Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-08-07 / 32. szám

Melléklet a „Zalamegye" 1887. évi 32. számához. kivethető, — ámde a conteinplalt községi vidéki hitelszövetkezetek csak távolabbi eredményekben tekinthetők közgazdasági célnak, — legközvetlenebben magán hitelérdekeknek szolgálnak, e íorráshoz fordulni tehát annál kevésbbé lenne méltányos, minthogy ily pótadó minden direct — még a kereset és tőke kamat adókra is lenne kivetendő, — holott ezen adó alapok tulajdonasait a községi önsegélyző egyletek nem érdeklik. Hogy pedig tán magánosok ily alapítványra csupán az eszméért adakoznának a mai súlyos körülmények között, midőn az állami terheket, a haladókor társadalmi igényei s a culturális viszonyok által követelt reájok nehezendő kiadásokat is alig birják viselni, —" remélleni sem lehet. Alapitványkép tehát nem létesíthető. 2-szor. Részvénytársaság utján : ámde akkor azon cél, hogy a vidéki önsegélyző szövetkezetek olcsó kamal mellett juthassanak kölcsöuhöz, elérhető nem lesz, mert a tőkepénzes részvényekbe csak jó haszon, íuagasb kamat reményében tőkéjét fekteti, tehát részvény-társaság vagy nem alakíttathatnék, vagy ha alakulna, az a szövetkezeteknek magas kamatra nyújtana segélyt, — mi által pedig nyerve nincs. 3-szor. Nem marad tehát egyéb, mint szövetkezet alakítását megkísérteni. Ezeknél fogva az esetre, ha a tek. közgyűlés tett előterjesztésünk megfontolása után egy megyei hitelintézet alakítását elhatározandónak találja, — a követendő eljárásra nézve javaslatunk a következő: aj „Ztda-megyei hitelegylet mint szövetkezet

u cég alatt egy megyei hitelintézet alakítandó, melynek célja. a megye alkalmas pontjain szövetkezeti önsegélyző egyleteket szervezni, ezekkel úgy a már netán létezőkkel is •— ha és a mennyiben azok és ezek a megyei hitelegyletnek fennállásuk egész idejére tagjaiul belépnek — üzleti összeköttetésbe lépni s őket akkép támogatni, hogy a mennyiben azok tőke készlet hiányában tagjaik kölcsön igényeit kinem elégíthetik — az önsegélyző egyletek által már érvényesített vagy megszavazott kötelezvényeknek fedezetül átvétele mellett, az önsegélyző egyleteknek tagjaik összes üzlet részei — és az erre már befizetett összegek úgy a megyei hitelintézeti saját üzletrészeik arányában — mi az alapszabályokban, vagy a külön üzleti szerződésekben megállapítandó leend, a megfelelő összeget kölcsön adja, — avagy az önsegélyző egyletek által megszavazott kölcsönökről a tagok által kiállított kötelezőket — az önsegélyző egylet utján s jótállása mellettt leszámítolja. b) A megyei hitelegylet, mint szövetkezet, forgalmi tőkéjét üzletrészek utján állítja össze az az szerzi be, melyek száma határozatlan, de mindegyik üzletrész 100 forint, — s minthogy a hitelegylet működése leg alább ötvenezer forintra alapítandó — az egylet csak akkor alakulhat meg, ha legalább 500 azaz ötszáz üzletrész aláírva s biztosítva van. c) Mindegyik alakítandó s a megyei hitelegylettel üzleti összeköttetésbe lépni kívánó önsegélyző egylet köteles a hitelintézetnek mint szövetkezetnek legalább két. üzlet részszel tagjává lenni. d) A megyei hitelintézet üzlet részei nem kamatoztatnak s legfeljebb 4° „ nyeremény osztalékban csak azután részesíttethetnek, ha a tartalék-alap már 50,000 frtra felszaporodott; — a maradvány a tartalék-alap javára esik. e) Az üzletrészek 40 kr. heti betétekkel is befizethetők. f) Az üzletrész az illető tag tulajdonát képezi, de a tagság tartama alatt az egylet pénztárából sem egészen, sem részben ki nem vehető, elnem idegeníthető, megnem terhelhető. Tekintve tehát, hogy a javaslatba hozott megyei hitelintézet közgazdasági szükséget lesz hivatva pótolni, azon feltevéssel, hogy a megye évi javadalmazásából s tán egyéb jövödelméből vagy segélyforrásából 5 egymásután következő évben évenkint 2000 forintot tán megtakaríthat, kérettessék meg Zalamegye törvényhatósági bizottsága, hogy Zalamegye közönsége az alakítandó „Zalamegyei hitelegyletbe mint szövetkezetbe" egyszázforintos tíz üzletrészszel az az tízezer forinttal első tagnak lépjen be s egyszersmind akár ő maga egy bizottságot kiküldeni, akár a zalamegyei gazdasági egyesületet megbizni méltóztassék, hogy a megyebeli birtokosok és községek körében tagokat gyűjtve, a megyei hitelegyetnek mint szövetkezetnek a törvény értelmében leendő szervezése végett minden szükséges és törvényes eljárást jelentésének beterjesztése mellett teljesítsen. Javasolják végre, hogy addig is, mig a megye ez érdemben határozni és bármit határozni fog, a gaz dasági egyesület községi önsegélyző egyletek mint szövetkezetek alakítása céljából a kisebb birtokosoknak az önsegélyző egyletek mint szövetkezetekbe leendő belépésre felhívása és buzdítása végett ügybuzgó tagjait vidékenkint kiküldeni, ezeket s főkép a vidéki köröket, melyek a cél elérésére, szövetkezetek alakítására legtöbbet tehetnek s melyeknek odaadó tevékeny működésétől függ s várható leginkább az eredmény — a buzgójsikeres eljárásra felkérni és megbízni méltóztassék." A felolvasott tervezet alapeszméiben, indokolásaiban, egész szerkezetében azon egyedüli módosítással, hogy előbb a gazdasági egyesület kiküldöttjei által a „községi önsegélyző egyletek mint szövelkezetek" alakítása kisértessék tneg s csak majd ezen eljárás után, a siker elérése esetében kéretttessék meg Zalamegye törvényhatósági bizottsága „megyei hitelintézet" létesítése céljából a szükséges intézkedések elhatározása és a célravezető eljárás teljesítése végett - - egyhangúlag elfogadtatott. Ehhez képest Szigethy Antal bizottsági tag által indítványkép előadott véleményes tervezetnek két utolsó bekezdett pontja vagyis azon szavaktól kezdve: „Tekintve tehát" — azon szavakig bezárólag „megbizni méltóztassék" következőkép módosult : „Minthogy pedig a „megyei hitelintézet" főcélja a községi „önsegélyző egyletek mint szövetkezetek" támogatása leendene, mig ily önsegélyző szövetkezetek nem léteznek, vagy legalább addig, míg azok alakítha tása végett a kötelező aláírások össze nem gyűjtetnek s valameddig nem tudhatni, hogy a megyében hány ily szövetkezet alakítása remélhető, a megyei hitelintézet alakítása végett tettleges lépések a szükség által indokol va nem tétethetnek, — javasoljuk, miszerint a gazdasági egyesület községi önsegélyző egyletek mint szövetkezetek alakítása céljából a kisebb birtokosoknak az önsegélyző egyletek mint szövetkezetekbe leendő belépésre felhívása, buzdítása végett ügybuzgó tagjait vidékenkint kiküldeni, ezeket s főkép a vidéki köröket, melyek a cél elérésére, szövetkezetek alakítására legtöbbet s mindent tehetnek s melyeknek odaadó tevékeny működésétől függ s várható leginkább az eredmény, a buzgó sikeres eljárásra felkérni és megbizuí méltóztassék. Ezen eljárás befejezése után a siker elérése esetében az egész eljárásnak és eredménynek közlése mellett kérettessék meg Zalamegye törvényhatósági bizottsága, miszerint — tekintve, hogy a javaslatba hozott „megyei hitelintézet" közgazdasági szükséget lesz hivatva pótolni, azon feltevéssel, hogy a megye évi javadalmazásából s tán egyéb jövödelméből vagy segély forrásából öt egymás után következő évben évenkint 2000 forintot tán megtakaríthat, — Zalamegye közönsége az alakítandó „zalamegyei hitelegylet mint szövetkezetbe" egy száz forintos tiz üzletrészszel azaz tízezer forinttal első tagnak lépjen be, egyszersmind akár ő maga egy bizottságot kiküldeni, akár a zalamegyei gazdasági egyesületet megbizni méltóztassék, hogy a megyebeli birtokosok és községek körében tagokat gyűjtve, a megyei hitelegyletnek, mint szövetkezetnek szervezése végett a törvény értelmében szükséges minden eljárást jelentésének beterjesztése mellett teljesítsen. II. A Keszthelyen 1886-ik évi július hó 5-én tartott közgyűlés 42/170. sz. a. hozott végzésével azt is feladatáúl tűzte ki a bizottságnak, kogy a községi hitelszövetkezetekkel kapcsolatban „tudakozó s közvetítő iroda

11 szervezése iránt is adjon véleményt és részletes javaslatot. E tekintetben nyilvánítja a bizottság,hogy ily „tudakozó és közvetítő iroda" szervezése a végzésben előadott hasznos voltánál fogva minden esetre igen célszerű leend, azonban nehogy e miatt a bizottság által javasolt községi önsegélyző egyletek azon jellegüket, a mely miatt az 1875. 24. t. c. 4. §. 10. pontja értelmében a törzsbetétek 6°'„-kának kamat nyereményei erejéig adómén tességet élveznek, — elveszítsék, — a „tudakozó és közvetítő iroda" akép leend szervezendő, hogy ez vezettessék ugyan az önsegélyző egylet könyvelője vagy pénztárnoka, avagy bármelyik meghatározandó hivatalnoka által, de mint külön szervezett üzlet vagy vállalat. Ha majd községi önsegélyző szövetkezetek keletkeznek, azokkal akár kapcsolatban akár önálló szervezettel a „tudakozó és közvetítő iroda

u is minden nehézség nélkül felállíthatók leendenek - és minthogy megbízatásunk szerint is ennek a községi hitelszövetkezetek létesítése esetére kell a részietek iránt javaslatot tennünk, azok keletkezése és működésük megkezdése előtt, részletes javaslatunk időelőtti lenne. A bizottság által felvett jegyzőkönyv helybenha gyatván, mint a bizottság véleményes jelentése a közgyűlés elé terjesztetik. — Kmf. Háczky Kálmán s. k. elnök. — Szigethy Antal s. k. bizottsági tag s jegyző. 168/1887. az országos gazdasági egyesület által a f. 1887-ik évben rendezendő országos sör-árpa kiállításra vonatkozó értesítés ezennel közzé tétetik: A Ill ik országos sör-árpa kiállítás. Az országos gazdasági egyesület folyó évi augusztus hó 1-étől október hó 3l-g terjedő időben rendezi Budapesten, köztelki helyiségében a Ill-ik sörárpa kiállítást. E kiállításnak hármas célja van: 1-ször a sörárpa termelés; 2-szor a magnemesítés előmozdítása és 3 szor sörárpa termésünk minél jobb értékesítése. E végből bírálat tárgyává tétetik az ország különböző vidékein termett árpa minősége, tekintettel az ipari felhasználás követelményeire, a művelési mód és az elővetemény, valamint a nemesített vetőmagvak befolyására. A sörárpának minél jobb értékesítése végett a kiállított árpákra árpafogyasztóiiik és kiviteli cégeink Hsyelme felhivatik és ez által a termelő és vevő között a közvetlen érintkezés utja előkészíttetik. A kiállításou részt vehet minden magyarországi termelő, de csak 1887. évben termelt árpával. A kiállításra augusztus 1-től szeptember 30-ig küldhetők be árpa minták. — E két hónapi időköz arra van fenntartva, hogy a kereskedelmi egyletek létrejötte előmozdíttassék. A beküldés határideje október 1-je, mely időn túl küldemények el nem fogadtatnak. A bírálat ugyanis már október 1 én kezdetét fogja venni. A beküldendő árpa mennyisége 4-75 kilogramm. A csomagolás módja kis zsák, zsákvászonból; a küldeményhez okvetlen melléklendő a következő adatokat tartalmazó kimutatás: 1.) Megye, község, hol az árpa termett. 2.) A talaj természeti minősége (homok, mész, márga, agyag, televény, stb.) 3.) A talaj felszín alakzata, (sík, dombos, hegyes,) 4.) A talaj termő ereje (gazdag, szegény, őserőben vagy jó trágya erőben lévő stb.) 5.) A vetés forgó, illetve az elő vetemény. 6.) Friss trágyába volt-e vetve, vagy mikor és mily trágyát kapott a talaj ? 7.) Kapáltatott e az árpa vagy nem. 8.) Here-féléknek szolgált-e védnövényül, vagy egész tisztán volt-e vetve ? 9.) A mag fajtája: őszi, vagy tavaszi, hazai, ehevalier, probstei. stb. 10.j Ha a mag nemesitett volt, honnan szereztetett be és mely évben ? 11.) Mennyi vettetett el belőle katasztralis holdak ban ? 12.) Hány kilográmm termett belőle egy katasztralis holdban? 13.) A cséplőgépen volt-e kalászvágó? 14.) A bennitatott termény hányszor rostáltatott, kereskedelmi árué vagy osztályozva van vetési célra? Ha osztályozva van, háii) százalékát képezi az így ki osztályozott java árpa a cséplőgéptől bemagtározott tisztítatlan terménynek. 15.) Mennyi a birtok évi tesmelése, van-e még eladásra fentartva és mennyi? 16.) Az időjárás miként hatott a termés minőségére? 17.) Mikor arattatott? Ezen adatoknak kényelmes bejegyzése végett a jelentkezők rovatozott bejelentési lapot kapnak. A rovatok pontom kitöltése szigorúan megköveteltetik s nélkülük a beküldött tárgy nem fog a kiállításra bocsáttatni. — A bíráló bizottság az országos és a vidéki gazdasági egyesületek kiküldöttei, sörgyáros, szeszgyáros, sertéshizlaló és egyéb szakértékből fog alakíttatni. — A bizottság első feladata lesz a beküldött anyagot következőképen osztályozni: 1. Sör-árpa, 2. Szeszfőzdei árpa, 3. Takarmányárpa; dijakra csak a sörárpa — osztályba sorolt árpák számithatnak. Az osztályozás alapjául a minőség mellett a hektoliterenkinti súly fog szolgálni, miért is minden kiállított árpa fajsúlya külön meg fog állapíttatni. A biráló bizottság az árpa következő tulajdonságait fogja megvizsgálni : Sziti, szag, héjfinomság, csiraképesség, alakulat és törési felület; idegen és selejtes magvak súlyaránya. A kiállítási küldemény postai bérmentesítésén kivül semmi más költség nem terheli a kiállítót. A kiosztandó díjak : arany, ezüst és bronz — díszoklevelek. A kiállításról szakszerű jelentés fog kidolgoztatni. A küldemények ekként cimzendők: Onttá gos magyar gazdasági eggesü/et Budapest, Kőztelek. Az orsz. magyar gazdasági egyesület. Közli: SZIGETHY ANTAL s. k. titkár. 179 1887. Az országos borászati kormánybiztosság f. évi julius hó 25 tői a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ni. kir. minisztérium újonnan épült palotájában van elhe lyezve, mihez képest a levelek a jövőben a következő cim alatt lesznek küldendők : nAz országos borászati kormány biztosság

u Budapesten (kereskedelmi minisztérium palotájában.) közli Szigethy Antal s. k. titkár. Képviselő testületi ülés. A városi képviselő testületnek Kovács Károly polgármester úr elnöklete alatt július hó 30-án tartott rendkívüli ülésén előterjesztetett a megyei alispáni hivatalnak f. évi július hó 15-én kelt átirata, hogy a megye részére szükséges közigazgatási helyiségek építhetésére kellő ingatlannak megvásárlása tárgyában tartandó értekezletre a város képviselő testülete tagokat küldjön. Tagokul polgármester úr elnöklete alatt dr. Graner Mihály, Háczky Kálmán és Horváth József urak küldettek ki, egyúttal az ingatlan eladását tárgyaló közgyűlés határnapjáúl augusztus hó 31-ike tüzetett ki. Ezzel kapcsolatban polgármester úr elnöklete alatt dr. Czinder István, dr. Graner Mihály, Hajik István, Háczky Kálmán és Horváth József urakból álló bizottság küldetett ki ama megbízatással, hogy az Ola község részéről kiküldendő bizottsággal együttesen munkálnák ki előzetesen ama feltételekot, melyek mellett Zala-Egeszeg város és Ola község egyesítése eszközölhető volna s e bizottság munkálata képezné tárgyalás alapját ama közgyűlésen, melyen mind Zala-Egerszeg város, mind Ola község képviselő testülete együttesen tanácskoznék u módozatok megállapítása felett. A méntelepnek Zala-Egerszegen leendő elhelyezése tárgyában július hó 13-án tartott nagy értekezlet jegyzőkönyve előterjesztetvén, a képviselő testület határozata alapján a magas minisztériumhoz felirat intéztetik a város részéről az iránt, hogy évi 6000 forint bérért hajlandó a város a szükséges épületeket előállítani, ha a város biztosíttatik az iránt, hogy a helyiségek 32 éven át az állam részéről használatban tartatnak. Egyúttal a megye törvényhatósági közgyűlése is megkerestetik kérvényileg, hogy a katonabeszállásolási pótadóból az egy ember és ló után számitott 16 krajcár napi beszállásolási díjat az építendő laktanyában elhelyezve leendő katonák és mének után kifizetni szíveskedjék. A város csatornázása és járdákkal való ellátására vonatkozólag a szépészeti bizottság július hó 20-ikán tartott üléséből kifolyólag beterjesztett javaslat tárgyaltatván, a képviselő testület a javaslatot elfogadta azon módosítással azonban, hogy a járdáknál kivétel nélkül téglaszegélyzet alkalmaztassék kavicsburkolattal, az átjárók klinkerrel látandók el s a csatornázást illetőleg hol lehetséges, fedett csatorna, egyébként pedig nyílt csatorna alkalmazandó. A regaléjog bérlőkkel megkisérlett kiegyezéskor felvett jegyzőkönyv előterjesztetvén, a képviselő testület a regálé béri ők által saját részükre követelt kedvezményeket, melyek mellett f. évi október 1-től a regaléjogról a város javára lemondani hajlandóknak nyilatkoztak, a városra nézve előnyöseknek nem találván, azokat nem fogadta el s bevárja azt az időt, mikor a szerződés értelmében a jog teljesen a város birtokába száll. A pálinka regaléjog megvásárlására f. évi augusztus hó 31-ére képviselő testületi ülés határoztatott el. Hodek József elaggott tanító részére a vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól jött rendelet alapján a szabályszerű 250 frtos évi nyugdíj f. 1887. évi augusztus hó 1-től egyenlő havi részletekben kiutaltatni határoztatott.