Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-08-14 / 33. szám

meggyőződhettek, hogy egyesek úgy, mint egész testű- II letek, polgári és főúri családok, sőt egész tartományok, országok és nemzetek, de egyszersmind fejedelmek és koronás fők is értékes ajándékok, műbecsü emlékek és különösen pénzbeli adakozások által tanúsítják a mindenéből kitosztott Pápa iránt részvétüket és áldozatkész hódolattal esdenek apostali áldásáért. És ez ismét így van helyesen; így van jól; mert emberi természetünkben gyökerezik azon nemes kötelesség, hogv a gyermek szükölküdő atyját szeretetteljesen istápolja s áldozatkészen segélyezze." Ezen kegyes főpásztori kürlevél a zala-egerszegi plébánia templomban kihirdettetvén, a hivők a bekövet kezendő egyházi ünnepély fontosságára kellőkép figyelmeztettek s felszólíttattak, hogy kiki tehetségéhez képest anyagi áldozattal is járuljon az ünnepély fényének emelésére A fiókegyházak elöljáróinak a gyűjtő ivek ki sztattak. A Péterfiller minden aláírásnál legalább 5 kr., szegények azonban e nélkül is alájegyezhetik neveiket a hódolati feliratra. — Zala-Egerszegen külön ivek bocsáttatnak ki s egyes úrhölgyek és urak kéretnek fel ezen iveken aláírások s hódolati adományok gyűjtésére. A soproni kereskedelmi- es iparkamara köréből A soproni kereskedelmi és iparkamara legutóbb tartott rendes közös üléséről felvett jegyzőkönyvet nyomtatásban lapunk szerkesztőségének inegküldvén, e jegyzőkönyv alapján a gyűlésen előfordult, megyénket érdeklő ügyeket a következőkben ismertetjük : A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium véleményes jelentéstétel végett megkülvén a kamarának Karmaca községnek, a megyei törvényhatósági bizottság által megállapított s megerősítés céljából felterjesztett helypénzárszabályzatát: a kamara ezen helypénzárszabályzatot tételről tételre megvizsgálván azt - kivéve ama tételt, melv egy darab majorság helypénzét 2 krban állapítja meg — mindenekben a helyi és forgalmi viszonyoknak megfelelőnek találta s így a helypénzárszabályzatnak megerősítését hozta javaslatba azzal, hogy egy darab majorság helypénzc fél krajcárban állapíttatnék meg. Ugyancsak a földmivelési-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztérium a kamarának véleményes jelentéstétel végett megküldé Zala-Szántó községnek a törvényhatósági közgyűlés által megállapított és megerősítés céljából felterjesztett helypénzárszabályzatát, melyet a kamara tételről tételre megvizsgálván s azt a helyi és forgalmi viszonyoknak mindenekben megfelelőnek találván, annak helybenhagyását javasolja a magas minisztériumnál —A megyei alispáni hivatal, mint másodfokú iparhatóság, azon megkereséssel fordult a kamarához, hogv az 1884. évi 17. t. c. 53. § a értelmében Perlak község képviselő testületének a uiarhahusmérés szabad gyakorlásának megszüntetése s ezen iparnak három mészárszékre való korlátozása tárgyában benyújtott kérvényét illetőleg véleményét vele közölni szíveskedjék. A folyamodó község kérelme a képviselő testület által egyszerűen azzal indokoltatik, hogy a közönségnek marhahússal való állandó ellátása csak ez uton biztosítható. Tekintve, hogy a folyamodásnak célja minden látszat szerint a jelenleg fennálló mészárszékeknek egyedáruságot biztosítani s a kényelmetlen versenyt tőlük távol tartani, melyhez azonban a kamara nem járulhat; mivel ezáltal egy iparág indokolatlan korlátozására szolgáltatna példát. Ezen kívül nagyon is kérdéses, váljon Perlak község lakósságának nem-e nagyobb haszna volna a