Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-08-12 / 32. szám

üvegenként meglehetős áron fizetendő különféle nemű ásványvizet. A mennyire másodrendű az ivógyógymód, olv kitűnően berendezett a beleheli., intézet, mely köz­vetlen a sópárló házakkal van kapcsolatban; a tömény sóoldat gőzerő által hajtatik a terem közép részén fel­állított üres hengerekbe, s innét apró likakon kilövellve egy egy acél lapon megtörik, és porlasztott alakban a teremben szétoszolva beleheltetik. A fürdők szintén egész kényelemmel berendezettek. Különösen vérszegények, légzőszervi bántalmakban és az idegrendszer izgatottságától eredő bajokban szen­vedők keresnek s találnak Ischlben javulást; vannak ezeken kivül számosan, kik csupán a nagyvárosi élet zajától és a gondoktól egyidőre szabadulni óhajtva, szinte Ischlnek havasi égalja vidékét választják üdülő helyül. A vendégek e tarka csoportja déli 12 1 óra közt lehetőleg mind siet az Esplanade-ra, a városnak a Traun folyó balpartján végig nyúló legszebb és leglátogatottabb sétaterére, hol zeneszó mellett kápráztathatod szemeidet a szép nem junoi alakjain, és a női szabó és egyéb művészetnek egymással versenyző remekein, és ezek feletti elragadtatásodban fantaziád messze vinne, de végre azon töprengésnél áll megeszed: váljon meddig a való­ság, és hol kezdődik a . . . művészet? A gyógymód jó eredményének eléréséhez nagy fokban szükséges az is, hogy a testnek megkívántató nyugalma mellett a szellem se legyen" megerőltetve, ezért a kellemes- és a kedélyre deritőleg ható szórakozásokról bőven van gondoskodva; mehetsz szinházba, eljárhatsz a különféle cimen gyakran ismétlődő hangversenyekbe, mind e helyeken gyönyörködhetei Pálmav Ilka által elő­adott szebbnél szebb magyar népdalokban; szerencsédet megkísértheted a tombolán, sőt szivednek és lábadnak is kereshetsz élvezetet a hetenként tartatni szokott tán. estélyeken; — ha pedig a zajos mulatságok közt inkább óhajtod a magányt, akár egész nap barangolhatsz a vá­ros körül elterülő fenyves erdők rendezett séta utain, tanulmányozhatod az alpesi Flórát, s az útközben elért vízesések és egyéb vadregényes pontok látásánál ön­kénytelenül elábrándozol mindaddig, inig gyomrod eszedbe nem juttatja ama bölcs mondást, hogy: nemcsak igével él az ember! — Ha kedved szotytyan, horoggal halász­hatsz is, mely sportnemet itt különösen az angolok és bécsiek űzik, ez esetben a horgodra akadt halacskát büszkén viheted magaddal. Mindezen elsorolt időtöltés azonban csak részben közelíti meg az igazi élvezet ama nemét, melyet az innét egész kényelemmel tehető nagyobb kirándulások szerez­nek; — a Salzkammergut oly gazdag természeti szép­ségekben, hogv az esetben, ha mindannyit meg nem nézheted, zavarba jősz a kirándulás megválasztása felett, ha pedig mindannyit megnézted, ismét zavarban vagy, váljon nagyszerűség tekintetéből melyiknek add az elsőséget. A ini az élet anyagi oldalát illeti, 110, erről talán ne sokat beszéljünk, mert minden tekintetből az illusió rovására menne; mióta Ischl a bécsieknek divatfürdő­jévé vált, azóta a szárazföld drágább fürdői közé szá­mítandó; — már magában véve baj az, hogy a magán­házakbani lakások legnagyobb részben több szobából s konyhából állanak, és csak az egész idényre, (mi £—10 hétig tart) adatnak ki, minőség szerint 250—1000 frtért, egyes szoba ára 100 200 frt; hetenkinti bérletre csak esetleg kaphatni lakást, és ha valaki csak egy két hetet szándékozik eltölteni, csakis a szállodákra van utalva, és itt is szerencsésnek mondhatod magadat, ha a főidény alkalmával egy valamire való szobát 5 frt napi fizetésért átengednek; az éttermekben az árak meglehetősen borsosak, de ezért aztán gondoskodva van arról, nehogy a vendégek az ételadagok által gyomraikat túlterhelve a megbetegedés veszélyének tegyék ki magukat, gonosz nyelvek szerint itt ott az asztalokon nagyitó üvegek is használtatnak. Van azonban néhány, szerényebb igények­nek megfelelő étterem is, de ezek kissé gyarlók. Magyar szót sokat lehet hallani, de mindennek da­cára a magyarok közt összetartás más külföldi für­dőkhöz arányosítva kevesebb, ez nagy részt abban ta­lálja magyarázatát, hogy sokan saját háztartást vivén, a közélettől visszavonulnak, mig mások a bregenzi időjelző által jósolt kedvező időjárást kirándulásokra igyekeznek felhasználni, s igy nem törekszenek ismeretséget kötni. Az időjárás igen áldásos, a mennyiben az áldás eső alakjában kevés kivétellel naponként bekö­szön pedig ugyancsak bőven. — Es most Isten veled nyájas olvasóm! azon remény­ben veszek tőled búcsút, hogy vidékünk elviselhetetlen melegétől és porától szabadulandó, sietsz a kutya napok elöl a fel tri sí tő lég ez Eldorádójába, s ismét velem együtt tourista alakban kalandozod be e természeti nagysze­rűségekben bővelkedő vidéket, hogy élvezet közben szerzett tapasztalatainkról együttesen adhassunk számot otthon maradt barátainknak. X. Y. Z. Előleges színházi jelentés Alulírott színigazgató tisztelettel értesítem a t. kö­zönséget. miszerint legközelebb Zala-Egerszegen dráma, népszínmű, vígjáték és operetté 50 tagból álló székes fehérvári színtársulatommal, saját zenekarommal, előadá­saimat megkezdeni lesz Szerencsein. Előadási niűsorozatunk a következőkből állíttatik össze: operették : Koldus diák, Furcsa háború. Nap és hold, Dragonyosok, Gascognei nemes, Bőregér, Üdvöske, Ulívette lakodalma, Donna Juanitta, 'l iszt urak a zár­dában, Boccaccio, Cornevilli harangok, Kapitány kisasz­szony, Kis herceg, Kis doktor, Kisasszony feleségem, Kis Faust, Girofllé-Girofla, Angot, Fatinitza, Szép He­lena, <)rpheus, Petaud király udvara, Titila hadnagy stb. I )rámai fajú színművek: Stomfai család, Caviár, líozóti Márta, Rang és mód, Pálinka, Párisi regény, Odette, Bagdadi hercegnő, Serge Pannine, Két Rantzau, Kis szórakozott, Hadjárat a békében, A mai nők, Kéj­utazás, A hol mulatnak. Fedora, Könyvtárnok, stb. Énekes népszínművek (Ss énekes bohózatok: Tót leány, Milimári, Marcsa Mariska, Vörös sipka, Szép leányok. Lili, stb. és Hófehérke, tündéries regényes lát­ványos színmű. Kívánatra bármely más darab is adatik. Fentjelzett művek a nemzeti és népszínház folyto­nosan kedvelt műsorát képezik. Es hogy énekes előadá­saink, - különösen az operették zenei része, mi ezen előadásoknál legfőbb — élvezetlenfil el ne veszszen, egy igen jelesen szervezett zenekarral, továbbá, hogy előadá­sainknak külső hatása is meglegyen, ezen érdekes elő­adási műsorozathoz megfelelő fényes jelmezkiállítással is rendelkezem. Mindezek után, minthogy színtársulatom felette nagy kiadással van szervezve és működésűnk igen nagy költséggel van összekötve tartandó előadásainkra, a pártfogás legalább némi biztosítására — egy 12 előadás­ból álló bérletet nyitok következő bérleti árak mellett: körszék 10 frt (előadásonkint 1 frt), zártszék 8 frt (elő adásonkint 80 kr.). Ki a bemutató első előadások után esetleg műigé­nyeit a társulat részéről kielégítve nem tapasztalja, jo­gában áll a bérlettől visszalépni. A bérlet gyűjtéssel és egyéb igazgatósági intézkedésekkel Károlyi Lajos titkárom vau megbízva. Mélyen tisztelt közönség! Midőn nagyszámú és művészi szempontból is első rendű színtársulatom és ze­nekarommal előadásaiinat itt megkezdeni és ezekre biz­tosítás céljából bérletet nyitni bátorkodom, abbeli remé­nyemnek vagyok bátor kifejezést adni, hogy a t. közön­ség nem fogja kegyes pártfogását megvonni olyan színtársulattól, mely nagybecsű elismerését úgy előadása, mint inűsorozata, nemkülönben díszes kiállítása által minden tekintetben ki fogja érdemelni. Magamat és társulatomat nagykegyii bizodalmába ajánlva vagyok mély tisztelettel: Jakab Lajos a székesfehérvári színház igazgatója. A zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos Értesítője. Jegyzökönyve a Zalamegyei gazdasági egyesüld Keszthelyen 1883. évi julius hú 8-án tartott rendes közgyűlésén eh. (Vége.) 58/181—1883. Olvastatott Háczky Kálmán ügyvezető elnök urnák a megyében kölcsönös tűzkár biztosítás létesítése érde­mében beterjesztett következő indítványa: Tekintetes közgyűlés! A „biztosítási intézmény" hasznos voltáról ma már oly általános a meggyőződés, hogy annak jótékony ha­tásait tovább bizonyítni sem szükséges. Hogy mégis még széles!) terjedelmet nem foglalt el, oka részint a biztosító társaságok kártérítési képessége ellen emelhető aggályokból származtatható bizalmatlanságban, részint a károk valószínűségével arányban nem álló, magas biz­tosítási díjakban rejlik, a melv díjak, babái' egyes esetre terheseknek nem mondhatók is, de a többféle és számos biztosítandó tárgyak után évek hosszú során át oly nevezetes összegre rúgnak, hogy főkép a földbirto­kost, a kinek jövedelme a számtalan esélyektől függő termés bizonytalansága miatt mindig kétessé változó, — a biztosítástól visszatartják. A biztosíiási ügy általánosítását s minél tágasb el­terjedését elősegítik :• az olcsó dij és a biztosítási alap szilárdsága úgy személyes, mint anyagi tekintetben. Ezen tekintetek szolgálnak alapul s indokolásául a kölcsönös biztosítási intézmény létesítésének, mert a kölcsönösség a közös érdek, az ügyek önkormányzata úgy az anyagi, mint a személyes biztonságot leginkább képes nyújtani, a tömeges biztosítás pedig lehetővé teszi, hogy a díj­szabás minél kedvezőbb legyen. Ezen előadottaknak kétségtelen igazolásául szolgál a következő, a gyakorlati életből vett tapasztalás. Zalamegye közönsége az első magyar általános biz­tosító társasággal 1880. március .'50-tól 18^3. március 30-ig terjedő 3 évre szerződést kötött, hogy a megyei á :'\ ák összes biztosítandó javai azon intézetnél biztosít­tatnak; a biztosítási díjak ekkép állapíttattak meg: 100 frt biztosított érték után Cserép tetőnél 20 kr. „ „ „ fazsindelynél 50 kr. „ „ „ szalma tetőnél 1 frt 50 kr. a mi nem mondható magas díjnak; a kezelési illetmény : 10 frt díjnál 25 kr., 10 25 írtig 60 kr., 25- 50 frtig 90 kr., 50- 100 frtig 1 frt 20 kr., 100-forinton felül 1 frt 50 kr. Ezen díj és illetmény fizetés mellett 1880. április 1-től 1883. április 30-ig történt-1321 biztosítás, 1.211,243 frt értékben, a mely ügyletek után befizettetett 55,27:") frt 65 kr. díj; a felmerült káreset volt 31, a mely