Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-07-19 / 161. szám
1944 július 19. 3 11Aöyarfji:t donba érkezik és Churchillel megbeszélést folytat. Valószínűleg Normandiába is ellátogat, hogy a választási harcokban felhasználja a katonákkal való szoros kapcsolatait. (MTI) Az albán távirati iroda jelentése szerint a lemondott Mitrovicza miniszterelnök helyett Figri Dinét bízták meg a kormányalakítással. (MTI) A göcseji Vargaszegre • jártak hajdanában az öregek fiatalodni... Szófiából jelentik, hogy a belügyminiszter javaslatára a rendőrbizottságot főbizottsággá nevezték ki és elhatározták, hogy a kiköltöztetett bombakárosultak a vasutakat díjtalanul használhatják. (MTI) Sebestyén Erzsébet rákospalotai megyei városi egészség- ügyi védőnő, az 1914 évi világháború önkéntes vörőskeresztes nővére. a nagyezüst érem vitézségi szalagon a kardokkal tulajdonosa 54 éves kordban Zalaegerszegen visszaadta jóságos lelkét teremtőjének. Temetése 20 án lesz az ujtemető halottas házából. Halálra ítéltek tíz rablógyilkos cigányt Háromnapi tárgyalás Után a budapesti törvényszék rögtönítélő tanácsa ma hozott ítéletet a pestszenterzsébeti, cigánybanda ügyében. Ismeretes, hogy a 12 tagú cigánybanda Budapest környékén rengeteg betörést és lopást követett él az elsötétítés ideje alatt, sőt »működésük« közben meggyilkolták Lenkey István őrnagyot és Szíjártó Ferenc rendőrfőtörzsőrmestert, aki megállásra szólította fel őket. A törvényszék tíz cigányt halálra ítélt. Ezek: Horváth József (Jóka), Horváth Jóasef (Miló), Kozák József, Horváth Bálint, Lakatos Béla, Horváth Aranka, Horváth Bálintné, Herceg Verőn, Herceg Orván Julia és Makula Teréz. Két cigány, mivel még nem érte el a 20-ik életévét, megmenekült a halálos ítélettől. Balogh Gyulát 13 évi fegyházra, egy 17 téves fiatalkorút pedig 6 évi fegyházra ítéltek. 5 — Piaci 'árak Sümegen. A sümegi piacon az árak legutóbb a következőképpen alakul-, tak: kel fejenként 30, fejeskáposzta kilója 100, zöldborsó 100, zöldbab 100, kalarábé darabja 10—20, salátának' való uborka 200, eltenni; való 300, íejessaláta darabja 20, körte 170— 250, ribiszke 180—200, málna 200—240, sárgabarack 360—400, meggy 200, cseresznye 300 fillér kilónként. A Hungária Magazin cimü képes! folyóirat, amely a MÁV. és az Idegenforgalmi Propaganda Munkaközösség hivatalos lapja, legújabb számában Göcsej ismertetésének szentel igen figyelemreméltó és vonzó sorokat. Pompás fényképben mutat be egy jellegzetes göcseji házat és felhívja a figyelmet arra, hogy a hétvégi pihenő kirándulások tervébe az ország lakossága sorozza be a göcseji „szegek“ meglátogatását is. Akik okosan élnek és minden hétvégi szabadidőt felhasználnak kirándulásokra — írja —, azok évek folyamán alaposan megismerik az ország minden szép és értékes táját. Tehát nemcsak az egészségüknek használnak ezekkel a kirándulásokkal, hanem sokat tanulnak is. A felfedezés örömét és a néprajzi érdekességek kimerilhetetlen sorát nyújtja a kevésbbé ismert Göcsej vidéke a turistáknak. Nem szólva arról, hogy pompás és ritka érdekes- ségü fényképfelvételeket készíthetnek ezen a tájon a népviseletekről és a népszokásokról, külön meglepetést jelent a göcseji népnek különleges nyelvjárása, nagyszerű humora, tréfás kiszólásainak sokasága. Göcsej vidékének legjellegzetesebb része az úgynevezett „szegek“ tája. Egész sor község neve végződik itt „szeg“-gel. Például Kustánszeg, Pálfiszeg, Rózsásszeg, Gombosszeg, Vargaszeg, Barabásszeg, Gerát- szeg, Kereseszeg. Ez a „szeg“ végződés sok gondot okozott a nyelvészeknek, míg aztán Gönczi Ferenc, Göcsej legalaposabb tudósa kiderítette, hogy a „szeg“ szó tulajdonképpen a „szerinek az elferdülése. A „szeg“ végzetü községek mind nemesi családokról kapták a nevüket. A család egy helyen házakat épített, megmunkálta a földet és igy „szert“ tett rá, tehát az ő „szere“ lett. így alakult az ottani nyelvjárás szerint a Rózsa család lakóhelyének Rózsaszer, a Páíffy családnak a Pálfiszer, a Kustánoknak Kustánszer elnevezése s ezekből később a „szeg“ végződés alakult. A szép- fekvésű, kedves völgyekkel övezett Barabásszeg 235 méter magas hegy gerincén nyúlik el. Kelet és dél felé pompás kilátás nyílik a községből, amelynek szép református temploma 1787- ben épült. Nem messze tőle találjuk Vargaszeget, amelynek határában bővizű forrás buzog. Ehhez a forráshoz az a monda fűződik, hogy a török uralom alatt ebből hordatta magának a fürdővizet a Nagykanizsán székelő török pasa. MÁVAUT MÁVAIJT Zeíaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1944 junius 5-étől A forgalom vasár- és Zalaegerszeg Bak—Keszthely ünnepnap szünetel. Menetdíj — —•— 14 45*** i Zalaegerszeg Széchenyi-tér t í. 10-35*** 17-05* 1 40 —•— 15-17 é. Bak Hangya »szövetkezet i. 1003 16-33 — 8 15* 15 20 i. Bak Hangya szövetkezet é. 9 45 16 30 2-50 853 15 43 i. Zalaszentmihály—Pacsa rk. temp i. 9 22 16 07 — 8 55 1545 é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 920 16 05 6 40 10 18 17 13 é. Héviz.szentandrás posta i. 742 14 37 6 40 1047 1742 é. Keszthely Hungária szálló i. 7 25 14 15 6 40 10-50* 17 45*** é. Keszthely pályaudvar i. 7 10*** 14-* Menetdíj Bak -Nova v — 8 30** 15 25** i. Bak pályaudvar é. — 18-15** — 8 15 15-30 i. Bak Hangva szövetkezet é. 10 —** 18-05 2 40 9 10** ' 16 10** é. Nova i. 9 20** 17 25*-* Menetdíj * Zalaegerszeg—Bak—Bánokszentgyörgy — 17 35* i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —• — 1 40 * 1813* i Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 240 * 18 49 i, Söjtör Búza-vendéglő é. 6-42 4-40 19 40 é. Bánokszentgyőrgy i. 5-50 * = csak hétfőn, szerdán, pénteken közlekedik ** = csak kedden, csütörtökön, szombaton közlekedik *** ~ Szerdán nem közlekedik mert orvosa fiatalító hatásúnak mondta ezt a forrásvizet. (No, öregasszonyok, elvirult kisasszonyok, gyorsan el Vargaszegre!) Sőt, nyaranta személyesen is felkereste Vargaszeget a hatalmas török ur, hogy a helyszínen füröd- jék a csodaforrás vizében. A fiatalító víznek persze hire ment és a Nagykanizsán székelő törökök, meg más nemzetségbeliek is, boldogan vásárolták a vargaszegiektől a városba behordott vizet. Nagy árat adtak érte: annyi súlyú sót, amennyi súlyt a viz nyomott. Barabásszegtől északra fekszik Paizsszeg, 245 méter magas dombháton. Innét a Kislengyel patak völgyét keresztülszelve, az apróka Kislengyelbe érünk, ahol — a monda szerint — a Kanizsán székelő török pasa hatalmas vermet ásatott, téglával kirakatta és ebben rejtette el kincseit. Máig is kutatnak még a kincsek után a csodát váró emberek. Kustánszeg házai egész dombot beborítanak. A domb tövétől 243 méter magasságba, a tetőig kúsznak fel a házak. Ma is a Kustán-családok népesítik be főleg a községet. Tőlük ered a helynév. Egyébként a környékbeli reformátusság ősi központja. A templom előtt ma is álló hatalmas tölgyfák alatt tartották hajdan az istentiszteleteket, amelyekre messze földről jöttek el a hivők. A határban levő völgyet ma is „Kálomista völgy nek, az ott levő kutat „Kálomista kut“-nak nevezik. Göcsej legmagasabban fekvő községe Csonkahegyhát, 291 méter magas fennsíkon terül el. Pazar panoráma nyílik a környező völgyekbe. A község közelében felnyúló Kandikó, a földrajzilag vett Göcsej legmagasabb hegye 302 méter magas. A hegy neve állítólag a kóbor vandáloknak Kandikó nevű vezérétől származik, aki egy magyar vitéz menyasszonyát akarta elragadni, de rajtavesztett és itt halt meg a hegy lábánál, ahová lezuhant. Csonkahegyhátról a kedves szőlők mentén és mély völgyön át Milejbe érünk, majd a Cserfa-patakon át menve Ró- zsá.sszegbe érünk. A község határában — a Várvölgy dűlőben — többször találtak már régi pénzeket és a nép képzelete ezekhez a leletekhez a következő mesét fűzi: „Várvőgy“-ben egy pincében kilenc kádban és három bivalybőrben ritka finom bort őriztek, ezt meg akarták szerezni bizonyos emberek és két hónapon át éjjel-nappal ástak utána. Amikor már a pince ajtószárfájához jutottak, egyszerre csak emberfej nagyságú hópelyhek kezdtek esni rájuk, úgyhogy r.ajdnem agyonverték őket a lyukban, amelyben vájtak, pedig ugyanakkor odakint egész tiszta holdvilágos éjtszaka volt, hónak nyomát sem látta senki. Az emberek nagy ijedten bújtak ki a lyukból, mire nyomban ott termett három óriás kakas és visszarugdosta a kiásott földei. Ebből a kakasrugta földből kerülnek elő a régi pénzek . . . — Erős pero|noszpórakárt szemvedtek Zalában az egyes csemegeszőlőíajták. Amíg révfülöpi jelentés szerint ott a peronoszpóra csak kismértékben látható egyes helyeken, Zala más bortermő részein a szőlősgazdák arról panaszkodnak, hogy egyes csemegefajták, különösen a saszla érzékeny károkat szenvedett* Ez a kényes szőlőfajta leginkább igényli aj permetezésnek kellő időben való eltalálását,, márpedig a sok eső megakadályozta ennek a munkának pontos elvégzését. Az esőket követő párás meleg még csak elősegítette a betegség terjedését, amelyet aztán már a késői permetezések nem tudtak megakadályozni;. Szőlősgazda körökből vett értesülésünk szerint a terméskilátás gyenge irányzatú.
