Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-08-14 / 33. szám

meggyőződhettek, hogy egyesek úgy, mint egész testű- II letek, polgári és főúri családok, sőt egész tartományok, országok és nemzetek, de egyszersmind fejedelmek és koronás fők is értékes ajándékok, műbecsü emlékek és különösen pénzbeli adakozások által tanúsítják a min­denéből kitosztott Pápa iránt részvétüket és áldozatkész hódolattal esdenek apostali áldásáért. És ez ismét így van helyesen; így van jól; mert emberi természetünk­ben gyökerezik azon nemes kötelesség, hogv a gyermek szükölküdő atyját szeretetteljesen istápolja s áldozat­készen segélyezze." Ezen kegyes főpásztori kürlevél a zala-egerszegi plébánia templomban kihirdettetvén, a hivők a bekövet kezendő egyházi ünnepély fontosságára kellőkép figyel­meztettek s felszólíttattak, hogy kiki tehetségéhez ké­pest anyagi áldozattal is járuljon az ünnepély fényének emelésére A fiókegyházak elöljáróinak a gyűjtő ivek ki sztattak. A Péterfiller minden aláírásnál legalább 5 kr., szegények azonban e nélkül is alájegyezhetik ne­veiket a hódolati feliratra. — Zala-Egerszegen külön ivek bocsáttatnak ki s egyes úrhölgyek és urak kéret­nek fel ezen iveken aláírások s hódolati adományok gyűjtésére. A soproni kereskedelmi- es iparkamara köréből A soproni kereskedelmi és iparkamara legutóbb tartott rendes közös üléséről felvett jegyzőkönyvet nyom­tatásban lapunk szerkesztőségének inegküldvén, e jegy­zőkönyv alapján a gyűlésen előfordult, megyénket ér­deklő ügyeket a következőkben ismertetjük : A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisz­térium véleményes jelentéstétel végett megkülvén a ka­marának Karmaca községnek, a megyei törvényhatósági bizottság által megállapított s megerősítés céljából fel­terjesztett helypénzárszabályzatát: a kamara ezen hely­pénzárszabályzatot tételről tételre megvizsgálván azt - kivéve ama tételt, melv egy darab majorság hely­pénzét 2 krban állapítja meg — mindenekben a helyi és forgalmi viszonyoknak megfelelőnek találta s így a helypénzárszabályzatnak megerősítését hozta javaslatba azzal, hogy egy darab majorság helypénzc fél krajcár­ban állapíttatnék meg. Ugyancsak a földmivelési-, ipar- és kereskedelem­ügyi kir. minisztérium a kamarának véleményes jelen­téstétel végett megküldé Zala-Szántó községnek a tör­vényhatósági közgyűlés által megállapított és megerősítés céljából felterjesztett helypénzárszabályzatát, melyet a kamara tételről tételre megvizsgálván s azt a helyi és forgalmi viszonyoknak mindenekben megfelelőnek ta­lálván, annak helybenhagyását javasolja a magas mi­nisztériumnál —­A megyei alispáni hivatal, mint másodfokú ipar­hatóság, azon megkereséssel fordult a kamarához, hogv az 1884. évi 17. t. c. 53. § a értelmében Perlak község képviselő testületének a uiarhahusmérés szabad gyakor­lásának megszüntetése s ezen iparnak három mészár­székre való korlátozása tárgyában benyújtott kérvényét illetőleg véleményét vele közölni szíveskedjék. A folya­modó község kérelme a képviselő testület által egy­szerűen azzal indokoltatik, hogy a közönségnek marha­hússal való állandó ellátása csak ez uton biztosítható. Tekintve, hogy a folyamodásnak célja minden lát­szat szerint a jelenleg fennálló mészárszékeknek egyed­áruságot biztosítani s a kényelmetlen versenyt tőlük távol tartani, melyhez azonban a kamara nem járulhat; mivel ezáltal egy iparág indokolatlan korlátozására szol­gáltatna példát. Ezen kívül nagyon is kérdéses, váljon Perlak község lakósságának nem-e nagyobb haszna volna a mészárszékek mérsékelt szaporításából, mint azoknak ez idő szerint teljesen indokolatlan megszorításából. Per­lak ugyanis egymagában 3583 lelket számlál, süni né­pességű környékkel és igen élénk országos és heti vá­sárral bir, székhelye a főszolgabírói s járásbirói hivatal­nak s ezáltal szélesebb körnek központja ; van 15 korcs­mája s vendéglője, amint hogy húsfogyasztása is igen jelentékeny, amennyiben az 1886. év folyamán a fő­szolgabírói jelentés szerint a fennálló két mészárszékben nem kevesebb, mint 280 darab szarvasmarha méretett ki. E feuforgó viszonyok alapján a kamara véleménye oda irányult, hogy a megyei alispáni hivatal Perlak község ez idő szerint tárgynélküli és teljesen indo­kolatlan kérelmének helybenhagyása ellen sziveskedjék nyilatkozni. ­A kamara feliratilag megkeresi a magas minisz­tériumot szíveskedjék hathatós befolyásával közremű­ködni, hogy Szombathelyen, valamint a forgalom hasonló gyúpontját képező Nagy-Kanizsán vámhivatali kiren­deltség létesíttessék. — Helyi, megyei és vegyes liirek. A városi képviselő testület f. hó 17-én rendes ülést tart a következő tárgysorozattal / 1.) Nagv Sándor rendőrkapitány kérvénye fizetésének az 1886. évi XXII. t. c. értelmében leendő felemelése tárgyában. 2) A rendőrkapitány előterjesztése a városi rendőrség szapo­rítása és szervezése tárgyában. 3.) Intézkedés a bevehe­tetlen pótlék leírása iránt. 4.) Az 1888. évi költségvetési előirányzatnak előterjesztése. 5.) A városi korcsmák bérbeadása tárgyában felvett jegyzőkönyvnek előterjesz­tése. 6.) A tanács előterjesztése a marhahús kilójának 32 krban leendő megállapítása iránt. 7.) Intézkedés a helypénz felemelés tárgyában. 8.) Ola község egyesíté­sére vonatkozó egyezkedési pontozatok előterjesztése. Vasmegye nbdolati küldöttsége. Vasmegye f. hó 1-én tartott törvényhatósági közgyűlésén a megye alis­pánja indítványozá, hogy a közgyűlés bízza meg a me­gye főispánját, hogy azon esetre, ha koronás királyunk Zalamegyében Cstáktornya körül tartandó hadgyakor­latok alkalmával küldöttségeket fogad, hagyományos és az ősöktől öröklött ragaszkodásuknak, hódolatuknak a koronás tő előtt fényes küldöttség élén kifejezést adjanak, mely küldöttség számát és tagjait a főudvarmesteri hí vataltól kiadandó értesítés szerint álllapítsa meg és hivja || fel. A törvényhatósági közgyűlés az alispáni indítványt í egyhangúlag magáévá tevé. A „Zalamegyei altalanos tanitoi testület" köz­gyűlését augusztus hó 22 és 23. napjain Nagy-Kanizsán fogja tartani. Az előértekezlet augusztus hó 22-én dél­után 6. órakor a polgári iskola rajztermében, a köz­gyűlés augusztus hó 23-án délelőtt 9. órakor kezdődik. E közgyűlésre a tanügy iránt érdeklődő közönség, a tanügybarátok s az egyesület tagjai tisztelettel meghi­vatnak. A közgyűlés tárgyai: 1.) Elnöki megnyitó és jelentés az egyesület évi működéséről. 2.) A számvizs­gáló bizottság jelentése. 3.) A költészet paedagogiai je­lentősége — felolvassa Hnffmann Mór N.-Kanizsa. 4.) Az iskolai vizsgálatok és a szakfelügyelet. Előadó Csat hó Alajos (Keszthely). 5. Indítványok. — Az indítvá­nyok előzetesen írásban a tantestületi elnöknél bea­dandók. Vasúton utazni szándékozó kartársak szíves­kedjenek a testületi elnökséggel ebbeli szándékukat tudatni, hogy a déli vasúttól nyert kedvezmény folytán részükre az igazoló jegy kellő időben kiállítható és el­küldhető legyen. Zala-Egerszeg, 1887. augusztus 9-én Udvardy Ignác tantestületi elnök. Köszönetnyilvánítás, özvegy Hidegh Józsefné úr­nő a zala egerszegi kórház részére egy indító villamgé­pet volt szives adományozni, melyért hálás köszönetét fejezi ki a kórház igazgatósága. Kinevezés. A földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi kir. miniszter Zala- és Vasmegye területére Zala­Egerszeg székhelyijei Szánthó Istvánt erdőmesterré nevezte ki. Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminiszter Jakó Gyula perlaki és Keresztury Alajos belényesi kir. járás­birósági aljegyzőket kölcsönösen áthelyezte. Kínevezes. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagy Károly középiskolákra képesített okleveles rajz­tanárt a déést államilag segélyezett polgári fiúiskolához rendes tanárrá nevezte ki. — Főszolgabírói helyettes. Vértesy Béla novai fő­szolgabíró mint tartalékos honvéd huszárfőhadnagy ka­tonai hagyakorlatra bebivatváu, ez idő alatt a főszolga­bírói teendők teljesítésére Máyer István zala-egerszegi járási szolgabíró főispán úr ő méltósága által kinevez­tetett. — Uj PÖzhajó a Balatonon. Egy második gőzhajó létesítése tárgyábn f. hó 7-én tartatott értekezlet Bala­ton-Füreden Vaszary Kolos pannonhalmi főapát elnök­lete alatt. Elnök a megjelenteket üdvözölvén s az össze­jövetel célját: egy új balatoni gőzhajó építését, előad­ván, felolvastatta dr. Sziklay Jánossal, a „Balaton-egylet" titkárával, az 1886. évi dec. 12 én Pannonhalmán tartott bizottsági ülés jegyzőkönyvét, mely szerint már akkor határozatba ment egy új hajó építése olykép, hogy 250 db. 200 frtos részvényt bocsátanak ki és annak aláírá­sát egy hó lefolyása alatt keresztül viszik, a déli vas pálya társaságot az ügy támogatására felkérik. E hatá­rozatokat a jelen értekezlet is elfogadta. — Kerkapoly Károly az új hajó megálló helyeiül Siófokot, Boglárt, Altnádit, Rév Fülöpöt és Badacsonyt ajánlotta s a füredi kikötőt is — tekintettel az új hajó teherszállítmányaira i — alkalmasabbá kellene tenni. Ajánlá, hogy kerestes­senek meg az érdekelt megyék az iránt, hogy a meg­álló helyek építésére megkívántató s egyáltalán az ügy­gyei kapcsolatosan szükségelt anyagi és erkölcsi támo­gatást a vállalattól meg ne vonják. — Véghelyi Dezső, Veszprénimegye jelen volt alispánja, saját megyéje tá mogatását készséggel megigéré, mire Kerkapoly indít­ványa elfogadtatott. Krenedics Ödön hajóskapitány me­morandumában ajánlá, hogy az új hajó nagyobb pro­peller legyen s hogy a vállalatnak a „Balatoni gőzhajó társaságból" kell kiindulnia. Hosszas vita után egy technikai bizottság küldetett ki a kérdés tanulmányo­zására, azonban a memorandum ama pontját, hogy a vállalatnak a „Balatoni gőzhajó társaságiból kell kiin­dulnia, egyelőre elvetették. A „zala-egerszegi iparos .fjuság" önképző és betegsegélyző egyesülete áltsl f. hó 7-én tekeversenynyel egybekötve tartott nvárí táncmulatság a Rozenkranez kertben a várakozáson felül jól sikeiült s a legszebb látogatottságnak örvendett s az egyesület részére tekin­télyes összeget jövüdelmezett; mert üsszes bevétele 185 frt, kiadása 58 frt 66 kr. levén, az egylet beteg­segélyező alaptőkéjének gyarapítására 126 frt 17 kr. esett. Felülfizettek : Dervarics Lajos 1 frt 40 krt, Klosovszky Ernő, Ilidasy Mihály (Sümeg), Hagymásy Imre, Reberger János, Szalav Gyula, dr. Schenk (Bécsül l — 1 frtot, Balassa Benő, Kummer Gyula, Roza Ferenc, Gombás István, Hittaller Ede, Leitgeb János, Leitgeb Gyürgy, 70 krt, Heigli István, Keszli Ferenc, Jeney Mihály, Vörös Ferenc, Zlatarich Ferenc, Koronya Antal (Veszprém), Breyer Alajos 50 krt, Papp Alajos, Gazta Antal, Vörös Gyula, ifj. Baján József, GofFmann Ar­nold, Zsomboly József, Takó Sándor, Pécsy György. Kovács Károly korcsmáros, N. N. 40 kr., Parragi György, Sípos Antal, Schaffer András, Keszly György, Szekeres István, Nagy István, Bencze György, Horváth Sándor, N. N, Lámpel Dávid, Unger Ferenc. N. N. 30 krt, Hajek József, Pittermann István, Heigly György, Horváth Ferenc, Szalay Lajos, ifj. Schmal Ignác, Kiss István, Gerencsér Cyürgy, Nagyfy József, N. N., Haf­ner Gábor, Bali Béla, Antos Sándor, Smal József, Zsömböli János, Farkas Anna, Fisli Ödön, Farkas Fe­renc, Grüuvald Béla. Nagy György, Parragi Mariska, Mórocz István, Heiucz Károly, Geiner Károly, Kovács Sándor, Nóvák Béla, Kondor József. Gromon József, Antal István 20 kft, Riga Kálmán, Zlatarich Ferenc, Szabó Lajos, István István, N. N., N. Farkas Már­ton, Strobol János, Polácsek N., Krizmanies József, Varga Ferenc, N. N., Szükrönyös Ferenc, Oszterbauer Antal, Kürsner Adolf 10 kr. A szíves felülfizetésért a reudezőség ez uton fejezi ki leghálásabb köszünetét. — A mulatság a legvidámabb hangulatban folyt regge­lig. Az első francia négyest 42 pár táncolta. Meghivas. A zalamegyei küzségi és körjegyzők egylete ez évi közgyűlését f. évi augusztus hó 27. nap­ján d. e. 9 órakor Keszthelyen a városház nagytermé­ben fogja megtartani. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki jelentés. 2. A módosított alap zabályok tárgyalása. 3. Az 1884—6. évi pénztári -számadás megvizsgálása. 4. A hátralékos tagsági díjak behajthatlau részének tör­lése. 5. Az 1887. és 1888. évi költségterv tárgyalása és jóváhagyása, — s ezzel kapcsolatban a választmány­nak : aj az országos jegyzői árvaház alaptőkéjének gya­rapítása céljából az egyleti pénztárból 10 éven át, évi 25 frtos részletekben fizetendő 250 frt segély-összeg megadása feletti, bj az „Evkönyvek" árainak az egy­leti pénztárból való kifizetése tárgyábani, c) a jegyző egyletnek a „zala megyei gazdasági egyesületbe" 1 rendes tagul való beiratkozása tárgyábani indítványainak tár­gyalása. 6. Az 1886—7. évi pénztári számadás meg­vizsgálása. 7. Zalamegye tek. törvényhatósági bizottsá­gának a jegyzői fizetés felemelése tárgyában beadott kérvényükre hozott 19418-87. sz. végzése felolvasása. 8. A mult évi orsz. közp. jegyzői egyleti küzgyülés jegyzőküny vének bemutatása. 9. Az orsz. küzp. jző egylet által XVII 1886. k. gy. sz. a. leküldött, s a Komárom­megyei jegyzői-egyletnek a kataszteri helyszínelés tár­gyában tett 4. sz. indítvány tárgyalása. 10. ifjú Áts József egyleti rendes tagnak; a) a leltározási díjak szabályoztatása, b) segédjegyzői állások rendszeresíttetése s a jegyzői fizetés felemelése, c) a jegyzői járulékok pontos kiszolgáltatása, d) a járási jegyző-egyletek meg­alakítása, e) küzségi végrehajtói állások rendszeresítte­tése tárgyában beadott 5 rendbeli indítványának tár­gyalása. 11. A folyó évi országos küzp. jegyzői küz­gyülésre kikiildeudő 2 tag megválasztása. 12. A keszt­helyi járási jegyző egyletnek — a „Magyar közigazga­tás" című szaklap előfizetése, úgy a „fertőtlenítő szer­kocsikénak küteles megrendelése alói a küzségeknek felmentetése tárgyában beadott indítvány tárgyalása. 13. Beadaudó egyéb indítványok elintézése. Kelt Keszthe­lyen. 1887. julius 20. Csirke Iván, keszthelyi jegyző, elnök. Horváth Gyula káptalanfa: jegyző, egyleti tő­jegyző. Községek neveinek magyarositasa. Lapunk mult számában tett ígéretünkhöz képest közüljük a csáktor­nyai járásból a névmagyarosítást kért községeket s a kért magyar neveket: Szávszkávecz Százkő, Yratesi­necz Mura-Siklós, Pribiszlávecz Zala-Ujvár, Ivánovecz Dráva-Szt.-Iván, Felső-Krályevecz F.-Királytalva, Kris­tánovecz Kristóffalva, Zsiskovecz Zsedény, Krizsoveez Mura-Szent-Kereszt, Peklenicza Bányavár, Nedelicz Dráva-Vásárhely, Puscsina Pusztafa, Dunykovecz Dús­hely, Felső-Pusztakovecz F.-Pusztafa, Felső-Vidoveez Vidafalva, Mihovlán Dráva-Szt. Mihály, Senkovecz Szt.­Iloua, Macskovecs Nyirvölgy, Zsabnik Békáid, Cseszt­javecz Hétház, Verhovlyán Ormos, Marót Majorlak, Jurovecz Gyürgyike, Lapsitia Tündérl.ik, Bukovje Ne­mes Bükküsd, Brezovecz Mura Nyirád, Klapcsina Lapány, Kis-Mihálovecz Mihály falva, Zsászád Gyümölcsfalva, Brezje Nyiresfalva, Felső-Hrástyán Dráva Osány, Tot­toveze Tóthfalva, Slakovecz Edeskut, Ternovecz Dráva Magyaród, Sztrahoninecz Nagyfalva, Zsászád hegy Gyti­niüleshegy, Szivicza Mura-Szilvágy, Ferktítinecz Ferenc/, falva, Miklavecz Mikófa, Podtúren Bottornya. Csák tornya külvárosai: Buzovecz Búzás, Putján Battyán, Mártán Zrínyi. — V. Hegykerület : VI. Hegykerületté: Lopatineczhegy Lapáthegy, Pleszkoveszhegy Kopasz­hegy, Ferkano\eezhegy Ferenczhegy. Dragoszlaveez­hegy Kedves, Okruglihegy Kerekhegy, Vuesetinecz­hegy Oskolahegy. — IV. Hegykerület: V. Hogykerü letté: Kapelcsak Margíthegy, Gradiscsak Várhegy, Felső-Konczovcsák F.-Véghegy, Gergovescsák Gitrüg­hegy, Jurovcsák Györgyliegy. — VI. Hegykerület: VII. Hegykerületté: Szelnicza Szelencze, Szelmiscsak Szelenczé.-, Bukovecz Bükküsd, Lávescsák Faluhegy, Praproczán Paphegy, Alsó-Konczofcsák A.-Véghegy, Cserna-Mlaka Fekete Sármajor. — VII. Hegykerület: VIII. Hegykeiületté: Falu-Zebanecz Hidegfalu, Alsó-Ze banecz A.-I Iideghegy, felső-Zebanecz f.-Hideghegy, Mer­hatovecz Morzsahegy, Plesivicza Kopaszhegy. Kursaneez Zrinyifalva, Csrécsán Cseresnyés és Strukovccz Héthát. A balaton füredi fürdővendégek száma a hozzánk beküldött 11. számú kimutatás szerint 1393. A „Széchenyi fírras" tulajdonosa Vogler József úr, azon kérvényét terjeszté be a in. kir. kereskedelmi minisztériumhoz, hogy forrása vizit, mely 1882. évben Bernáth J. budapesti vegyészeti tanár úr által megvizs­gáltatván, több szilárd anyagot tartalmaz, mint a Iia­deini savanyúvíz (Petáncz 49, — Hadéin 48) gyógy­víznek elismertessék. — Ennek következtében és te­kintetes dr. Berzsenyi Jenő Vasmegye tiszti főorvos urnák véleményezése folytán, ki ezen vizet a világhírű Bülini savanyúvizsel hozza párhuzamba — ezen valódi hazai termény a nagyméltóságú m. kir. minisztérium 47354 VIII. a. szám alatti rendeletével a gyógyvizek so­rába felvétetett. A tüzkarosultak részére a belügyminisztériumtól jött felhívás folytán megyénk területén eszközölt gyűj­tés 1518 frt 72 krt eredményezett s az alispáni hivatal által a gyűjtött összeg a belügyminisztériumhoz fel­küldetett Leszállították a h s arat. Mig a szomszéd And­ráshida községben 24 krjával mérték a marhahús kiló­ját, addig nekünk 40 krjával kellett fizetni, ép azért sokan Andrásbidáról hozattak hust, minek mészárosaink neszét vévén, engedtek a 40 krból s a hns árát 32 krra szállították le, a temető utcai mészáros 24 krjával méri kilóját, a keddi hetivásáion pedig egyik sátorban 20 krjával árulták a marhahúst. Természetes, hogy a 32 kros mészárszékek kongnak az ürességtől, mig a 24 és 20 krosok egész ostromnak vannak kitéve s bol­dog az, aki fél vagy egy órai várakozás után hust kaphat. Kísérlet tüz-olto szerrei. F. hó 7-én a vásártéren d. u. 5 órakor próba volt egy bécsi gyáros találmányá­val. Három rakás fa volt felállítva, kettő kátrány- és petróleummal erősen bevonva, hogy jobban égjen, a középső pedig az oltószerrel volt befecskendezve. Midőn a farakást meggyújtották, úgy 5 percnyi várakozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom