Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-01-27 / 4. szám

természetes boraink kelendősége a forgalomból teljesen kiszorittatott; tekintve, hogy a korlátlan borgyártás s a gyártmányoknak természeti borok gyanánt szabados elárusíthatása bortermelésünket a teljes megszűnés vég­veszélyével tenyegeti, mi pedig kiszámíthatlan magán- és közgazdasági károkat von maga után: a nmgu. föld­mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztérium megkéretni határoztatott, hogy engedve a/, ország ál­talános osztatlan kivánatának, a bőrgyártás korlátozá sára a hazai bortermelés érdekében a gyártott borok­nak természetes borok gyanánt elárusíthatása megaka­dályozására az általános szükség gyanánt érzett tör­vényt mielőbb megalkottatni méltóztassék. A tek. megyei törvényhatóság, az országos ma­gyar gazdasági egyesület, a társegyesületek s Skublics Jenő megyei közgazdasági előadó ur a felirat megkül­dése mellett megkéretni batároztattak, hogy a feliratot pártolni s részükről is feliratilag támogatni méltóztas­sanak. Egyszersmind a íelirat a .szövetségbe lépett gaz­egyletek" szövetségi bizottságának is oly kérés­sel küldetik meg, hogy a tárgyat a szövetségi köz­gyűlés tárgysorozatába felvenni, s pártolólag előkészí­teni szíveskedjék: a szövetségi közgyűlésre küldendő tagjainak a közgyűlés utasításul adván, hogy a felirat­nak a szövetségi közgyűlés által leendő erélyes párto­lását kieszközölni igyekezzenek. Yl-ik pontra. Elhatároztatott, hogy az egyesület jelentkező tag­jai részére, kívánt mennyiségű s kitűnőbb minőségű vetőmag gabna neműeknek beszerzésében és az illető jelentkező tagok legközelebbi vasúti állomására szállí­tása megkönnyítésében közvetitőkép s lehető kedvezmé­nyek engedélyezésével járjon el s ennek kivitelével egyesületi elnök ur bízatott meg. A nmgu töldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztérium pedig megkéretni határoztatott, hogy kísérletekre s jeleseknek bizonyult terménynemüek terjesztésére szánt vetőmagokat olykép átengedni méltóztassék, hogy azok nem apróbb részletekben, ha nem inkább nagyobb mennyiségben a termelésre vállal­kozóknak átadatván, onnét a beszerzés s a visszaszol­gáltatott mag tovább kiosztásával a terjesztés érez­hetőbben eszközöltethessék. 100 337 -338. Keszthely vidéki gazdakör elnöke beterjesztvén a kör 1883-ik évi december hó 7-én tartott közgyűlése jegyzőkönyvét, az oda beterjesztett zárjelentését, az 1884-ik évi költség-előirányzatot s ugyanazon közgyű­lés 6. sz. a. hozott végzése alapján az egyesület tőkéi egy részének a Keszthely vidéki gazdakör tagjai ré­szére kölesönkép kiadása iránt tett indítványt: a jegyző­könyv és zárjelentés tudomásul vétetett s az egyesü­leti „Értesítőbe" közöltetni s a kör elnöke felkéretni határoztatott, hogy az 1883-ik évi számadást beterjesz­tetni szíveskedjék. Az l8K4-ik évre a Keszthely vidéki gazdakör költségvetésének kiadási rovata következő tételekben állapíttatott meg: 1. az állandó gyümölcs kiállításnál kiosztandó jutalom dijakra — 80 frt — kr. 2. egy konkoly választó rosta — trieur — beszerzésére — 100 „ — „ 3. irodai költségekre s nyomtat­ványokra — — — 50 „ — „ 4. a kör titkárja tisztelet díja — 200 „ — „ 5. egyéb kiadások fedezésére — v — » összesen : 500 frt — kr. azaz ötszáz forint o. é., mely öszszegnek az egyesület pénztárából a kör részére annak elnöke nyugtájára azon­ban az 1883-ik évi számadások szerinti maradványnak, s az alapszabályok 43. §. szerint a kör saját illető ju­talékának beszámításával, s a beszámításnak világos fenntartásával és adandó számadás kötelezettsége mel­lett leendő kiszolgálása elhatároztatott. Azon indítvány s illetőleg a kör tagjai részéről előadott kérelem, hogy az egyesületnek alaptőkéje, mely állítólag nagy részben pénzintézeteknél volna elhelyezve, bizonyos részben a Keszthely vidéki gazda­kör tagjainak kölesönképpen méltányos féltételek mel­lett adassék ki, tekintve hogy a 8900 frt ínég ki nem sorolt szőlőváltsági. 1680 frt. foldteherinentesitési, 300 frt. egységes államadóssági kötvények az alapító tagok által alapító tőkéik fejében lettek fizetve, a 4300 frt magyar papirjáradék kötvények a kisorsolt szölö váltsági köt­vények kifizetett összegeiből beszerezve, 8000 frt ala­pító tőke azonban még máig is befizetetlen, ugy hogv az 1883-ik évi november havi pénztári kimutatás sze­rint míndösszessen ís csak 6206 frt 86 kr. összeg volt a zala-egerszegi takakarékpénztárban elhelyezve, a mely összegben azonban a kiadások fedezésére szük­séges folyóbevételek is benn foglaltatnak, ugy hogy kikölcsönzésre annak csak egy része maradna, de kü­lönben is az egyesület sajnosai) tapasztalta, hogy a kötvényekben hagyott alapító tőkék az illetők változott vagyoni viszonyainál fogva több esetben behajthatla­nokká válván elvesztek, s a még künn levő alapitó tőkék kamatjai évek óta folytatott szorgolás s bepere­lés utján sem folynak be, mely körülmények indították az egyesületet az alapitóktól is a tőkék befizetésének követelésére, tehát a méltányossággal is ellenkeznék, hogy az alapítóktól bekövetelt tőkék most másoknak kikölesönöztessenek, de a kölcsönök kamatjai, mint hogy a kikölcsönzés méltányos feltételek mellett indít­váuyoztatík. nem is jövödelmeznek az államkötvények után jelenben élvezett kamatokat, mindenek felett pe­dig azon oknál fogva, mert a kikölcsönzött tőkék utáni kamatok pontos fizetése a tapasztalás szerint remélhető nem lévén, az egyesület kiadásai fedezésében tökéletesen fennakadva, s tagjaival folytonosan pereket folytatni kényteleníttetnék, ugyanazért minthogy az indítvány eredményében az egyesületre erkölcsi és anyagi te­kintetben hátrányos lenne, az egyesület jövödehnét meg­rövidíthetné, és fennállását is veszélyeztetné, a közgyűlés által elvettetett. 101 330—350. Tárgyaltatván a munkaterv kidolgozására kikül­dött bizottság által a költségvetés tárgyában előter­jesztett javaslat s az egyesületi pénztárnok ur által beadott fedezet tervezet. Az 1884-ik évi költségvetés a következőbeu álla­pi ttatot meg. A. SC i a (1 á s. I. Fizetésekre. 1. Titkár évi fizetése 2. Pénztárnok évi fizetése 3. Kertész évi bére 4. Ugyanannak a házi szolgálat ellá­tásáért — — — íí. Eijyesüist kózlonyere. 5. A „Zalamegye" czitnű lap szer­kesztő s kiadó tulajdonosának a lapnak az egyesület közlönyéül hasz­nálatáért s az egyesület „Lrtesitője" kiadásáért — — — 6. Ugyanannak az egyesület „Érte­sítője" szétküldése postabére 350 példányt 12 számot számítva 4200 példányra 2 krajczárjával III. Szakmiivekre. 7. „Gyakorlati mezőgazda" 1883-ik évi Il-ik félévi folyamára s az 1884-ik évi egész évfolyamra — 8. Mezőgazdasági szemle 1883—1884 év folyamára — 9. Országos gazdasági egyesület könyv­kiadó vállalata 1-ső (1884-ik évi cyclusára 10. Gyümölcsészeti füzetekre IV. Nyomtatványok) a. 11. Tenyészállat díjazás hirdetmények 300 példányáért 12. Termény kiállítás hirdetmények 1000 példányáért 13. Egyéb előforduló nyomtatványokra V. Postaberekre. 14. A 11 —12. szám alatti 1300 hir­detmény szétküldésére két kraj­czáros bélyeggel 15. Az egyesület egyéb leveleire az 1883-ik évi levelezés arányában 1000 drb. levelet számítva 5 kros posta bélyeggel 16. VI. Fiitósre s egyéb előforduló vegyes kiadasokra 17. VII. Állami és községi adóra VIII. Dijakra. 18. Zala-Egerszegen, Nagy-Kanizsán, Keszthelyen, egy országos vásár­kor megejtendő tenyész állat díja­zására 36 darab tiz francos arany 4 frt 80 krajczár árfolyammal 19. Néptanítók jutalmazására tiz darab tiz frankos arany 4 frt 80 krajczár árfolyam szerint IX. Tenyész allatokra. 20. 8—10 drb. tenyész bika beszer­zésére 150—200 forinttal 21. Ez alkalomból utazásokra, szállí­tási költségekre, hajtó bérekre 22. A bikák elhelyezéséig élelmezésü­kért s gondozásukért naponként 30 krt, harmincz napra egv bika után 9 frtot számítva tiz drb. után 23. X. Csikó legelő bérletre 24. XI. Vetőmag beszerzés és szál­lítás közvetítési költségekre. 25. Keszthely vidéki gazdakör kiada­sai fedezésére költségvetés szerint szükséges összeír össze­sen frt kr. frt. I,r 800| |i l 200 400 30, 200 82 1430 282 12 1 29 20 24; 26 50 70 1490 50 17280 48 (6 70 1490 1600 1 100 ! 90 300j 100 1790 300 10O 500 500 összesen : 486270 azaz négyezernyolczszázhatvankét forint és hetven krajczár. (Folyt, köv.) Értesítés és felhívás. I. A Zalamegyei gazdasági egyesület a megyében a a szarvasmarha tenyésztés emelése céljából a jelesb te­nyész anyag beszerzése és terjesztése végett a nmltgú fbldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztériu­mot feliratilag megkérte, hogy a megye községeinek több ingyen bikát engedélyezni, alkalmas tenyészbikákat s nyugoti fajú egész csoportot kedvezmények mellett átengedni, — ilyenek beszerzésében az egyesületet ál­lamsegélyben részesíteni kegyeskedjék; de az egyesület önmaga is 8—10 tenyészbika beszerzését, a szállítási költségek viselésével s a beszerzési árak visszafizetésé­nek megkönnyítésével kedvezmények nyújtását elhatá­rozta: mi is a gazdaküzönségnek ezennel tudomására hozatván, felhivatnak a községek s magánosok, kik ily jelesb tenyészbikát, vagy nyugoti fajú egész csoportot elnyerni — illetőleg átvállalni óhajtanak, hogy ebbeli kiváuatukat a „Zalamegyei gazdasági egyesülethez" cím­zett egyszerű levélben minél előbb jelentsék be. II. Ugyan a gazdasági egyesület a nmgú fbldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztériumot felkérte, hogy a lótenyésztés iránti kedvnek s törekvésnek a népnél emelése tekintetéből egy megfelelő összeget ren­delkezésre adni kegyeskedjék, s a gazdasági egyesület ön­maga is egy összeget határozott azon célra, hogy az a lege­lőre bérlendő csikók tulajdonosai segélyezésére fordíttas­sak : miről a közönség azzal értesíttetik, hogy Lenek Ödön úr Alsó-Lendván hajlandó 120 hold réti legelőre saját 20 darab csikója közé még ötven darabot darab­ját tizennégy (14) forintért, — Hanny testvérek balaton­magyarodi jószágbérlő urak a f. 1884-ik évi legeltetési időre mely ápril hó 24-től október hó l-ig tart, har­minc darab csikót darabját tiz (10) forintért, — mely­nek fele az odahajtáskor, másik fele az elhajláskor fize­tendő — bérbefogadni, a gazdasági egyesület pedig a bérlés megkönnyítésére közbenjárását felajánlja akkép, hogy a bérlést közvetíti ugy azonban, hogy sem a le­gelőbérre nézve, sem a legelőt használók egyéb kötele­zettségei tekintetében kötelezettséget, vagy a caikó tu­lajdouosok irányában az eredményre vagy következmé­nyekre felelősséget vagv szavatosságot nem vállal, — de a bizottságilag megbírálandó s hibátlannak talált jobb minőségű csikók tulajdonosait a rendelkezésre álló ösz­szegből a legelőbér egy részével segélyezni fogja. Felhivatnak azért mindazok, a kik ezen előnyben részesülni, a jelzett egyik vagy másik legelő bérletet és segélyezést igénybe venni óhajtják, hogy ezen szándé­kukat, nevüket, lakhelyüket, a jjérbeadatidó csikók szá­mát. származását, nemét, korát az egyesülethez egyszerű levélben minél előbb jelentsék be. III. Az 1885-ik évi budapesti országos kiállítás mező­gazdasági részére a Zalamegyei gazdasági egyesület Zala­megye területére mint helyi bizottság megalakulván, e minőségében felhívja a megyei gazdaközönséget, hogy miután a kiállítás egyik kiváló célja, hogy megismer­tetve mezőgazdasági termékeinke t, ezeknek biztos piacot nyerhessünk, saját közvetlen érdekében a kiállításon mi­nél nagyobb számban részt venni igyekezzék, hogy me­gyénk mezőgazdasága annál méltóbban legyen képviselve. Ennek kapcsán értesíttetik a t. közönség, hogy az országos bizottság az első bejelentési határidőt f. 1884-ik évi március hó végéig meghosszabbította. A bejelentési ivek több példánya e bizottsághoz küldve lévén, azok kívánatra megküldetnek, a bejelen­tések elfogadtatnak s a kerületi bizottsághoz eljuttatnak. A tekintetes megyei szolgabíró urak, a „Keszthely vidéki és Nagy-Lengyel vidéki gazdakörök" a községi­és körjegyző ugy az egyesület közreműködő tagjaiul be­lépett néptanító urak telkéretnek, hogy jelen értesítést és felhívást minél tágasb körben ismertetni s az azok­ban közlött előnyök használatára a közönséget buzdítani szíveskedjenek. 22080 1884-i Zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Egerszegen, ik évi január 23-án. Iláczky Kaltnan m. k. elnök. A Zalamegyei gazdasági egyesület kertjében t. év év tavaszán több ezerre menő különféle gyümölcsfa, ugy 8000 db. sor és gyepű agáczi, mégis 300 db. gyepű Gledicia és 1000 db. 2 éves galagonya áll eladásra készen. A gyümölcsfáknak dbja egyleti tagoknak 20 kr. idegeneknek 25 kr. a sor agáczi dbja 2 kr. gyepű agáczi 1 kr. Gledicia dbja 3 kr. galagonya pár ja i kr. A megrendeléseket és kiutalásokat az elnök és titkár teljesiti. elnöki megbízásból Sziynthy Antal m. k. titkár. Helyi, megyei és vegyes hirek. A zala-agerszeg-szent-ivani vasutügy véyrehajto bizottsaga a déli vasúttársaság kiküldöttei tiszteletére f. hó 26-án társasebédet rendezett, melyen a végrehajtó bizottság tagjaival együtt húszan vettek részt. — A tár­sasebéd az Arany Bárány szállodában tartatott s a tnenű a jelenvoltakat teljesen kielégítette. — Ebéd alatt na­gyobb mérvű Ígéretek tétettek azon, városunkra nézve kétségkívül nevezetes nap megünneplésére, midőn a goz­paripa először robog be városunkba. Adja az ég, hogy mielőbb megvalósuljon! A zalamegyei jegyzöegyintnek a jegyzői járás­körök alakítása tárgyában az alispáni hivatalhoz inté­zett és lapunk niult számában közzétett kérvényére nézve Svastita Benó alispán úr a járási szolgabíró urakhoz a következő átiratot intézte: A zalamegyei jegyzőegy­let hozzám intézett előterjesztésében kívánatosnak, sőt szükségesnek jelzi azt, hogy szolgabírói járásonként jegyzői körök alakíttassanak s azok a megyei jegyző egylettel szoros kapcsolatban legyenek. Ezáltal elérhető lenne az, hogy a megyei egylet közgyűlésén a megye­beli és járási körökből kiküldendő megbízottak által igen célszerű módon képviseltetnének. — A megyei jegyző egylet az ily járási körök alakitásására közre működésemet kérvén, miután részemről is úgy találom, hogy a járási körök felállítása által az egylet működése hatályosabbá tétetnék, azonkívül az egyes tagok tete­mes költség- és időveszteségtől kimeltetnének meg, fel­hívom szolgabíró urat, hogy a járásához tartozó községi és körjegyzőket figyelmeztesse, hogy egyletük érdeké­ben igen kívánatos volna, ha a nagy-kanizsai járásban már megalakult jegyzői kör mintájára ilv járási kört alakitanának. Svastis Benó alispán. — A mi pedig a jegyzőegylet nevében beterjesztett ama kérvényt illeti, hogy a megye területén levő községi és körjegyzőségek a községek érdekeit minden tekintetben felölelő szaklap­nak a „Községi közlöny"-nek előfizetési árát a költség számitási tervezetbe felvehessék : e tekintetben kiadott alispáni végzés szerint rendeletileg az ügyben nem in­tézkedhető, hanem a közsegek költségtervezetükbe azt felvehetik, miután ezen eljárás saját hatáskörükbe tartozik. A zala-egersznyi ipartanodai bizottság- f- hó 27-én d. e. 10 1 , órakor a városház tanácstermében ülést tart, amelyen a járási szolgabíró úr is megígérte, hogy részt fog venni. A gyűlés egyik logfontosahb tárgyát fogja képezni, hogy mily módon kényszeríttes­senek iparosaink az ipartörvény által előirt ama kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom