénél már elfogadtatnak. A Stefánia Yacht Egylet elnöksége. Hivatalos rovat. A céh rendszer uralma alatt, mely hazánkban az első ipartörvényig fennállott, a magyar ipar jog szabá lyai szerint az 1872. VIII. törvénycikk életbe léptéig csak az lehetett önálló iparossá, a ki remekelés utján a céhtől mester-levelet nyert, s a céhben felvétetett. Az absolut idegen uralom alatt azonban az 1859-iki oszt­rák ipari rendtartás lépett nálunk is életbe s egy ideig tény­leg hatálybau maradt. E rendtartás szerint az ipar elő­leges bejelentés is a hatóságtól nyert igazolvány alap ján volt gyakorolható. A régi iparüzők jogosultsága te­hát ma kétféle: vagy céh levelen, vagy az 1859-ik ipari rendtartás alapján nyert ipar igazolványon. A' földmive­lés-, ipar- és kereskedelemügyi nmlt. m. kir. miniszté­riumnak 1885. évi 11913. sz. döntvénye értdlmében te hát azok, kik régi iparosak ugyan, de sem céh levelük nincs, sem az 1872. VIII. t. c. életbe lépte után ipar­igazolványt nem váltottak; jogosult iparosoknak mind­addig nem tekinthetők, mig az 1884. évi XVI. t. c. ér­telmében iparigazolványt (vagy iparra engedélyt) nem szereztek. Minthogy tapasztaltatott, miszerint Zala-Egerszeg rend. tan. város hatósága területén sok oly régibb ipa­ros működött, a kiknek a fentebbiek szerint semmi nemű iparigazolványuk nincs, a város tanácsa, mint I-ső fokú iparhatóság által saját érdekükben felhívatnak, hogy az 1887. évi julius hó 15-től fogva egész 1887. évi okto­ber hó l-ig iparigazolványukat vagy iparengedélyüket annál inkább megszerezzék, mert ellen esetben iparo­soknak tekintetni nem fognak, s működésük az iparte rén hatóságilag beszüntettetni fog. Zala-Egerszegen, 1887. julius 7. Németh Klek s. k. Kovács Károly s. k. főjegyző. polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. A felséges király az őszi hadgyakorlatok alkal­mával megyénkbe is jő, a hat huszárezred által Csák tornya vidékén szeptember elején tartandó gyakorlatra. Mint halljuk, szeptember 8-án jő Csáktornyára s két napig marad körünkben. Legközelebb megyei rendkívüli közgyűlés fog tartatni, melynek kizárólagos tárgyát a magas vendég fogadtatása iránt való iutékedés képezi. Megyénk lakóssága kétségkívül mindent elkövet, hogy Megérkezttiuk. Mindjárt Mariska szobájába vezettek. Szívszorongva nyúltam a kilincshez; azt hittem, | leroskadok a megmagyarázhatatlan érzelmek súlya alatt. Benyitottam. Alig tettem egy lépést, Mariskának egész teste I megrendült; reszketni kezdett s a következő pillanat- || ban éles sikoltással ugrott föl s felém tárta karjait. Egybeomoltunk. Hogy azután néhány percig mi történt, nem tudom, csak az volt bizonyos előttem, hogy én is nagyon, na- I gyon erős delej-betegségbe estem, nem birtam Mariskát jj elhagyni. Ő, mikor teljesen magához tért, azonnal enni, inni ji kért s jó étvágygyal evett; én pedig éreztem, hogy oda jj van étvágyam. Sem enni, sem inni nem tudtam, csak Mariskát néztem, őt öleltem, őt csókoltam és nem bírtam jj betelui sem a nézéssel, sem az öleléssel, sem a csókkal. I így töltöttünk együtt vagy két három hetet. Ma- | riska egészsége teljesen helyre állott; én pedig éreztem, ji hogy egyre betegebb leszek s egész valómban megresz- | kettem a válás gondolatától. De hát előttem lebegett életcélom; előttem állott jj még az ügyvédi vizsgálat. Az első terminustól elestem, ji ujat kellett kérnem. Az orvos is kijelentette, hogy most már minden"Í veszély nélkül visszamehetek Pestre. Igeu, veszély nélkül Mariskára nézve, de annál nagyobb veszélylyel magamra nézve. Mégis határoznom kellett; visszatértem Pestre. Eljöttömkor az orvos azzal nyugtatott meg, hogy Mariska iránt né aggódjam ! betegsége idegbajból szár­mazott. A nyár folytán balatoni fürdőre kell mennie Siófokra s az teljesen visszaadja majd erejét. Csakhogy visszatéVtem után az én állapotomban állott be nagy fordulat. Az átélt izgalmak okozták-e, vagy ut közben* tán meghűltem: elég az hozzá, hogy nagyfokú jí ideglázba estem. Mikor még betegségem első stadiumában voltam, | arra kértem -környezetemet, hogy Mariskával ne tudas­sák bajomat, mert az reá nézve végzetessé lehet. Szót fogadtak nekem is, de orvosomuak is, aki szigorúan megtiltotta, hogy a hozzám 'érkező leveleket nekem megmutassák. Hónapok teltek el, mig egészségem annyira helyre állott, hogy orvosom a tilalmat visszavonhatta. Ekkor előadták az érkezett leveleket. Négy volt köztük 'Ma riskától. Mohó vágygyal szakítottam föl s olvastam el azokat. Az elsőben kért, hogy tudósítsam mint-létemről! A másodikban már szememre hányta a hallgatást; de egyúttal mentségemül hozta föl, hogy bizonyosan a vizsgálatra való komoly készülés foglalja el minden percemet. A harmadikban komoly hangon ir; elmondja, hogv mily sok fájdalmat okozok néki hallgatásommal, melyet most már nem bir megmagyarázni. Kér, hogy nyugtassam meg. A negyedik (az utolsó) levél már a siófoki fürdőről jött. Arról értesít benne, hogy egészsége, ereje napról-napra nő; szívnyugalma is meglehetősen visszatért, sőt most már néha vidám is. Levele utóira­tában tudtomra adja, hogy az orvos úr is velők van, vigyáz az életrendjére; szóval neki sokat köszönhet, hogy egészségi állapota oly kedvező fordulatot vett. Ez az utolsó levél felgyógyulásom előtt két hó­nappal kelt. Rögtön tollat fogtam, hogy egyetlenemet megnyug­tassam teljesen, tudatván vele eddigi hallgatásom okát. Már a megszólítást föl is irtam, mikor kopogtak ajtómon. A levélhordó lépett be. Egy „két krajcáros" levelet adott át. Bizonyosan valamelyik jó barátom eljegyzési cédulája A borítékból kihúzom a kártyát; olvasom: Dr. X. Y 51 Mariska esek. Elkezdtem kacagni azon a rettenetes hangon, melyhez már oly igen közeláll a megőrőlés, melyet igen bátran „halál-kacagás" nak lehetne nevezni. Kacagtam rémesen úgy, hogy a körültem lakók mindössze futottak; kérdeztek, beszéltek hozzám, de haszontalanul. Addig kacagtam, mig a görcsös idegrán­gás alig éledő erőmet legyőzvén, élettelenül összerogytam. Újra súlyos beteg lettem, melyből csak hónapok multán gyógyultam föl. Erőmet visszanyerve, tanulmányaimat folytattam s két hónapi tanulás után letettem az ügyvédi vizsgálatot. Pár ezer forint tőkém volt örökségfii, ezzel ügyvédi irodát nyitottam Budapesten. Es azután mit gondolnak önök: mit tetttem V Ha valaki egy rajongásig szeretett nőben csalódik, a dolog rendje, a lélektan törvénye úgy hozza magával, hogy a miatt a csalfa miatt meggyülölje az egész nőnemet. ' s én — ki olv keserűn csalódtam — félév múlva megszerettem egy másik szép lányt, éppen oly teljes­ségével szívem szerelmének, mint a hogy Mariskát szerettem. Különbség csak az volt, hogy ezt a tuásik angyalt Boriskának híták. De hát mért is gyűlöltem volna én a Boriskákat, mikor csalta szeretőmet Mariskának hívták. Ilyen formán talán az egész „abc" soron végig mentem volna, ha Boriskának áldott, — szelíden, de mélységesen szerető lelke teljesen nem pótolja veszte­ségemet. Boriska most az én aranyos kis ^feleségem. Benne szeretem, imádom az asszony-nemet. O az én 11-ik pa­rancsom szövegezője. Angyali szelídsége a legnagyobb hatalom fölöttem. Ám piruljon más miatta; de én büszke vagyok arra, amit irigyeim suttognak rólam ; én is elismerem, hogy: „Szarka, madár, ha csörög azt mondja: Voltam, vaqyok szép asszony bolondja !" fey.

Next

/
Oldalképek
Tartalom