Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-10-01 / 14. szám

Közgazdaság. A Neilson-t'éle kazal-szárítási mód. A fóldin ívelés-, i'j>ar- és kereskedelmi minisztérium a Neilson-féle kazal-szárítási módra a gazdaközönség fgyei­mét fel/iírni óhajtván, arról a következő ismertetést teszi közzé: Tekintettel azon körülményre, hogy az esős idő miatt a szénának egy része gyakran tönkre megy, a lu­cerna az ide s tova forgatásoktól igen sokat szenved, mielőtt össze lehetne gyűjteni, a gabona kicsírázik, vagy legalább vészit értékéből: igen nagy figyelmet érdemel mindannyiszor, a hányszor a hőmérsék ismét a maximu­mon felül emelkedik. Hogy meddig kell e végből a szellőztetőnek működnie és hányszor kell ezt ismételtetni, az a körülményektől, nevezetesen a takarmány vagy gabna nedvességi fokától s a szellőztető erejétől függ. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: UDVAR DY IGNÁC. HIRDETESEK, :;42.11882. szám. Árverési hirdetménv. e/ Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. e. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy az alsó-lendvai kir. járásbíróság 4377. számú végzése ál­tal Isoo Ferenc alsó-lendvai lakos végrehajtató javára Szabó Ignác és neje alsó-lendvai lakósok ellen 96 frt tőke. ennek 1881 évi mártius hó 4. napjától számítandó 8" „ kamatai és eddig összesen 37 frt 89 kr. perköltség követelés énjéig elrendelt kielégitési végrehajtás alkal­mával bíróilag lefoglalt és 335 frt 25 krra becsült szo­babeli bútorok, viselő, ágyi, és asztali ruhák, boros hordók, kádak, egy kocsi, 600 db. savanyú vizes üveg, egy bor sajtó, 1(1 mázsa széna, 16 akó borra becsült függő szőlőtermés, s egyéb házi eszközökből álló ingó­ságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 4419] 1882. sz. kiküldést ren­delő végzés folytán a helyszínén, vagyis Alsó-Lendván alperesek lakásán leendő eszközlésére 1882. év oktober hó 6-ik napjanak d. e. 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezen­nel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. c. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek beesáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. e. 108 §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Alsó-Lendván, ik napján. 70. 1 1. 1882. évi szeptember hó 23­Zakó Dániel kir. birósági végrehajtó. 227.] 1882. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bír. végrehajtó az 1881. évi LX. t. e. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogv a zala­egerszegi kir. járásbíróság 2293. számú végzése által Tóth Ferenc és társai végrehajtatók javára ifj. Tóth ianos szent iványi lakós ellen 500 frt tőke és ennek járulékai erejéig elrendelt kielégitési végrehajtás alkal­mával bíróilag lefoglalt és 340 frtra becsült boros hor­dók, 50 kereszt búza, 50 kereszt rozs, és Ki kereszt árpa termésből álló ingóságoknak nyilvános árverés ut­ján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén vagyis Szent-1 vámban leendő eszközlésére 1882. évi oktober ho 5. napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezen­nel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. e. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. e. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Zala-Egerszegen 1882-ik évi szeptember hó 21. napján. Nemes Sándor 71. 1 -1. kir. birósági végrehajtó. Helyiség bérbeadás. A sümegi polg. önképzőkörnek föteren tijonan épült házaban földszint egy nagy terem, négy szoba, konyha, pince 1883. január l-töl egymás után követke­ző hat évre f. évi október 22-én d. e. 10 órakor az egylet helyiségében, árverés és zárt ajánlat folytán ötven forint bánatpénz mellékletével bérbe adatik. A helyiség kiválólag kávéház üzletre alkalmas, e célra is építtetett. Bővebb felvilágosítást ád Siimeg, szept. 21. 1883. Eilner Sándor 68. 1—1 elnök. Nyomatott Tahy li. gyorssajtóján Zala-Egerszegen. letek részéről, hanem a szomszéd megyebeli Babócsáról is a helybeli tűzoltó-egylet főparancsnoka levélileg meg­kerestetett, felvilágosítást kérve egyletünk berendezésé­ről, a felszerelésekről. Alkalmunk volt elolvashatni e leveleket, melyek szerint tűzoltó egyletünk a vidéki hason egyletek előtt a legjobb hirnek örvend!­Dúvad szaporodása, szelidvad fogyása. Turócz­megye közönsége feliratot intézett a képviselőházhoz, melyben előadja, hogy a dúvad ott annyira elszaporo­dott, hogy a nyájak és ültetvények a medvék és vaddisznók szabad zsákmányát képezik annyira, hogy az okozott kár a lakosság adófi­zetési k épességét nagymértékben csökkenti. (Ez aztán erős dolog!) Túróczmegye mindjárt praescri­bálja is a gyógyszert, azon kérelemmel járul a képvi­selőházhoz, hogy a baj megszüntetése végett a vadá­szati jegyek árát kivétel nélkül szállítsa le két forintra. — Hanem hát Zalamegye zala-egerszegi, tapolczai stb. járásaiban szintén 12 frt a vadászati-jegy ára, még is, ha megakarjuk gyermekeinkkel ismertetni természeti valóságában, élő alakjában a — nyulat, ma holnap csak ugy tehetjük, ha elviszszük őket — az állatkertbe, vagy valami menageriába. Túróczmegye lo­gieája szerint tehát Zalamegyének feliratot kellene in­tézni. hogy az Ízletes eledelül szolgáló szelíd vadak «zá­porod hatása végett emelje fel a vadászati jegyek árát legalább 100 forintra, Mily érdekes lenne majd a „dúvad-párt" és „szelidvad-párt" szónoklatait hallgatni. — Bocsor-alap. Bocsor Istvánnak, a dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájában félszázad óta kiváló sikerrel működő, tanári és irodalmi tevékenysé­gével kimagasló, a közoktatás terén elenyészhetlen ér­demeket szerzett, fáradhatlan munkásságáért s őszinte tiszta jelleméért általános tisztelt tanárnak tanárkodása félszázados évfordulóját e hó elején fogják megünnepel­ni. Az ünnepeltnek volt tanítványai ezen dicső napot megörökítendők, Bocsor-alap cím alatt alapítványt szán­dékoznak letenni, melynek kamatai a pápai főiskola szorgalmas szegény tanulóinak jutalmazására fordíttat­nék. Ez érdemben a felhívás már ki is lett bocsát­va. Az érdemekben gazdag tanférfiúnak rendezendő ünnepélyt volt tanítványai, kiknek iliszes körében van koszorús írónk Jókai Mór is, méltóbban nem ülhetik meg, mint ha ily alapítványt létesítenek! Csudaszülöti. < )rmádlakon a napokban egy gyer­mek született, kinek kettős feje volt. 12 órai élet után a csudaszülött elhalt. Villámcsapás és árviz. Veszprémben szeptember hó 18-án délután 5 óra tájban iszonyú égiháború között valóságos záporeső volt, mely tetemes károkat okozott. A villám egy özvegy asszony házába beütött s a támadt tüz a házat elhamvasztotta. A koldusbotra jutott öz­vegynek fájdalmát tetézi a babonás népnek gáncsosko­dása. Nagy bűnösnek rebesgetik uton útfélen, azért is küldötte reá az ég ily rendkívüli módon a súlyos csapást. Új postahivatalok megyénk területén. Folyó évi október hó 1-én zalamegyei Dióskál községben kir. postahivatal lép életbe, mely levél- és öt kilogramm súlyt meg nem haladó kocsipóstai küldemények, vala­mint 200 frtig terjedő pénzutalványok és utánvételek felvételével, továbbításával és kézbesítésével, illetve ki­fizetésével fog foglalkozni és a pacsai kir. postahi­vatallal naponkint közlekedő gyalogküldönc póstajá­ratok által lesz összeköttetésben. Ezen póstahivatal kéz­besítő kerületét Dióskál. Ung-.l akabfa, Szegfalu, Eger-Arácsa, Palkonya község és Pogányvár puszta fogja képezni. Hasonló feltételek mellett lesz életbe lépteibe f. évi október hó G-án új kir. pósta hivatal zalamegyei Mereuye