Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-02-27 / 9. szám

e vírá Nagv-Kanizsa városnak igen fontos szerep jutott megyében. Megyénk kiválóan termelő megye s hogy virágozhassák, hogy terményei értékesíthetők legyenek, hogy polgárai jólétnek örvendhessenek : piacra van szüksége. Ilyen' piacot képez e megye déli részén: Nagy-Kanizsa, s így e városnak, különösen a kereskedelem terén fontos szerep, nagy hivatás jutott. Innen van haladása, innen van emelkedése. — En kívánom is szivemből, hogy e város gyarapodjék, emelkedjék úgy, hogy saját és a megye érdekét szépen összeegyeztetve, olyan álláspontra jusson, melyen nemcsak e megyének, hanem az egész országnak méltó dísze legyen. Isten éltesse önöket! Isten éltesse Nagv-Kanizsa város derék polgárait !

u A nagy hatást keltett magvas beszédre kitört az éljen-vihar és alig akart csillapulni. Majd a tüzoltó-egyleti zenekar ismét a „Szózat"-ot játsztva, a' tisztelgők serege folytonos éljenzés között vonult el a városházától. A bankett. Fáklyászene után a „Polgári Egylet" dísztermében fényes 100 terítékű bankett volt, melyen Nagy-Kanizsa város notabilitása (majdnem kivétel nélkül) megjelent, sőt a vidék notabilitásai közöl is jelentek meg néhányan. Ott voltak: Zathureczky Zsigmond, a pallini urodalmak directora, Clement Lipót és Erdélyi Mihály földbirtokosok. A felköszöntők sorát Babóchay György nyitotta meg. poharat emelvén az uralkodó házra és magas családjára. Hivatkozva azon őszinte ragaszkodásra, melylyel a magyar nemzet uralkodó fejedelme iránt viseltetett s e ragaszkodást kétszeresen szükségesnek állította most, midőn oly nagy az idők terhessége. E beszédet állva hallgatták meg. Utána poharat emelt Plihál Ferenc az alispánra. Beszédjében hangsúlyozta, hogy bár az egészséges alkotmányosság kifolyásaként e megyében is megvan a pártküzdelem s így az alispánnak pártokkal szemben van dolga anélkül, hogy valamelyikhez tartoznék; tehát nagy feladattal kell megküzdenie, de bizik Csertán Károly alispán puritán jellemében, ritka igazságszeretetében s igy működésétől a megyei életre áldást vár. Csertán Károly alispán Plihál tósztjára adott válaszában hangsúlyozta, hogy ő N.-Kanizsát második otthonjának tekinti, mert életének legszebb emlékei s a barátság köteléke fűzik őt e helyhez. Baráti érzelemmel üdvözli és élteti Nagy-Kanizsa város polgárságát, — majd a képviselőválasztásnál működött elnököket. Simon Gábor szép szavakban emlékezett meg a Csertán-családról, méltatva annak történelmi szereplését s poharát emelte a nagy ősök derék i vadékára: Csertán Károlyra. Csertán Károly alispán a megválasztott városi képviselőket köszöntötte fel. Kovács Béla egészséges, jóizü humorral, népdalokból vett s talpraesett citátumokkal kiemelte, hogy Csertánt csakugyan a valódi, a nem hajhászott bizalom emelte e megye első tisztviselőségére s e ténynyel a bizottsági tagok a megyét megbokrétázták, megkoszorúzták. Majd később egy másik tósztban Plihál beszédére recflectálva, azt mondja, hogy Plihál nem követett el lapsust, midőn azt mondta, hogy élteti az I. alispánt, mert hát Zalamegyében tulajdonképen két alispán van : van t. i. egy másik alispán, akit mindenki ,,öreg alispán" cimmel tisztelt meg; ez pedig a valódi alispán bátyja : Csertán L á s z 1 ó. Élteti tehát Zalainegye öreg-alispánját: Csertán Lászlót. Hertelendy Béla az alispán jelenvolt rokonaira ürített poharat. A tósztokat mind lelkes éljenekkel fogadták. A bankett általában nagyon pompásan sikerült. Torma Imre vendéglős oly kitűnő konyháról és szolgálati gyorsaság- és pontosságról tett tanúságot, hogy bármely fővárosi hotelben is elkelt volna. Ezzel az alkalommal utat nyitott oda a fényesebb banketteknek is, mikkel ez ideig a „Szarvas" szeretett monopoliumot űzni. A jelenvoltak mind igen megvoltak elégedve s ezt Knausz Boldizsárnak, a bankettrendező comité elnökének, ott nyomban ki is fejezték. A kedélyesen és minden kaszt-szellemet kizáró bankett az éjfélutáni órákban ért véget. Az alakuló ülés. Február 2*2-én 10 órakor az 50 taggal kiegészült képviselőtestület alakuló ülést tartott az alispán elnöklete mellett. Ez alkalommal j elnöklő alispán az ülés megnyitása után felolvastatta az ujon választott képviselők neveit, melyek keriiletenkint a következők: I. ker. Cseresnyés Sándor, Garay Benő, Fischl Pál, Stolczer Gusztáv, Danneberg Jakab, Hoffman Mór, dr. Tripamtner Rezső, Berger Adolf, Kohn Gábor — Póttag: dr. Neusidler Antal, Fleischacker .József, öreg Samu József, Löbl Miksa. II. ker. Lengyel Ignác, Ditrichstein Dávid, Deutsch Sándor, dr. Benézik Ferenc, Nuesecz József, Fagyas Lajos, dr. Gerő József, Knausz Boldizsár, Unger Ullman Elek, dr. Rotschild Samu, Maschanczker Mór, Barts György. —Póttagok: Weisz H. J., Trojko Lajos, Keller Mátyás, öreg Merkly Antal, Schercz M. J. III. ker. Matkovics Sándor, Kranicz József. -Póttag: Simán István, öreg Ács József, Trojko János, Horváth pista János, Dómján Ferenc. IV. ker. Miltényi Sándor, Somogyi Henrik, dr. Blau Simon, dr. Benczik Ferenc, Saller Lajos. — Póttag: Fábián Ferenc, Varga Lajos, Halphen Mór, Szalmay Károly, Berdin Márton. V. ker. Kránicz János, Tóth Mihály, Hilet Pál, Ábrahám Zsigmond, Varga Ferenc, Stepánek Albert, Staab József. — Póttag: Viola József, Babies Antal, Muraközi József, Horváth mikulecz István, Fischer János. VI. ker. Fülöp páter András, Dolmányos László, Varga István. Szmodics László, Plánder Károly, Kallovics József pelva. — Póttag : Mihálecz György mátyás, Knausz Károly, Varga Ferenc makár, Szmodics György, Varga György makár. VII. ker. öreg Hegedűs László, Ánek György, Gaál György, Ánek László, ifj. Hegedűs László, Imrei László, Faics Lajos, Anek István, Rózsa Károly. — Póttag: Jámbor György Ilona, Horváth József johanecz, Bolf Mueser György, Dolmányos Ferenc, Miilei József. Az új képviselőket lelkes és buzdító beszédben üdvözölte az alispán s kérte a képviselőtestületet, hagy vállvetett, összetartó munkával ügyekezzenek a város, a megye és a haza sorsán lendíteni. A bizottságok megalakítására ülésnapul március 5-ikét tűzte ki, amikor az árvaszéki előadó-tanácsosi állás is betöltendő lesz. Miután végül Nagy-Kanizsa város képviselő-testiiletét kiegészültnek nyilvánította, az ülést bezárta. Csertán Károly minden körben igen jó benyomást tett s mindenkit arról győzött meg, hogy ő a megyének, a megyei közönségnek a közigazgatás terén puritán jelleménél és igazságánál fogva valóban hivatott mandatariusa A zala egerszegi takarékpénztár közgyűlése A zala-egerszegi takarékpénztár részvény-társaságévi rendes közgyűlését a részvényes tagok élénk érdek lődése mellett t. hó 19-én tartotta. Ur. Graner Mihály igazgatósági elnök úr a megjelent részvényes társakat szívélyesen üdvözölvén, bemutatta a társaság 1886. évi üzlet forgalmáról, az igazgatóság működéséről, a tisztviselők buzgó tevékenységéről és az ezek folytán kihozott hasznos évi eredményről készített jelentését, egyúttal felkérte a jelenvoltakat, hogy az alapszabályoknak megfelelőleg a jelen gyűlés vezetésére elnököt válaszszanak. — A közgyűlés vezetésére Skublics István úr felkéretett, aki miután constatálta, hogy a részvényesek ösz szesen 88 szavazatot képviseltek, a közgyűlést határozatképesnek nyilvánította. — A felolvasott elnöki jelentésből felemlítjük, hogy dacára a nyomott üzleti és gazdasági viszonyoknak, az intézet üzleti és vagyoni viszonyaiban gyarapodást ós előhaladást mutat fel. A betét állomány a mult évihez képest 54084 frt 79 kr, a váltó tárca 10388 frt 18 kr., az értékpapir állomány 40372 frt 25 kr., a kézi zálog kölcsön 868 frt és az összes forgalmi tőke 46753 frt 28 kr. emelkedést tüntet fel.— A dec. 31-én leltározott váltó állomány 4209 db. úgynevezett gazdasági váltót 459270 írttal és 1403 db. kereskedő és iparos váltót 153090 frttal tüntet fel. Tekintve, hogy a betétállomány dec. 31-én 810565 frtot tett, melyet a gazdasági váltók mennyiségéhez arányosítva, késztetve érezte magát az igazgatóság, hogy a betétek egy részét állampapírokba fektesse, hogy nagyobb felmondások esetén egy mozgósítható tőkével birjon. — A jelentés szerint a társaság azon kellemes kelyzetben volt, hogy a hitelt kereső közönség jogos igényeinek minden irányban eleget tett anélkül, hogy nevezetesebb visszleszámítolásra kellett volna szorulnia, amit csak is az intézetbe helyezett bizalom — nagyobb betétek segélyével lehetett elérni. Hogy ezen bizalom nemcsak helyi, hanem tágasb körű. kitűnik abból is, hogy az osztrák magyar bank városunkban egy bankmellékhelyet állított tel és ennek vezetésével a takarékpénztárt bizta meg, holott hasonló bankmellékhelyért sok más takarékpénztár siker nélkül fáradozott. — A jelentés részletes javaslatot terjeszt elő az 1886. évi tiszta nyeremény felosztására, valamint néhány, az igazgatóság nevében tett, tüzetesen indokolt indítványt foglalt magában. A felolvasott elnöki, titkári, ügyészi és felügyelő bizottsági jelentések tudomásúl vétele után felolvastatott az 1886. évről készített üzlet forgalmi kimutatás, zármérleg és a felügyelő bizottságnak ezek megvizsgálásáról szóló hivatalos jelentése, melyek tudomásúl vétetvén, ezek alapján úgy az igazgatóság, mint a felügyelő bizottságnak a felmentvény megadatott. — Az elnöki jelentésben foglalt indítványra a 13617 frt 22 krt tevő tiszta nyeremény következőleg osztatik fel: az elnökség és számvizsgáló bizottság részére tisz 445 napossá tette, s annus confusionisnak nevezte; már az ez évi március l-jével kezdődött az első Julianus év, amely azonban csak a következő évi januárius 1-től számíttatik, amidőn a hónapok a még most is fennálló felosztást nyerték s emelett megtartották régi elnevezésüket, de a quinctilis később Juliusnak, a sextilis Augusztusnak noveztetett el. Az év kezdete különben önkéntes volt uiiudig; a Gergely-féle naptár szerint a téli napfordulat után a 11. napon vagyis jan. 1-én kezdődik s 12 hónapra van felosztva, melyek közül hét 31, négy 30, egy pedig 28, szökőévben 29 napos. Az egyházi évet másutt érintettük. Februárius most az esztendő második hónapja; magyarul télutó vagy böjtelő-hava, csillagászati neve: Halak-hava. (18-án a Nap a Halak jegyébe lép.) A Numa Pompilius által készített naptárnak 12-ik hava volt; második felében (a régi év végén) tartották az élők és holtak kiengesztelésének ünnepét. Állítólag 450-től kezdve tették a decemvirek az év végét febr.ról decemberre át. A febr. nak minden évszázadban csak háromszor van öt vasárnapja. Zsidó neve: Sebat.*) Latin nevét a februus (tisztító) szótól vette, mely Plútó istennek volt mellékneve; mások szerint etruszk vagy ó-ítália alvilági istenség volt Februus, kinek e hónap volt szentelve. Rómában febr. 20 án engesztelő ünnepet rendeztek tiszteletére. Februáriusban osztotta ki a rex és a fiamén dialis a papoknak a különféle tisztító szereket (februa), u. m. gyantát, ként, gyapjút termőfa (arbor felix) ágait stb. A papok viszont a nép között szokták ugyanazokat szétosztani. A nép e tisztító szereket akkép használta, hogy meggyújtották és a füsttel házaikat kifüstölték, hogy mentekmaradjnnak a gonosz szellemektől. Ezen ünnepélyt a febraliák (gyásztisztelet) követték, melyekkel engesztelő áldozatot mutattak be az elhunytak lelkeinek. Ezen tisztító szerekről Ovidius is tesz említést: „Februa Románt dixere piamina patres, Nunc quoque dant verbo plurima signa Jidem. *) Januáriusra is ezt irtuk, de ki keil igazítanunk e tévedést, mert jan. zsidó neve Tliebet. B. I. Pontifices ab rege petunt et fiamine lanas, Quis veteri lingua februa nomen erat. Ipsam ego flaminicam poscentem februa vidi, Februa poscenti pinea virga dat.a est." Jelentékeny ünnepe volt még a rómaiaknak febr. 17-ike is, az u. n. Quirinalia, mely Quirinus isten tiszteletére (aki Marsnak úgyszólván alteregója volt) szokott megünnepeltetni. Amint látszik, a rómaiak eleinte nagyon is kezdetleges nevekkel ruházták fel hónapjaikat. Esztendőjük a tavasz visszatértével kezdődött (márciusban), s e hónap az egyetlen, melynek neve egy istenétől vétetett, t. i. Marstól; a következő, április a esirázás, május a növekedés, junius a szaporodás jelölése; a következő hat a számbeli sorozattól: quinctilis ötödik, sextilis^^ hatodik, september - hetedik stb. Továbbá januárius a kezdés, februárius a tisztulás hónapja. De a napok neveiben sem találni eleinte nagyobb változatosságot; a hónap első hetének kezdő napja Kalendae, a második és negyedik, 8—-8 napból álló hét első napjai nonae, s a harmadik hét kezdő napja idusnak neveztetett. Es ha az év hónapjainak összes elnevezéseit egybevetjük, még leginkább a francia köztársasági év hónap-elnevezései felelnének meg az egyes hónapok általános időszaki jellegének; a francia köztársasági vagy forradalmi időszámítás Billand Varennes indítvá nyára jött létre 1792. szept. 22 én, mely napon az őszi éjnapegyenlőség a párisi délkör szerint beállott. Az indítván}- tízes rendszerre szólott, de tekintetbe kellett venni a hold változásait is, és így meg kellett tartani a 12 hónapot, de csak 30—30 nappal s a hetek helyett 10 decast számítottak. A dekád tizedik vagvis utolsó napja munkaszünet (olyan vasárnap-féle) volt; a ker. időszámítás minden ünnepe eltörültetett. Mivel azonban a 12 harmincnapos hónap csak 360 napot tett, a fennmaradó 5 napot a szabadság emlékünnepévé tették; a szökőévben 6 ilyen nap volt. A hónapok ilyeu neveket nyertek: vendémiaire (bor hava) szept. 22-től okt. 21-ig, brumaire (köd hava) okt. 22-től nov. 20-ig, frimaire (dér hava), nivöse (hó hava), pluvöse (eső hava), ventőse (szél hava), germinal (csira hava), Horéal (virág hava), prairial (fő hava), inessidor (aratás hava), thermidor (hőség hava), fructidor (gyümölcs hava), mindig 30 nap toldatik a meg előzőhöz. Hogy íruetidor hónap végén kiteljék a 365 nap ide csatoltak 5 kiegészítő napot, melyeket a szabadság ünnepévé tettek s tréfásan sansculotides (nadrágtalanok) napjainak is, neveztek. Minden egyes nap más eszmének volt szentelve, és pedig: az első a lángész tiszteletének, a második a munka, harmadik a szép tettek, negyedik a dicsőség és ötödik a közvélemény tiszteletének. Ezen ötödik ünnep volt a legsajátságosabb ; víg meneteket rendeztek, mindenki büntetlenül szólhatott és Írhatott e napon. Minden negyedik év szökőnapja mint hatodik járult ez öthöz, s ez volt a nagy forradalmi emlékünnep. 1793-ban a nap felosztását is megváltoztatták ; a napot 10 órára, ezeket ismét tizedrészekre osztották. Nem is kell mondanunk, hogy ezt az időszámítást csupán Franciaország használta, de az sem soká; 1. Napoleon 1805. szept. 9-iki rendelete a régi időszámi tást helyezte vissza jogaiba, és már 1806. januárius l-jével ismét a Gergely-féle időszámítás szerint éltek a büszke franciák. 1871-ben a párisi commune újból megkisérlette ezen rendszer felélesztését, de ennek csakhamar véget, vetett a versaillesi csapatok diadalmas bevonulása Párisba. Februárius hónapnak ker. kath. ünnepe csak egy van, szerencsétlennek tartott napja pedig három, it. m. 8., 15. és 17. Ünnepe Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, állandóan 2-ikára esik és 402-től fogva ünnepeltetik, mint szűz Mária tisztulásának emlékezete. Lám, a kereszténység ebben is megtartott valamit a régi római szokásból; ezen ünneppel akaratlanúl is eszünkbe ötlenek a föntebb mondottak (februa). Sőt vannak, akik Hercules 12 hőstettében is a 12 hónap jelképezését látván, februáriusnak megfelelővé tették Augias király istálójának kitisztítása mondáját, amit Hercules szintén vizzel, az Alpheios folyónak beveze- , tésével eszközölt oly módon, hogy a 3000 marha ta-