Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)
1884-01-27 / 4. szám
keleti részén az úthoz mentől közelebb helyeztessék el s építtessék. Jelen határozat ;i f. évi január 26-án kitűzött taiiácskozmányon a megjelenendő kiküldötteknek kézbesíttetni határoztatott és Sturm Gryörgy kir. főmérnök úr fel kéretett. hogy a végrehajtó bizottságban állandóan résztvenni szíveskedjék. Háczky Kálmán elnök. Szigetii\ Antal, bizottsági tag s jegyző. Skublics Jenő végrehajtó bizottsági tag. Arvay István v. b. t. Kaiser József v. b. t id. Czinder István v. b. t. Sturm Gvörgy főmérnök. E jegyzőkönyv két eredeti példányban lett kiállítva, egyik példányban a végrehajtó bizottságnál marad, a másik eredeti példány pedig Szauer Jenő főfelügyelő úrnak átadatott, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak értelmében szíveskedjék a déíi vaspál\ i társulat a nyomjelzési és összes előmunkálatokat teljesíteni. A földadó kataszterről. Köztudomású dolog, hogy a földadó kataszter hosszas vajúdás után annyira befejezett dolognak tekinthető, a mennyiben már 1884. január 1-től fogva ezen teljesített munkálat után van a földadó ország szerte kivetve és ezen alapon lesz az behajtva. Miután azonban következni fog az ezen adó tárgyában az egyéni felszóllalás és e tekintetben a pénzügy minisztérium 7614011883. szám alatt már szabályrendeletet is bocsátott ki, m in lesz felesleges, ha gazdaközönségünket ez irányii teendőinek teljesítésére eleve figyelmeztetjük és a törvény által biztosított jogainak érvén . esítésére serkentjük. Az általános fdszóllalást a községek <lülönkint és osztályonkint már a múlt évben foganatosították; hogy minő eredményt értek el, azt mutatja az osztályonkint megállapított tiszta jövodelmi fol ozat; ugy látszik azonban, hogy ezen felszóllalás estik is az eredeti felvételnél tanúsít eltérést s mint ilyen, nem a leghatásosabb eredményt hozta létre. Ilii azonban ezen nj kataszteri tiszta jövödelmei ;i múlt évi illetve az előző kataszteri tiszta jö\lidelenunel össze hasonlítjuk! látni fogjul . liogv az ii i kataszternél nevezetesen magasabb összeg hozatván ki, az adókivetés alapjául az fog szolgálni mind addig, inig csak a most bekövetkező egyénen kint való felszóllalás | következtében ezen összeg változás alá nem kerül. Múlt. évben e lapok hasábján iparkodtam az adott viszonyok között a szombathelyi kataszteri igazgatóság keretébe osztott járások egymás közötti viszonyait kitüntetni; a kimutatás eléggé igazolta, hogy Zalamegye területe van legmagasabb fokon felvéve, mind ennek kitüntetésével igazolva van azon körűiméin-, hogy az adónak arányos felosztása nem foganatosíttatott, következve kell, hogy az általam fentebb hivatkozott szabályrendelet alapján földbirtokosaink lehetőleg az egyéni felszóllalás folytán iparkodjanak megadóztatásuk arányát lehetőleg foganatosítani, mert a mostani és egyénenkénti felszóllalások legtöbb jogosultságot adnak az átlagnak leszá 11 ításár, i. Ilogs a tisztelt olvasó némileg tájékozva, legyen, kimutatom néhány községnek a mull kataszteri alaponi megadóztatását. egybehasonlitva ez uj kataszterrel. Igaz ugyan, hogy ez ujabl ii kataszternél a kimutatott ado meg magasabb lesz. mert ebbe az erdők és a szőllők I. II. III. IV- V. osztályánál történt felemelés nem foglaltatik ben, az erdőknél egyáltalán semmi, inig a szőlőknél csak is ;t történt felemelés hiányzik, így tehát első sorban néhány oly községet sorolok fel, melynek szőlő birtoka nincs, ilyen Langviz község lml a kataszter szerint volt múlt adó jelenlegi az adó 337 fi t 5(5 kr. 672 frt 62 kr. Korpavár 226 „ 72 „ 284 „ 33 „ Nénieth-Szt.-Miklós 467 „ !)2 „ 689 „ 78 Fűzvölgy 325 „ 98 „ 437 „ 07 . Óbornak 222 „ 79 .. 162 92 77 ~ J2 összesen: 1580 frt 97 kr. 2246 frt 52 kr. Egybevetve a multat a jelennel kiilömbség 665 frt 55 kr. Tekintetbe véve ezen községeknél levő erdőterületek adóját: Langviznél IV. ..szl erdő 15ti hold adója 03 Irt fii kr. Korpavár IV. „ „ 19 „ 29 04 Német Szt-Miklós IV. „ „ 119 „ „ .2 |9 Füzvuíjj- fV. ., „ 1:1:3 .. 70 r.S Óbornak III 309 ., „ 194 _ összesen: '<G5 hold aduja 4tíS IVt 57 kr ' hozzáadva a fenti szaporulathoz, lesz a felesle«1134 frt 12 kr. és mivel ép ezen községeknél a földmivelésben változás nem történt, világos, hogv a tiszta jövedelem fokozott emelése az, uielv a magas összeget eredményezte. A fett után nézésből arról is meggyőződést szereztem, hogy már is mutatkoznak oly községek, melyek földadója az előző adóhoz képest megkétszerezve, vagy " rész többségben van. De nem akarom tovább itt a dolgot feszegetni, hanem áttérek a többi teendőkre. Legközelebb minden község megfog ja kapni az illető kir. becslőbiztostól a község telekkönyvét. az egyes birtokosok kivonati ivét és kapni fog egv. a felszólamlás feljegyzéséhez alkalma- táblás előterjeszt.' 1. melybe a fel zóllaló neve a telekkönyvi birtokos házszámával, ugy a nehezményezett részlet szám valamint az indokolás, hogy miért történik a felszóllamlá bejegyeztetik, mégpedig lehet kérelme n hogy egy parczellának bizonyos hányadik például - i, 1 : l, 3 . része azon osztályból, melybe most sorozva van, a neki íoogfelető osztályba helyeztessék át. Ezen felszóllalások illetve feljegyzések a község házánál készen tartandók, hogy mikor a járási küldöttség és a kir. beeslőbiztos a községben meg jelennek és ezen nehezményezett birtok részleteket betekintik, arra már minden készen legyen ós pontosan kitöltessék, hogy igy a bizottság munkálatának folytatásában akadályozva ne legyen: lesznek ugyan egyes részletek, melyek tárgyában a kiküldöttség előtt is bejelentik a félszóllalást, amely küldöttség ezt szintén felvenni és nyomban tárgyalni tartozik. Ezen felszóllalások . nnál könnyebben eszközölhetők, mert a községek kezébe kerülő eu'ves 1 (irtok ivekben a birtokosoknak azon határbeli összes birtoka bent foglaltatik, minden részletre külön külön kivetett adója is ki lesz tüntetve, tehát mindenki annélkül, hogy bárkit is adójának kitüntetése érdemében megkérdezne, maga meglátja a küiómbséget, egyik s másik birtoka részlete után. Csak most ne legyen az érdekelt birtokosság elfogult, vagy könnvehnü; mert a létező bajon segiteni illetve enyhíteni az összeműködés által lehetséges. Nézetem szerint tehát a községek legelső és legfontosabb teendőiheí, tartozik a hozzájok érkező kataszteri munkálatok vételével a birtokosságot összehívni, a kiérkezett egyes birtokiveket, melyek együtt tartandók, minden birtokosnak felmutatni, a községi kataszteri bizottsággal, melyeket hogy a birtok állomány jövedelmezősége felől kellő tájékozással birjon. a birtokos vagy megbízottja, hozzá járulásával a felszóllamlási táblás kimutatást elkészitti s azt a küldöttség megérkeztéig a község háznál készen tartja. Azért mondom, hogy azonnal elkészíti, mert a" ily felszól lamlásoknak 60 napi határidőn belül kell megtörténni azon naptól számítva, mely napon a község a kataszteri munkálatokat megkapja, tehát nem kell késedelmeskedni. mert az utolsó napra az ügy elintézését várni annál inkább setu lehet, mert a járási bizottság kebeléből a küldöttség, mely hivatva van a felszóllalásokat községről községre, részletről részletre megvizsgálni, munka körét beosztva fog a helyszínén intézkedni és ott az érdekeltek meghallgatása mellett tárgyalni. Az ekként a helyszínén tárgyalt kimutatásokat az illető beeslőbiztos a községből már a központba, hol a járási bizottság üléseit tartja, küldi be, mely járási bizottság ennek megtörténte után ülést tart s ezen ülésben tárgyalja mindazt tételről tételre, mit a küldöttség a helyszinén teljesített vizsgálata alapján javaslatba hozott, mert meglehet, hogy a kir beeslőbiztos ragaszkodni fog az eredeti feltételéhez, habár a küldöttség a felszóHamlónak ad is előnyt; az eltérő esetekben jegyzőkönyv veendő fel és az lesz az iratok mellett, beterjesztve, szóval a küldöttség minden községben jegyzőkönyvet nyit meg és abba az általa tett és a becslő biztosnak netáni ellen véleményét felveszi és ezen jegyzőkön} vet kölcsönösen alá irják és az iratcsomó mellett irat jegyzék kíséretében beküldik. Ezekből folyólag helyén volna, ha a járási bizottságok a küldöttséget illetőleg a munkálat megkezdése előtt már értekezletre összejönnének, ott a fent kitett miniszteri utasitás egyöntetű eljárását eredményező értekezletben a kir. becslő biztosokkal a teendőkre nézve megállapodnának, igy az egyedüli eljárás által reni'Ihető volna a czél elérése és ezen ügynek Néhány szó a városunkban létesítendő „kereskedelmi kört" illetőleg. Városunk kereskedelmi osztályának több tagja kereskedelmi kör alakítása céljából értekezletet hirdetett, igérve, hogy az alakítandó egyesitlet a kereskedelmi osztály értelmiségi színvonalának emelése mellett a kereskedelem felvirágzását fogja elősegíteni. Szép szavak, sokat ígérő törekvés! Ámde a körülményeket ismerve és figyelembe véve, aligha xárható ily fényes siker. Mellőzve annak bizonyítgatását, hogy hisz kereskedői egyesület sok más előfeltétel hiányában a kereskedelem emelésére és felvirágoztatására vajmi keveset tehet; felszóllalásunkat egyedül annak megvilágítására kívánjuk tenni, niikép a tervezett kör létesítése mai napság időszerűtlen, szükségtelen, sőt célzatosan-e vagy csak öntudatlanul egy más, létező egyesületnek kárt okozó. Ugyanis városunkban a polgári osztály szellemi színvonalának emelésére nincs még annyi téve, hogy a kereskedelmi osztálynak a többitől elvállma és már csak tisztán saját osztálya minél inkább fejlesztésére kellene törekedni. Hanem igen is helyén volna egy oly általánosabb egyesületnek létesítése, vagy valamely már meglevő ily irányú intézménynek célszerű kibővítése, mely városunk polgári osztályának értelmiségéhez mért népszerű felolvasások, jó könyvtár, gyakrabbi érintkezés, egyes közér dekü kérdések megvitatása, megvalósítása által a közérzületet, társasági szellemet fokozza, szellemileg nevel jeu, a műveltséget emelje, jó polgárokat képezzen. Ily irányú egyesületnek alapul és kiindulási pontul szolgálni legalkalmasabbnak bizonyul a városunkban jelenleg is létező ,,Zalaegerszegi társaskör," mely már szellemi alappal, meglehetős szép könyvtárral rendelkezik. Es ezen meglevő, ily üdös eredmények létesítésére alkalmas egyesületet lógná a megalkotandó kereskedelmi kör megdönteni, és pedig azáltal, hogy tagjait nagyobb részt a régiből újoncozva, attól a tagokat elvonj.i. Egy bizonytalan jövőjű intézménynek feláldozni egy alapot vetett egyesületet tán még sem kellene oly elhamarkodva megcselekedni, főleg akkor, ha megfontoljuk, hogy megszüntetésével a nagy közönség érezhető hiányt szenved. Ugyanis a „társaskör" megszűntével könyvtára az alapszabályok értelmében a városi tanintézet tulajdonába menvén át, a közhasználattól, a nagy közönségtől elvónatnék, pedig mennyi idő kell, inig a közönség rendelkezésére egy újabbat lehet állítani. Azután számoljunk a napi eseményekkel; a társadalom kóros állapota, határozott betegsége ha ideje korán nem gyógyíttatik, csak a társadalom nagy kárára leend. Kóros állapota javítására pedig hozzáértő, e kérdéssel sokat foglalkozott nemes emberbarátok egybehangzó véleménye szerint egyedül a műveltség terjedése bizonyulhat ieghatályosabbnak, miért is ennek terjesztése és nem akármi módon is megakadályozása a mai társadalom kötelessége. Az újonnan alakítani kivánt kereskedelmi kör elé tűzött célt a kereskedői osztály a meglevő társaskörben ép ugy, de sőt könnyebben is teljesítheti, mint új körében, a mennyiben sok időt, erőt és kiadást megkímélve már vetett alapon építhet; ha csak célja nem a többi osztályoktól elzárkózni, másokkal nem törődve saját igényeinek eleget tenni. Azért ne a meglevőt lerontani, az erőket szétforgácsolni, hanem a meglevő alapon tovább építeni, a köz iránti kötelességnek is eleget tenni legyen szilárd elhatározásunk. Reméljük is! Számek Zsigmond. sikeres megoldása. Kovács János. A zalameyyeí gazdasagi egyesület hivatalos értesítője. Jegyzökönyve a Zala/negyei gazdasági egyesület. Zala-Egerszegen 1883. évi december hó 16-án tartott rendkívüli közgyűlésénél. (Folytatás.) V-ik pontra. Az egyesületnek alapszabályai szerinti feladata levén a megye gazdászati viszonyairól kimerítő tudomást szerezni, a hiányokat s előnyöket megismertetni, a jelesb terményeket követésre méltó példa gyanánt bemutatni, azon programúi szerint, melyet az 1883-ik évi munkaterv- bizottság kidolgozott s az 1883-ik évi ápril 8-iki közgyűlés 25 94. szám alatt elfogadott, az 1884-ik évi szeptember hóban a megyei közgyűlés alkalmával megyei gazdasági termény kiállítás rendezése elhatároztatott, kivitele végett a részletes intézkedések megtétele a jövő közgyűlésre halasztatott. Minthogy pedig a napi szomorú tapasztalás szerint borterményünk kereslete, értéke s jövedelmezősége a Balaton melléki egy két hírnevesebb szőllőhegyet kivéve — annyira alászállt s majd nem teljesen megszűnt, hogy tekintve miszerint a szőllő birtok utáni tartozások megváltásának részletei s az egykori legkedvezőbb körülményeket is messze tul haladó jövedelem után kirótt türhetlen földadó s egyéb adózások, a szőllős vidékeken uralgó magas munkás bér a szőllőbirtokot úgyis oly nyomasztólag terhelik, hogy a jelenlegi árak szerint a termelési költségek is alig térülnek vissza; tekintve, hogy e körülmény megyénket annál súlyosabb csapásként sújtja, mert kiválóan bortermeléssel foglalkozik és szőlőtelepei természeti helyi fekvésüknél fogva más mivelési ág alá nem használhatók; tekintve, hogy ezen állapotot azon szerencsétlen viszonyon kívül, hogy kedvező vám s kereskedelmi szerződések hiányában borkivitelünk nem lévén, a kereslet majd nem kizárólag a hazai és osztrák birodalmi fogyasztókra szorítkozik, főkép az akkora, hogy e fogyasztó közönség a korlátlan szabadsággal űzött borgyártásnak akadálytalanul s büntetlen csalárdsággal természetes borok gyanánt értékesített gyártmányaival láttatik el, mi áital