Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-08-14 / 33. szám

kamatnak, még- pedig- súlyosan reá nehezedő kamatnak tekintheti ama veszteségét, melyet szenved azáltal, hogy mig ő a gabonát drágán vette : a saját, jövő évi termését, melylyel köl­csönét egészben vagy részben törlesztenie kell. olcsó áron kell mintegy elkótyavetyélnie. Máskép, pedig a földmivelő osztályra nézve kedvezőbb helyzetben állana a dolog a takarék­magtárak létesítése által, amikor télen, vagy tavaszszal kölcsön vett gabonát őszszel termé­szetben fizetné vissza, mikor is ha a szintén természetben fizetendő kamatláb magasabb lenne is, mint amit a készpénzben vett kötcsön után kell fizetnie, mégis, tekintetbe véve ama nagy különbséget, mely tavaszszal és őszszel a gabo­naárak között szokott lenni, aránylag kisebb kamatot fizet s a természetben adott nagyobb kamat emellett a takarékmagtár javára és így közvetve ő reá is, mint a község egyik tagjára, esik. S egy kis jóakarat mellett mily könnyen volna ily községi takarékmagtárt minden egyes községben létesíteni! Az alapot például meg lehetne vetni azáltal, ha a község kötelezné magát, hogy cséplés után az alakulás első évé­ben minden lélek után 1—2 liter gabonát adna, ha 50—100 lélek egyasíttetnék, s minden 50—100 lélek után egy-egy hold föld jövö­delme 5—6 éven át e célra fordíttatnék, hozzá véve, hog} r alig van község, melyben ne talál­nánk egyesekre, akik eme magasztos cél iránt való tekintetből szívesen hoznának kisebb na­gyobb áldozatokat: úgy már e hármas utón meg lenne vetve a községi takarékmagtár biz­tos alapja, s mely az évi kamatok jövődelmé­ből folyton szaporodva, egy-egy község 15—30 év alatt a községi takarékmagtár utján oly va­gyonra tenne szert, melynek kamataiból sze­gényeiről is gondoskodhatnék azáltal, hogy ré­szükre a község lakosságának számához mért menhelyet állíthatna elaggott, munkaképtelen szegényei részére, mely úgynevezett agg ápol­dát egybekötvén gyermekmenhelylyel, az aggok gondjukat viselnék a hozzájuk oly közel álló kisdedednek, úgy hogy a nagy munkaidőben a kis gyermekek biztos helyen levén, a község munkabíró része nyugodtan dolgozhatnék kint a szabadban ; nem nyugtalanítaná őket a gon­dolat, hogy honn hagyott kisdedeiket valami nem várt baj érheti, de evvel egyúttal eleje vé­tetnék számos oly szerencsétlenségnek, mely nem egy községet ért az otthon teljesen ma­gukra hagyott kis gyermekek által. Idővel a takarékmagtár jövödelmének egy része évről évre pénzértékké átváltoztatva, az így befolyó pénz kölcsönkép — méltányos ka­matláb mellett -— adható volna olyanoknak, akiknek nem annyira gabonára, mint pénzre volna szükségük egyes, elkerülhetlenül szüksé­ges beruházásra, ami által, mint láthatjuk, a takarékmagtár intézménye nemcsak megfér a segélyegyesületekkel, de sőt, okosan vezetve, idővel a takarékmagtár magában foglalná a se­gél y egyesületet is, amennyiben nemcsak gabo­nával, hanem egyúttal pénzzel is képes lenne segíteni a község megszorult lakósait, s amely intézmény felvirágzását annyival inkább remél­jük; mivel a község minden egyes tagja azon nyugodt tudatban lehet, hogy a magtár minden jövödelme a község javára szolgál. — Most, az aratás után, midőn a földmivelő egész évi fáradságának gyümölcséhez jut, van ideje e megpendített eszme felett komolyan gon­dolkozni. mert ép most van a legkedvezőbb idő annak azonnali életbe léptetésére. Áthatva az eszme üdvös voltától. tudatá­ban annak, hogy ezen, egy-egy község jövőjére kiható eszme mily könnyen megvalósítható; mert a község- lakosságának felvilágosítását célzó O Ö o jóakaratnál többet úgy szólván nem is igényel: kérve-kérjük községeink lelkészeit, jegyzőit, ta­nítóit, mint kik egyedül vaunak hivatva a köz­ség lakosságának vezetésére s kiknek a község jólétére irányuló törekvéseik a község részéről mindig meleg támogatásra szoktak találni, ve­gyék fontolóra ama kíszámíthatlan hasznot, mely a községi takarékmagtárak által a község min­den lakósára, de egyúttal magára a községre is háramol és felvilágosítva a népet, ne kiméljék a csekély fáradtságot : ily közös és szent ügy­ben s tőlük telhetőleg kövessenek mindent an­nak léttsítése érdemében. Nincs kétségünk az iránt, hogy ama hár­mas faktor: a lelkészek, jegyzők és tanítók egyetértő és összhangzó működése mellett me­gyénkben ezen, oly messze kiható eszme győ­zelemre fog jutni ! íVlegyei élet. A megyei közigazgatási bizottság augusztus havi ülését Svastits Benó főispán úr őméltóságának elnöklete alatt f. hó 1-én tartotta. Az alispáni havi jelentés felolvasása és helyeslőleg tudomásul vétele után tolyó ügyek tárgyaltattak. A közigazgatási bizottság tudomásúl vette a déli vaspálya társulat üzletigazgatóságának ama jelentését, hogy a nagy-kanizsai vasúti állomásnál a külön I. és II. osztályú termek felállítása foganatba vétetett. Az árvaszéki elnök úr jelentése szerint a fogalma­zói karnál június hó végén hátralék volt 2035, július hóban beérkezett 2395 s így elintézés alá került 4430 ügydarab, melyből július hóban elintéztek 2321 -et s így július végén a hátralék volt 2109 db. — Az irodánál hátralék volt 776, júliusban leirás végett kiadatott 2322 s igy elintézés alá került 3098 ügydarab, melyből 2579 drbot letisztáztak és expediáltak s július végén a hátra­lék 519 dbot tett. Olvastatott a belügyminisztérium leirata, mely szerint a halmozott irodai teendők teljesítésére a gyámi pénztár terhére kinevezett ideigl. írnokok alkalmazása f. évi október hó végéig újból engedélyeztetett. A kerületi póstaigazgatóság megkerestetik, hogy Hahóton a póstamesteri állás mielőbbi betöltése vagy helyettesítése iránt haladéktalanúl intézkedjék. Az Andráshida-Boldogfa közti út elkészíttetvén, a költségek az érdekelt községek között közmunkájuk arányához képest osztattak fel. Ez ellen Boldogfa köz­ség fellebbezést adván be, a közigazgatási bizottság Skublies Jenő, Thassy Miklós főszolgabíró és Sturm György kir. főmérnök urakból álló bizottságot küldött ki azzal, hogy a helyszínén megjelenvén, az érdekeltek­ezuttal kitett magáért. Különösen sikerült volt a fák­lyás-zene és a kivilágítás. De ezekről már bővebben is megemlékezett a „Zalamegye 1'. Színtársulat is van itt. Szegény Balog Árpád „küzküdik a közönség közönyével," mint ahogy a szi nészeti referensek szokták kifejezni. Pedig az ő szor­galmuk több elismerést is megérdemelne, mint ameny nyivel Keszthelyen találkoznak. Csak olyankor akad telt ház, ha operett kerül a hírhedt deszkákra. Ámbár épen nem operettben keresendő a társulat képességének mértéke. Nem ritkák itt a rögtönzött táncmulatságok sem. A „Nemzeti szálloda" nyári helyiségében kerül-tordul, már táncra penderül a fiatalság s járja néha éjfélén is túl. Nappal úgy sem tehetné. A meteorologiai följegy­zések szerint az országban - - sőt a monarkliiában — alig volt valahol nagyobb hőség, mint itt. Csak Fiume és Temesvár versenyezhetnek Keszthelylyel pürzsülő hőség dolgában. Az ember csaknem a saját zsírjában sül meg. Hiába minden fagylalt, minden uborka, minden sör. í/s ez pedig mind Keszthelyen terem. S nem is rossz. Egy pohár sör 6 kr. Ezt érdemes fölírni. A választások hatásából meglátszik még, hogy itt 48-as képviselőt választottak. Uton-utfélen hangzik még most is az a régi ió „Kossuth Lajos azt izente." Persze néha abban a variációban, amelyik arra is emlékeztet, miszerint ugyanitt antiszemita jelölt is próbálkozott. Nem kevésbbé emlékezetes még Hazafi Veray János itteni szereplése sem, aki, mint „a haza vándor dalnoka és a nép nevelő bajnoka" látszik, hogy nem hiába járt Keszthelyen, s nem hiába irta a sok „meg­rovási kalandot." Az egész város gyereknépsége fújja még most ís az ő dalát, amelyért annyi Szentjános-ke uyeret szétosztott, hogy aszongya: Hazám, hazám, édes hazám, Te vagy az éu szülő anyám, Igazáu. Csak az a baj, hogy szegény vándor dalnok még is gyalog volt kénytelen innen kivándorolni egész a vasútig jó mérföldnyire, de egy sereg gyerek kisérte, ezek közül kettő-kettő feiváltva egy szál boton vitte utána útitáskáját. Ilyen hálátlanok ezek a keszthelyiek! Mégis kétségtelen jele a város haladásának, hogy ilyen „híres" férfiak is megfordulnak benne. — Hiszen csak haladjon is. Épüljön föl minél előbb az a szárny-vasut is, amely papiroson már annyiszor kiépült. Akkor lesz Keszthely az, ami még nem volt. Már csak az a főutca is nyíltabb lenne, de a grófi kas­tély főkapuja úgy tüuik fel a végében, mintha ott ha­tározódnék az a nagyon élénk utca, pedig szépen ka­nyarodik egyet s a Polgárvárossal szabad összeköttetés­ben marad. Tehát mindössze is távlati csalódás. Lát­ványosság. A közrendészeti ügyeket illetőleg nagyon eltérők a nézetek. Én habozás nélkül jónak deklarálhatom. — Miéi t'? Hát kérem azért, mivel egy hónap leforgása alatt nem fordult elő több mint három potom kocsmai verekedés, s ezek közül is csak kettőben szerepeltek kések, tehát szót sem érdemel. Egy duhajnodó szerel mest oldalba szúrtak, de máskülönben egy kis ujjal sem bántották ; egy kedélyesebb verekedésnél pedig az interveniáló kocsisnak a hátába (lám, mily figyelem! és nem a hasába . . .) szúrták a hitvány bicsakot, máskü­lönben pedig egy hajaszála sem görbülvén meg. — így hát bátran konstatálhatni, mikép a keszthelyi közreudeszeti állapotok teljesen kielégítők, ha még hoz­zátesszük, miszerint mindez 2, írva két városi rendőr (hajdú) kiváló érdeme. Ezektől több nem telik, kivált vasárnap, mikor annyifelé szükséges a rend embere. . . . Gyönyörű verőfény tart bent a szobában egész délután. Ugy 6 óra tájban a Balaton partja csillogó fényködben pompázik . . . Gyerünk fürödni! Egy fürdővendég. kel a szóban forgó ügyben ujabb tárgyalást tartsanak s annak eredményéhez képest állapíttassák meg a köz­ségek részéről fizetendő hozzájárulási költség. Felemlíttetvén, hogy a bak-tárnoki útvonalon dacára, hogy az őszi közgyűlés annak kiépítését elren­delte — ez ideig semmi sem történt, a tett kérdésre alispán úr előadá, hogy a felhozott útvonal kiépítésére szükségelt kavics tényleg átvétetett s a nagy mukaidő megszűntével annak szállítása azonnal foganatba vétetik. Főispán úr őméltóságának a gróf Festetics Tassiló­féle negyvenezer forintos népnevelési hagyományra vo­natkozó előterjesztését lapunk mult számában méltattuk. A kir. tanfelügyelő úr julius hó 13-ig terjedő idő­szakról szóló jelentésében előadá, hogy azon időszakban meglátogatta a rácz-kanizsai és stridói állami iskolákat. Folytatólag megfigyelés alá vette a vendvidéki iskolák fontosabb személyi és dologi viszonyait. — A 'nos 4 mái­négy tanerővel biró stridói állami iskolának jeles sike­réről és hazafias vezetéséről legmelegebb elist ..'éssel emlékezett meg. — Lippán a r. k. hitközség új iskola­házat és tanítólakot épített. Nagy-Palinán a r. k. iskola tanterme a rendkivül felszaporodott tanköteleseknek befogadására teljesen elégtelen; szűk és ezenkívül az egészségi viszonyoknak még az átalakítás után sem megfelelő a gumiliczai r. kath. iskola. Mindkét helyen sürgősen megtartandó hitközségi tárgyalások céljából kellően intézkedett. — Adriáncon a megsürgetett taní­tói állomást szervezve s a második tantermet bérhelyi ségben elhelyezve találta. — Bagonyán az egészségte­lenül elhelyezett melléképületek eltávolitása s a tanterem kitisztogatása iránt a helyszinén intézkedett. Gá­nicsán meggyőződött a tanév folyamában történt átala­kítások helyes keresztül viteléről. Volt Bellatinczon és Cserencsóczon, hogy a lelkész urakkal a tárájukban levő iskolák személyi és dologi viszonyairól értekezzék. Kir. tanfelügyelő úr bemutatta Ilolub János szeg­vári r. k. iskolaszéki elnök kérvényét a megyei pénz­tárban elhelyezett s Lázár Bernát szegvári birtokos által a szegvári r. k. iskola részére megszerzendő fais­kola terület vételére adományozott 500 frtos magyar arany járadék papir kötvényeinek kiadatása ügyében. Ezen értékpapírok kiadatási azzal engedélyeztetett, hogy a hitközségi elnökség az alapító levél szellemében ki­állítandó adásvevési szerződésnek egy példányát a kii-, tanfelügyelőségnek beküldje, valamint a jánosházi ta­karékpénztárban gyümölcsöztetés céljából elhelyezett 500 frt kamatainak ugyancsak az alapítványi levél szellemében leendő felhasználásáról minden egyes alka­lomból a kir. tanfeliigyeloséget értesítse. Olvastatott Kemény Józsefné nagy-kanizsai óvónő folyamodványa, melyben a nagy-kanizsai kisdedóvó egyesület választmánya által annak 1887. évi június 28-án tartott ülésében hozott végzés sérelmességéhez képest maga ellen a fegyelmi vizsgálat megindítását kéri. Az összes ügyiratok kellő tárgyalás céljából Nagy­Kanizsa város polgármesterének azzal adatnak ki, hogy a kihallgatások eredményét feltüntető jegyzőkönyvet a fegyelmi bíráskodás indokoltságának elbírálása céljából a közigazgatási bizottsághoz küldje be. Olvastatott a vallás- és közoktatásügyi minisztéri­umnak íván János nyugalmazott baki községi iskolai tanító vetése hátrálékának megállapítása ügyében érke­zett magas rendelete, melynek intentiójához képest a fizetési hátralékot rendező tárgyalás mozzanatainak fel­tüntetésével s az annak eredményét támogató okmányok melléklésével a magas minisztériumhoz jelentés tétetik. A kővágó-örsi izr. hitközségnek iskolája segélye­zése tárgyában beadott kérvényét a közigazgatási bi­zottság pártolólag terjeszti fel a vallás- és közoktatás­ügyi minisztériumhoz. Szalay József ielső-nemes-apátií községi iskolai tanítónak a közigazgatási bizottsági végzés ellen beadott felfolyamodása fel terjesztetik a minisztériumhoz. A czirkovláni iskolamulasztók névsora az igazo­latlanúl mulasztók szüleinek illetve a kötelességét mu­lasztó birónak kihallgatása sa tapa§ztalandókboz képest pénzbirságban marasztalása céljából a járási főszolgabí­rónak azzal adatik ki, hogy eljárása eredményéről sza­báiyszrerű jelentést tegyen. Sáfrán János, Stingli János, Borossay János taní­tók fizetési hátralékuk ügyében beadott kérvényei sza bályszerű eljárás céljából az illető járási főszolgabíróknak kiadatnak. XIII. Leo pápa jubileuma. O szentsége áldozárságának 50 éves jubileuma alkalmából, — mely f. év H 1-én fog megtartatni, — Hidasy' Kornél megyés püsp^. 0 méltósága egyházmegyéje papságához a következő körlevelet intézte : „Nagyszerű s ritka ünnepélyre készülődik a katho­likus világ. Az úr Jézusának a helytartója, a róm. ker. 1 kath. anyaszentegyházának látható feje, a dicsőségesen uralkodó XIII. Leo pápa ő szentsége, a jó Isten ke­gyelméből ez év utolsó napján első szent miséjének ötven éves emlékét ünnepli. Világszerte megindult mái­hónapok előtt a lelkesedésszülte mozgalom, mely felada­tául tűzte ki a gondviselés által e csak keveseknek en­gedett ritka örömnapot a gyengéd fiúi kegyeletnek, hű ragaszkodásnak és őszinte mély tiszteletnek a legtekin­télyesebb módoni tolmácsolása által minél nagyobbszerii örömünneppé, sőt világraszóló nemes tüntetéssé emelni. És ez így van helyesen; így van jól; inert valamint a Jézus-alapította egyház valódi világ-egyház, úgy Jézus ez igaz egyházának látható feje közös atyja a világ összes katholikusainak; illő tehát, hogy a közös-atyának örömében különbség nélkül osztozzanak az összes kt.tho­likus hívek. De nem csupán örömének ünnepélyes kifejezésére szorítkozik a hitbuzgó katholikus világ, hanem részvét­teljes sajnálkozással látván a közös-atyát királysága bir­tokaitól megfosztottál) a megélhetési gondokkal küzdeni, szeretetének találékonysága szerint siet áldozatkészsége által szűkölködő Szent-Atyát tehetsége szerint fölsegí­teni. Olvassátok csak a külföldi katholikus lapokat és

Next

/
Oldalképek
Tartalom