Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-10-12 / 41. szám

pótban, hogy csak a legnagyobb türelemnek köszönheti, j a midőn a hölgy előkelő szobájában a legtisztább es ; legfinomabb holmi között, selyem és bársony között heverhet. Rosz könyvek, piszkos olvasmány, a mit ily finom hölgynél fel sem tételeztünk volna. Nem a tar­talomról van itt szó, mert valószínűleg Jókai, Mikszáth, Tolnai, Beniczkyné, egy-más jelesebb írónknak müve piszkos esak kivülről. A kölcsönJcövyvtárak példanyai. Persze sok mindenféle társaságban megfordultak mar. De hát olcsó és ugyanaz a hölgy, ki kesztyűért évenkint két-háromszáz forintot költ, fukar mint egv uzsorás, midőn könyvekről van szó. Nem mintha nem volna a legbuzgóbb olvasó; de úgy vélekedik, mire való a köl­csönkönyvtár, ha magunk is megveszszük a könyveket. És mire való a könvv, ha egyszer átolvastuk ? Kidobott pénz' — Ez utóbbi nyilatkozat még azt a gyanút is ébreszti bennünk, hog^ az olvasónő szívesebben foglal­kozik oly könyvvel, mely egyszerű átolvasás után telje­sen elveszti értékét. Igv persze érthetővé válik a könyv tábláján látható mindenfele zsír, viaszk, dohánypecsét és csak épen hölgyünk demokratikus érzelmeinek örven­dünk. ki a szakácsnékkai és más hasonló foglalkozású egyénekkel egy és ugyanazon tálból veszi szellemi táp­lálékát. A kölcsönzött könvv ritkán van oly külső mezben, mint a milyennek azt kívánnánk, ha csak nem egészen új. Minél értékesebb valamely könyv belső tartalma, annál tisztátlanabb külseje és igen gyakran ép azon a lapon, melyen valami paradicsomi jelenet játszódik le, oly nvom "pompázik, melynek titokzatos eredete épen­séggel,nem egyezik a költő aesthetikai intentiójával. És nem utolsó ellenvetés a kölcsönkönyvtárak ellen az sem, hogy a ragályos betegségek terjedésének ezek nagyban előmozdítói. Megfontolásra méltó e szempont mindég és mindenütt, de különösen a jelen időben, midőn egy borzasztó járvány járja be a világot. A járványos beteg kezéből kikerült könyv nem egyszer volt már a következő olvasóra nézve betegség vagy halál oka. A kritikusok, kik vagy erkölcsi felháborodásból itélík el, átkozzák meg a könyveket, vagy titokban élvezve, elolvassák azokat, hogy aztán tépjék szét. bebizonyítandók ez által, hogy éílel tollal rendelkeznek , — a kölcsönkönytárak javára dolgoznak. A rosz könv- j veket nem veszik, a jókat nem olvassák. De ez állapoto- j kat kevésbbé lehet a kritikusok, mint a közönség ro | vására irni. A hol nagy a zaj, oda csődülnek a kíván­csiak, ha száz esetből tudják is, hogy megint csak nagy j hii-hó semmiért. A kölcsönkönyvtár nagyon érdekes hely, megér­demli, hogy visszatérjünk oda. Az író itt igen hálás tapasztalatokra tehet szert. Itt nyilvánítja a közönség, hogy tulajdonképen mit kiván. Szereti az izgató, pikáns, könnyed olvasmányt, az üres szellemet és csiklandoztató phrasisokat . . . szereti a franciát. Megtanulhatja itt az író, hogy a közönség sem épülni, sem okulni, hanem csak mulatni akar. De meglepi őt a takarékosság itt nyilvánuló különös neme is. A legvagyonosabb hölgy is képes a legérdekesebb regény folytatásával addig várni, mig a következő kötet rendelkezésére állhat és a köny­vet nem veszi meg a világért sem. Es ha a salonhölgv egyszer az Íróval találkozik, nem tud neki nagyobb bókot mondani, mint hogy le­reszkeclőleg közli vele. hogy legújabb könyvét most hozatta el — a kölcsön könyvtárból. Csak a tudós, az egyszerű polgár, az iparos veszi meg a könyveket, melyekbe aztán testestől, lelkestől elmélyed. Pedig ha előkelőbbjeiuk, kik mindenütt ott ra­gyognak, hol szépet és nemest támogatni kell, rászánnák magokat arra, hogy mint az angolok és franciák teszik, ők is megszereznék nemzeti irodalmunk kiváló és leg­jobb műveit — mily gyorsan megváltoznék a helyzet ! A teremtő szellemeknek, a nép legmagasztosabb eszméi magyarázóinak nem kellene anyagi gondok felett sirán­kozni. A könyvek olcsóbb áron kelnének és a kevésbbé vagyonos is könnyen megszerezhetné. Es a mi a fődolog, a salonban nemcsak selyembutor, de könyvszekrény is állana! A társalgásnak mily gazdag anyagát, a szellemi szórakozásnak mily kifogyhatlan eszközét nyújtaná az ily válogatott könyvgyűjtemény! — Es mily dísz a szépen kötött könyv a szép faragású könyvszekrényben! — Az angol nem sok időt fordít az olvasásra, de meg­veszi a könyveket már csak azért is, hogy hazájának kiváló szellemei közelében legyenek és hogy a pompás díszkötések lakszobáját élénkítsék. A francia megveszi a könyveket önmaga gyönyörűségére és termei díszíté­sére. Miért ne tehetnénk mi is ép úgy, holott nincs más óhajunk, minthogy nemzeti irodalmunk emekedjék, virágozzék ! Önkénytelenül írja ezeket tollam, midőn ismételten nézem az előttem fekvő rRegényvilág" új folyamának első füzetét. E lap tűzte ki programmjára, évenként csekély előfizetési összegért ugyanannyi jó, szép, nemes és mu­lattató olvasmányt nyújtani előfizetőinek, mint a mennyi pénzbe ugyanennyi kötet kölcsönzési díja a kölcsönköny ­tárakban kerül. Hiszen annyi szépet én jót mondottak már a lapról, annyira megdicsérte a -ajtó és a nagy közönség, misze­rint valóban azt kellene hinni, hogy nem hiánvzik egyetlen művelt ember asztaláról sem. Pedig a ki a lelk'-s hangon tartott előfizetési felhí­vás sorai között olvasni akar és tud, észreveheti, hogy az a bizalom, melyen a jövő épül, a múltban uem vált be a legbiztosabb alapnak. — Es ha okát keressük, ki tudna rá mutatni? Senkisem! A Regényvilág nemcsak jó lap, de a hason irányú folyóiratok között a legjobb. A Regényvilág tartalmát nemcsak jó regények képezik, de a külföldi és hazai irodalomnak egyaránt legjelesebb termékei. A Regényvilág tárcái nemcsak mulattatók, de finom Ízlésre valók, kitűnőek is, úgy hogy értékük megmarad az átolvasás után akárhány újabb' alkalomra és igy egyesülvén benne minden keljék," megérdemli a legszélesebb, leghazafiasabb pártolást. 9*­Felelős szerkesztő s kiadó-tulajdonos: UDVARDY IGNÁC. FENYVESI MIKSA Zala-Eger szegen ajánlja mindenkor legdúsabban felszerelt üveg- és porcellán üzletét. 1< *!_ V S-D ' > J « ^ 3 E Tj N JÉ ~ •J} í ® y = S 33 —• tí £ :s S-g f­= — •O - = »•• s: . -Z C tl> O ~ •2 ; s — t_ 03 ú-o "< CD X — — x ~ — CD — • so ~ S <! < CD S s IS. ao ^r 'Ti CC 5. Neinkiilöniben üvegtáblákhói iiasry rak tárt tart. Szőlőbirtokosok figyelmébe. A közeledő szüret alkalmából bátor vagyok a t. szőlőtulajdonosok figyelmébe ajánlani a rajna vidéki borsajtókat, melyek vas-- vagy fatánvérral vannak ellátva. E borsajtók igen célszerűek, erős szerkezetűek és a legjobb anyagból vaunak készítve. Kezelésük a legegyszerűbb és kis helyet foglalnak el. — E sajtóknál nem szükséges körül menni, mivel a ke­replő szerkezet által egy helyből lehet hajtani. Kosár | .,. lörki'pi­n, a« a 9- 'szélességű Csavar atme ,'°3 e I tartalom saga , B Ar 2 50 c ni 3 58 Széles Hosszú 45 c in 45m|mll0ü">im M2 Hektl. 60 52 52 „ 1180 2-23 80 Kaphatók: Boschán Emil vaskereskedé­sében Zala-Eg-erszegen. 195.3—2. <V - c £5 — © CD © 1 I­X cö cS i© o fl 53 o © >—< C/l ® n: CD S-, Zfj © O g 3 5 5 O -r> k © s 53 ~ = I n 1999/tk. 1884. sz. árverési hirdetmény. Az alsó-lendvai kir. járásbíróság mint tkkvi ható­ság közhírré teszi, hogy Maschanszker László végre­hajtatónak Szakái Anna térj. Kováts Józsefné vérehajtást szenvedő elleni 302 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében az alsó-lendvai kir. járásbíróság területén lévő, Dobri községben fekvő, a dobrii 20. sz. tjkvben A. I. 1—6 f 1—3 5. 6. sorsz. a. felvett és Szakái Anna férj. Kovács Józsefné nevén álló s az adó alapján 752 frtra becsült ingatlanokra (mely ingat­lanokból a szőlőt hegyvám váltság terheli) az árverést 752 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elren­delte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1884. évi november ho 25-ik napján délelőtt 10 órakor Dobri községben a községi biró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is el­adatni fog. Árverezni kivánók tartoznak az ingatlanok becs­árának 10°„-át vagyis 75 frt 20 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. §-ában jelzett árfolyammal szá­mított és az 1881. évi novem. hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadék­képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Alsó-Lendván, 1884. évi szeptember hó 4-ik napján. Az alsó-lendvai kir. járásbiróság mint telekkvi hatóság. Nábráczky Lajos 198. 1 — 1. kir. aljbiró. Csillag-tele HAJNOVÉSIILLATKENOCS. Az orvosi tekintélyek által megvizsgált és egészen ártalmatlannak talált, a haj és szakáinövést előmozdító és a fejidegeket erősítő Cs i 11 ag- f él e hajnövési kenőcs, mely Csillag Annánál rövid használat után 185 cm. hosszú hajnövést idézett elő, mai naptól kezdve Csillag és Tsa Budapesti cég által szállíttatik. Hamisítások­nak elejét veendő a cégnek sehol sincs raktára, hanem küldi maga készpénz beküldése vagy utánvét mellett. Egy doboz ára használati utasítással 2 frt. o. é. 2418/tk. 1884. sz. Árverési hirdetmény. Az alsó-lendvai kir. járásbiróság mint tlkkvi ha­tóság közhírré teszi, hogy Milosits Karoly végrehajta­tónak Pahocsa ianos végrehajtást szenvedő elleni 94 trt tőkekövetelés utáni kamatok és járulékai iránti vég­rehajtási ügyében az alsó-lendvai kir. járásbiróság területén lévő, Ramocsa községben fekvő, a ramocsai 14. sz. tjkvben A. I. 2., 4., 6.. 8., 9., 10., 12., 13. 17. sorsz. a. felvett és 1 4 részben Pahocsa János nevén álló. továbbá az. 51. sztjkvben A. f. 1—4. sorsz. a. felvett és 1 , részben szintén alperes nevén álló és végre a 47. sz. tjkvben A. f. I—6. sorsz. a. felvett egészben alperes Pahocsa János nevén álló és az adó alapján összesen 370 frt 50 krra becsült ingatlan részekre az árverést 370 frt 50 krban ezennel megállapított kikiál tási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingat­lan az 1884. évi december ho l-sö napjan délelőtt 10 Órakor Ramocsa községben a községi biró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiál­tási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10° „-át vagyis 37 frt 05 krt készpénzben, vagy 1881. LX. t. c. 42. §-ábán jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. c. 170. §-a értelmében a bánat­pénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Alsó-Lendván, 1884. szept. hó 10-ik napján. Az alsó-lendvai kir. járásbiróság mint tkkvi hatóság. 199. Nábráczky Lajos kir. aljárásbiró. fc » EHeH FURST IZIDOR GYÁRT RAKTÁRA fekete cachmír és témákból ZALA-EGERSZEGEN, (Kazinczy-tér.) Van szerencsém a n. é. közönségnek becses tudomására hozni, miszerint sikerült a rajnavi­déki fekete cachmir gyárak egyik legíiirne­vesbikét azon célra megnyernem, hogy kizá­rólag kitűnőnek elismert készítményeiből nálam egy, minden igényeknek megfelelő és ki­elégítő | GYÁRI RAKTÁRT ff ál Itson : n.o'vnníty.ért íiynn «7.prpTii»iÁa Iií.!i állítson; ugyanazért azon szerencsés helyzetben vagyok, mikép a n. é. vevő közönséget e te­kintetben előnyösehb kedvezményekben ré­szesíthetem, mint « nagy és fővárosok. Midőn a n. é. közönség becses figyelmét erre felhívnám, kérem, hogy felmerülő ebbeli szükségleteinek kielégítése végett üzletemet meg­látogatni méltóztassék. Póstai megrendeléseknél a t. rendelők legnagyobb megelégedésére ponto­san kívánok eleget tenni. — Egyúttal bátorkodom a u. é. közönséget, még arról értesíteni, miszerint tér szilke miatt kényte­len vagyok néhány eikket n. m. FESTŐKÉK ( KE­TON, - SZŐNYEGEK és PAPLANOKAT végkép alndui, melyek nálam jóval leszállított áron kap­hatók. Tisztelettel 183. 26- 4. Fürst. Izidor. ANNA CSILLAG ? K * n •i A • V • A f Nyomatott Tahy R. gyorssajtóján Zala-Egerszegen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom