Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)
1883-08-12 / 32. szám
II. évfolyam. Zala-Eaerszag, 1883. augusztus 12. 32. szam. Előfizetési díj: Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft.. Negyedévre I ft. Hirdetmények: '•> hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr.. Bélvegdij 30 kr. Xyilttér petitgora 12 kr. í, közivslisí és gazdászati hetilap. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez k üldendők. Bérmentetlen leveleket esak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem küliliiiik vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Néhány szó a Zalamegye területén építendő vasút érdekében. A ki megyénk fekvését és annak a déli vasúttól nyugotnak fekvő területeit s azoknak a közlekedés érdekeljem elhagyatottságát ismeri: kétszeresen örvend azon mozgalomnak, a mely jelenleg Zala-Egerszegen azt egyelőre a zalaszent-iváni állomással összekötő vonalának kiépítésével foglalkozik. Ezen mozzanat által a máirég óhajtott azon cél éretik el, melynek kifolyása lesz. nem ott megállapodni, de igen azon szárnyvonalat megyénk nyugati részén át a csáktornyai állomással összekötni. — Szeretjük hinni, hogv ezen közóhaj teljesedésbe megy ; mert úgy tudjuk, míg egy felől az ügyélén a soha fáradságot nem kim élő és a közügyek terén már n f~* J annvi érdemeket szerzett ügybuzgó alispánunk Svastits Beuó urat látjuk, ugyan akkor más oldalon szintén tevékenységéről ismert s legközelebb nagybirtokossá vált ('lement Lipót ur pákai földbirtokos közreműködésére számíthatunk és mig az elsőnél az ügy érdemleges kiviteléhez szükséges adatok összegvűjtésére, az érdekeltek csoportosítására leghivatottabb térfiut üdvözöljük, ugviin akkor a másikban a v állalat kiviteléhez . szükséges tőkepénzesek csoport« >sítóját véljük fellelhetni. Miután azonban ily nagv vállalatnál az öszszes erők együttes működése feltétlen szükséges, mert hisz a készítendő útvonal lesz hivatva egy elszigetelt vidéknek fejlődését a gazdászat és ipar terén elősegíteni, akkor nem lehet, nem szabad, hogy a vidék gazdaközönsége e mozgalmat összetett kézzel nézze, hanem kell, hogy a közérdek parancsolta hely zetnél fogva kiki tegyen annyit, a mennyit csak önerejéből tehet; mert ha azon vidék s vele együtt a megye a vállalat kiviteléhez odaadó készséggel hozzá járul, a megkezdett mozgalmat eredményében kétség-ki1-» J o viil siker fogja koronázni. Mi ugv tudjuk, hogv e kérdéses szent-iváni és csáktornyai vonalnak terep felvétele már meg is történt, az érdekelt birtokosság már a terület átengedése tárgyában is nyilatkozott és ezen adatok Zala-Egerszegen Arvav István urnái, mint az előző években alakult bizottság fáradhatlan elnökénél meg is vannak; hisz ha ez ígv áll és ezen adatok Clement Lipót úrral közöltettek is. ugy remélhetőleg a kiépítés rövid idő alatt lehetővé tétetik s az óhajtott cél eléretik. Ezen kedvező esetben kérdés, mi volna a teendő? Nézetem szerint a már létező csoportosítás, melv a vonalban fekvő plébániák és jegvzőségenkint kell, hogy alakulva legyen, ez uj mozgalommal kiegészíttessék, a tett ajánlatok a birtokosok netáni változása folytán pótoltassanak, a közköltségek fedezhetéséliez szükséges pénzösszeg előállításához az ajánlatok a községek képviselete utján azoknak évenkinti költségelőirányzatába felvétessenek, s ezáltal szegéin és boldognak a vállalat kiviteléhez szükséges eszközök előteremtéséhez az ut megadassák. Azt, hogv ezen útnak megnyíltával egv egész vidék boldogsága lesz előmozdítva, magvaráznom sem kel!, mert míg a termelő terménvének eladását teljesítheti, ugvan akkor alkalom adatik a kereskedőnek is, hogv jutányos vitelbér mellett azon vidék terményét a világ bármely részére akadálytalanul szállíthatja mig most ha Göcsej vidékén valamely vállalatba bocsátkozik, ki kell várnia, mig az utak felszáradnak s a vett termény elszállítható lesz. Vegyük csak a bunnyai erdőket, hol a tiizi és épületfának halmaza máig is meg van. honnét a tüzelő-anyag a gelsei és szent-mihálvi állomásra szállíttatik, most a válalkozó egy méter öl fának elszállításáért a gelsei állomásra !> frtot fizet, ugyan azon helyről szállítandó fáért, akár a gutorföldi, akár a pákai állomásra csak 4—5 frtot fog fizetni; igy alkalom nynjtatik a vállalkozónak olcsóbb áron a fát a fogyasztásra bocsátani. Pedig ilv eset számos lesz azon a vidéken, hol eddig a helyi fogyasztásra utalt birtokosság értékét csak elpazarolni volt kénytelen. De hogy a vasutat is az általa kitűzött cél elérésére felhasználni lehessen, mindenek előtt az ezen útvonal állomásaihoz jobbról és balról vezető utakat kell jókarba hozni, tehát most már előre kell. hogy a községek ezen utvonalak és azokon netán létező átkelési eszközök előállítása és folytonos jókarban tartása érdekében is csoportosíttassanak, hogy így a vasútnak megnyíltával ne az legyen mondva: „adtál uram esőt, de nincs benne köszönet", hanem azzal egyidejűleg az állomásokhoz vezető utak rendezve lévén, a forgalom örvendetes lendületet nverend. Tegye meg tehát mindenki kötelességét, ugy létesülni fog azon közóhaj, melv egv elhagyott vidék boldogítására van utalva. Kovács János. Fürdői karcolat. Ischl. Ha a világnak nem is. de a Salzkammergutnak minden esetre legérdekesebb központja Ischl, mert nein csak az éghajlati gyógyhely és hatásos gyógyfürdő min (len feltételeit egyesíti magában, és számos betegül ide érkezettnek adja újra vissza egészségét, de mint ő felségeik nyári tartózkodási helye, egyszersmint politikai tekintetből is hirre vergődött, a mennyiben a német császárnak Gasteinbóli visszajövete alkalmával évenként a két fejedelem találkozójául szolgál. A mintegy hatodfélezer lakossal biró város óriási hegyek által körülvett és igy a szélárainlat ellen védett gyönyörű völgyben fekszik, -Ili* méternyíre az Adriai tenger szine felett, a házak a régi városrész kivéte lével villaszerüek, kertekkel ellátva, és a lakások akként beosztva, hogy az idény alatt bennük lakók majd mind saját háztartást vihetnek. A mi a tulajdonképeni gyógymódot illeti, ez a porlasztott sóparányok és gőzök szívásából és a sósfürdőkből áll; vannak még az uj kor kívánalmai szerinti fenyitlevél anyalugsó láp (moór) —- és gőzfürdők is, sőt a hidegvizgyógyinód barátai is lehüthetik forró vérüket az uszodában és a város közelében levő jól berendezett hidegvizgyógyintézetben. Minthogy az itteni források, melyek italul használhatók, valami különös specialis hatással nem birnak, az ivó gyógymód itt niásodszerli szerepet játszik, és ezért reggel az ivócsarnokba csak gyéren szállingóznak a vendékek, és csakis az igazi betegek, kik a zenekar által igen gazdálkodva eljátszott Landlerek élvezete mellett szürcsölgetik a világ minden részéből ide hozott és „Zalamegye" tárcája. Szekeres Orzse. Kinn az alsó falu rétien volt a kertje, húsa Ott iii/i/ntt o széle* környék legszebbik virága, .1 ki látta, mosolygott is. sírt is örömében : lh/ett antjijalt sohasem lát oda fenn az ét/ben! Arra alti a legények bokrétásan járnak, Bokrétásan jobban tetszik legény a leánynak! Sok széjt legény sétált oda a háza elébe. De mikor esak Ihász Bandit zárta a szivébe. Legszebb Itintj volt a faluban szép Szekeres Orzse, Aet/szfbb legény Ihász Bandi volt a szeretője, Mtis legénynek aranyból is lehetett a szája. Bandi csókja vitte őt a fényes mennyországba. * Megmondotta Szekeresné még a mtnapába Bitang paraszt be ne járjon az ő udvarába, Találkozik a lányának módos, uri fajta, Szekeresné a leányát parasztnak nem adja.'... * Szekeresné jókedvébe'. nagy heje-liujába Öltözteti Orzse lányát aranyos ruhába. Nézi, nézi... hosszan nézi... könny gyűl a szemébe, llej! maholnaji gazdag urnák lesz a felesége! Tele zajos vendégnéppel Szekeresné háza — Mikor annyi gazdag urnalc tetszik a leánya, Gazdag urak, délceg ifjak esengenek érte, Neki van a legszebb lányét széles hét környékbe!... Megmutatja Szekeresné, nem hiába, mondpík! hogy a Szekeresné háza ritkítja a párját!... Uri pompa ... víg lakoma ... cigánybanda húzza ... Iiát mikor majd Orzse lánya lakadalmát tartja!!... Csendes este... a madár is elpihent az ágon, Néma fájdalom a szívben — csendesség a tájon. Szekeresék kertje alatt, t.ul a füzes éren, Ihász Bandi furulyája hangzik át a légen. Oly szomorú, bánatos a kis furulya hangja. Mikor olyan bánatos szív sír, keséreg rajta. Fájó szív te, melyben annyi kínos fájdalom van, llej! jobb volna neked is rég oda lenn a sírban... ... Orzsééknél tárva-nyitva minden ajtó, ablak, Fenn a házban vígan vannak, vígan mulatoznak, Füzeit aljba lehullik a muzsikaszó, lárma, — Hej! de nehéz Ihász Bandi szíve dobbanása... Eszébe jut... fájt) könnycsepp szivárog szemébe, ...A mikor még az a kis lány igazán szerette! ... ...Hej! be hányszor, hej he sokszor fogadta a hűtlen Hogyha megcsal, két kezével verje meg az Isten!... £ 4r * Tűntek évek, jöttek évek . . . a falu aljába Elhagyatva, pusztán tili a Szekeresné háza Heje-huja, dinom-dánom, sok Volt a tivornya!... Igy jutott a Szekeresné — szegény koldusbotra . . . Tut a házon, minden este, csendes alkonyatban, Egy barna hint/ jár-kél, oda lenn a f'üzesaljban, Bánatos szemében mintha fájó köny remegne, Mintha elmúlt, szebb illőkön fájón elmerengne . . . Barna leány soká marat/ a füzes a/jriba', Mintha ott a füzes aljban valakire várna, - Annak a legénynek ne várd soha vissza jöttét, . I te itjaz szeretődet régen sírba tették!... * « # . . . Ott az alsó falu végen van egy elhagyott ház, Kinn a pitvar ajtajában etjy barna hím/ méláz, A iiptól égett, halvány arcát tenyerébe hajtja, A ki látja, megesik a szíve-leiké rajta. Széles utcán gyermelcsereg játszik körülötte Szélss utca vissza/umgzik: „Hej bolondos Orzse!" ...Szegény leány, nagy a bajod, s nincs ki rajt segítsen, ílires szép Szekeres (Jrzse, de meguert az Isten! Nem fáj neki, szótlan tűri, ha csúfolják, bántják, l)e ha jő a csendes este, mindig sírni látjálr, - Bandiját siratja szegény, s nincs lei vigasztalja, A jóságos Isten tán majd megkönyörül rajtt!... - 1882. Tonika. Páris nyáron. (Vége.') Esténkint tehát igen kellemesek a párisi boulewardok és az egész barátságos szinezetet ölt. Kiülnek a ház elé nők kötéssel vagy varrással, vagy tisztogatják Jelen számunkhoz fel iv melléklet van csatolva.