Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-07-01 / 145. szám
Mezőgazdasági termények tűzvédelme MA^tThET _____________________________ 1944 július 1, 6 mi nt az, hogy Kisfaludy Sándor levelet írt a kaszinó vezetőségéhez és 1840 nyarára a balatonfüredi színházba hívta meg vendégszereplésre az együttest. Hasonló meghívást kapott a társulat Bajáról és Szabadkáról is, úgy hogy a tagokat a pécsi színiévadon kívül a nyári hónapokban is sikerült foglalkoztatná Az azóta eltelt évtizedek alatt naggyá nőtt, kiterebélyesedett a pécsi színészet, amelynek' pompás új palotát emelt a lakosságában és szellemében is teljesen magyarrá lett város. Száz év múltán a Pécsi Nemzeti Kaszinó szerető gondoskodását és pártfogását maga a hivatalos város vette át és a Pécsi Nemzeti Színház a város vezetőségének és lakosságának legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatásával folytatja hivatását. K.B. Apró zalai hitek Apáti Imrét, a zalaegerszegi rendőrtanácsos fiát a pécsi Erzsébet tudományegyetemen az államtudományók doktorává avatták. — Péter- Pál ünnepén zárult a sümegi főzőtanfolyam. A záróvizsgán megjelent a helyi, társadalom vezetősége és a vármegye képviselete is. Egyhónapi fogházra ítélték Verhár István nagykanizsai redőnykészítőt, mivel bemászott egy zsidólakásba és onnan ruhaneműket akart elvinni. Tettében megakadályozták. — Meghalt Keszthelyen Magyary-Kossa Gyula műegyetemi tanár. Elmulasztotta a légoltalmi elsötétítést egy sümegi lakos. Nyolcnapi elzárásra változtatható 35 pengő pénzbüntetéssel büntették. — Kulcsár Gyula nagygörbői szatócs a petróleumot a fogyasztók között nem az utalványon feltüntetett mennyiségben szolgáltatta ki. Nem jogerősen 10 napi elzárásra változtatható 100 pengő pénzbüntetéssel büntették. — Engedély nélkül pisztolyt tartott birtokában a hozzá való töltényekkel együtt Szíjártó Zoltán csab- rendeki napszámos. A járási főszolgabíró nem jogerősen 10 napi elzárásra változtatható 55 pengő pénzbüntetéssel sújtotta. A fegyvert és a töltényeket elkobozták. — Hivatalvizsgálatot tartott dr. Nagy Béla sümegi főszolgabíró a zalagalsi körjegyzői hivatalban. — Kicsúszott a kezéből a váltókészülék és súlyosan megsérült Ruzsics László pályamunkás, amikor Ukk és Sümeg között a társaival váltóberakással foglalkozott. — Légiriadó alatt az utcán közlekedett több nyirádi földmíves. A sümegi főszolgabíró pénzbüntetésre változtatható 5—5 napi elzárásra ítélte őket. A mezőgazdasági termények tűzvész ellen való fokozottabb védelméről a belügyminiszter rendeletet adott ki, amely felsorolja mindazokat a tennivalókat, amiket községekben és városokban a mezőgazdasági termények tűzvédelmével kapcsolatosan meg kell tenni. A gyujtóanyagok által okozott tüzeket csak akkor tudjuk eredményesen leküzdeni, ha minden intézkedést megteszünk abból a célból, hogy a veszedelmet idejekorán észrevegyük és a veszély továbbterjedését minden rendelkezésre álló erővel és eszközzel megakadályozzuk. Amikor tehát a gabona érni kezd, minden községben és városban fel kell állítani a tüz- figyelőket. Ezeknek feladatuk a község vagy város határa fölött átrepülő minden repülőgépet szemmeltartani. Ha azok gyujtólapokat vagy más gyujtóeszközt szórnának le, vagy ha a tüzfigyelő tüzet észlel, azt azonnal jelenti. A toronyban elhelyezett tüzfigyelők rendszerint csak kisebb területet tudnak szemmel tartani. Ezért kint a határban is kell figyelőket felállítani, olyan sűrűségben, hogy a határ egyetlen pontja se legyen figyelés nélkül. A tüzfigyelők jelentéseinek továbbítása kürtjellel, kiáltással, nappal zászlójelzéssel történhet, de legjobb, ha minden figyelőörsnek lovas vagy kerékpáros hírvivő is rendelkezésére áll. A jelentések késedelemnélküli továbbítása igen nagy jelentőségű, mert ezen múlik az idejében történő eredményes beavatkozás sikere. A gabona érésének és betakarításának idejében a községekben állandó tüzoltókészültsé- get kell felállítani. Ennek feladata, hogy veszély esetén kivonuljon és a tüzet eloltsa. Ennek a készültségnek felszerelése, a rendes tüzoltófel- szerelésen kívül, minden ember számára egy: egy ásó vagy lapát, vizesvödrök, vasvillák, néhány tüzhorog, két darab eke. A készültség szállítására és az ekék vontatására kocsikat illetőleg előfogatokat kell biztosítani. Az aratást a tűzveszély miatt úgynevezett viaszérés idején kell végezni, tehát akkor, amikor sem a szemek, sem a gabona szára nincs még teljesen kiszáradva. Nagyobb tábla gabona aratását nem egyenletesen haladva, hanem úgy kell végezni, hogy először a nagytáblát hosszában és keresztben vágott néhány renddel apróbb területekre osztjuk. A három, négy rend szélességű vágásokat azonnal gereblyéz- tetni, kapartatni kell és az összegyűlt kereszteket azonnal el kell hordani, vagy legalábbis a vágásból eltávolítani. A vágást azután haladéktalanul fel kell szántani és csak igy szabad a megmaradt gabonatáblák aratását továbbfolytatni. A vasutak mentén levő gabona védelmére gondosan ügyelni kell. Az aratást mindig a vasútvonal mentén, attól mindig távolodva kell megkezdeni. A learatott területet azonnal kaparni kell. A kereszteket nem szabad a vasútvonal közelébe rakni, hanem legalább 60 méter távolságra attól. Ha ilyen távolság a földdarab kicsinysége miatt nem tartható be, a learatott gabonát azonnal el kell hordani onnan. A kaparás befejezése után a vasút és a keresztek közé legalább 4 barázda széles védőszántást kell huzni, amely a keresztektől 5—10 méter távolságban van. A szomszédos földek védőszántásainak egy vonalba kell esniök. Vasútállomás közelében learatott gabonát az állomástól számított 400 méter távolságon; belül nem szabad felrakni. Ha ez a távolság betartható nem volna, akkor a learatott terményt azonnal el kell hordani. Ez alól a kötelezettség alól háború alatt felmentés nem adható. A learatott gabonát legfeljebb 10 keresztből álló csoportokba szabad csak elhelyezni. A keresztcsoportok egymástól számított távolsága legalább 20 méter legyen. Az aratás befejezése után a tarlót azonnal buktassuk, vagy ha buktatásra idő nincs, a keresztcsoportokat legalább 4 barázda széles védőszántással vegyük körül. A tarlóbuktatás és körülszántás célja az, hogy a tüzek továbbterjedését megakadályozza. Mezőgazdasági terményt engedély nélkül csak akkor szabad a község vagy város belterületére behordani és ott csépelni, ha az asztagok a legközelebbi lakóháztól vagy gazdasági épülettől legalább 100 méter távolságban rakhatók fel. A szomszéd asztagtól számítva pedig legalább 15 méter távolságot kell betartani. Mezőgazdasági terményt lőporraktártól, robbanóanyagtól legalább 300 méter, vasúttól legalább 100 méter, állami és törvényhatósági úttól legalább 10 méter, utcától és szomszédos kerítéstől legalább 5 méter távolságra kell elhelyezni Ha valaki learatott gabonáját, szalmáját, szét náját az előírások ellenére szabálytalanul rakja le belsőségre, a hatóság azt az illető terhére kihordalja onnan akkor, ha a tulajdonos a kihordást megszabott határidő alatt nem végzi el. Bizonyos mennyiségű szalmát, szénát vagy más takarmányt természetesen szabad belsőségben tartani, de csak annyit, amennyit az elsőfokú tűzrendészed hatóság megállapít. Egyheti szükséglet azonban engedély nélkül is behordható. A gazdák legnagyobb része a belsőségeken lévő telek kicsinysége miatt nem hordhatja be gabonáját. Azt tehát vagy magán a gabonaföldön rakják asztagba és csépelik ki, vagy közös szérűn helyezik el. A közös szérűt csak bizonyos szabályok szerint lehet létesíteni. Ezek a szabályok a következők: 1. A közös szérű a község legközelebbi házától legalább 100 méter távolságban feküdjék, az uralkodó szél irányában. 2. A szérűt vizesárokkal kell körülvenni, ezen belül pedig lombdus fákkal és bokrokkal körülültetni. 3. Az asztagokat, kazlakat, boglyákat meghatározott nagyságban és távolságban szabad csak rakni. Az asztag vagy kazal hosszúsága legfeljebb 20 méter, magassága legfeljebb 6 méter, szélessége pedig legfeljebb 8 méter lehet. Az egyes asztagok között legalább 4 méter széles utat kell hagyni, minden katasztrális holdnyi területet 30 méter. Minden félholdas területet legalább 15 méter széles tüzuttal kell elválasztani. 4. A szérűn közköltségen bővizű kutat kell létesíteni. 5. A szérűre történő behordás alatt minden gazda saját maga köteles arról gondoskodni, hogy terményei mellett állandóan vízzel telt kád vagy hordó, vízzel telt legalább két vödör és csáklya álljon rendelkezésre. 6. A közös szérűn állandóan megfelelő számú takaróponyvát, ásót, kapát és gereblyét, valaMÁVÁÜT Zalaegerszeg autóbusz menetrendié MÁVAÜT Érvényes 1944. junius 5-étől A forgalom vasár- és Menetdij Zalaegerszeg—Bak—Keszthely ünnepnap szünetel. —•— 14 45*** i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 10-35*** 17-05* 1-40 —•— 15-17 é. Bak Hangya szövetkezet i. 10 03 16-33 1 — 8 15* 15 20 i. Bak Hangya szövetkezet é. 945 16-30 .2-50 853 15 43 i. Zalaszentmihály—Pacsa rk. temp i. 922 1607 640 8 55 15 45 é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9-20 1605 1018 1713 é. Hévizszentandrás posta i. 7-42 14-37 6-40 1047 17 42 é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 1415 §'4Q J0-50* 17 45*** é, Keszthely pályaudvar i. 7-10*** 14--* Menetdij Bak—Nova 8-30** 15 25** i. Bak pályaudvar é. —■ 18-15** — 8T5 15 30 i. Bak Hangya szövetkezet é. 10-—** 1805 2-40 9-10** 16 10** é. Nova i. 9-20** 17-25** Menetdij Zalaegerszeg—Bak—Bánokszentgyörgy 17 35* i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. • —i. 1-40 1813* i. Bak Hangya szövetkezet é. 700 240 18 49 i. Söjtör Búza-vendéglő é. 6-42 4-40 19-40 é. Bánokszentgyörgy i. 5-50 * = csak hétfőn, szerdán, pénteken közlekedik ** = csak kedden, csütörtökön, szombaton közlekedik *** _ Szerdán nem közlekedik.