mészárszékek mérsékelt szaporításából, mint azoknak ez idő szerint teljesen indokolatlan megszorításából. Perlak ugyanis egymagában 3583 lelket számlál, süni népességű környékkel és igen élénk országos és heti vásárral bir, székhelye a főszolgabírói s járásbirói hivatalnak s ezáltal szélesebb körnek központja ; van 15 korcsmája s vendéglője, amint hogy húsfogyasztása is igen jelentékeny, amennyiben az 1886. év folyamán a főszolgabírói jelentés szerint a fennálló két mészárszékben nem kevesebb, mint 280 darab szarvasmarha méretett ki. E feuforgó viszonyok alapján a kamara véleménye oda irányult, hogy a megyei alispáni hivatal Perlak község ez idő szerint tárgynélküli és teljesen indokolatlan kérelmének helybenhagyása ellen sziveskedjék nyilatkozni. A kamara feliratilag megkeresi a magas minisztériumot szíveskedjék hathatós befolyásával közreműködni, hogy Szombathelyen, valamint a forgalom hasonló gyúpontját képező Nagy-Kanizsán vámhivatali kirendeltség létesíttessék. — Helyi, megyei és vegyes liirek. A városi képviselő testület f. hó 17-én rendes ülést tart a következő tárgysorozattal / 1.) Nagv Sándor rendőrkapitány kérvénye fizetésének az 1886. évi XXII. t. c. értelmében leendő felemelése tárgyában. 2) A rendőrkapitány előterjesztése a városi rendőrség szaporítása és szervezése tárgyában. 3.) Intézkedés a bevehetetlen pótlék leírása iránt. 4.) Az 1888. évi költségvetési előirányzatnak előterjesztése. 5.) A városi korcsmák bérbeadása tárgyában felvett jegyzőkönyvnek előterjesztése. 6.) A tanács előterjesztése a marhahús kilójának 32 krban leendő megállapítása iránt. 7.) Intézkedés a helypénz felemelés tárgyában. 8.) Ola község egyesítésére vonatkozó egyezkedési pontozatok előterjesztése. Vasmegye nbdolati küldöttsége. Vasmegye f. hó 1-én tartott törvényhatósági közgyűlésén a megye alispánja indítványozá, hogy a közgyűlés bízza meg a megye főispánját, hogy azon esetre, ha koronás királyunk Zalamegyében Cstáktornya körül tartandó hadgyakorlatok alkalmával küldöttségeket fogad, hagyományos és az ősöktől öröklött ragaszkodásuknak, hódolatuknak a koronás tő előtt fényes küldöttség élén kifejezést adjanak, mely küldöttség számát és tagjait a főudvarmesteri hí vataltól kiadandó értesítés szerint álllapítsa meg és hivja || fel. A törvényhatósági közgyűlés az alispáni indítványt í egyhangúlag magáévá tevé. A „Zalamegyei altalanos tanitoi testület" közgyűlését augusztus hó 22 és 23. napjain Nagy-Kanizsán fogja tartani. Az előértekezlet augusztus hó 22-én délután 6. órakor a polgári iskola rajztermében, a közgyűlés augusztus hó 23-án délelőtt 9. órakor kezdődik. E közgyűlésre a tanügy iránt érdeklődő közönség, a tanügybarátok s az egyesület tagjai tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1.) Elnöki megnyitó és jelentés az egyesület évi működéséről. 2.) A számvizsgáló bizottság jelentése. 3.) A költészet paedagogiai jelentősége — felolvassa Hnffmann Mór N.-Kanizsa. 4.) Az iskolai vizsgálatok és a szakfelügyelet. Előadó Csat hó Alajos (Keszthely). 5. Indítványok. — Az indítványok előzetesen írásban a tantestületi elnöknél beadandók. Vasúton utazni szándékozó kartársak szíveskedjenek a testületi elnökséggel ebbeli szándékukat tudatni, hogy a déli vasúttól nyert kedvezmény folytán részükre az igazoló jegy kellő időben kiállítható és elküldhető legyen. Zala-Egerszeg, 1887. augusztus 9-én Udvardy Ignác tantestületi elnök. Köszönetnyilvánítás, özvegy Hidegh Józsefné úrnő a zala egerszegi kórház részére egy indító villamgépet volt szives adományozni, melyért hálás köszönetét fejezi ki a kórház igazgatósága. Kinevezés. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. miniszter Zala- és Vasmegye területére ZalaEgerszeg székhelyijei Szánthó Istvánt erdőmesterré nevezte ki. Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminiszter Jakó Gyula perlaki és Keresztury Alajos belényesi kir. járásbirósági aljegyzőket kölcsönösen áthelyezte. Kínevezes. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagy Károly középiskolákra képesített okleveles rajztanárt a déést államilag segélyezett polgári fiúiskolához rendes tanárrá nevezte ki. — Főszolgabírói helyettes. Vértesy Béla novai főszolgabíró mint tartalékos honvéd huszárfőhadnagy katonai hagyakorlatra bebivatváu, ez idő alatt a főszolgabírói teendők teljesítésére Máyer István zala-egerszegi járási szolgabíró főispán úr ő méltósága által kineveztetett. — Uj PÖzhajó a Balatonon. Egy második gőzhajó létesítése tárgyábn f. hó 7-én tartatott értekezlet Balaton-Füreden Vaszary Kolos pannonhalmi főapát elnöklete alatt. Elnök a megjelenteket üdvözölvén s az összejövetel célját: egy új balatoni gőzhajó építését, előadván, felolvastatta dr. Sziklay Jánossal, a „Balaton-egylet" titkárával, az 1886. évi dec. 12 én Pannonhalmán tartott bizottsági ülés jegyzőkönyvét, mely szerint már akkor határozatba ment egy új hajó építése olykép, hogy 250 db. 200 frtos részvényt bocsátanak ki és annak aláírását egy hó lefolyása alatt keresztül viszik, a déli vas pálya társaságot az ügy támogatására felkérik. E határozatokat a jelen értekezlet is elfogadta. — Kerkapoly Károly az új hajó megálló helyeiül Siófokot, Boglárt, Altnádit, Rév Fülöpöt és Badacsonyt ajánlotta s a füredi kikötőt is — tekintettel az új hajó teherszállítmányaira i — alkalmasabbá kellene tenni. Ajánlá, hogy kerestessenek meg az érdekelt megyék az iránt, hogy a megálló helyek építésére megkívántató s egyáltalán az ügygyei kapcsolatosan szükségelt anyagi és erkölcsi támogatást a vállalattól meg ne vonják. — Véghelyi Dezső, Veszprénimegye jelen volt alispánja, saját megyéje tá mogatását készséggel megigéré, mire Kerkapoly indítványa elfogadtatott. Krenedics Ödön hajóskapitány memorandumában ajánlá, hogy az új hajó nagyobb propeller legyen s hogy a vállalatnak a „Balatoni gőzhajó társaságból" kell kiindulnia. Hosszas vita után egy technikai bizottság küldetett ki a kérdés tanulmányozására, azonban a memorandum ama pontját, hogy a vállalatnak a „Balatoni gőzhajó társaságiból kell kiindulnia, egyelőre elvetették. A „zala-egerszegi iparos .fjuság" önképző és betegsegélyző egyesülete áltsl f. hó 7-én tekeversenynyel egybekötve tartott nvárí táncmulatság a Rozenkranez kertben a várakozáson felül jól sikeiült s a legszebb látogatottságnak örvendett s az egyesület részére tekintélyes összeget jövüdelmezett; mert üsszes bevétele 185 frt, kiadása 58 frt 66 kr. levén, az egylet betegsegélyező alaptőkéjének gyarapítására 126 frt 17 kr. esett. Felülfizettek : Dervarics Lajos 1 frt 40 krt, Klosovszky Ernő, Ilidasy Mihály (Sümeg), Hagymásy Imre, Reberger János, Szalav Gyula, dr. Schenk (Bécsül l — 1 frtot, Balassa Benő, Kummer Gyula, Roza Ferenc, Gombás István, Hittaller Ede, Leitgeb János, Leitgeb Gyürgy, 70 krt, Heigli István, Keszli Ferenc, Jeney Mihály, Vörös Ferenc, Zlatarich Ferenc, Koronya Antal (Veszprém), Breyer Alajos 50 krt, Papp Alajos, Gazta Antal, Vörös Gyula, ifj. Baján József, GofFmann Arnold, Zsomboly József, Takó Sándor, Pécsy György. Kovács Károly korcsmáros, N. N. 40 kr., Parragi György, Sípos Antal, Schaffer András, Keszly György, Szekeres István, Nagy István, Bencze György, Horváth Sándor, N. N, Lámpel Dávid, Unger Ferenc. N. N. 30 krt, Hajek József, Pittermann István, Heigly György, Horváth Ferenc, Szalay Lajos, ifj. Schmal Ignác, Kiss István, Gerencsér Cyürgy, Nagyfy József, N. N., Hafner Gábor, Bali Béla, Antos Sándor, Smal József, Zsömböli János, Farkas Anna, Fisli Ödön, Farkas Ferenc, Grüuvald Béla. Nagy György, Parragi Mariska, Mórocz István, Heiucz Károly, Geiner Károly, Kovács Sándor, Nóvák Béla, Kondor József. Gromon József, Antal István 20 kft, Riga Kálmán, Zlatarich Ferenc, Szabó Lajos, István István, N. N., N. Farkas Márton, Strobol János, Polácsek N., Krizmanies József, Varga Ferenc, N. N., Szükrönyös Ferenc, Oszterbauer Antal, Kürsner Adolf 10 kr. A szíves felülfizetésért a reudezőség ez uton fejezi ki leghálásabb köszünetét. — A mulatság a legvidámabb hangulatban folyt reggelig. Az első francia négyest 42 pár táncolta. Meghivas. A zalamegyei küzségi és körjegyzők egylete ez évi közgyűlését f. évi augusztus hó 27. napján d. e. 9 órakor Keszthelyen a városház nagytermében fogja megtartani. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki jelentés. 2. A módosított alap zabályok tárgyalása. 3. Az 1884—6. évi pénztári -számadás megvizsgálása. 4. A hátralékos tagsági díjak behajthatlau részének törlése. 5. Az 1887. és 1888. évi költségterv tárgyalása és jóváhagyása, — s ezzel kapcsolatban a választmánynak : aj az országos jegyzői árvaház alaptőkéjének gyarapítása céljából az egyleti pénztárból 10 éven át, évi 25 frtos részletekben fizetendő 250 frt segély-összeg megadása feletti, bj az „Evkönyvek" árainak az egyleti pénztárból való kifizetése tárgyábani, c) a jegyző egyletnek a „zala megyei gazdasági egyesületbe"

1 rendes tagul való beiratkozása tárgyábani indítványainak tárgyalása. 6. Az 1886—7. évi pénztári számadás megvizsgálása. 7. Zalamegye tek. törvényhatósági bizottságának a jegyzői fizetés felemelése tárgyában beadott kérvényükre hozott 19418-87. sz. végzése felolvasása. 8. A mult évi orsz. közp. jegyzői egyleti küzgyülés jegyzőküny vének bemutatása. 9. Az orsz. küzp. jző egylet által XVII 1886. k. gy. sz. a. leküldött, s a Komárommegyei jegyzői-egyletnek a kataszteri helyszínelés tárgyában tett 4. sz. indítvány tárgyalása. 10. ifjú Áts József egyleti rendes tagnak; a) a leltározási díjak szabályoztatása, b) segédjegyzői állások rendszeresíttetése s a jegyzői fizetés felemelése, c) a jegyzői járulékok pontos kiszolgáltatása, d) a járási jegyző-egyletek megalakítása, e) küzségi végrehajtói állások rendszeresíttetése tárgyában beadott 5 rendbeli indítványának tárgyalása. 11. A folyó évi országos küzp. jegyzői küzgyülésre kikiildeudő 2 tag megválasztása. 12. A keszthelyi járási jegyző egyletnek — a „Magyar közigazgatás" című szaklap előfizetése, úgy a „fertőtlenítő szerkocsikénak küteles megrendelése alói a küzségeknek felmentetése tárgyában beadott indítvány tárgyalása. 13. Beadaudó egyéb indítványok elintézése. Kelt Keszthelyen. 1887. julius 20. Csirke Iván, keszthelyi jegyző, elnök. Horváth Gyula káptalanfa: jegyző, egyleti tőjegyző. Községek neveinek magyarositasa. Lapunk mult számában tett ígéretünkhöz képest közüljük a csáktornyai járásból a névmagyarosítást kért községeket s a kért magyar neveket: Szávszkávecz Százkő, Yratesinecz Mura-Siklós, Pribiszlávecz Zala-Ujvár, Ivánovecz Dráva-Szt.-Iván, Felső-Krályevecz F.