községben Zala-Mere­nye elnevezéssel. Ezen póstahivatal a kis-komáromi kir. postahivatallal naponkint közlekedő gyalog-küldönc póstajáratok által lesz összeköttetésben. Kézbesítő kerü­letét Zala-Merenye, Garaboncz és Újlak köz­ség fogja képezni. Borvaszto szerencsétlenség történt szeptember hó 23-án d. u. 1 -2 óra között az eszéki vasúti fahídon. Midőn ugyanis a személyvonat, mely a Boszniából ha­zatérő lf>. ezredbeli huszárokat szállította, a megáradt Dráva hídján keresztül akart haladni, a hid közepe tá­ján beszakadt s a mozdony szélsebességgel rohant a vízbe, magával ragadta ép azon kocsikat, melyekben a katonák valának. A szerencsétlenség közepett az vala szerencse, hogy egy vaggon kisiklott és ez megakadá­lyozta a többi személyszállító kocsinak a tajtékzó fo­lyamba esését. Eddigelé 26 szegény huszárról beszél­nek, akik a szerenesétletlenség áldozatai lettek, bár hivatalosan a vizbe fúltak száma még nincs megállapítva. Bünügyi nyilvános tárgyalasok a zala-egerszegi kir. törvényszéknél. Október hó 4-én. Súlyos testi sértéssel vádolt Cseh Sándor, letartóztatva levő magánokirat hamisítás és hivatali sikkasztás bűntettével vádolt Hán­nihál Sándor, csalás vétségével vádolt Kontor János elleni ügyben. Október 5-én. Letartóztatva levő lo­pás, orgazdaság büntette és tulajdon elleni kihágással vádolt Toplak József és társai, okirat hamisítással vá­dolt Gergulees Sándor, lopás bűntettével vádolt Boro­nyák János és társai elleni bűnügyben. azon kazalrakási és szárítási mód, melyet Neilson, liale­wordi (Derby grófság) angol gazda, a tudósítások szerint több év óta követ, és a mely mellett a zöld takarmány szénává változtatik a nélkül, hogy a rendes szárítási folyamatnak alávettetnék, a gabona pedig a nedves idő­járás káros befolyásától megvédetik. Az eljárás azon tapasztalati tényen alapul, hogy a nedves vagy zöld állapotban összerakott növények erje­désbe jutva, nagyfokú meleget fejtenek ki. Ha ez erje­dési folyamat és a hőfejlődés kellően mérsékeltetik. szá­radás következik be a nélkül, hogy a növény értékéből valamit veszítene, hanem ellenkezőleg tökéletesen kon­zcrváltatik és természetes szine változást nem szenved. Neilson szerint a fű és zöld takarmány, vagy a nedves gabnakévék félig kiszáradt, vagy csak meg­fonnyasztott állapotban boglyába, kazalba rakatnak. Neilson eljárásának lényege az, hogy a boglyában, vagy kazalban üreg (kürtő) hagyatik, oly módon azon­ban. hogy ez a boglya, vagy kazal teljes magasságáig föl ne érjen, hanem az üreg, vagy kürtő oly magasság­ban legyen elzárva a takarmány vagy gabona által, hogy föléje legalább annyi vastagságú takarmány vagy gabona jusson, a mennyi a kürtőüreg körül van. Ezen üregből Neilson a berakott takarmány vagy gabona fülmelegedésekor a levegőt kiszívatja vagy megritkítja, minek folytán a meleg levegő eltávolittatik s a külső levegő a kazalon vagy boglyán áttódulván, a szárítást elősegítő léghuzam keletkezik. A boglyák rakásának megkezdése előtt a boglya, vagy kazal üregébe vezető szívócsőnek lerakásáról kell gondoskodni. Neilson első kísérleténél deszkából készített, négyszög alakkal bíró csöveket rakott le egyszerűen a földre. Később, a mint kísérleteivel tovább haladt, elő­nyösnek találta a földbe ásott, jól összerakott, égetett agyagcsöveket. A lehető egyszerűség és a sürgősség szempontjá­ból a minisztérium által egyúttal elrendelt kísérleteknél egyelőre a facsatornák alkalmazása vétetett foganatba. A boglyában vagy kazalban a szükséges üreg kö­vetkezőleg hozható létre: A boglya vagy kazal rakásá­nak megkezdése előtt egy zsákot jól megtömnek szal­mával és ezt felállítják a cső nyílására és azután kezdik a boglya rakását, a zsákot folytonosan húzzák fölfelé. Az üreg átmérője mintegy 65 centiméter legyen. 11a ezen hengeralaku üreg a boglya leendő ma­gasságának mintegy feléig elér, akkor az üreg készítése abban hagyandó és a boglya rakását folytatjuk épen ugy, mintha üreg nem is lenne benne. Ha az üreg túl­ságos magasra készíttetnék, a külső levegő a vékony tetőn át hajtatnék be, ez túlságosan kiszáradna, mig a boglya oldalsó részei megpenészednének, sőt meggyúl­hatnának. Ennek veszélye annál fenyegetőbb lenne, mert a boglya alsó része az összes széna súlya által össze­nyomatik és igy a levegő behatolása elé legtöbb aka­dályt gördít. Legjobb lenne, ha a boglyának tökéletes gömb alakot lehetne adni, közepén egv hengeralaku üreggel Ez természetesen nem lehetséges, tehát azon kell lenni hogy ez alak a legutolsó pontban leirt körühuéuy te­kintetbevétele mellett lehetőleg megközelíttessék. Midőn a boglya félig föl van rakva, egy különálló 5 li centiméter átmérőjű, egyik végen zárt bádogcsö vet helyezünk a boglyába, mely eső kizárólag arra szolgál, hogy a boglya vagy kazal hőmérsékletének észlelésére szükséges hévmérőt befogadja. A csövet oh módon helyezzük el a boglyába vagy knzalba, hogy zárt vége a központi üregtől 30—60 cmnyire legyen másik nyilt s a hőmérő betolására szolgáló vége pedig a boglya külső felületén a szabadba nyíljék. A csö­vet nem egészen vízszintesen kell a boglyába illeszteni ugy, hogy a boglya beljese felé való vége lejebb legyen a külső levegővel érintkező vége pedig magasabban Ezen csőnek rendkívül fontos szerepe van: ebbe tolatil be ugyanis a hőmérő, melv a boglya hőmérsékének el lenőrzésére szolgál. Ezen célnak leginkább megfelel eg\ maximal-hőmérő, melyről a legmagasb állás bármikor i leolvasható. Azonban, ennek hiányában, egy közönsége.­és fára illesztett hőmérő is használható, ha a bádogcső bői gyorsan kivétetvén, azonnal gondosan leolvassuk Egy ily hőmérő ára 2 frt 25 kr. A boglyákat legajánlatosabb 6 méter átmérőjüekri készíteni, tehát ugy, hogy a központi hézagtól a felii letnek minden pontja 3 méter távolságra legyen. Á gabnának kazalba rakását Neilson nem ajánlja, lebe ugyan 6 m. széles és tetszés szerinti hosszúságú kazalo kat is rakni és ezekben minden 6 m. távolságra egy egy üreget hagyni, de ily formán nem lehet a hőmérsé ket oly jól szabályozni, mint a kisebb kerek boglyáknál Az eljárás maga abból áll, hogy a bádogcsőbei szalagon vagy zsinegen bebocsátott, vagy vesszőn vagj nádon betolt hőmérő segítségével a boglya vagy kaza belsejében levő hőmérsékletet folytonosan figyelemme kísérjük. 11a ezen hőmérsék, Neilson szerint, zöld ta karmánynál 22 Reaumur (27-f> ü Celsius), szalmás gab nánál pedig 17 R. (21° Celsius) foknál magasbra emel kedik, akkor a boglyában levő üreggel a már említet s a földre lerakott facsatornán át összeköttetésben álli szellőztető-készület működésbe hozandó, hogy a bogly; vagy kazal belsejében levő üregből a levegőt kihúzz; és igv a fent leirt légáramlatot előidézze. Szellőzteti készület gyanánt megfelel egy közönséges, oly szeleli lapátkerék, milyen a szelelő-rostákban van; milyet tehá minden kerékgyártó készíthet. A minisztérium Vidats István gépgyárában ih szellőztetőt állíttatott össze fából, mely a boglya üregéb« vezető, vízszintes facsatornával, valamint a hőmérő be fogadására szükséges bádogcsővel együtt 45 frtba kerül IIa ezt a szellőzte tő-készületet mozgásba hozzuk, akko a boglya belsejébe vezető csövön át, a levegőt az üreg bői ki fogja szívni és a boglya hőmérséklete csakhama csökkenni fog, mire néha egy negyedóra, de esetleg egi óra is szükséges. A szellőztetőt addig kell működtetni mig a boglyában vagy kazalban a hőmérség a 22, ille i tőleg 17 Reaumur fok alá nem száll. Ez ismétlendi

Next

/
Oldalképek
Tartalom