Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-08-07 / 32. szám

ügy jelentőségét lelkesen méltató főispán indítványára elhatározta, hogy Festetics Tassilo grófhoz a kegyes adomáiiyzónak magasztos intentiót nemcsak készséggel, de anyagi előnyökkel is valósító buzgóságáért, nemkülönben az alapító oklevél hazafias és emberbaráti intézkedéseiben nyújtott példáért köszönő iratot intéz; ugyanekkor a hagyomány összes mozzanatairól és fontosságáról a közoktatásügyi minisztériumhoz felterjesztést tesz. Főispán úr őméltósága az alapító oklevélből kifolyó egyéb intézkedéseiről előterjesztéseit a szeptemberi közigazgatási ülésre fentartván — meleg érdeklődéssel mutatott rá dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő úr abbeli érdemére, hogy ezen ügyben készített gondos szakmunkálatával s a tényleges viszonyok helyes megfigyelésén alapuló javaslataival döntő befolyással voít Festetics Tassilo gróf amaz elhatározására, miszerint a zalamegyei hitbizományi urodalomban fekvő népiskolák az összes negyvenezer forintból 32,000-et kapjanak. Kir. tanfelügyelő urnák a közigazgatási ülésen ezen alapítványról tett részletes előterjesztéséből megemlítendők a következő adatok: a hagyományban a legnagyobb összeggel 10,000 forinttal szerepel a keszthelyi községi népiskola; 5000 forintot kap a keszthelyi óvoda ; Fenék puszta és Égenföld 4—4000 frtot kapnak új iskolákra. A már iskolával biró községek közül Szent-András 2000 frtot. Szántó. Rezi, Zsid, Vállús és Vonyarcz egyenként ezer forintot, Meszes-Győrök 700-at, Yindornyafok 500-at, a többi összes urodalmi községek 200—200 frtot kapnak. A segélyezés céljául a helyi viszonyok szerint új épitkezések, tanítói fizetések javítása, tantermek felszerelése avagy szegény gyermekeknek tanszerekkel való ellátása tűzetik ki. Az alapító levél rendelkezéseihez szükséges központi urodalmi intézkedésekkel Pap Sándor jószágigazgafósági elnök úr bizatott meg. Megyei rendkivü'i közgyűlés. A megye törvényhatósági bizottsága f. hó 1 én Svastits Benó fó'ispán úr őméltóságának elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Őméltósága üdvözölvén a nagyszámmal megjelent bizottsági tagokat, meleg szavakban emlékezett meg amaz öl vendetos eseményről, hogy O felsége, koronás királyunk az őszi hadgyakorlatok alkalmával megyén ket Csáktornyán legmagasabb megjelenésével fogja szerencséltetni, ami a legkedvezőbb alkalmul szolgál arra, hogy a megye közönsége hódolatát koronás királya irányában méltókig kifejezze s az ez ügyben teendő intézkedések tüzetes megállapítása képezi a mai rendkívüli közgyűlés tárgyát. A több izben zajos éljenzéssel és helyesléssel megszakított főispáni megnyitó beszéd után a közgyűlés elhatározta, hogy ezen örvendetes alkalomból a megye közönségének a koronás király irányában tartozó törhetlen hűség és alattvalói hódolat kifejezésére egy diszküldöttséget meneszt, melynek tagjaivá főispán úr őméltóságának elnöklete alatt megválasztattak : Csertán Károly alispán, Gózony László főjegyző, Arvay Lajos m. t. ügyész, dr. Mangin Károly m. t. főorvos, Vrancsics Káról) Csáktornyái járási főszolgabiró, gróf Feste tics Tassiló',' gróf Festetics Jenő, gróf Deym Nándor, gróf Battyányi József, b. Putheány Géza, Inkey László, Tarányi Ferenc, Bogyay Máté, Hertelendy Ferenc, Koller István, Farkas József, Gyömörey Gáspár, Barcza László, Kovács Kálmán, Skublies Gyula, Szabó Imre, Chernel Olivér, Eitner Sándor, Hertelendy Béla, Karczagh Béla, Csigó Pál, Háczky Kálmán, Fack Károly, Dervarits Imre, Baranyay Ödön, Töreky Aladár, Skublies Jenő, Fábiánics Gyula, Lenek Ödön, Isóó Ferenc, Hajós Mihály, Oszterhuber László, Szakonyi Zsigmond, Ziegler Kálmán, Vrana Frigyes, Papp Sándor, Becker Antal, Guttmann Vilmos, Hirschler Lipót János, Etl István apát, Ambrus Mihály apát, Mild Mihály prépost, Balaton József, Gadó Mátyás, dr. Berger Ignác, Szilágyi Gyula, Molnár Elek, Pruszatz Alajos, Babochay György, Kovács Károly urak. Folytatólag elhatároztatott, hogy a Csáktornyái és nagykanizsai járások azon pontjaira, hol () felsége a megye területére érkezik, illetőleg visszautaztában megyénket elhagyja, a megye törzsvagyonából diadalkapúk állíttassanak ; továbbá a hadgyakorlatok vonalába eső utak, hidak, átereszek, a közmunka alap terhére jó karba helyezendők. Elhatároztatott továbbá, hogy a szomszédos Vas, Veszprém, Somogy és Varazsdmegyék közönsége, továbbá a zágrábi bibornok érsek, a szombathelyi és veszprémi püspök, úgy a megyének a megye területén kivűl tartózkodó nagybirtokosai, mint Eszterházy és Battyány Strattmann hercegek, Andrássy Aladár, Széchenyi Béla és Széchenyi Kálmán grófok, Inkey Nándor báró, Bedekovics Kálmán horvát-szlavonországi miniszter és Zichy István cs. és k. kamarás — Ö felségének érkezéséről hódolatnk kifejezése céljából értesíttetnek. Végül a belügyminisztériumhoz felirat intézése határoztatott el a célból, hogy Ö felelségénél a megye hódoló kiildttségének elfogadását sziveskedjék kieszközölni. A zalamesr.vei gazdasági egyesület HIVATALOS „É R T E S I T 0 J E" Jegyzőkönyv. Felvétetett Zala-Egerszegen, 1887-ik évi június hó 30-án. (Vége.) Ez igaz ugyan, de az összes vagyonnal s egyetemleges kötelezettséggel való felelősség oly nagy horderejű, s a szövetkezeti tagnak egyéni hitelére is oly súlyos, deprimáló hatású, miszerint mint bizonyost elmondhatjuk, hogy hozzáférhető vagyonra! biró egyén, egy korlátlan felelősséggel alakuló szövetkezetnek tagja lenni r fog, és mert ily korlátlan felelősség előre nem lát'"ek folytán veszélyes kockázattal jár, ily hitel'•ulását nem csak hogy nem ajánlhatjuk, "tiuk, hogy a kis birtokos osztály 1 ;'lan felelősséggel alakuló i< • l'ndjék. ; . *! «lakuló szövetkezei. " ->edig tekintve, hogy egyletek is — a feniu tűkön túl terjeszkednek, a«ci • .: - >i o • • ' mértékig, de a tagok mégis üzletre^.. r< I. lősséggel tartoznak, — főkép pedig meri . il I i egyletek rövidebb időre adnak kölcsönöket, végre, : forgalmi tőkéjük nagy részét reescoinpt utján pénzintézetektől magok is 6—7°',, kamatra szerezvén be, tagínilrrtnlr Q 5 Q0/ !>-(-> »-»-> n Íah .ilul i\ I i rr 1 r i \ I r> ! » r» r\ rj V\ Ck f n Ck Ir „Éljen a fül-professor!" kiált közbe egyik prakszi, mire kitör a fojtogatott kacaj. „Hihihi ! hehehe ! hohoho 1 hahaha !

u Gerenday Hollofernes találva érezte a fülét. Szeretett volna menekülni, futni, de úgy még nevetségesebb lett volna. Izzó lávatengerként ült ott nagy indulatával. Boszú, iszonyú, rettenetes boszú érett agyában. Megállj Rózsa Lajos, megsiratod te még ezt az estét! Rózsa folytatja a felolvasást s mintegy félóra múlva igy végezi : „Ezek után láthatják hölgyeim és uraim: mily gyöngédséggel viseltetem a fülek iránt! Ez a gyöngédség parancsolja nekem, hogy az önök nagyrabecsült tűiéit tovább ne fáraszszam, attól pedig, kinek fülét szerény feleívasásom bántotta, úgy ezért, mint az esetleges következményekért, bocsánatot kérjek. A felolvasó meghajolt; felzúdult az éljen- és tapsvihar. Többen személyesen akartak gratulálni a fiatal novella irónak, de az egy pillanat alatt eltűnt a teremből. Gerenday professor úr rettentő haraggal távozott a felolvasásról. Minden szál haja égnek meredt volna haragjában, ha már régen kinem hullott volna azutols' szálig. A paróka pedig bosszantóan közönyös a lelki viharok iránt. Alig lette lábát a lakása küszöbére, proffr köhécseléssel tudatva, hogy megérkezett: azonnalim húgát kereste. „Gizella, Gizella! gyere