Zalai Magyar Élet, 1944. október-december (5. évfolyam, 224-249. szám)

1944-10-25 / 243. szám

1944 OKTÓBER 25. SZERDA V. évfolyam # politikai napilap # 243. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 5, negyedévre 14.50 P Tittössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. Változás a zalai főispáni székben Vitéz sróf Teleki Béla utóda Csomay Miklós A kormányzói tisztséggel ideiglenesen meg­bízott miniszterelnök vitéz gróf Teleki Béla zalai főispán utódává C s o m á y Miklós építész, veszprémi lakost nevezte ki. A kinevezés­ről ma érkezett meg a vármegyeházára a telefonértesítés és az új főispánért a vár­megyei gépkocsi ment ki Káptalanfüredre. Közben vitéz gróf Telefd Béla az alispáni hivatalban megindult szavakkal búcsúzott ej az egybegyült tisztviselői kartól. Kijelentette, hogy fia a főispáni székből távozik is, azért hűséggel itt marad a vármegyében és küzd azokért a magyar eszményekért, amelyeket nyolcévi főispánsága alatt mindig magaelőtt látott. Megköszönte a tisztikar támogatását és ki­emelte, hogy ha közben szigorú és erélyes volt, ezt mindig a közjóért tette, amelynek minden magánérdeket meg kell előznie. El­nézést kért tehát, ha valakit megbántott volna. Végül arra kérte a tisztikart, hogy emlékét őrizzék meg a szivükben, amint ő is a leg szebb emlékekkel távozik. A tisztikar nevében dr. vitéz Hunyadi Lászjó főjegyző mély meghatottsággal köszönte meg a volt főispánnak mindazt a szépet és jót, amit a munkájával a vármegye érdekében végzett. Munkás szelleme áthatotta a tisztikart, hiszen ez a szellem mindig azon fáradozott, hogy a vármegye népének érdekében a leg­többet és a legjobbat adja. Megígérte a tisztikar nevében, hogy továbbra is igaz magyarokkoz méltóan, fegyelmezetten fognak dolgozni. Vitéz gróf Teleki Béla egy hónap leszámí­tásával pontosan nyolc évig állott a vármegye élén. E tekintetben egyike volt Zalában a leg­tovább szolgáló főispánoknak. Tulajdonképpen Budapestről jelentik: Október 23-án a Duna- Tisza közére tolódott át a harcok súlypontja. A legsúlyosabb harcok Kiskunfélegyházánál' folytak, ahol az ellenség erős tüzérségi és gya­logsági hadosztályokkal indított támadást, hogy a várost kézrekerítse. A magyar és német csapatok az újra és újra meginduló nagy harc ellenére délutánig tartották a várost, a dél­utáni órákban azonban az újabb csapatokkal megerősített szovjet hadseregnek sikerült a város közepébe benyomulnia. Egy német had­osztály itt igen súlyos veszteséget okozott az ellenségnek, amely az elért területnyereséget jóval felülmúlta. (MTI) A Nemzetközi Sajtótudósító jelenti: A Sze­ged térségéből nyugat felé Bajáig előretört szovjet támadócsoport elten német-magyar kö­telékek ellentámadásai folyamatban vannak. (MTI) A Magyar Távirati Iroda az október 15-i és 16-i eseményekkel kapcsolatban nyilvánosságra hozza azt az írásbeli közlést, amelyet vitéz mindig a magyar munka politikáját követte, működését számos szociális, egészségügyi és művelődési intézmény, közlekedési úthálózat létrehozatala jellemezte. Oncsaházak, egészség­házak, orvos-, jegyzőlakások és iskolák épültek és az épitőmunka a háború ellenére is tartott. Igazi munkás főispán volt, aki fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy a szegénység gondjain segítsen, a hadigondozottak ügyét intézménye­sen istápolja és hogy az igazság érvényesülé­sével leifcibékét, összhangot ferernfsep ebben a vármegyében. Tíz órakor érkezett meg a gépkocsin az új főispán és a volt főispánnal együtt hosszabb megbeszélésre vonujt vissza a főispáni hivatal helyiségébe. Azután a nyilaskeresztes párt hun­garista mozgalom helyi pártvezetőségét fo­gadta, később pedig a bíróságok elnökeivel és az ügyészségi elnökkel tartott megbeszélést,. Csomay Miklós főispán 1902-ben született, nőtlen, római katolikus vallású. A nyilaske­resztes mozgalomnak 1936 óta vezető embere, a küzdelmekben megedződött lelek, igen ro­konszenves modorú és megjelenésű férfiú, a friss tevékenység szelleme sugárzik belőle. A nála megjelent sajtóképviselők előtt kijelen­tette, hogy külön programja nincs, mert Szá- lasi, a vezér megadott minden programod Csupán annak lelkiismeretes végrehajtásáról van sző. — Nem vagyunk aktagyárosok, — mondotta emelt hangon — arra törekszünk, hogy min­den ügy a legrövidebb idő alatftentéződjék el. Nem érdekel bennünket az, an«*1944 október 15-ike előtt történt, mindenkinek megbocsá­tunk. Keresztül fogunk menni azonban kímé­letlenül azon, aki a magyar életütem új fordu­latához nem alkalmazkodik. í Lakatos Géza akkori miniszterelnök juttatott el a német birodalom budapesti követéhez: »'Ke­gyelmes Uram! A magyar királyi kormány ne­vében tisztelettel közlöm Nagyméltóságoddal, hogy a kormány a helyzetre tekintettel, a pol­gárháború és az ezzel járó vérontás elkerülése céljából elhatározta lemondását annál is in­kább, mert olyan eseményekről értesült, ame­lyekről addig nem volt tudomása. Ugyanúgy a Kormányzó Ur Öfőméltósága is elhatározta, hogy kormányzói tisztéről leköszön és vissza­vonul a magánéletbe. Öfőméltósága kívánsága, hogy magát és családját a birodalmi kormány oltalma alá helyezze és megbízott engem, jut­tassam el a birodalmi kormányhoz azt a ké­rését, hogy családjával együtt Németországban kapjon menedéket. Kiváló tisztelettel: vitéz Lakatos.« (MTI) Budapestről jelentik: A belügyminiszter ren­deleté értelmében Budapesten a sárga csillagot viselő zsidók csak délelőtt 10—12 óra között hagyhatják el házukat bevásárlás céljából1. Azok a zsidók, akik a sárga csillagon keresztben fekete fszövetszalagot viselhetnek, az igazol­ványukban megállapított időpontban szabadon közlekedhetnek a főváros területén. (MTI) A Budapesti Közlöny keddi számában meg­jelent rendelet értelmében október 24-ike előtt kiadott ipari dukorvásárlási engedélyek érvény­telenek és ilyen engedélyekre cukrot vásárolni, vagy kiszolgáltatni tilos. Azo|c részére, akik az engedélyekre az ipari cukor,adót már befizet­ték, a pénzügyminisztérium az adót visszaté­ríti. A polgármesterek és főszolgabírák ipari cukor vásárlására engedélyt nem állít hatnak ki. A közellátási hivatal által katonai kávé- kopzerv és gyümölcsíz céfjára kiállított ipari cukorvásárlási engedélyek cukorgyári raktárak­ban az engedély keltére tekintet nélkül kiad­hatók. (MTI) A pénzügyminiszter az érdekeltek kérésére megengedte, hogy a kizárólagos dohányáru­sok további intézkedésig dohány árudájukat városokban \1 órakor, kis- és nagyközségek­ben pedig )5 órakor bezárhatják. Ameny- nyiben a légoltalmi elsötétítés 17 órakor, vagy annál korábbi időpontban kezdődnék, a ki­zárólagos dohányárusok árudáikat az elsötétí­tés kezdete előtt félórával bezárhatják. (MTI) A belügyminiszter jóváhagyta Szombathely város kép viselő testületének határozatát, amely szerint telekfelosztási engedélyek esetében a tejek forgalmi értékének 5 százalékát kitevő engedélydíjat szedhet a város a rendezési alap javára. A budapesti Nemzeti Színház vezetésével Kiss Ferenc örökös tagot bízták meg. Újra engedélyezték a tábori postai magán­levelek küldését a polgári postai forgalom­ban is elrendelt korlátozások mellett. A tábori postai magánlevelek terjedelme kiterítve egy félív papírnál több nem tehet, a sorok egy­mástól megfelelő távolságban csak párhuza­mosan egymás alá írhatók. A szöveget ke­resztbe írni nem szabad. A levélpapírnak vi­lágos színűnek, a borítékának pedig bélés nél­külinek kell tennie. * A Führer főhadiszállásáról jelentik a NTl-nek : A nyugati hadszíntéren erős harcok fejlődtek ki Antwerpentől nyugatra és Herzogenbosch vidékén. Az ellenség áttörési kísérleteit vissza­verték a németek. Breskens vidékén erős német ellentámadások megállították az ellenség előre­törését. Eindhowen térségében is kemény harcok folytak. London továbbra is a német megtorló tűz alatt állott. Olaszországban az Etruszk Appenninekben súlyos harcok folytak egyes magaslati állásokért. Az adriai szakaszon Cezanótól nyugatra meghiúsult az ellenség előretörési kísérlete. Az Égéi tengeren két ellen­séges gyorsnaszádot elsüllyesztettek, kettőt súlyosan megrongáltak és egyet felgyújtottak a német gyorsnaszádok. Északgörögországban több bandát megsemmisítettek a németek. Szegedtől nyugatra több heves csata folyt. Debrecen térségében és Nyíregyházától északra egy szovjet hadosztályt bekerítettek a németek. A Keleti Beszkidek vidékén az időjárás rosszab­bodása miatt lanyhult a harcok hevessége. A keleti arcvona! középső szakaszán Seroknál A mai nap országos és vf/á$­vonatkozása eseményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom