Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)
1884-02-17 / 7. szám
III. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1884. február 17. 7. szám. i Előfizetési díj: Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft., Negyedévre 7 ft. Hirdetmények : '.'> hasábos petitsor egyezer 9 kr., többszöri hirdf tésnél 7 kr., Jíélvegdij 30 kr. N'yilttér petitsora 1*2 kr. Jí A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket esak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratukat nem kiiltliink vissza. társadalmi, közművelődési és gazáászalí hetilap. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Zala-Egerszeg szt.-iváni vasutiigy. ,.Lesz-e vasutunk" V E kérdés foglalkoztatja az özszes érdekeltséget, főkép pedig városunk polgárait, a kiktől naponkint halljuk intéztetni azon kérdést: ,,lesz-e vasutunk" '? És méltán foglalkoztathatja! hiszen mindnyája u érezzük, hogy városunk a kor gyors haladásával egyenlően nem fejlődik, uj építkezései alig vannak, terjedelmében, lakosai számában nem gyarapodik, bor, gabona s egyéb termény kereskedése napról napra csökken, majdnem esak a heti vásár szűk körére vagy korlátolt bizoniány üzletre szorítkozik, ipara pang, iparosai tengődni kénytelenek, mert a város és vidék lakossága jólétben, vagvonosodásban nem emelkedik, sőt naponkint alább száll. A jelenlegivé alakult világ folyamában ez nemis lehet máskép: hiszen miként az egészséges vérkeringés az emberi életnek — a keresö o kedés és forgalom az állani és városok életének nélkiilözhetlen feltétele: élénk kereskedést és forgalmat pedig mai nap egv város vagy vidék közvetlen vasúti összeköttetés nélkül nem is remélhet. Méltán érdeklődhetik tehát a vidék, de még inkább városunk lakóssága az iránt, hogy ,,lesz-e vasutunk? " Megkísérlem nagyjában előadni azon körűimén veket, melyek között ezen ügynek lefolyni kell; megkísérlem javaslatba hozni azon módokat, melyekkel az előnyomuló nehézségeket leküzdhetni vélem, kijelentvén, hogy a miket elmondok, szerény magán véleményein, s legkevesbbé sem igénylem, hogy nem tévedek; — célom egyedül az, hogy megindítsam az ügy megvitatását, felhívjam arra a nálam sokkal hivatottabakat, hogy a mikor — és már nem sokára a kivitel megkísérléséhez kellfogni, az öszo o ' szes érdekeltség ismerje az ügy állását, s mintegy előtte feküdjék a kész terv és eljárás, a melytől függ. a melyet követni kell, hogy megoldassák azon kérdés: ,,lesz-e vasutunk?" Hogy e kérdésre feleletet adhassunk, miként minden vállalatnál, ugy vasutiigyiinknél is a következő tájékoztató körülményeket kell megismernünk és tudnunk : t: a) mennyibe kerül a vállalat? 1>) mit jövödelmeí? c.) van-e rá pénzünk, — s ha nincs, hogyan szerezzük meg azt ? a) Hogy mennyibe kerül a zala-egerszeg szent-iváni helyi érdekű vasút, azt számszerű határozottságában csak az előmunkálatok befejezése után a költségkiszámításból tudhatjuk meg, sőt még azután is lesznek oly kiadá ok, melyek a költség kiszámításában nem foglaltathatnak, mint p. o. a tőkebeszerzési költségek: most tehát még csak hozzá vetőleges számítást lehet tenni. Az értesülések szerint a mult évben épített kőszeg-szouibatheiyi helyi érdekű vasút a kisajátítással, a pálya al-, fel- s magas építményeivel, az üzleti felszerelvényekkel együtt kilometerenkint huszonhat ezer forintba került. Azon pálya vonal és a zala-egerszeg szent-iváni vasút tervben levő vonala terep viszonyai, ugy anyag és munkaárak, és napszámbérek között feltűnően eltérő kiilömbség, mely a költségeket emelné más alig van, mint hogy nálunk a Zala folyón egy nagyobbszerü hidat, s a Zala folyó árja levezetésére, de meg a pályavonalnak a Zala liidra fel s onnét tovább levezetésére számos nyílásokkal liosszu utvezetőt kell épiteni. A zala-egerszegi templomtól a szent-iváni vasútig 7. kilometer, s ismét a templomtól a fehérképi utcza végén levő hidig egy kilometer lévén a távolság, a fehérképi utcza végén építendő pályaudvartól a szentiváni vasútig a távolságot, igy a vasút pályahosszát legkevesebb nyolez kilometerre számíthatjuk, ennek a pályaudvarban a két három sor vágányok a Zala folyón építendő nagv hid egészen fiiból — megjegyzem, hogy a vashid, mint a szent-iváni 80000 forintba kerülne: a Zala folyótól észak felé és dél felé majd egy egy kilométernyi hosszúságban az előbb említett műtárgyak kiépítésére kilometerenkint a 26000 forinton feliil költségtöbblet 5000 frt. két kilometerre tőke beszerzésére mint majd alább következik circa 2000 frt. 60000 frt. 10000 frt. 20000 frt. kiépítési költsége: 8 x 26 e. 2O80OO frt. összesen: 300,000 frt. Kecsegtető reménykép kilátásba helyezhető, hogy ennél több nem lesz, sőt az egész építkezésnek s létesítésnek óvatos, lelkiismeretes, ügyes vezetése, s minden tényezőnek önzetlen feláldozó készséges közreműködése mellett 5—15'%-kal kevesebb lehet, — ha tekintetbe veszszük, hogy az Arad-körös völgyi nyolez mértföldnyi hosszú vasút, — mely ugyan az eddig épített minden vasutak között legolcsóbban készült — mértföldenkint 127,660 forintba, kilometerenkint 17000 forintba került. Itt mindjárt megjegyzem, hogy az előmunkálatokkal megbízottak véleménye szerint a vasút a kilometerenkinti huszonhat ezer forinttal csak is a nappali forgalomra készíttethetnék el, mert ha éjjeli szolgálatra is berendeztetnék, a nagyobb elővigyázati intézkedések tekintetéből több építkezés s üzleti berendezés szükségeltetnék. Minthogy pedig az érdekeltség kivánni fogja, s a vállalat a czélnak csak is ugy felel meg, hogy a vasút minden esetre az éjjeli szolgálatra berendezéssel építtessék és szereié-sók fej, a mi 5—15% költségtöbbletet igényel, ezen oknál fogva is a vasút összes költségét egyelőre csak is a fenti háromszáz ezer forintban kell a számításba felvenni. b) Hogy mennyit fog jövedelmezni a vasút, azt igen természetes, biztoson megnem határozhatni, —- de a tényleges körülmények alapján a íuegközelitőleges jövedelmet kiszámíthatni. A vitel- és fuvarbérek maximuma az 1881. 31. t. cz. 12. értelmében a magas kormány ált d az engedély okmányban állapíttatik meg ugyan, de tekintve, hogy tervezett vasutunknak a Zala folyón emelendő műtárgyak miatt rövid vonalához képest felette költséges voltánál fogva a díjtételek alacsonyok nem lehetnek, elfogadhatjuk, hogy ha nem is magasabb, de azon díjtételek engedélyeztetnek, melyek a kőszeg-szombathelyi helyi érdekű, vasútra engedélyeztettek u. m: 1) a személyforgalomban személy- és kilometerenkint az 1. kocsi osztályban 6 — kr. a II .. „ 4-5 kr. a III ., ., 3— kr. 2) a podgyászért,mely 10 kilogrammra kikerekitliető, 10 kilogramm után kilometerenkint 0.48 kr. 3) a gyorsáru forgalomban 100, kilogramm után kilometerenkint 4.8 krajezár számíttatik, s a súly tétel 8 kilogrammra kikerekíthető. 4) a közönséges teherforgalomban 100 kilogramm után és kilometerenkint az I osztályba tartozó árukért — 0.92 kr. a II „ „ „ — 0.66 kr. terjedelmes árukért — — — 1.18 kr. kocsi rakományokban szállításra kerülő kőszén, só, tűzi s épületfa, trágya, kő, mész 100 kilogramm után — — 0.52 kr. Ezen dijtételek szerint megcsinálhatjuk a kiszámítási kulcsot, t. i. hogy a zala-egerszeg szent-iváni nyolez kilometer hosszú vasúton innét Szent-Ivánig fizetni kell: 1) a személvforgaloniban: az 1 osztályban 48 kr. II 36 „ III . 24 . 2) podgyászért 10 kilogramm után 3.84 „ 3) gyorsáru forgalomban 100 klg. után 38.04 „ 4) közönséges teheráru forgalomban 100 kilogramm után I osztálvba tartozó árukért 7.36 „ II „ „ _ „ 5.28 „ terjedelmes árukért — — — 9.44 „ kocsirakományokért — — — 4.16 „ Tán nem hibázunk, ha a közönséges áruforgalomban ezen négy külön díjtételnek átlagát veszszük, igy 100 kilogramm után 6.56 krajezárt számítunk anuálinkább, mert erre némileg utalva is vagyunk, minthogy a szent-iváni állomás 1882-ik személy- és áru forgalmáról szóló kimutatás a közönséges teher áru forgalom mennyiségét osztályonkint ki nem tünteti, és mert a mennyiben a 6-56 krajezár az 1 és terjedelmes áru osztály szállítási öszegénél kisebb — a II és kocsirakomány áru osztályánál nagyobb, s tekintve, hogy a terjedelmes áru szállítás tőlünk aránylag a kevesebb, mig a kocsirakományi szállítmány p. o. tűzifa aránylag a több — az átlagos kulcs nem esik hátrányukra. Az előbb idézett forgalmi kimutatás szerint az 1882-ík évben (az 1883-ik évi még nem közöltetvén) a szent-iváni állomásról elutazott 9513, érkezett 9492 személy összes szám 19005. Ismervén a viszonyokat, az I oszt. személyforgalom ott oly csekély, hogy a számitásnál figyelmen kívül hagyhatjuk, s az összes személy számnak 1 3 részét a Il ik, 1 - részét a III osztályra, s az összes személy számnak 7 I W részét Zala-Egerszeg s vidékére számithatjuk, mért is a személy forgalom utáni jövedelem — — — 3512.11 kr. podgyász feladatott 531, leadatott 628 métermázsa összesen 1159 mm. A podgyász mennyiséget a személy szám után 7/, 0 részre javunkra számítva 311.53 kr. gyorsáru feladatott 378, leadatott 1661 mm. összesen 2039 mm. Ez majdnem egészben, de minden esetre 8/„, ''észben Zala-Egerszeg és vidékére számitható lévén — — — — 626.37 kr. közönséges teher áru után feladatott 121472 mm. Tekintve, hogy a neinesapátii, alibánfai, szepetki nagy termelő vagyonos községek mégis az ollári, zalabéri urodalmak, s nagy birtokosok elszállításra kerülő terményei a szent-iváni állomáson adatnak fel, a feladott könséges teheráru mennyiségnek legfeljebb csak félét 60736 metermázsát számíthatjuk javunkra 6.56 krajezár jávai — 3984.2H kr. leadatott közönséges áru teher 51408 mm. Tekintve hogy ez legtöbbnyire kikészitményi áru, vas, kőolaj stb. bizvást felvehetjük hogy ennek 7/ 1( l része Zala-Egerszegre s vidékére küldetett, igy ez utáni jövedelem — — 2364.08 kr. forgalomba került még 8 kocsi, 13 ló, s 3893 egyéb állat. A 8 kocsi s 13 ló csekély mennyisége itt figyelembe nem jöhet, sőt tekintve, hogy az 1881-ik évben csak 619 állat került forgalomba, az 1882-ik évi 3^93 mennyiséget is valamely esetleges körülmény következményének tekinthetjük, a normális állapotú forgalomnak tel nem vehetjük, hanem felvehetjük, hogy zala-egerszegi 9 országos vásár alkalmával átlag 100 drb. egy évben 900 drb., az 52 heti vásár alkalmával átlag 5 darab, egy évben 260 darab, a helybeli és vidéki marhakereskedők által havonkint 20 egv évben 240 drab, összesen egy évben 1400 darab feladatni fog; Szent-Ivánig darabját 25 kraczárral számítva — — — 350 frt. összes bevétel: 11148 frt 37 kr, kerek számban 121 >00 frt. azaz tizenkét ezer forint. Kiadások 300000 frt befektetett tőke évi 5% kamatja — — — — 15000 frt. Üzleti költség, k: Ezeknek kiszámítását egy nem szakértőnek — mint én vagyok — még csak meg is kisérleni vakmerőség ugyan, de inert ily üzleti költségek léteznek, nem lehet egyebet tenni, mint a legközvetlenebb észleletek alapján megkísérlem a kiszámítást. Ily költségek mindenesetre a következők: zala-egerszegi állomás főnök fizetése ellenőr vagy akár mi czimő másod tisztviselőé raktárnok — — — — két szolga (ruházattal együtt) — pálya őrük — — — — — 800 frt. 600 „ 400 „ 600 „ 300 „ Déli vasút társaságnak a szentiváni állomáson szolgálat teljesítéséért s általában az üzem viteléért a fenti összeg 50% két fűtő (mert két saját mozdonyának kell lenni a vállalatnak) két gépész 500 frttal naponkint 4 vonat: kettő Szent-Ivánra kettő onnét ide, — egy vonat kiadását tüzelő anyagra, olajra 2 frt 50 krral naponkinti járatot 10 frttal számítva pálya, épületek, üzleti eszközök fenntartása, kezelési, irodai költségek stb. legcsekélyebb számítással 2700 frt. 1350 frt. 300 „ 1000 ' 3350 1500 frt. összesen : 10200 frt.
