Zalai Összetartás, 1944. január-december (1. évfolyam, 1-42. szám)
1944-12-01 / 20. szám
ZALAI ÖSSZETARTÁS J1944. december 1. i. Minden magyar nőnek a Hungarista Mozgalom keretében van a helye A Nyilaskeresztes Párt i lurigaiista Mozgalom aialaegerszegi vezetősége női értekezletet tartott a női hallgatókkal zsúfolásig megtöltött Sas-utcai székhazában. Az izzóhangú értekezleten resztvettek mindazok a zalaegerszegi nők, ak ik már a múltban is szívesen barátkoztak ä hungarizmus gondolatával, de sokan voltak olyanok is, akik csak most ismerték meg a párt valódi célját és eljöttek, bogy a nemzetiszocializmus tanait ne csak az újságokból, — vagv egyes személyek eltorzított továbbadásaiból — hanem az arra hivatott vezetők saját szájából hallják. Az arcokon ott volt a feszült érdeklődés, s amikor felálltak, hogy kinyújtott kárral elmondják a Magyar Hiszekegyet, a szemekben kiült a lélek és minden egyes résztvevő arcán ott volt a büszke, nemes kérkedés, hogy ők most történelmet csinálnak. Olyan történelmet, amelyre büszkék lehetnek fiaik, unokáik, s míg magyar él a földön, az elkövetkezendő összes nemzedék. Kómán József helyettes városvezető tájékoztatójában rámutatott arra, hogy most, amikor országunk nagyrészét a bolsevista hordák tartják megszállva, igen nagy szükség van arra. hogy a magyar nők is összefogjanak, az ellenség ellen. Ha kell, fogják meg itthon a harctéren lévő férfiak helyett a szerszámot és minden erejükkel azon legyenek, hogy a hazat szolgálják. Jó munkát csak a hungarizmus szellemétől áthatva végezhetnek, éppen ezért szükséges, hogy a nők is szerve- szetbe tömörüljenek. Lengyel János megyei sajtó- és propaganda vezető nagyszabású beszédében megvilágította a magyar nők követendő útját. Kifejtette, hogy egy nyelven sem tudták olyan hűen kifejezni az asszony fogalmát, mint a magyar nyelvben, a feleség szóval. Azonban nemcsak szóban, hanem a gyakorlatban is mindig több volt a magyar feleség, magyar anya az idegen népek asszonyainál. A zsidóság azonban elhatározta, hogy éppen a magyar nőn keresztül fertőzi meg a magyar életet. Évekig, évtizedekig azt hangoztatták. azt árasztották filmen, színházban, sajtóban egyaránt, hogy ne szüljön a magyar nő gyermeket, hiszen az elrontja az alakját. Elfeledi ették az emberekkel, bogy a nő ilyenkor a legszebb, a legtöbbet érő. aki előtt mindenkinek fejet kell hajtania. Odadobták prédának a könnyelmű kalandokra, erkölcstelenségre éhes zsidó világnak, kiölve belőlük a szebb, jobb, igazibb élet utáni vágyat. A női hiúságra építettek és valljuk be, nem hiába. Habár a nemzet életéből kikapcsoltuk már őket, szellemük még mindig itt kísért és karmaiban tartja a süketeket, vakokat, akik még mindig nem tudtak felébredni. A Hungarista Mozgalom vezetői mindig is jó1 (ltudtak, hogy a zsidóság szellemi fegyvereivel szemben erősen kell küzdeni, mert különben elvesz a nemzet. Hiábavaló volt azonban minden igyekezet, mert a régi rendszer által a legmagasabb körökbe bejutott zsidóság hatalma olyan nagy volt, hogy azzal a maréknyi csapat rövid idő alatt nem tudott végezni. A hungarizmus gondolata azonban mindinkább terjedt, egyre többen követték az eszmét, úgyhogy végre, az utolsó percben, elérkezett az a régvárt pillanat, amikor az ország vezetése a hungaristák kezébe került. A régi vezetők, akiket azelőtt azzal hallgattattak el, hogy »ugyan mit akartok ti, zöld bolsevisták«, most megmutatják a nemzetnek, hogy igenis tudnak vezetni, tudnak jobb útra vezetni. Azt akarják, hogy a hungarista államban mindenki megtalálja a boldogulását. Azt akarják, hogy a magyar nő visszakapja régi helyét iá családi fészekben, az otthonban és nevelje a következő nemzedéket, beléjük oltva a hungarista szellemet, a családjáért küzdő férfinak pedig békés otthont teremtsen. A zsidóság hatezer éves gyakorlatával kegyetlenül eltaposta a meghitt, boldog családi életet, amikor olyan munkára kényszerítette a magyar nők százezreit, hogy nem tudtak gyermekeikkel törődni, nevelni őket. Az utcán, piszokban nőttek fel, az aljas kezek rossz útra vezették,, félrenevelték őket és ezekből lettek aztán azok, akik október 15-én elárulták a hazát. Igen. elárulták, nem törődve azzal, hogy egy élő nemzetet dobnak oda zsákmányul a vörös hordának, amely nem ismer kíméletet. Ha a hungarizmus nem állt volna a helyén, akkor most az egész országban megelevenedne az a rettenetes állapot, amit a szovjet által megszállt országokban és a mi megszállt területeinken is láthatunk. Az aljas, suttogó árulók, akik még mindig itt élnek soraink között, azt akarják elhitetni, hogy a bolsevisták nem kegyetlenek, hanem igenis javunkra vannak. Ezeknek a hazugoknak senki nem hihet, aki csak egy kicsit is gondolkozni tud, hiszen hogyan lehet jószívű, igazi szeretettől áthatott az, aki soha nem ismerte a családi életi melegét, akit kisgyermekkorától arra neveltek, hogy a bolsevizmust szolgálja, gyűlölje azokat, akik nem ismerik Krisztus tanítását, akik nem tudják, hogy van isten. Hogyan hihetnénk ezekben, amikor szeműnk előtt látjuk a borzalmas vérengzést, amit megszállt területeinken véghezvisznek. A bolsevista horda a mi országunkban is terjeszteni akarja azt az eszmét, amely őket is mocsárba, rettenetes, piszkos ingoványba vezette, amelytől maga Kollontai asszony, a hírhedt szovjet kémnő, a jelenlegi svéd követ is megrettent és át akarja alakítani a szovjet életrendet, amelyet tulajdonképpen a zsidóság alakított ki. Az a zsidóság, amely a mi országunkban is sikerrel vívta ki az erkölcstelenség uralmát. A zsidó szellem adddig nem is távozik el innen, amíg egy magyar nő azt mondja, hogy szegény zsidó! Nem szabad őket sajnálni, hiszen őmiattuk kellett a magyar munkásnak, parasztnak, éjt nappá téve dolgozni éhbérért. Sajnáljuk helyettük a hadiözvegyeket, hadiárvákat, sebesültjcinket és az ő sorsukért aggódjunk, ne a zsidókért. Hiába mondják azt, hogy az is ember. Hiszen már Pr oh ászka Ottokár, a nagy püspök is megmondta, hogy a görény is állat, a tyúk is állat, csodálatos, hogy senkinek sem jut eszébe a görényt és a tyúkot egy ketrecbe zárni. Mégegyszer kérem tehát a magyar nőket, hogy tömörüljenek hazánk ellenségével szemben a nagy hungarista táborba, mert csak ezen az úton érkezhetik el a boldog jövendő. Zob Emőke, sümegi járási ifjúsági női vezető a segíteni akarásról beszélt- Amikor elvállaltam a vezetői megbízatást — mondotta —, jóformán nem is tudtam, hogy mi az a hungarizmus, de élt bennem a segíteniakarás. Később, néhány hét alatt megismertem azokat az embereket, akikkel közösséget vállaltam. Nagyrészt mind egyszerű emberek ezek. rkik vállalták a nemzet megmentésének nagv r inkáját. Először volt alkalmam arra, hogv v- szem ember leikébe belepillanthassak. •<rv munkájukat megláthassam. Megismerte'- óe:, a Hungarista Mozgalom célkitűzéseit és elhatároztam, hogy mindvégig követője leszek az eszmének. A vezetőnő ezután rátért a nő feladatának ismertetésére. Felszólította a hallgatóságot, hogy tömörüljenek egy szigorú fegyelemmel megszervezett egyesületbe a Hungarista Mozgalom keretében, mert csak így biztosíthatjuk a magyar nép életképességét, a jövő nemzedékét, a családi fészek melegét. A nőnek azonban ma nemcsak a családban, hanem az irodákban, üzletekben is kell dolgoznia a férfiak helyett, de nem úgy, mint évekkel ezelőtt, amikor a munkahelyeken csak szórakoztatója volt a férfiaknak. Ma komolyan, minden erejét megfeszítve kell dolgoznia minden magyar nőnek, hogy ne érezze meg senki a harctéren lévő férfiak hiányát. Befejezésül Bárány István helyettes megyevezető kérte a hallgatókat, hogy' mindenki szívlelje meg az elhangzott mondatok mély, igazságot rejtő értelmét, összefogásra és a mindenkori bátor kiállásra szólított föl minden magyar nőt, hogy győzelmet és dicsőséget szerezhessünk a Hungarista Mozgalomnak. Kitartás! Éljen Szálasi! (—*••) Rádió vevőkészülékek beszolgáltatása a postahivatalhoz Zalaegerszeg város polgármestere hirdetményiben közli a következőket: Zala vármegye főispánja rendelkezése alapján felhívom az összes rádióengedélyeseket, hogy vevőkészülékeknek Leplombálása céljából az alant felsorolt időben vevőkészüléküket a postahivatal e célra kijelölt helyiségébe (bejárat Berzsenyi-utcai kapu) vigyék be. Aki a rendelkezésnek nem tesz eleget, a legszigorúbb büntetésben részesül. December 4-én az *A—D-ig, december 5-éa az E—G-ig, december 6-án a H—J-ig, december 7-én a K—L-ig, december 8-án az M—P-ig, december 9-én az R—T-ig, december 10-én az U—Zsig betűkkel kezdődő nevű rádió vevőkészülék tulajdonosok. Áramkorlátoz 's A katonai műhelyek, alakulatok és a hadiüzemek villamos energia fogyasztásának növekedése, továbbá az üzemanyag-beszerzési és szállítási nehézségek miatt — 1944. december 4-től kezdve visszavonásig való érvénnyel — a 44.131 /III. b. — 1944. Ip. Min. sz. rendelet alapján a következő korlátozásokat rendelem el: 1. Villamos hősugárzót, vagy kály- . hát egyáltalán nem szabad használni. Kivétel: óvóhelyen riadó alatt a hősugárzó bekapcsolható. 2. Villamos vasalót reggel 7 és 9 óra között, valamint délután 16 és 20 óra között, nem szabad használni. 3. Villamos főző, sütő és melegítő készülékeket délután 16 és 18 óra 30 perc között nem szabad bekapcsolni! A iátozá&ok szigorú betartását a villamosmű szakközegei útján ellenőrzi. A korlátozások megszegése az 5610/1942. M. E. számú rendelet 2. §-ában foglalt büntetést és a villamos áram teljes kikapcsolását vonja maga után. A korlátozásokból kifolyólag kártérítési igényt sem a m. kir. kincstárral, sem a villamos művel szemben nem lehet támasztani. Király Péter s. k.. az V. körzet villamossági felügyelője Cserkészek a menekültekért A cserkészet egyik legfőbb mozgató rúdja a mindennapi jóiéit, a másokon való segítés. | A mai idők százszorosán megkövetelik a test- i véri összefogást, a vállvetve küzdést és az í egymáson való segítést. Az országos főcserkész élétrehívta a cserkész Segítő Munkát, amelynek keretében a Cserkészmozgalom liüomo* katonái példaadó an végezték eddig is a hagyományos jó munkát. Most már nemcsak a bombáktól végigszántott és az ellenséges légiterrortól meggyötört magyar emberek is tőlük kapnak segítséget, vigasztalást és támogatást. Ezért minden nagyobb városban és községben megalakult a »Meleg étel« szolgálat, amelynek keretében a cserkészek nemcsak ösz- szegyüjtik az élelmiszert, hanem azt fel I* dolgozzák és így állandóan meleg ótelt nyújtanak az átvonuióknak. Megszervezték a ruhagyűjtést és a menekültek elszállásolását i*. A gyermekeket összegyűjtik és a nehéz napokat elfelejtetve játékokkal, bábszínházzal mulat-
