Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-10-08 / 15. szám

L évfolyam. 15. szám f \ Előfizetési dij: Félévre 2 ft., Negyedévre 1 ft. l'irrietinények : :i hasábos petitsor egyszer 9kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij :;u Ur. Nyíltlér petilsora kr. > w A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez k üldendők. Bérmentetlen levél, ket csak ismert kezektől fogadunk el. TÁRSADALMI, KÖZMŰVELŐDÉSI és GAZDÁSZATI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Elő gyepű Felesleges szószaporításnak tartanám, de az olvasó béketürésével is visszaélnék, ha az élő gyepiinck előnyeit hosszasan fejtegetném. Gondoljunk csak vissza a legközelebb niuh két-három évtizedre. Hová lett az a temérdek erdő, melynek helye most gabona termelésre használtatik ; hová lett az erdőkkel azoknak dús fatartalmú; hová tinitek azon idők, midőn áfát csak levágni, felhasogatni, haza hordani és leállítni kellett, hogy kész legyen az úgy nevezett liasovány kerítés, ezen erdőt emésztő vandalmű, mely egész erdő területeket nyelt el, s ma már a fa drágasága miatt lehetetlenné vált, sőt hatóságilag eltiltandó lenne. — Fonvott sövény kerítéshez szintén drága tölgy karó és vessző szükséges, melyek alig kaphatók, s ha igen, felesleges áron fizetendők, azon felül, a kerítésnek ezen neme igényel legtöbb munkát és fuvart. — A tüske gyepiihöz is tölgy karó kívántatik, a tüske pedig a legeitetőknek elkülönítése után nagyon megfogyatkozott; tehát olcsó áron ezen gvepii sem állítható fel. Hozzájárul, hogy az valóságos tüz fészek, a kerített résznek oltalmazáaára igen gyarló, de télen által meg is fogy, rothad és roskad, minden tavaszszal költséges felújítást igényel. Végre hátra van a deszka és léc kerítés; mind egyik a legdrágább, mezei birtoknak és nagyobb területnek bekerítéséhez költségessége miatt nem is alkalmazható. 11a hozzá számítjuk, hogy mind ezen drága gvepiik rövid ideig tartanak, az alatt is folytonos kijavításokat igényelnek, a károsítások ellen pedig teljes biztosítékul még sem szolgálnak : akkor nem lehet eléggé bámulni azon, miért nincs jobban elterjedve az élő gvepii, melynek felállítása olcsóbb, évről évre nem romlik, sőt ellenkezőleg erősbödik, sem tartása semmi költséget nem igénvei, teljes megerősödése után az évi nvesedékből, tisztogatásból elegendő tüzelő szert, sőt szakszerüleg kezelve, karót és szerszáliitát is ád, s mi legfőbb, örökös; a kőfalnál biztosabban oltalmaz. Mily növényekből ültessük az eleven gyepűt. attól függ, mit akarunk azzal bekeríteni. Mezőn s nagyobb területeknél kétségen kiviil legelső helyen áll az akác és gledicia; belső telkeknek, kerteknek gyepű alá vételéhez a o-;da<>'onYa és maci ura auranciaca nem eléggé ~ <~ , np ajánlható, vizenyős réteket pedig fiiz dugványokkal keríthetünk. Mezei birtok bekerítésénél két éves akác, vagy gledicia csemeték egymástól 32 centimeter vagv is egy lábnyira eső kettős sorban iiltetendők, a csemeték a sorban egymástól szintén egy lábnyi távolságra legyenek, oh* beosztással, hogv a második sornak csemetéje az első sorban levő kettő közé essék, s azok közötti hézagot betöltse. A csemeték gyökerei ültetés előtt megkurtítandók, a földön felüli rész pedig fél lábnyira vissza metszendő. — Következő tavaszszal az utolsó évi hajtásokat 3—1 szemig visszametszük, az oldal hajtásokat pedig tőből levágjuk, vagy a netaláni hézagok pótlására a csemeték közé fonjuk. Ha az akác és gledicia csemeték megerősödtek, azok hajtásait évenkint, ritkítjuk, a nvert rőzsét tüzelésre használjuk. De igen ajánlható '20 -40 meter távolságban a csemetét szálas fa alakban növelni; ily módon 3—1 év alatt karókat vagy másképen felhasználható fiatal fákat szolgáltat. Kisebb területek, különösen kertek bekerítéséhez legalkalmasabb a galagonya csemete, de a galagonyának két faja van t. i. a csipkés és a széles levelii. — X csipkés leveliit nem lepi a liernvó, ellenben a széles levelűt szereti, s ezen okból a pillék azon faj leveleire rakják tojásaikat, hogy a fiatal hernyók azonnal kedvelt tápjokat találják. Tehát a galagonya csemeték növeléséhez magot a csipkés levelii galagonya fákról szedjünk, mert a széles levelűvel a hernvót ön magunk telepítenénk kertünkbe. A galagonya csemeték szintén két sorban és azon távolságban ülteteíidők, mint az akácról mondottuk, de a földön felüli rész hat hüvelyk, vagy is 16 centimeter magasra hagvassék. Kétséget sem szenved, hogy a legjobb legszebb, legtartósabb, mondhatni örökös gvepüt a galagonya csemetékből lehet növelni, de ahhoz szakszerű kezelés kívántatik, a melyre vonatkozó szakmunkák léteznek. A reá fordított munkát és fáradságot igen kifizeti, mert tartósabb és biztosabb a kőfal kerítésnél. A maciura auraiítiaca Amerikából derült hazánkba, fényes és élénk zöld sziníí leveleivel valóságos disz-növény, s mivel szerfelett tüskés s igy a megközelítést is lehetetlenné teszi, azért élő gyepiihöz igen alkalmas, ámbár a magnak drágasága miatt még most nagvban nem igen alkalmazható és jobban csak disz kerítésekhez használtatik. — Ültetés módja mint az akácé, hajtásai az első években szintén visszainetszendők, hogv erősödjenek. A midőn tehát az erdő évről évre fogy, s ez által a kerítésekhez szükséges anyag, de a tűzifa is napról napra drágul, nem eléggé ajánlható az élő gyepünek rakása, mely legolcsóbb, legkevesebb munkát igényel, a kezelést tűzi Iával dúsan kifizeti, mindenek felett pedig, mert csak egyszer fáradunk vele, s kellőleg kinövelve tartós, a kerített területet pedig legbiztosabban oltalmazza. Felettébb kivánatos, hogy az a nép között is minél inkább terjedjen, a költséges és erdő pusztító kerítéseket kiszorítsa, sőt nyesedékeivel az erdőket kímélni segélje. A keszthelyi apáca zárda ünnepélyes felavatása. Dr. Kovács Zsigmond veszprémi megyés püspök őnagyméltósága boldogult elődje Ránolder János által Keszthelyén megkezdett apáca zárda építtetését befejezvén, azt folyó hó 1-én ünnepélyesen felavatta. A városi képviselő testület által kiküldött Unne pély-rendezőbizottság a magas vendég fogadtatása, úgy az ünnepély fénye és díszének emelésére minden lehetőt elkövetett. A fényes fogadtatás által igyekezett a város közönsége kifejezést adni mély hálája és törhétlen raRáírni® Az amerikai nők. Glagan Ottótól. (nCmcdbol Iiaboss László.) „Az egyesült államok az ellentétek hazája" mondja a híres nemzet gazdász Carey saját hónáról. „Mig ezen ország egyik részében a nő másutt sehol sem birt szabadságot élvez, a másik részében asszony és leány ingóság gyanánt forog kézről-kézre, és a rabszolga kereskedő által atyáikkal, férjeikkel, nővéreikkel, gyermekeikkel kótyavetéltetnek el." Carey oly állapotról beszél itt, mely Istennek hála! többé már nem létezik, t. i. a dél- államokban a közben megszüntetett rabszolgaságról; és ennyiben állításának ezen második része elévült ugyan, az első azonban mindenkor elvitázhatlan és általánosan isiuert tény- körülményt tartalmaz. A világ semmiféle államában sem oly szabad és oly tekintélyes a nő társadalmi állása, mint az egyesült államokban, és az volt mindenkor. Már elejétől fogva létrejött itt- ugy szólva a két nem fordított helyzete, amennyiben a nők valószínűleg kisebb számuk által, amclylyel előbb a gyarmatokban felléptek, mindjárt az erő sebbek állásába azaz az uralkodóba jutottak, amelyet okosan és következetesen meg is tartottak. Csak hamar kifejlődék egy neme a nők iránti tiszteletnek, melyet többnyire csak külsőleg, mint jóakaratukig gyakorolnak a yankek. úgyhogy Fröbel Gyula „Amerikából" cimű kitűnő könyvében egyenesen „a tisztelgés együgyű comediájának" ne1 » ? ° M vezi azt, midőn rendesen igen esetlen módon adatik elő. Legyen azonban bárhogyan, az éjszakamerikai „ladyk" föllépése és magaviselete kezdettől fogva rendkívüli öntudatos és önálló volt, ugy annyira, hogy sem cselekvéseikben, sem tetteikben, szokás és törvény által, korlátozva nem voltak. Sehol sem keresi annyira a nő a nyilvánosságot, és sehol sem törődik kevésbbé a nő a házzal és háztartással, mint Észak-Amerikában. Járnak-kelnek, mulatnak, anélkül, hogy férjüket kérdeznék, vagy értesítenék, kimennek kényök-kedvök szerinti társaságban, vagy egyedül; elfogadnak, vagy meghinak házukba, akit akarnak. Egy férj, ki nejétől ezen jogokat megvonni akarná, mint zsarnok tekintetnék, nyilvánosan száműzetnék, s akaratát nem tudná foganatosítani. Es nemcsak férjesnők, de fiatal leányok is fogadnak férfi látogatásokat szobáikban, és szüleik nélkül— ismerőseiktől kísérve — megjelennek bálon és színházban. Sehol sem űznek a nők oly pompát, sehol sem oly költséges a nők tartása a férjekre nézve, mint itt. Az északamerikai „lady" garderobja tizszer gazdagabb, s százszor drágább, mint egy londoni vagy párizsi nőé. Némelyik ruhában és ékszerben gyakran férje fele vagyonát hordozza, de nem ritkán költséges kiadásai által tönkre is teszi, és ez okból itt sokkal nehezebben is és a rendesnél sokkal később is határozzák el magukat a fiatal emberek a házas életre, mint az ó-világban. Sehol sem oly kevéssé úr a férj saját leizában mint itt. az asszony kormányoz és dönt, a férj pedig gyermek- és cselédségmódjára szoktatva, rendelkezései előtt meghajol. E mellett azután oly valódi, kedélyes családi életről, mint Németországban és Angliában természetesen szó sem lehet, hanem férj és nő, szülő és gyermek, fivér és nővér, megy mindegyik a maga szórakozásai után. Mindennek dacára, - s lehet tán e szabadság miatt, — az amerikai nő mégis folyton azon fáradozott, hogy hatáskörét tágítsa, magát a férfival tökéletesen egyen jogosítsa, kezdetben társadalmilag, kés'íbb politikai tekintetben is. Az amerikai nő nem akar csupán leány és feleség lenni, azaz: a szülők gyámsága alul a férjébe átmenni, hanem a társadalomnak, és az államnak egy teljesen egyen jogosított tagja. Es ebbctirészére már a korábbi törvényhozás kezére játszott. Mig Angliában pl. a nő összes vagyona a férjé és szerzeménye a férj adósságára fordítható, ugy hogy itt külön vagyonnal nem bir: addig az amerikai nőnek határozottan meg van engedve, hogy hozományával, pénzével és vagyonával szabadon rendelkezhessék; mint hajadon pedig, vagy férjes nő vagyont szerezhessen és bírjon. Azonban bizonyos Varrón Josiah, különféle társadalmi gyarmatok alapítója, még tovább ment. Felállította azon alapelvet, hogy férfi és nő kiskorú-ágától fogva tartozik magáról gondoskodni, hogy a gyermekek vagyont szerethetnek és ennek értelmében 7 éves kis leányával formális szerződésre lépett. Megegyeztünk ugymod - „hogy ő 7—9, 12— 2, és 5 7 óráig a konyhában, kertben dolgozzék javunkra és ezért élelmet, ruhát, ágyat, könyvet és játékot — annyit, a mennyi neki szükséges és hasznos kapjon tőlünk. Többi idejével szabadon rendelkezhetik. Ha ezenkívül tőle más szolgálatokat is kívánnánk, ugy új szerződés kötendő, mint bármely idegen díjazandó s az igy kapott bér felett szabadon rendelkezhetik. Ha tanácsunkra szüksége van, azt tőle meg nem vonjuk, de fensőbbségét fejette nem gyakorolunk, sőt kérés nélkül tanácsot sem adunk, vezesse a tapasztalás rá, barátjaitól tanácsot kérni." Már e fiatal korban folytatja Varrennő egész komolyan — érezte a gyermek a viszony jogosságát. A mi iránt megegyeztünk, foganatosíttatott, és csak az, aki hasonló kísérletet tett, képzelheti magának a szerencsés eredményt."