csak kis húgom, I l beszéljek neked erről a himpellér, sehonnai, irkafirf , éhen kórászról. Alávaló, lelketlen, a tudományt pi i ajkakkal gúnyoló és lábbal taposó, léha, üre'sfejü rágóról! Örülhetsz, hogy itthonn maradtál! (Gerei úr, mig ezeket mondá, kezdte levetni felöltőjét, sar< tette botját, fogasra kalapját. Helyreállítván azután személyén is a kathedrai rendet, huga szobája felé tipeg „Lgye kedves hugoin, nem is vagy kíváncsi ai az üresfejű oktondinak a nevére? Jól teszed! Euilí sem érdemes; már magam is elfeledtem. . . . M ei szerencse, hogy elnem jöttél. Talán csak el is kész már a „fülek csigaszerű eltagozódásáról" irt munka szel. . . . Mily áldott, angyali lélek vagy te kis G kám! Jer, hadd csókollak homlokon!" (Gerenday a szoba ajtajához ért; be is lépet' i s nagy megütődéssel állott meg.) „Mi . . . izé! . . . mi . . . hát . . nincs itt " Körülnéz. Az asztalon levél, fölkapja: .is,a „Aranyos Férni bács' En elmegyek, te itt ma

r gond megsiratsz, megüzenem csü' ére, ti.. uisz meg virágos kis kertembr Tudod aranyos bá i a fül 5 én is megtaláltam s most s

r e . . . s a legközelebbi reggelen a .iái megesküszünk én és O, tudod v { Ő ! Lám meg < Káin : ne menj a felolvasásra ! E' -gyekNe b' , bácsikám, drága füleidet! Látod , 1 ' n hagyták minden tudományodat ,tj, be sokat fogunk még ezen kae? n gonosz szökevényed: Gizuska." :.ni! szobaleány! Hamar, gyorsan, rög^etté szakad az epém. Fanni! Fanni !" K parancsolni! ősit! fiakkert! zsandárt! szolgabírót! Hamar, e i pillanatban! Talán a kisasszony számára tetszik kérni ? Ö ment. — Csitt! egy szót se! . . . Jaj ! Megfuladok. . . . irt . . . fiakkert! — Azonnal tekintetes úr ! -— Hé, megálljon Fanni! — Tessék parancsolni! — Egy csésze puncsot is hozzon. rettentő haragú professor úr félaléltan dőlt egy eli .... Szólni már nem, csak lihegni tudott. Néhány perc múlva a szobaleány hozta a puncsot ntette, hogy a kocsi is kivűl áll. — Hova tetszik menni, tekintetes úr? — Hogy hová? izé . . . hogy hová? ... Na ii-.z.ze . erre nem is gondaltam ! . . . Hisz négy fő- és nellék égtáj van. . . . Hallja csak Fanni! legyen szives : adja ezt a 20 krajcárost a fiakkerosnak <S i ndja neki, hogy . . . nem utalom . . . tehát a cél t. i. olcsó kamatra kölcsönt nyerni — elérhető nem lenne, de létezésüknek szüksége sem lenne, midőn oly kamatra váltóra takarékpénztároknál is kap hatni kölcsönt annélkül, hogy az adósa kölcsön összegén túl a külcsönvétel alkalmából még harmadik személyek adósságaiért is bánni más vagyoni felelősséggel leköte lezve volna, mi községi hitelintézetekül csak is a korlátolt felelősséggel alakult „önsegélyző egyletek, mint szövetkezetek" létesítését ajánljuk és véleményezzük. Mint fentebb előadtuk, ily önsegélyző szövetkezetek a tagoknak csakis üzletrészeik erejéig adván kölcsönöket, csak is az alakulás első kezdetén nem képesek tár. egy ideig a kölcsönt kérők igényeit kielégíteni, utóbb azonban a pénzhiánytól éppen nem lehet tartani, mert ily szövetkezetnek, mely ily reális, biztos alapon működik, mindig lesznek tehetősb tagjai, kik számos üzlet részekkel csak azért lépnek be, hogy a heti betétekkel tőkét gyűjtsenek anélkül, hogy törzsbetéteikre vagy üzletrészükre kölcsönöket igénybe vennének. A tapasztalás szerint ily önsegélyző szövetkezetek alakulásuk későbbi éveiben — tagjai hiteligényei már kielégítve lévén, más üzletet pedig nem folytathatván, pénz feles léggel rendelkezhetuek s a cyklus lejártáig vagy takarékpénztárba helyezik, vagy későbbi csoportoknak előlegezik. Ily önsegélyző egyletek tehát csak alakulásuk legkezdetlegesebb első időszakában jöhetnek oly helyzetbe, hogy a tagok netán tömegesen felmerülő hiteligényeit kielégíteni nem tndván, ezek fedezése végett a „megyei hitelintézethez" fordulhatnának, mely esetben ez azt előlegezvén, valóban jótékony hasznos szolgálatot tenne. Mi tehát úgy látjuk, hogy községi önsegélyző szövetkezetek keletkezbetésének és elterjedésüknek nélkü lözhetlen szükséges előfeltételét egy előzetesen létesítendő megyei hitelintézet nem képezi, s azok ily központi hitel intézet nélkül is keletkezhetnek, erőteljesen létezhetnek s virágozhatnak, miként példa erre a hazánkban s különösen megyénkben is majd mindegyik mező városban ily központi, hitelintézetteli kapcsolat nélkül fennálló és virágzó számos önsegélyző egylet. De mert kétségtelen, hogy különösen megyénk kevéslibé értelmes, kevésbbé élelmes és kevésbbé vagyonos uép lakta vidékein önsegélyző egyletek keletkezhetésére ily központi megyei hitelintézet jótékonyan hathat, mert azok keletkezhetését megkönnyíti, oly önsegélyző egyletek alakulására ösztönzőleg, biztatólag hat, s megalakulása után is a kölcsönelőlegek szolgáitatásával segélyzőleg közreműködhetik, kívánatosnak lát juk s véleményezzük a megyében vidékenkint vaqy közsé genkint alakítandó önsegélyző egyletek, mint szövetkezetek támogatására egy megyei hitelintézet létesítését. Hogy miként volna ez eszközölhető, háromféle módozatát gondoljuk: 1-ször. A megye egy oly hitelintézet létesítésére — mint közgazdasági intézményre egy bizonyos összegű, nézetünk szerint elégséges ötvenezer forinttal alapítványt tenne, melyet a törvény odavonatkozó lényeges intézkedései és rendelkezései szerint saját bizottsága által közvetlen ellenőrzése mellett kezeltetne. Ámde már akkor, midőn egy megyei tűzkár biztosító intézet mikénti létesítése iránt oly értelmű javaslat terjesztetett a gazdasági egyesület közgyűlése elé, miszerint a megye kérettessék meg, hogy a kezelése, felügyelete alatt álló nemesi alapítványi tömegből 50000 frtot, és a gazdasági egye"lapító tőkéiből 10000 frtot csak fedezetül jelöl ;.;n k 'mondotta a gazdasági egyesület közgyűlése, >• ..' .iiesi alapítvány a zalai nemesség tulajdonát : a <*• idasági egyesület alapító tőkéinek pedig re tése az alapítók által meghatározva lévén ide nem fordíttathatnak ; I • í. t. c. 9. §a megengedi ugyan, hogv izs' i'u i ' !í 1 . 3

9 ,,-tólit meg nem haladó pótadó ' zi nt a puncsos pohárhoz és mohón li • L- )bb belenyugodott, hogy bevárja es . ljegl törtökön azután meg is kapta a várt tudós, ' ;y hangzott : agos bácsikám ! Megij csütörtökön estére tudósítlak hollétemről '! Itt vagyunk Lajossal Páhokon, a Lenczi b t szöktünk ilyen közelre, hogy ha keresni in ne találj bennünket. A, Kedves Lenczi bács. í 1 Iteni a mézes heteket. Ő küldte be értünk 1 " a kocsiját is, ő végezett el mindent, m< jo - ár régtől ismeri és szereti. Ö mondta azt •••<• ' ?d csak akkor kell megírni, hol vagyunk, ha > ' " od kissé elsimúU. Ugy-e most már nem h; . ,/< i yos bácsikám ? . . . Ülj hát kocsira és jö 1 'olnapután lesz a lakodalmunk. Mihelyt a mé ilnak és Lajossal összepörlfink, úgy állok b< - 11 < >og_v . . . másolni fogom a „fülek csigás , dását." Jer, jer . . . aranyos bácsikám s furfangos Gizuskádhoz." Gerenda • 0. » fülek Lavaterje, haragudni akart, de nem I i jlyón olvadt föl az ő kemény haragja. Pakolt és .1 ' . 1! p hókra — — — Ne köves,-.' • Lavater-bácsit! Nehéz a mézes hetek mei • < • nézni anélkül, hogy a hét főbűnök egyikéi- íz ember! Gerenday már minden veszedelem nélkül elmehetet ös körbe; rá nézve ereje veszett annak. G- volt rá hatással, hogy egy év múlva fültanúi nem a felnőttekén, hanem ifjú Rózsa Lajos t itta, ringatván gőgicsélő őnagyságát profé immal. A mennyországi légkör nagy befol í; szelíd mennyei tekintettel csüngött Gi: m, mint valami öreg bajuszos arkangyal. —y.