Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-31 / 31. szám

Melléklet a „Zalamegye" 1887. évi 31. számához. - egy másodrendű díj hájiom darab tiz frankos, három araiad rendű díj egy-egy darab tiz frankos aranynyal. Ezeken kivül a szorgalmat tanúsító termelők szá­ára négy díj egy egy ezüst két forintossal, tizenkét díj y-egy darab ezüst egy forintossal. 111. Borért: egy első rendű díj két darab húsz • ankos aranynyal fehér borra, — egy első rendű díj ' darab husz frankos aranynyal veres borra; két sod rendű díj egy-egy darab tiz frankos aranynyal ve­borra. A pénzbeli jutalmazásnál a főtekintet az leend, s*y leginkább a népnek, tanítóknak s azon víncellé­nek szolgáljanak ösztönzésül, kik ugyauazon telep­ben több éven át dicséretes szorgalommal és jó ered­ménynyel működtek; — egyéb kitüntetések első és másodrendű dicsérő ok levelekkel eszközöltetnek. A szőlő jutalmazásnál figyelembe vétetik, van-e forgatva a talaj, melyen a kiállított szőlő termeltetik? a kiállítónak saját ültetményee az? miképen műveli szőlejét? talaja mily vegyületű? s az a hegynek aljában, derekát), vagy felső réizén fekszik-e?* Általános tudnivalók. A kiállítás egy központi rendező bizottság által eszközöltetik. A kiállítás Nagy-Kanizsán a „Szarvashoz" címzett szálloda termeiben fog megtartatni, hol a kiállításra szánt első rész I. II. csoportjabeli tárgyak 1887-ik évi szeptember hó 29-én, a második rész 111. I\ . csoportja­beli tárgyak pedig (t. i. gyümölcs, szőlő, bor) legké­sőbb 186' 7- ik évi szeptember hó 30-án délutén 4 óráig pontos jegyzék s leirás mellett a rendező bizottságnak átadandó k A kiállítási tárgyak elhelyezéseért bér nem tize tendő. A kiállítás 1887-ik évi október hó 1-én délelőtti 10 órakor a helyszínén ünnepélyesen megnyittatik s az nap délután) 4 óráig, október hó 2-án délelőtti 8 órától déli 12 óráig nyitva áll. A kiállítás egyszeri megtekintéseért husz krajcár belépti díj fizetendő; — de a kiállítás egész tartamára névre szóló s másra át nem kruházható negyven krajcáros jegyek is válthatók. A bírálat az egyesület kebeléből kiküldött —- eset­leg az egyesület tagjaiból — ilyenek nem létében a közönség köréből kiegészítendő bizottság által, — mely a kiállítási csoportok szerint szakosztályokra oszolva teljesíti a bírálatot, ejtetik meg; — a bírálat eredménye az 1887-ik évi október hó 2-án déli 12 órakor nyilváno­san kihirdettetik, s ezzel kapcsolatban a jutalom díjak kiosztatnak. A kiállított tárgyak a kiállítás befejeztével elárve­reztetnek s a befolyandó összeg a kiállítási költségek pótlására az egyesület pénztárába beszolgáltatik. A kiállítás eredménye a „Zalamegye" című lapban s a gazdasági egyesület „Értesítőjében" közzététetik s a napi lapoknak megküldetik. Az egyesület minden tagja, minden ügybarát és érdeklődő szíves részvételre felkéretik, különö en a me­gyebeli nagyon tisztelt lelkész, körjegyző s népiskola tanító urak, s az egyesület közreműködő tagjai felké­retnek, hogy a kiállítás sikerének előmozdítására buz­dítólag hatni szíveskedjenek. A rendező bizottsághoz megválasztattak s kiál lítás rendezésére s létesítésére felkérettek a következő urak, mint az egyesület tagjai : elnöknek: Karczagh Béla, — tagoknak: Báán Kálmán, Baranyay Ödön, Dervarics Imre, lnkey László, Karczagh István, ('lement Lipót, Koller István, Kostyál Ferenc, Lang Henrik, Nunkovics Vilmos, Plihál Ferenc, Schmiedt Emil, Skublics Sándor, Somsich Lőrinc, 'la­labér Zsigmond, Talabér Kálmán, dr. Vizlendvay Jó­zsef, Vizlendvay Sándor, Záthureczky Zsigmond. ­A bíráló bizottság tagjainak — mégis ezen ren­dező bizottság támogatására a cél elősegítésére működő vidéki albizottságok tagjainak megválasztása a követ­kező közgyűlésre maradt. Erről a rendező bizottság tagjai értesítendők, s a megyei termény, gyümölcs, szőlő s bor kiállítás rende­zése a urngú töldmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák is bejelentendő. 73. Koller István úr ügyvezető elnök úrhoz kérdést intézvén a nagy-kanizsai sóraktárban lévő csempészett só érdemében elnök úr részletesen válaszolván — tett intézkedése tudomásul vétetett. Az idő előre haladván, a többi tárgyak elintézése a következő közgyűlésre halasztatott. Kmft. Közli Szi­gethy Antal s. k. titkár. Jegyzőkönyv. Felvétetett Zala-Egerszegen, 1887-ik évi június hó 30-án. Jelenlévők és tárgy mint következik: „Megyei hitelintézet és községi hitelszövetkezetek" szer vezése iránt Hensch Árpád úr által beadott indítvány felől véleményadás és esetleg javaslattételre az 1886-ik évi 42 170. öl 213. 64 226. számú végzésekkel kiküldött bizottság 134 1886. szám alatt mai napra tanácskozásra elnökileg meghivatván, megjelentek: Háczky Kálmán elnök, Csertán Károly, Csesznák Sándor, Fischer László, Hajik István, Ivaiser József, Plihál Ferenc, mélt. Szabó Samu, Szily Dezső, Szigethy Antal titkár bizottsági tagok — kiket elnök úr üdvözölvén s a tanácskozást megnyitván, felolvastatott Hensch Árpád ur indítványa, melynek szövege a következő: Indítvány, megyei hitelintézet létesítése érdekében. Tisztelt közgyűlés ! Pestmegyének f. évi ápiil 12-én tartott közgyűlé­sén gróf Károlyi Sáudor indítványára „Megyei hitelin­hitel nyújtása által a nép alsó rétegeinek terme­lési képességét fejleszteni mit u. n. „községi hitelszövet­kezetek" nagy számban való szervezése által vél elérhetni. Minthogy Zalamegye kisebb birtokosaira nézve gazdasági befektetésekre szánandó hitelnek előnyös megszerzése jelenleg a takarékpénztáraknál uralkodó magas kamat'áb miatt úgyszólván lehetetlen; minthogv továbbá fokozott termelés csakis nagyobb befektetés utján érhető el és a zalamegyei gazdasági egyesület magasztos rendeltetésének leginkább az által van hivatva eleget tenni, hogy tagjainak lehetőleg uiódot is nyújt a fokozott termelés keresztülvitelére és minthogy \éuill ezen mód olcsó és kedvező feltételek mellett megszerez­hető hitel nyitása által tényleg nyújtható: tisztelettel vagyok bátor a tekintetes közgyűléshez azon indítvány­nyál járulni : méltóztatnék a pestmegyei hitelintézethez hasonló intézmény létesítését megyénk területér elvileg elfugadni és egy bizottságot megbízni avval, hogy a pestmegyei hitelintézettel érintkezésbe lépvén, annak alapszabályait szerezné meg és ez ügyre vonatkozó véleményes jelen­tését a következő közgyűléshez terjesztené be. Teljes tisztelettel: Henscb Árpád s. k. Az indítvány felolvasása után elnök úr a bizott­sági tagokat véleményük nyilvánítására szólítván fel. Szigethy Antal bizottsági tag indítványa gyanánt — a küzgyiiléshez elé terjesztendő véleményes jelentést a következő szerkezettel terjeszté a bizottság elé és ajánlá efogadásra : Tekintetes közgyűlés ! Henscb Árpád úr által az 1886. évi július hó 5-én Keszthelyen tartott közgyűlésre indítvány adatván be a végett, hogy a megye területére „megyei hitelintézet" létesítésének szükséges voltát a gazdasági egyesület elvileg elfogadván, bizottságot küldjön ki, a mely ez ügyre nézve véleményes jelentést terjesszen be; — a közgyűlés az indítványt elvileg elfogadván, 42 170 188(5. szám alatt hozott végzésével a „megyei hitelintézet" s „községi hitelszövetkezetek" szervezetének módozatai iránt javaslat — illetőleg vélemény előterjesztésére 51/213—1886. szám alatt a bizottságot kiküldötte. üe Zalainegye törvényhatósági bizottsága is az 1886. é. október 1-én tartott közgyűléséből 12127/213 jk. szám alatt a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek V. nagygyűlésének azon megkeresését, melyet a törvény­hatóságokhoz avégett intézett, hogy figyelmüketa hitel reorganisationalis mozgalmakra, a hitelszövetkezetekre kiterjeszteni, ezeket tanulmányozni és tanulmányozás után életbe léptetésükre erélyes intézkedéseket tenni feladatul tűznék ki, ezen gazdasági egyesülethez küld­vén át a végett, hogy a kérdést megfontolás tárgyává tevén, véleményét a megyével közölné, egyesületünk 1886. nov. 30 án 64 222. sz. a. hozott végzésével e megkeresést is ugyanazon bizottságnak adta ki. E két rendbeli megbízatásunk folytán, az ügyet az e tárgyban eddig különösen a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek nagygyűlése előtt fennforgott — munkálatokat, tárgyalásokat tanulmányozván és a váro­sokban, nagy községekben már hosszabb idő óta létező hitelszövetkezetek működését figyelmesen vizsgálván, a tett indítványra s egyszersmind a megye felhívására is alkalmazva véleményes jelentésünket, a következők­ben terjesztjük elő. Hen. eh Árpád úr indítványának főiránya arra lévén intézve, hogy a gazdasági egyesület oda törekedjék, e végett a kezdeményezést megtegye és a szükséges elő­készületekre a tervezetet szolgáltassa, hogy mindenek előtt „megyei hitelintézet" létesüljön, a melynek célja legyen olcsó hitel nyújtása által a, nép alsó rétégéinél,' termelési képességeit fejleszteni, mi községi hitel­szövetkezetek nagy számban való szervezése által remél liető elérhetni; — az indítvány szelleméből azon alap eszme tűnik ki, — hogy a „megyei hitelintézet" legyén mintegy törzs, a melyből e megyében egy szervezett hiteliigy erő- és életteljes terebélyes fája kinőhessen és felvirulhasson, — legyen azon forrás, a melyből a hitel­ért sóvárgó kisebb birtokos osztály segélyt meríthessen ; legyen e megyei hitelintézet a kezdet, a melynek utó­kövétkezményei, legyen a szülő, melynek mintegy gyer­mekei a községi hitelszövetek legyenek: mindenekelőtt azon kérdés megoldásával kell foglalkoznunk, váljon mennyiben áll meg ezen felfogás '? — vagyis a községi hitelszövetkezetek keletkezéseinek, működhetésüknek s elterjedésüknek csal,ugyan szükséges előfeltételét képezi-e eqij előzetesen létesítendő megyei hitelintézet s ha igen, minő alapon s minő szervezettel létesíthető ez? Ezen kérdésre a feleletet megnyerjük, ha a célunk tárgyaként szemünk előtt lebegő községi hitel s önse gélyző egydetek mint szövetkezetek üzleti mivoltukat vizsgáljuk. Megemlítvén, hogy a részvénytársaság és a szövet­kezet között az egyik lényeges törvényszerinti különb­ség az, hogy a részvénytársaság előre meghatározott bizonyos számú és egyenértékű részvényekből álló tőké­vel alakul, — a szövetkezet pedig meg nem határozott számú tagokból álló társaság, mely tagjai hitelének keresetének vagy gazdálkodásának a kölcsönösség alapján előmozdítására alakul; — a másik lényeges kiilöubség az, hogy a részvénytársaság tagjai az az a részvény tulaj donosok már a törvény rendelkezése szerint csak rész­vényeik erejéig felelősek.: — »a szövetkezetek pedig korhWnn vagv korlátolt felel seggel alakulhatnak. •— A kor! . m felelőséggel alakult szövetkezetek tagjai a tár­sa ág kötelezettségeiért, a mennyiben a társasak vagyo­nából kineiu elégíthetők — egyetemlegesen egész va­gyonukkal t I ilivk, — a korlátolt felelőséggel alakult szövetkezet '.-i tagjai csak lekötött üzletrésze erejéig kö­telezvék. A szóban forgó hözségi hitelszövetkezetek is tehát az 1875. 37-ik t. c. 223. g-bau meghatározott szövet kezetek lévén, korlátolt vagy korlátlan felelős ' kítandók. Mindegyik megegyez abban, hogy meg rozott számú tagokból ' áll, de a tagok része­nyának, vagyis az egyes üzlet rész mennyiségi hogy hány forintból álljon egy üzlet rész e , hogyan képződjék, az az mily részletekben fizettesék be az alapszabályokban előre meg > kell lenni p. o. hogy egy üzletrész 39 forint, m három éven át hetenkint 25 krajcár betéttel fiz Kkép ha p. o. egy tag 4 üzletrészszel szövetkezetnek tagja lenni, három éven át egy forintot kell befizetnie, a midőn a három 156 frt tőkét fizetett be. A szem előtt lebegő községi hitelegvlet szövetkezetek gyakorlati működési üzlet körűk megegyeznek abban is, hogy kölcsönöket csak jóiknak adhatnak, mert szövetkezetek lévén, a i idézett törvény szerint, csakis saját tagjai érd kó'isónósség alapján előmozdítására működhetni Ezen szövetkezetek a működési eljárás tekintetében az általános gyakorlat szerint vagy önsegélyző egyletek, vagy hitelegyletek s egymást g:leg abban különüzuek, hogy az önsegélyző egyi> , tagoknak kölcsönt csak üzlet részük összege erejéig adnak az az előlegeznek, — melyet tehát a tagok az üzletrész befizetésére előszabott időszak alatt a heti betétekke, épen letörlesztenek. így a fentebb felhozott példába/ azon szövekezeti tag, kinek 4 üzletrésze van, 3 éve' át egyenkint 25 kr. együttesen a 4 üzletrész után egy frt heti betéttel — 156 frt kölcsön előleget kaphat Itt tehát a tagok hosszabb időre nyernek kölcsön — előleget, melyet épen ezért két szövetkezeti tag, vag\ a szövetkezeten kívül álló kezes kötelezettségével biztő sitott kötelezvénynyel fedeznek s a váltó itt rendszerül kivan zárva. Ezen önsegélyző egyleteknél tehát az ősszel tagoknak az egészben csak annyi összeg kölcsön előle geztetik, a mennyit az összes üzletrészek - törzsbetétek összege kitesz: épen ezért az ily önsegélyző egyletek ; lehető legbiztosabb alapon nyugvó s úgy a takarékos kodás igyekezetének, valamint azon morális cél tukin teléből felette lényeges kívánalomnak előmozdítására is hogy az illető csakis fizetési képessége és szándék; arányában kapja a kölcsönt s könnyelmű adósság tétéin a könnyű hozzájuthatás által ne csábittassék, - ; leghatliatósb intézmény. A hitelegyletek mint szövetkezetek az önsegély/.i egyletektől abban térnek el, hogy ezek a tagoknak a: egyes üzletrész összegét p. o. a fenti példában felhozot 39 frtot háromszoros — ötszörös öszegben meghaladt összeg erejéig, tehát egy 39 frtos üzletrészre 100 fr kölcsönt is adnak, — de minthogy igy a kölcsönt kéri tagok igényeit a befolyó heti b> .etekből lehetetlen akké| kieégíteni, hogy: az adott kölcsön hossz: í 'ö lefolyt; alatt fizettessék vissza, o kölcsönök rövi zönségesou három hóra — és pedig ho . in esetében a behajtás gyorsan folyjon, ren kölesönt kérő tagon kiviil még 2—3 szövetkezeten kiviil álló egyén váltói mellett adatnak. De ily hitelegylet még e mellett visszatérő kölcsön igényeket kielégíteni, üzletrész befizetésein felül még takarékb gad, azonban minthogy ily hitelszövetkez . mélyes hitelre kölcsönözvén, irányukba i szokott szilárd lenni s betétekből sem kölcsön igényeket fedezni, má forráshoz zethez kell pénzért fordulni, a mit részint leginkább pedig váltóinak viszleszámoltat közöl ; és ez a másik oka, hogy a hiti a tagoknak a kölcsönöket váltóra adják, váltókat a szövetkezet forgatmányával ellát : adhasák. Minthogy pedig a nagyobb pénzinl szövetkezetnek váltóit lenem számítoljá csak üzletrészeikkel felelősek, mert az ; az üzletrészek összegét túl haladván, a fi — szükséges, hogy a hitelszövetkezeti tagoi összegén felül korlátoltan azaz az iizle usque ötszörös erejéig, avagy korlátlan / egyéb vagyonaikkal is és pedig az 187." §-a értelmében egyetemlegesen a fizeté < legyenek. A korlátlan felelőséggel alakuló szövetkezeteknek előnyéül azt szokják a szövetkezetnek nagyobb a hitele s íg telszükségleteit saját pénzerejéből ellát hiteligényeinek kielégítése végett más biztosabban fordulhat, így tagjainak hiti nál könnyebben kielégítheti. (Vége köv.) Meghívó. A zala-megyei gazdasági egyes ü augusztus ho l4-én d. e. 10 orakor városház nagytermében rendkívüli közgyiil« tart, melyre az egyesület tagjai ezenin A KÖZGYŰLÉS TÁRGYAI: 1. Megyei hitelintézet s községi hitelszövetkezetek lé tesítése iránt javaslat tételre kiküldött bizottság je lentése. 2. Meszes-Győrkön amerikai szőlővesszőkkel beültetendi terület beszerzésére kiküldött bizottság beterjesztendő jelentése. 3. Mezőgazdasági rendtartásról készített, a nmg­íuivelés-, ipar- és kereskedelmi kir. , • • . által véleméoyezéa végett leküldött elő i tárgyalása. 4. A községek részére kiosztott t<>nvészbi zetési költségeinek fedezése iránt intezk

Next

/
Oldalképek
Tartalom