-Királytalva, Kristánovecz Kristóffalva, Zsiskovecz Zsedény, Krizsoveez Mura-Szent-Kereszt, Peklenicza Bányavár, Nedelicz Dráva-Vásárhely, Puscsina Pusztafa, Dunykovecz Dúshely, Felső-Pusztakovecz F.-Pusztafa, Felső-Vidoveez Vidafalva, Mihovlán Dráva-Szt. Mihály, Senkovecz Szt.Iloua, Macskovecs Nyirvölgy, Zsabnik Békáid, Csesztjavecz Hétház, Verhovlyán Ormos, Marót Majorlak, Jurovecz Gyürgyike, Lapsitia Tündérl.ik, Bukovje Nemes Bükküsd, Brezovecz Mura Nyirád, Klapcsina Lapány, Kis-Mihálovecz Mihály falva, Zsászád Gyümölcsfalva, Brezje Nyiresfalva, Felső-Hrástyán Dráva Osány, Tottoveze Tóthfalva, Slakovecz Edeskut, Ternovecz Dráva Magyaród, Sztrahoninecz Nagyfalva, Zsászád hegy Gytiniüleshegy, Szivicza Mura-Szilvágy, Ferktítinecz Ferenc/, falva, Miklavecz Mikófa, Podtúren Bottornya. Csák tornya külvárosai: Buzovecz Búzás, Putján Battyán, Mártán Zrínyi. — V. Hegykerület : VI. Hegykerületté: Lopatineczhegy Lapáthegy, Pleszkoveszhegy Kopaszhegy, Ferkano\eezhegy Ferenczhegy. Dragoszlaveezhegy Kedves, Okruglihegy Kerekhegy, Vuesetineczhegy Oskolahegy. — IV. Hegykerület: V. Hogykerü letté: Kapelcsak Margíthegy, Gradiscsak Várhegy, Felső-Konczovcsák F.-Véghegy, Gergovescsák Gitrüghegy, Jurovcsák Györgyliegy. — VI. Hegykerület: VII. Hegykerületté: Szelnicza Szelencze, Szelmiscsak Szelenczé.-, Bukovecz Bükküsd, Lávescsák Faluhegy, Praproczán Paphegy, Alsó-Konczofcsák A.-Véghegy, Cserna-Mlaka Fekete Sármajor. — VII. Hegykerület: VIII. Hegykeiületté: Falu-Zebanecz Hidegfalu, Alsó-Ze banecz A.-I Iideghegy, felső-Zebanecz f.-Hideghegy, Merhatovecz Morzsahegy, Plesivicza Kopaszhegy. Kursaneez Zrinyifalva, Csrécsán Cseresnyés és Strukovccz Héthát. A balaton füredi fürdővendégek száma a hozzánk beküldött 11. számú kimutatás szerint 1393. A „Széchenyi fírras" tulajdonosa Vogler József úr, azon kérvényét terjeszté be a in. kir. kereskedelmi minisztériumhoz, hogy forrása vizit, mely 1882. évben Bernáth J. budapesti vegyészeti tanár úr által megvizsgáltatván, több szilárd anyagot tartalmaz, mint a Iiadeini savanyúvíz (Petáncz 49, — Hadéin 48) gyógyvíznek elismertessék. — Ennek következtében és tekintetes dr. Berzsenyi Jenő Vasmegye tiszti főorvos urnák véleményezése folytán, ki ezen vizet a világhírű Bülini savanyúvizsel hozza párhuzamba — ezen valódi hazai termény a nagyméltóságú m. kir. minisztérium 47354 VIII. a. szám alatti rendeletével a gyógyvizek sorába felvétetett. A tüzkarosultak részére a belügyminisztériumtól jött felhívás folytán megyénk területén eszközölt gyűjtés 1518 frt 72 krt eredményezett s az alispáni hivatal által a gyűjtött összeg a belügyminisztériumhoz felküldetett Leszállították a h s arat. Mig a szomszéd Andráshida községben 24 krjával mérték a marhahús kilóját, addig nekünk 40 krjával kellett fizetni, ép azért sokan Andrásbidáról hozattak hust, minek mészárosaink neszét vévén, engedtek a 40 krból s a hns árát 32 krra szállították le, a temető utcai mészáros 24 krjával méri kilóját, a keddi hetivásáion pedig egyik sátorban 20 krjával árulták a marhahúst. Természetes, hogy a 32 kros mészárszékek kongnak az ürességtől, mig a 24 és 20 krosok egész ostromnak vannak kitéve s boldog az, aki fél vagy egy órai várakozás után hust kaphat. Kísérlet tüz-olto szerrei. F. hó 7-én a vásártéren d. u. 5 órakor próba volt egy bécsi gyáros találmányával. Három rakás fa volt felállítva, kettő kátrány- és petróleummal erősen bevonva, hogy jobban égjen, a középső pedig az oltószerrel volt befecskendezve. Midőn a farakást meggyújtották, úgy 5 percnyi várakozás