Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-02-27 / 9. szám

Melléklet a „Zalamegye" 1887. 9-ik számához. telet, a hivatalnokok részére jutalomdíj cimén 2042 írt 58 kr., különleges tartalékalapra 231 frt 49 kr., tarta­lékalapra 1157 frt 46 kr., közhasznú célú alapra 578 frt 73 kr. s mivel az állampapíroknak a mérlegben ki tett árfolyama a mai árfolyamhoz viszonyítva, mintegy 1400 frt különbözetet hoz ki, újabban a tartalékalapra 1400 frt, szolgának ajándékképen 49 frt 23 kr., a város szegényeinek vallás különbség nélkül 25 frt, egy-egy részvényre osztalék a részvénytőke 6" „ os kamatával 50 frt. — Az év közben kifizetett 4ti frt levonásával a zala­egerszegi és megyei jótékony célokra jutott 532 frt 73 kr. következőleg osztatott fel : városi kórházra, a Stern B. kórházra, kisdedóvodára, tűzoltó egyletnek, nőegylet­nek 80—80 frt: karácsonyfa egyletre, Chanuka egyletre, betegsegélyező egyletre, kereskedelmi iskola javára 20—20 frt; iparos tanoncok ösztöndíjára, iparos ifjak ssgélyegyletére, önképzőkör segélyegyletére, tanítók or­szágos árvaháza javára, Vörös-kereszt egyletnek 10—10 frt. ­A felügyelő bizottság megbizatása lejárván, bizott­sági tagoknak újabban Hanty Károly, dr. Czinder Ist­ván és Osterreieher Márkus úrak egyhangúlag uiegvá lasztattak. — Az elnöki jelentésben foglalt indítványhoz képest néhai ngos Farkas Dávid volt igazgatósági tag úrnak halála fölötti mélj fájdalmát a közgyűlés jegyzőköny­vileg is kifejezvén, igaz részvéte jeléül jegyzőkönyvi kivonatban arról özvegyét ngos Fűzik Mária úrhölgyet értesíti. Egynttal a boldogult helyébe igazgatósági tag­nak egyhangúlag méltóságos Szabó Samu nyug. curiai tanács-elnök urat választotta. — Az intézeti háznak eladatása elvben elfogadtatott, az eladás foganatosítása azonban mindaddig felfiiggesz tetik, míg a társulat azon helyzetben nem lesz, hogy üzletét egv akár saját tulajdonú, akár bérlett helyiség ben, de véglegesen elhelyezheti, mely célból az igazga­tóság megbízatott, hogy a lehető legalkalmasabb helyet (vagy kész épületet, vagy üres telket) kutassa ki és annak megszerezhetése végett a lépéseket tegye meg és az eredményt az e célra összehívandó közgyűléshez helybenhagyás végett terjeszsze be. Végül az igazgatóság felliatalmaztatott, hogy az alapszabályokon ezek kinyoinatása óta tett és felsőbb hatóságilag is helybenhagyott módosításokat egy külön íven toldalék cimén kinyomatván, azt a részvényesek­nek küldje meg. — Közegészségügy. I)r. Manyin Károly megyei főorvos úr a f. évi január Itálián a megye területén észlelt közegészségi állapotról és ei/yéb, a közegészségügyet érdeklőkről a, közigazgatási bi­zottság február havi ülésére a következő jelentést terjesz­tette be : „Az időjárási viszonyok teljesen megfeleltek a tél fogalmának ; egy-két ködös napot kivéve, a hónap leg­nagyobb része derült volt, a léghőmérsék igen alá szállt s a beállott kemény fagy a hónap végéig állandóan tartott. — A közegészségi állapat felnőtteknél úgy, mint gyer­mekeknél általában kielégítő, sőt több vidéken teljesen kedvező volt; legnagyobb számmal a légzőszervek hu­rutos-lobos bántalmai kerültek gyógykezelés alá; a pa­esai, keszthelyi és alsó-lendvai járásokban szaporodott ugyan a megbetegülések száma, de a különféle kórne­mek nagy részben szeliden folytak le. A tüdőhurutok és lobokon kivül észleltetett még a felnőttek közt izü­leti és izom esúznak és hasi-hagymáznak egy két esete, gyermekeknél pedig néhány köthártyahurut, toroklobok. A heveny fertőző kórok közül a hagymás Bad. Tomajon öltött járványos jelleget; megbetegült 11 egyén, ezek közül meggyógyult 8, meghalt 3. A járvány a beérkezett zárjelentés szerint e hónap végére megszűnt. A vörheny 3 községben ('B.-Edericsen, Keszthelyen és Nemes-Bükkön), a kanyaró pedig egy községben (M.­Szerdahelyen) uralgott járványosán ; amabban e hó vé­géig mind három községben megbetegült 87 gyermek, kik közül meggyógyult 53, meghalt 16 s további ápolás alatt maradt 18; kanyaróban megbetegült 10, ezekből meghalt 3, gyógykezelés alatt maradt 7. — Himlő Döb­rétén. Rámban és Tormaföldön észleltetett 23 kóresettel, melyek közül meggyógyult 18, meghalt 1 s a hónap végén ápolás alatt maradt 4. A perlaki járásból beérkezett jelentés szerint Kot­tori községben a rögös köthártyalobnak 14 esete fedez­tetett fel, A.-Domborún ugyané kórban szenved 3, Per­lakon 4, A.-Kraljeveczeu p'-dig 3 egyén. Hogy e rend­kívül ragályzó képességű kórnem tovaterjedése lehetőleg megakadályoztassák, szükségesnek tartottam a helvszinén személyesen is megjelenni, miért is e hó 9-é Kottoriba utaztam, hol ugyanakkor a perlaki járási főszolgabíró és járás orvos úrak is jelen voltak. A hatóság álta^tett intézkedésekről teljes elismeréssel szólhatok ; ugyani s a ragályos kóresetek felmerültének e hó első napjaiban történt tudomásúl vétele után a járási főszolgabiró úr a járási orvossal együtt azonnal bejárta a fentemlített községeket, a betegeknek lehető elkülönítéséről és ha­tósági felügyelet melletti rendszeres gyógykezeltetéséről gondoskodott; Kottoribau, hol a bejelentett betegek közt egy iskolás gyermek is volt, az iskolának minden tanú lója megvizsgáltatott s ez alkalommal hat gyermek mint szintén rögös köthártyalobban szenvedő, az iskola látogatásától pitiitatott. A betegeket magam is megvizs­gálva, arról győződtem meg, hogy a baj nem régi, az esetek legnagyobb része a kórnak heveny állapotát mutatja és a szigorú intézkedések pontos megtartása mellett a tovaterjedés is megakadályozható lesz és a betegek legtöbbje is teljesen meggyógyul, a hatóság által tett intézkedést csupán avval tartottam szükséges­nek kibővíteni, hogy nemcsak az iskolás gyermekek, de a falu összes lakossága is megvizsgálandó és ez ja­vaslatom alapján a főszolgabíró úr által el is rendeltetett; az összes intézkedések feletti főfelügyeletet a főszolga­biró úr önmaga teljesíti. ­Törvényszéki boncolat csupán egy teljesíttetett. — Rendőri boncolat volt 7; ezek közül a halál okai voltak : 2 megfagyás, 1 agyszélhüdés, 1 tüdőguta, 1 szívhüdés, 1 hashártyalob és 1 fuladás. — Külső hullaszemle lendőri tekintetből teljesíttetett 6 esetben ; súlyos sértés bejelentetett 4. — Öngyilkosságot két egyén követett el, mindkettő (Tameler Hedvig Egerszegen és Banády Vendel Kani­zsán) lövés által. — Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 10 egyén esett áldozatává és pedig megfagyott 5 (Vedrics István Muia-Kereszturon, Szita Mihály Gógánfán, Kulcsár Jó­zsef Csehiben, Pollák Albert és Fürst János Kanizsán); vizbe fúlt 1 (Sillinger József Pózván); pálinkafőzéskor kitódult széngőzben megfúlt 2 (Cserép János és ifj. Vajda József F. Páhokon) ; éjjel alvás közben a konyha füstben megfúlt 1 (Tamára Róza Baksán); lehullott fa­gerenda által szenvedett agyrázódás folytán halt meg 1 (Szeszták Kertalan A.-Vidoveczen). — Zaíamegye tanügye. Dr. Ruzsicska Kálmán úr, Zala/negye kir. tanfelügyelője, megyénk népoktatásának 188 ( i. tanévt állapatáról és törtenetéről a közigazgatási bizottságához a következő je­lentést terjesztette be: Tekintetes közigazgatási bizottság! Midőn Zalamegye népoktatási állapotának az 188% ; tanévet felölelő adatait a- tekintetes közigazgatási bi­zottság elé terjeszteni szerencsém van — most is, vala­mint eddigi két jelentésemben tettem, számadataimmal párhuzamosan fogom feltüntetni népoktatásunk számos ágazatainak ugy a hatóságokkal, mint a társadalommal érintkező mozzanatait. Mert valamint senki sincs e megyében, kit Ma gyarország e szép nagy darab földje népoktatásának szerves fejlődése s történetének biztató alakulásai nem érdekelnének : épp oly igaz az is, hogy ma már a tár­sadalom minden tagja találhat népoktatásunk számos irányzatai közt egyet vagy többet is, melynek fejlesz­téséhez akár értelmi utón, akár lelkes áldozataival — akár társadalmi helyzetének vagy egyéni buzgóságának cimén hozzájárulhat. Midőn tehát a tekintetes közigazgatási bizottság szíves türelmével haladásunk e's hiányaink hű képét részletesen föltárom - ismét csak szorosabbra gondo­lom kapcsolni azon köteléket, mely szigorúan nemzeti és valláserkölcsi művelődésünk eszményei felé való nemes törekvésünkben mindnyájunkat összefűz ! I.) Ezen tanévben tanköteles volt e megyébeu: 6—12 évesig 23040 tiú, 22010 leány': 13—15 évesig 8917 fiú, 7194 leány; Tehát a tankötelesek összes száma: 61161. A tankötelesek vallásuk szerint következő áttekintést nyújtják : Róm. kat. 55408 vagyis az összes tanköteleseknek 90-59° „ Görög kat. 14 „ „ „ „ 0.03% Helvét hitv. 1827 „ „ „ „ 2-98% Ágost. hitv. 1123 „ „ „ „ 1'84% Móz. vall. 2789 „ „ „ „ 4*56% Nemzetiség szerint volt köztük : Magyar 46729 vagyis az összes tanköteleseknek 76-41%, Német 607 „ „ „ „ 0-99% Vend 3805 „ „ 6'23° /( 1 Horvát 10025 16-37°, Tehát az összes tankötelesek Zalamegye 359984. lakosának 16~9 százalékát képezik. Eszerint Zalamegye 5122. km. területén egy- egy négyszög kilóniéteren 70-28 lakásra esik 11-94 tanköteles. Miután az 1 SS 1 tanévben összeírt 59013 taukö­teles ugyanezen lakósságnak 16-69 százalékát képezte; az idei pontosabb összeiiás 0-21' 0 többletet tüntet fel. A tankötelesekre vonatkozó adatok gyűjtése ezen tanévben családi összeírás és az 1885 évi 7040 számú magas rendeletben foglaltakhoz képest anyakönyvi iga­zolás alapján történt. II.) Az iskolázok viszonyait van szerencsém következők­ben összegezni: Elemi iskolába járt 20856 fiú, 19308 leány. Felső népiskolába járt 50 tiú, 114 leáuy. — Magán iskolába járt 40 leány. Polgári iskolába járt 484 fiú. Ismétlő, iparos és kereskedelmi iskolába járt 5637 fiú, 4340 le­ány. Közép iskolába járt 306 fiú. Vagyis Zalamegye. 61161 tankötelese közül iskolázott 188 :' ( i. tanévben 51035. növendék; azaz e megye tanköteleisenek 83" 45 százaléka. Tekintettel az idei tankötelesek emelkedett számára, az iskolázása mult évi eredménynyel szemben kielégítő­nek mondható, mert 0'2l" „ tanköteles többletnek az is­kolázok 1749 növendékkel felszaporodott többlete áll szemben. Az iskolázó tankötelesek vallásuk szerint következő arányokat tüntetik fel : Róm. kat. 45826 vagyis az összes róm. kat.-nak 82-70" Gör. kat. 9 „ „ a gör. „ 64-28" l „ „ „ helv. hitv. nak 85-70" „ » r J7 Ágost. „ 95-11% „ „ „ móz. val.-nak 91-80% nvájául több éven át használt és uem tisztított istáló két átellenes falát kidöntötte s még ugyanazon egy napon újra be is építette. Nagyon helyesen jegyzi meg Müller M. a keresz­tény legendákról, hogy vtermészetes szüleményei voltak azok Európa értelmi talajának, melybe a kereszténység magvait előbb elvetették, mintsem a régi pogány mitho­logia vadon hajtásait kigyomlálták s elégették volna." Nemkülönben áll ez a farsangolásra is. Ez szintén római ünnepek, sőt orgiák öntudatlan és csak nagyon halavánv utánképzése; csupán az evés-ivásban maradt hű amahhoz. Pedig a mértéknélküliség kárhoztatandó, mint illetlen és az egészségre fölöttébb káros hatású dolog. Már régente hangoztatták eleink: Hogy egészséges légy és érhess jó vénséget : Evésben tarts főkép mértékletességet. De az italok sem maradtak megversezetlenül: Részegítő italokkal Mint neked ártalmasokkal Épen ne, vagy csak ritkán élj. Erőd s eszed fogytától félj. Hogy mit igyunk arra is kaptunk recipét: Az az ital sokat ér, Melyet a jó Isten mér. (Akadhat elvetemült ember, aki erre azzal vág vissza, hogy: igya meg a béka! — Lelke rajta! . . .) Ha nem innának az emberek más fluidumot, mint .,Melyet a jó Isten mér", akkor nem tudhatta volna az örökösen vígkedélyű Nagy Ignác a nemzete­ket erről az oldalukról is jellemezni; azt mondja: Pityókás állapotban a francia elmés ötletekit hallat, az angol kereskedelmi vállalatokat tervez, az olasz kését keresi, a spanyol énekel, a dán káromkodik, a német elalszik, a magyar pedig indítványozni kezd. A farsang történeti oldalával megismerkedhettünk e cikksorozat „Március" c. szakaszában. Tartama vál­tozó, mért Vízkereszt (jan. 6.) napjától fogva Hamvazó szerdáig tart; ez utóbbi pedig húsvéthoz alkalmazkodik (40 napi nagyböjt), mely tudvalevőleg eshetik március 22. és ápril 25. között. A farsangot Húshagyó kedd (carne, vale!) zárja be, amikor sok hajadon szokott felsóhajtani: Húshagyó, Húshagyó! lányokat itt hagyó... A gazda februáriusbari havat, hideget, förgeteget óhajt, mert azt nemsokára beálló tavasz jelének tekinti. Közmondások: A földmives szívesebben lát a szántó­földön egy éhes farkast, mint embert ingujjban. —- Ha a macska napfényen sütkérezik, márciusban a kályha mögé kell kucorodnia. — Ha februárius enyhe, hideg lesz a húsvét. — Ha Gyertyaszentelő napja verőfénves, erősebb hideg lesz utána, mint volt előtte : „Sí sol splenduerit Maria purificante: május erit frigus post festum, (jiiam fűit ante." Meleg februáriusra hideg március következik. — Hogyha Szt.-Péter székfoglalása napján fagyott 22-énJ, utána 14 napig fog fagyni. „In Petri Cathedra frigescit quando diebus, Durabit frigus tunc quater atque decem. a Amilyen az idő Hamvazó szerdán, olyan marad az egész nagy böjt folyamán. — Ha északi szelek fúj­nak e hónapban, ezek legjobb jelei a leendő bő ter­mésnek. — Ahány nappal Gyertyaszentelő előtt meg szólalt a pacsirta, utána ugyanannyi ideig elhallgat. Szép és állandó idő következik fagygyal, ha dél­keleti szelek járnak; ha a hold igen fehér; ha az esti pirosság igen magasan terjed a nyugoti égen. Ellenben rossz vagy lágy idő lesz, ha nyugoti szelek vannak; ha a fövenykő megnedvesedik; ha a gyermekek sokat alusznak. A külső munka már lassankint föllép, de még nagyon függ a fagyok szeszélyétől. A vonómarhát jól kell táplálni, hogy erőhöz jusson a közelgő tavaszi munkára, mert Mátyás napján túl az már tavaszi idő I a gazda szemében. Mátyás elsöpri a havat, de ha nincs, gondoskodik róla, hogv még egy kicsi legyen. így is, úgy is: februáriussal bevégződik a hideg ! tél s — e rideg cikksorozat. — Belányi Tivadar. Helv. hitv. 1567 Ágost. hitv. 1072 Móz. val. 2561 Nemzetiség szerint volt köztük : Magyar 39517 vagyis az összes magyaroknak 84-54% Német 578 „ „ „ németeknek 95-20% Vend 2394 „ ,, „ vendeknek 62-90° „ Horvát 8546 „ „ horvátoknak 85-28° „ A tanuláshoz szükséges könyvvel bírt 4*020 nö­vendék, azaz 2201-el több, mint az elmúlt tanévben. A tizenkét éves tanulók közül csak olvasni tudott 196; Írni és olvasni 5712; vagyis 612-vel több mintáz elmúlt tanévben. Nem lesz érdektelen rámutatnom az iskolázók idei többletének az iskolák jellege szerinti nyilvánulására. 188*ben: 188* , rbar : Elemi népiskolába járt 20317 fiú; 20856 fiú „ „ '„ 18477 leány; 19308 leány Felső leányiskolába járt 105 leány; I 14 leány Polgári iskolába járt 456 fiú; 484 fiú Ismétlő, iparos és kereskedelmi) 5332 fiú; 5537 fiú iskolába járt ) 4254 leány; 4340 leány Felső népiskolába járt 56 fiú; 50 tiú Középtanodába járt 265 tiú; 306 tiú Magán iskolába járt 26 leány; 40 leáuy III.) Zaíamegye összes népoktatási tanintézeteinek száma ezen tanévben 409-ig emelkedett. A.) Jelleg szerint volt köztük : a) állami 20. b) községi 75. c) felekezeti 313. dj magáu 1. B.) Fokozatra nézve: aj elemi iskola 398. b) felsőbb népiskola 6. c) polgári iskola 5. ('. A jelleq és fokozat viszonyaihoz képest : I.) Az állami iskolák közül 18 «lemi, 2 felső népiskola. II.) A községiek közül 66 elemi, 4 felső nép­iskola, 5 polgári iskola. 111. A felekezetiek közül 254 rk. elemi, 20 helv. hitv., 19 ágost. hitv., 20 móz. vall. D. i Egyéb minőség szerint: vegyes 376, tisztán fiú 18, tisztán leány 15. A népoktatás összes tanintézetei a bennük működő tanítók száma szerint jeilegcsoportokban következő át­tekintést nyújtják : állami, községi, róm. k. helv. ágost. móz. mayán iskolában. Egy tanító 6. 47. 220. 18. 18. 14 két „ 8. 11. 22. 2. 1. 3. 1. három v 3. 1. 8. — — 1. — négy „ 3. 4. 4. — hat l — 3. — — — 1. — hét „ — I. — — — 1. — nyolc „ - 2. tizenkét „ — 3. — — — — — Vagyis összesen 409 tanintézetben 606 tanító.

Next

/
Oldalképek
Tartalom