Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)
1887-07-31 / 31. szám
tyánszky Ella 8 éves leányka üdvözölte, melyre főispán úr köszönetet mondva, a díszmenet a százakra menő közönség kíséretében a virágfüzérekkel és délszaki növényekkel díszített városháza elé vonult. 10 órakor főispán úr Őméltósága a hatóságok és egyesületek tisztelgését fogadta: melyek közül első sorban Reischl Vencel városbíró, Keszthely város képviselő testülete és közönsége nevében a következő üdvözlő beszédet tartotta : Méltóságos Főispán úr! Már maga ama hír is, hogy Méltóságod nagybecsű látogatásával városunkat szeneséltetni fogja, Kész hely város közönsége szivében nagy örömet ébresztett föl. Midőn a városi közönség nevében Méltóságod iránti mély tiszteletünk, hódolatunk és ragaszkodásunknak kifejezést adnánk, legyen szabad eme kedvező alkalmat felhasználni arra, hogy Méltóságod mint városunk régi jótevője iránt fennálló tartozásunkat is leróhassuk. Fogadja azért ezen ünnepélyes akalommal leghálásb köszönetünket s tartsa meg városunkat továbbra is eddig tanúsított kegyeibe. Isten éltesse 1 Főispán úr a tisztelgő küldöttségek mindegyikének hódolatteljes üdvözletükért meleg szavakban mondott köszönetet. Délután fél 2 órakor 150 terítékű társas-ebéd volt Őméltósága tiszteletére, melyen az első felköszöntőt király Ő felsége és fenséges családjára a főispán mondotta. Este fél 7 órakor a színházban díszelőadás, 8 órakor kivilágítás, 9 órakor pedig az ipartestület közreműködésével fáklyászene rendeztetett Őméltósága tiszteletére. A fáklyásmenet impozáns menetben indult az „Amazon" szálloda elől a városháza elé, hol főispán úr Őméltóságát Csirke Iván városi jegyző következőleg üdvözölte : Méltóságos Főispán úr! Keszthely város polgársága örömtől dobogó szívvel várta azon boldog pillanatot, midőn Méltóságodat falai között ünnepelhetni szerencsés leend. Leglőbb óha junk íme teljesült. Örömmel ragadtuk meg az alkalmat, [hogy kezeinkben lobogó fáklyákkal, sziveinkben kiolthatlan égő szeretettel jelenjünk meg Méltóságod szine előtt, hogy hódoló tiszteletünknek és tántoríthatlan ragaszkodásunknak külsőleg is kifejezést adjunk. Nem hiu tüntetésvágy, nem is kegy hajhászat vezérelt bennünket e helyre, hanem azon tiszta meggyőződés, hogy Méltóságod magas személyében a legszebb és legtisztább erényt, a polgári erények tökélyét ünnepeljük. Méltóságod hosszú, áldásdús, fáradhatlan munkássággal betöltött tisztviselői pályáján fényes példát szolgáltatott arra, hogy egyedül a lángoló hazaszeretet, fáradhatlan szorgalom, tiszta becsületesség azon erények, melyek kell, hogy minden polgár legfőbb kincséi képezzék. Méltóságodban ezen erények a legtökéletesebb alakban egyesülvék. Kizárólag ezeknek tulajdonítható ő Felségének, legkegyelmesebb urunk és királyunknak — Zalavármegye közönsége által osztatlan örömmel fogadott, — azon legkegyelmesebb elhatározása, melylyel Méltóságodat vármégyénk főispáni székébe ültette. Vármegyénk büszkén vallja Méltóságodat magáénak. Ep oly büszke városunk polgársága arra, hogy Méltóságod ifjú éveit falai között töltötte, hogy a gondos szerető szülők e helyütt ültették a fogékony ifjú kebelbe azon jeles erények magvait, melyek gondos ápolások következtében erőteljesen fejlődve, Méltóságodat e méltán megérdemlett fényes polcra vezérelték. Hálatelt szívvel mondunk köszönetet Méltóságodnak azon kegyességeért, hogy bokros teendői közepette is, városunk érdekeit mindenkor magas figyelmére méltatni, és atyai bölcs gondoskodásával szellemi és anyagi jólétét fejleszteni szíveskedett. Nem áll hatalmunkban jó indulatát máskép meghálálni, mintha imáinkba foglalva (kérjük az egek hatalmas urát, hogy Méltóságodat szeretett családjával együtt igen-igen sokáig éltesse. Főispán úr szívélyesen mondott köszönetet e meg tiszteltetésért, mely után a menet éltetve ő Méltóságát visszavonult s a város közönsége szivében örökre emlékezetes ünnepély véget ért. A zalamearyei gazdasági egyesület HIVATALOS „ÉRTESITÖJ E". Jegyzökönyve a zala-megyei gazdasági egyesület Keszthelyen 1887-ik évi julius hó 4-én tartott rendes közgyűlésének. (Vége.) 69. 84. Sima és gyökeres szőlővessző szállítás iránti tilalomról. Olvastatván a keszthely-vidéki gazdakör f- 1887. évi március hó 30-án tartott közgyűlésének jegyzőkönyve, mely szerint az egyesül t felkéretett, „hogy szíveskedjék oda hatni, hogy azon megyei határozat, mely sima és gyökeres szőlővessző behozatalát Zalauiegye területére eltiltja, érvényen kívül helyeztessék, illetve oda módosíttassék, hogy oly szőlő területekre nézve, melyekben a phylloxera már constatáltatott, a szőlővessző behozatala a szükséges óvrendszabályok szem előtt tartásával — engedélyeztetnék;" — a kérelem az -n része, hogy a gyökeres és sima vesszőknek Zalamegye területére behozatalát tiltó fenálló rendelet feltétlenül érvényen kívül helyeztessék, mint a phylloxerárak az egész megye területére gyors s nagymérvű elterjedhetése tekintetéből a megyei szőlőtermelésre közveszélyt hozható — mellőztetvén, — a megyei törvényhatósághoz csak is az iránt határoztatott felterjesztés intéztetni, hogy Zatamegyének már phylloxerával lepett szőlőtelepeire sima és gyökeres vesszőknek phylloxerával még meg nem lepett területekről — de minden esetre az óvrendszabályoknak legszígoníbb megtartása mellett behozatala engedtessék ineg. 70/129. Marha sónak olcsó áron árusítása érdemében tett kérelmek felől. A nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr 58775 VI. 1886. szám alatt értesítvén az egyesületet, hogy azon számos kérelmek folytán, melyek az előző években a megyei és városi törvényhatóságok, valamint a gazdasági egyesületek részéről a marha sónak lehető olcsó áron leendő elárúsitása végett hozzá intéztettek, kinyilatkoztatta, hogy e kérelem csak az esetben volna tekintetbe vehető, ha a konyha-sónak olyan denaturalisalása sikerülhetne, melynek segélyével konyha-só emberi használatra alkalmatlanná válik olykép, hogy azt az állatok mégis élvezhessék, annélkiil hogy szervezetükre bármikép káros befolyást gyakorolna, mi azomban az osztrák cs. kir. földmivelési miniszter úr által hirdetett pályázat utján sem sikerült, mert a benyújtott 391 javaslat közül egyik sem volt olyan, a tnely a pályázatban kitűzött feltételeknek teljesen megfelelt volna — tudomásúl vétetett. 71/136. Megyei hitelintézet s közseqi hitelszövetkezetek létesítése iránt a 42 170. 51/213. 64 222. 188C. számú végzések kel kiküldött bizottság munkálatáról. Megyei hitelintézet s községi hitelszövetkezetek létesítése iránt 170/1886. sz. a. benyújtott indítvány felett vélemény s javaslat tételre az 1886-ik évi 42 170, 51 213, 64/222. közgyűlési végzésekkel kiküldött bizottság jelentését beterjesztvén : az egyesületi „Ertesítőbeu u kinyomatni, a tagoknak megküldetni, s a következő közgyűlés napirendjére kitüzetni határoztatott. 72. Nagy-Kan:zsán 1887-ik évi október hó 1—2. napjain tartandó megyei termény kiállítás iránt. Az 1887-ik évi január hó 10-én tartott közgyűlés V ( i. szám alatt hozott határozatával az egyesület munkaterve az 1887. évre megállapíttatván, — az 1887-ik évi október hó 1-2. napjain Nagy Kanizsán megyei teruiény kiállítás rendezése határoztatott el, ennek következtében s tekintettel a í. évi april 3-iki közgyűlés 45 40. szám alatt hozott végzésére, a .következő értesítés és felhivás kibocsátása elrendeltetett. Értesítés és Felhívás. A zala-megyei gazdasági egyesület a megye mezőgazdasági és kerti terményei, nem különben gyümölcs különösen — szőlő- és bortelmelése megismertetése, a gazdászattal foglalkozók további törekvésre buzdítása, valamint a szemléleti oktatás és tapasztalat szerzés cél jából f. 1887-ik évi október hó 1—2. napjain Nagy-Kanizsán megyei mezőgazdasági s kerti termény úgy gyümölcs, szőlő s borkiállítást rendez a következő szabályzatok szerint: A kiállítás csak termelők részére Zalamegye területén termelt saját mezőgazdasági s kerti, ügy «.viimölcs, szőlő s bor terméseikre terjed és szorítkozik ér pedig : Első resz: terménykiállitas 2 csoportban. I. Mezőgazdasági terményei: l gahonanemüek: buza, rozs, árpa, zab, kukorica, köles hajdina (pohánka:) 2. Hüvelyesek: bab, lencse, borsó, stb. 3. Takarmány félék; lucerna, here, bükköny, babó. 4. Kereskedelmi növények: repce, kender, len, kömény, stb. 5. Burgonya, répa, murok ) stb. 6. Egyéb termények: mint dohány, sáfrány stb. II. Kerti termények: (zöldség félék): 1. Dinnye, tök, ugorka, paprika. 2. Káposzta félék. 3. Hüvelyes főzelék félék. 4. Saláták. 5. Hagyma. 6. Egyéb zöldségnemüelc s termények. Az ezen csoportbeli tárgyak közül dinnye, tök, egy példányban is kiállítható, — minden egyéb három példányban, illetőleg oly csomóban állítandó ki. minta piaci eladásra szokásban van. Második rész: gyümölcs, szölö, borkiállítás. III. A gyümölcs kiállítás kiterjesztetik a megyében termelt mindennemű fris gyümölcsre. IV. Szőlő és borkiállítás kiterjed a termelőknek, Zalamegye területén termelt saját szőlő és bortermékeire. Kiállításra bocsájtatik minden szőlőfaj az illető szőlő terek felső-közép és alsó részeinek terméseiből. A kiállitandó szőlő fürtöknek a szállításnál szőlőlevelekbe való csomagolása kormány rendelettel szigorúan tiltva lévén, azok gyóngyölésére kizárólag papír alkalmazandó. Kiállítható továbbá Zalamegye területén fekvő hegységekben termelt mindennemű bor palackokban, ha lehetséges ugyanazon fáj bor több évekről, a szüretelési időnek s a bor átlagos folyó árának kitétele mellett. Jutalmak. Minden kiállított s érdemesnek talált tárgy kiállítója — részesittetik jutalomban és pedig vagy dicsérő oklevéllel, mi az elismert érdem fokozata szerint osztatik ki, vagy pedig pénzbeli díjban. \ Az első rész mindegyik osztályában a kitüntetésié érdemesnek talált kiállítmányok az érdem fokozata szerint első vagy másodosztályú dicsérő oklevelekkel tüntettetnek ki. Pénzbeli díjak következők: I. Gyümölcsért: első rendű díj két darab hu,sz frankos arany az általában legszebb gyümölcs kiállítónak ; — továbbá három darab tiz frankos arany a legszebb alma- és három darab tíz frankoz arany a legszebb körte csoportra. Másodrendű díjak: három díj egy-egy ezüst két forintossal, és hat díj egy-egy ezüst két forintossal. II. Szőlőért: első rendű díj két darab hnsz frankos, a bolodabbnál bolondabb állításaival, hogy: de nézze bácsi az orra szabályos, ajka szabályosan záródó; szeme nyílt, kifejezéstelles ; szemöldöke szépen ívelt; homloka tiszta, ránctalan s a mellett gödrös, ami a nagy elmék sajátja. . . . Na hát akkor még nem voltam tisztában az ő fülével; most már felelhetek neked . . . Halljad! Ezek mind saját tapasztalataim, hosszú évek során át tett megfigyelésem eredményei, csalhatatlan fisiognomiai igazságok. . . . Oly fül, mely simán a fejhez lapul (ilyen az ővé is!) szellemi laposságot, meglapulni, meghajolni szerető jellemet árul el. . . . Teljesen az arcbőrhöz nőtt fülcinipa (minő az övé is !) dacos, akaratos s nem egyszer szertelen indulatos természetre vall. . . . Cifrán csigázott fül-kagyló alattomos, kétszinüsködő, bujkálódó, szóval nem nyilt őszinte lelket mutat. ... No hát / az az ő fiile. . . . Nesze ! leírtam ; átadom írásban. Tanuld be kívülről, mert ez szentírás! Nekem azután többé szót se tégy őróla! — De kedves bácsikám Lavater . . . — Mit Vater, Avater, Lavater ! . . . bolond, ostoba ember volt. . . . Holta után is a szemébe mondom reki. Homlok, szemek, orr, száj, fogak, . . . hogy mutathatnák a valódi embert. A száját mindenki úgy mozgathatja, úgy tarthatja, ahogy akarja; szeméből mindenki mást árulhat mint ami lelkében van ; a homlok-bőrt is tetszés szerint mozgathatja; ez mind ingatag alap a lélektani tételek megállapítására. A fül, a fül. ez az egyetlen. A fület nem lehet mozgatni, sőt mozgatva sem változtat alakján; annak karakterisztikus vonásait nem lehet elsimítani vagy másfelé vezetni. Igen! a fül és csak is a fül képezheti csalhatatlan tárgyát a fisiognoiniának. Ebben rejlik az én csalhatatlanságom .. . Igen! a fül... Gerenday Hollofornes nyűg. professor úr, a fülek nagy mestere azután tudósi nyugalommal tipegett vissza szobájába s kereste tovább az emberiség lelki szellemvilágát ... a fülekben ; szegény Gizuska pedig gyorsan kitörlé a szemébe lopódzott könyeket s Íróasztalához ülve a következő levelet irta: „Egyetlen Lajosom ! Tovább már nem tűrhetek. Nagybátyám meggyőzhetetlen. Gyűlöl és nemis akar tudni róla, hogy valaha egymáséi legyünk. Képzeld édes Lajosom : a napokban beállít hozzám és azzal a hírrel lep meg, hogv megtalálta a te füledet. Azután tudós megfigyeléseire hivatkozva, bizonyítgatja nekem, hogy a te fiiled milyen szerencsétlen fül ; abból mind csupa gonosság olvasható ki. Borzasztó ember ez az én nagybácsim! Tovább már nem tűrhetem bogarait. 18 éves vagyok ; szívemmel, vagyonommal szabadon rendelkezem. Minden áron menekülni akarok tőle. Gondolj ki valami okosat, egyetli n Lajosom, hogy egymáséi lehessünk. Tréfáljuk meg az öreget ! Majd azután csak beletörődik ő is. Isten veled! Csókol millioszor és még egyszer: a te sírig hű Gizuskád." A levelet titokban átadta a szobalánynak, hogy adja postára. * * * Egy hét múlva óriási plakátok hirdették a hévvizi fürdő-vendégeknek, hogy a fővárosi novella írók egyik legkedveltebbje, ki tekintélyes szépirodalmi lapjainkba „Caviár" néven rendkivül mulattató tárcacikkeket szokott irni: f. hó 20-án Szent István napján, felolvasást tart a hévvizi vendégek Mulattatására. Felolvasásának tárgya: „a fül." Gerenday Hollofernes nagyot ütött botjával ... a földre. Ki merte lábát tenni az ő birodalmába? A fülek világa az övé. A fülek birodalmának államtitkaiba egyedül ő van beavatva. Ki mégis az a vakmerő, hogy avatlan kézzel a fülek soríába nyúl ? ! A felolvasás napján Holofernes úr nagy mélyen elmerült gondolataiba ; kévését beszélt. Ebéd után Gizellához fordult: „Ugy intézkedjél , hogy estére felolvasára megyünk !" — Hogyan bácsikám ! Olyan felolvasásra, hol a fület kikacagják ? — Az mindegy. A fülről akár így, akár úgy van szó : mindig érdekes thema. Különben is látni akarom azt az embert, aki kívülem a fülről, a fisiognomia fun daiuentumáról, beszélni akar. — De bácsikám! hátha nagy indulatba jösz. Lásd neked olyan szent tárgyad a „fül." — Micsoda ? Még talán te kész volnál lebeszélni, hogy ne menjek arra a felolvasásra, liol a fülről van szó!? Ezt egyszer s mindenkorra megtiltom. Akarok elmenni és elmegyek . . . punktum ! — Jó, csak azután meg ne bánd, hogy elmégy. — Micsoda? Eltnégy ? és nem elmegyünk ? Talán csak nem akarsz eljönni ? Nem ! — Nem ? Gizella! honnan e dac ? — Irántad való gyöngédségből nem megyek. — Szeretném tudni : mért ? - Mert nem akarok tanuja lenni : mint teszi nevetségessé valami könnyűvé;ű és könnyű f jű novella író a te kegyelettel ápolt tudományod féltett tárgyát : a fület. — Mily nemes szív! mily magas, emelkedett gondolkodás ! Nem hiába van neked oly tökéletes, a legkisebb részletekig tökéletes kis fiilecskéd ... No csak ne. pirulj, na! Te kis jó lélek, te. . . . Hát azután mit csinálsz itthonn addig, mig én azt a bolondos felolvasást végig hallgatom ? — Le fogom tisztázni nagy munkádnak legutóbb irt részleté; : „a fülek csigaszerű eltagozóddsáról. u — Mennyi jóság! Mily fenkölt szellem ! Mily magas, emelkedett gondolkodás! . . . Jól van kedves húgom, hát Lgyen a te akaratod szerint. (Vége köv.)