után kártérítésül kifizettetett 5116 frt 49 kr., így a társaság nyereménye volt 50,159 frt 16 kr., ebből azonban százalékot a dijak beszedéseért, a kötvények kitöltéseért stb. a megyének átengedvén, vagyis 5015 frt 91 krt, tiszta haszon gyanánt fenmaradt a társaság javára 45,143 frt 25 kr. Itt a számok beszélnek! Ez oly tiszta hasznú jövedelme a társaságnak, a inelv valami figyelmet ér­demlő irodai, könyvelési költségébe sent kerül. E tapasztalat önkénytelenül provoeálja azon kér­dést, liogy hát hiszen, ha csak a megyei árva értékek biztosítása ezen első bárom év alatt 45143 frt 25 kr. tiszta hasznot hajtott a társaságnak oly egyszerű niíive el után , hogy a megye alkalmaz egy egyént, a ki a kötvényeket kitölti, a kirovott s a megyei szolgabíró urak által beszedett díjakat elkönyveli, a beszedett pén­zekből felmerült káresetek után a társaság a kárösszeget kifizettetvén, a többit magának felküldeti, tehát e három év alatta 45,14.'! frt 25 krt, melyért a társaság csak nevét adta, de egy fillérjébe nem került —• mon­dom önkényt provocálódik azon kérdés, hogy tehát nincs mód abban, miszerint e 45,143 frt 25 krt meg le betett volna, s a jövőre csak a. hátralévő .'! évig is még holnapra a zöld babot, cukor-borsót, a férfiak hagózva, tobákolva, füstölve. A szomszédok jönnek, beszélgetnek és ha arra mész, megkritizálnak, mint - 110 Zala-Eger­szegen nem bármely kisvárosban. A fürdők képzelhető, mily tömve vannak reggeltől estig. Van ott persze hajsza-bajsza. Valaki bele akar fúlni. Egyszer már alámerült. Iszik mint egy — henc. Kapkod. Dobálnak be neki kötelet, rudat; gyengébb már, hogy sem megfoghatná. Akkorra már bele ugráltak, odausztak mindenfelől, az egész raj megtámadja és ki­húzzák, mint egy gerendát. O megköszöni. Nincs mit, felelik szokásból. Az életemet, voyons! Csekélység! Szót sem érdemel! — Es ékelnek tovább. Hüsselnek. A mely utóbbi dologra kit. ijed 3 millió ember figyelme. Először is vannak az úgynevezett Fontaine Wallaeeok a járda szélén felállítva. Egy kis knt, mely­ből szakadatlanul folyik nem Szajna hanem forrásból vezetett viz. Oda van két bádog „sajka" láncolva, a többi a szomjas dolga. Hűsítő ital van elég. Azokban a barragueokban. hol télen át gesztenyét árulnak, most 2—3 sousért ihatunk szikvizes groseillet, grenadinet vagy limonádé gazeuset. Másutt ismét fa levelek által napsu­gár ellen védett kis hordó van felállítva. Rá írva: Ca­labriai sirop. Bockja egy sou. Lehet ugy 3 deci. -Meg­próbáltam én is, de csak azért ittam meg, mert előttem állt, hogy még nem halt meg tőle senki. Hát még a puttonos ember, ki hátán szintén ilyes valami calah­riai nektárt hordozgat a gyermekek örömére. A ká­véházak előtti asztalokat elfoglalják szomjas emberek, kik sör, vermuth é,s különféle siropok mellett ülnek. Este felé a Szajna partján láthatjuk az amateur halászokat, kik gyakorolni mennek magukat e sportban, Nem nagy művészet kell hozzá. Oda állni, a horgot a vizbe hajítani, lesni, míg a sült galamb . . . azaz a hal rá nem akad. Csak türelem kell hozzá. De milyen tü­relem ! Ott állni órák szám a kétes szagú Szajna mellett, mely tele van hosszában ilyen bonhonnneokkal. Ha az áram lefelé vitte a horgot, ő phlegmatikusan kirántja és félkörben felfelé dobja. Oda állsz. O megnéz. Te csak állsz. Akkor dünnyög egyet. Te is esetleg. Megszólít. Menjen el kérem, s'il vous piait. Miért? Azért nem fo­gok semmit sem, mert ön itt van. Vagy ugy! Pardon ! Látogatottak az Eliséei mezők is, melyek szintén tele vannak mindenféle Marionnette színházakkal, „Rin­gelspielekkel, mely a franciáknak különösen nagy élve­zetet látszik nyújtani. Ez legszebb része Párizsnak. A Tuileriák még el nem hordott közép pavillonjától végig a kerten, a place de la Poncordeon lévő obeliszken át fel a Napoleon által építtetett hatalmas diadalivezetig 3 ki­lométer. Itt láthatjuk egész éven át az elegáns fogatok végtelen sorát a bouelegnei erdőbe menni. Nyári estéken a Champs Elyséében az úgynevezett concertek, első rendű sängerei berendezések. Innen mint például az Horloge-ból kerülnek ki a párisi dalok. Jelenleg egv Balázsv E.. kisasszony is van ott, ki minden este eí­énekli a „Ritka árpa, ritka buza" és a „Kis szekeres nagy szekeres" népdalokat; jut valami „Komámasz­szonynak" is és avval kész. Huszár nadrágban, fehér dolmányban — elég chique. Nem hiszem, hogy valaki­nek a keze a tapsolásban megveresedett volna. Párison kívül is sokat kirándulnak igy nyáron, különösen vasárnaponkint. Legközelebb a boulegnei er­dőbe, Meudonba, távolabb St. Cloudba, még távolabb Vcrsaillesba. Hogy a városból kijöhessünk, a fortifica­tiókat kell elhagynunk, melynek legközelebbi lerombá­lása kilátásba vau helyezve. Ugyanis az ezt pártolók azt mondják, hogy ez árt a város terjedhetésének. Az igaz. hogy a 2 millió ötszázezer létszámba csak a fala­kon belüli népség van beszámítva, mig akkor az elő­városok is. Ugyanis Párist körülveszi 6 méter mély és 11 méter széles árok, azután jön a 10 méter magas fal, mely tehát az árok másik falát képezi. Legbelől van a földtömés 94 erődöcskével. Most azt mondják hogy ha a Páris közelében levő erődök és a harmadik gyűrűt képező nagy erődök nem voltak képesek ellen­állni, hogyan teszik meg majd ezek a szolgálatot? To­vábbá gátolják a város terjedhetését stb. Versailles, St. Cloud, Mendon stb. kiránduló helyei a párisiaknak. A St. Cloudban és más helyeken a 70 -71-iki háború és lázadás alatt romba döntött palota most is csak ugy van. A hajdan fényes termekben most hatalmas fák nőtek. Térdig érő fű, gaz, bokrok. Baglyok, mókusok, menyétek, egerek, patkányok, kígyók tanyája. Siralmas oda betekinteni. Maga a park is el van hagyatva. Páris centrumában is csak igy van. Igy voltak eddig a Tuileriák, mig azután meg nem kezdték elhordásukat. Igy van most is a főszám ve vőségi palota,mely a máso dik császárság alatt Páris legszebb palotáinak egyike volt. Most a hatalmas épület elhagyatva áll. Benne is verebek csirip Inek, csúszó mászó, repülő állatok lakják. Néhány év — és nem tudom, nem veti-e rá szemeit valami tolvaj banda, jó rejtek helyül haszná­landó. Vagy pedig valami szellemes író rémregénye he­lyéül választja azt és majd csak annak a nyomán válik csakugyan azzá. A nyárban időszakot képez julius 14-ike, a mely az idén nagyszerűnek ígérkezik. A város nagyszerűen illuminálva lesz és remélhető, hogy - - minden polgártárs is. Hiszen a kortes is a hazáért iszik. Akkor ugy is vége van már a nyárnak. Mert tudjuk néhány év óta tapasztalásból, hogy a mily bizonyosság gal mondhatja a csízió jövendöléskép, hogy: Jó bort igyál, ép ugy mondhatja már, hogy augusztusban eső lesz. Én is behúzódom ki- kertemből fül szobámba, mert kerget az eső, én meg e levelemet. Szigethy Zoltán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom