Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-07-15 / 158. szám
4 flAtjüMílET 1944 július 15. Az óvóhelyre vonatkozó ismeretek életvédelmet jelentenek minden zalai polgár számára A robbanótöltettel ellátott bomba köpenye a robbanás után nagy sebességgel szerterepülő darabokra, úgynevezett repeszekre, bombaszilánkokra szakad szét, melyek találat esetén az élő szervezetben súlyos és nehezen gyógyuló roncsolásokat, sőt 300 méter távolságon belül rendszerint halálos sérüléseket okoznak. A repeszek veszélyességének oka nagy sebességük, amely másodpercenkint eléri az 1000 métert is, tehát a puskalövedék sebességét jóval meghaladja. A repeszek súlya néhány dekától több kilogrammig terjedhet. Az ember testi épségét veszélyeztető szilánkok nemcsak az ellenséges bombáktól származhatnak, hanem a saját légvédelmi tüzérségünk lövedékeitől is. Sok sebesülést okozhatnak még az épületbe vagy kemény talajba becsapott bomba által szétvetett épületromok, kövek és göröngyök is. Ezért, akit szabadban ér a légitámadás, húzódjék lehetőleg kapualjba, keritésfal vagy vastagabb fatörzs mögé, végső esetben megsegíthet a legkisebb iöldhányás is, amely mellett a földre fekszünk, mert a repeszek 20—30 fokos szög alatt röpülnek fölfelé. A repeszek ellen legbiztosabb védelmet természetesen az előírások gondos megtartásával készült óvóhely nyújtja. Ezért vizsgáljuk meg alaposan óvóhelyünket és szükség esetén hívjuk fel a háztulajdonos figyelmét a hiányosságok sürgős pótlására. A repeszek kivédéséhez legalább 100 centiméter vastag földrétegre, 51 centiméter vastag téglafalazásra, 35—40 centiméter vastag vasbetonfalra van szükség Az óvóhelyek fala ezeket a méreteket legtöbbször meghaladja, a szilánkhatás szempontjából igy a veszélyes helyek elsősorban a nyílászárók, bejárati ajtók, szellőzők és vészkijáratok. A deszkafalak babonája. Legtöbb hiba a nyílászárók építésénél adódik. Csodálatos módon az egész országban elterjedt az a babona, hogy a két darab keresztberakott 5 centiméteres pallóból készített, összesen 10 centiméter vastag ajtó vagy ablaktábla megfelel. Ez végzetes tévedés. Ilyen szerkezet lehet szükségszerűen gázbiztos, de a repeszek ellen kellő védelmet nem nyújt! Ehhez legalább 40 centiméter vastag hasábokat kellene felhasználni. A fának egyébként igen nagy hátránya, hogy tűzveszélyes és igy a gyújtó- bomba könnyen meggyujtja. Nem használnak semmit a helytelenül készített bombaládák sem. A házak előtt igen sokszor látni vékony deszkából készített 25-30 centiméter vastag düledező ládákat, melyeket a benne levő csekély homok is már szétnyom. Nem is szólva arról, hogy a légnyomás ezeket feltétlenül teljesen tönkreteszi. A homokládának legalább 70 centiméter vastagnak kell lennie és úgy elhelyezödnie, hogy a nyílás káváit minden irányban legalább 50 centiméterrel haladja meg. A szívóhatás ellensúlyozására a ládákat a falba kell horgonyozni. Szilánkvető falak. Annakidején sok óvóhelytulajdonos szerzett be G S acélajtót, vagy ablakot. Ezek a 8 milliméter vastag szerkezetek a támadófegyverek fejlődése következtében ma már nem felelnek meg rendeltetésüknek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy most már dobjuk ki azokat, mert megfelelő vastag elfalazással, úgynevezett épített szilánkvédelemmel ellátva ismét teljes értékűvé tehetők. A szilánkvédőfalat legalább 60 és legfeljebb 100 centiméterre építsük a faltól és annyival vezessük lúl az ajtó vagy ablak vészkijáró szélein, hogy az oldalról jövő szilánkokat is felfogja. Szükségszerűen homokládákkal, a falnyilásba helyezett homokzsákokkal vagy dugókkal is segilhetünk. A vészkijáratok acélszárnyai utólag rászerelt 10 centiméter vasbetonlapokkal is megerősít- hetők. Ilyeneket jelenleg egyedül a budapesti Pregitzer-féle gyár hoz forgalomba. Ugyanitt készülnek a vasbeton szilánkvédő ajtók is. Ezek 15 centiméter vastagok. A gázmentesség biztosításáról azonban külön kell gondoskodni. Maradj az óvóhelyen! Természetesen az óvóhely belső, a szabaddal nem érintkező részében már sokkal köny- nyebb ajtókat szerelhetünk fel, mert itt csak gázbiztonságról kell gondoskodnunk. Legkönnyebben úgy védjük az óvóhelyeket a szilánkok ellen, ha minden felesleges ablakot befalazunk. A szellőzést „Z-‘ alakban felépített és gázbiztos dugóval elzárható szellőző nyílásokkal, a kijáratí lehetőséget vészátjárókkal, kisebb 15—20 személyt befogadó óvóhelyeknél pedig áz óvóhelyen kivül létesített kibuvónyilással biztosíthatjuk. Ilyenkor azonban mindig követelmény, hogy a vészkijárat az óvóhelyből be- dülésmentes útvonalon legyen elérhető. írógépet használtat veszek, cserélek. Szakszerű javításokat vállalok Horváth Miklós Irógépmüszeréa*. le kíváncsiságát és tartózkodjék az óvóhelyen mindaddig, amíg robbanásokat, lövéseket hall, vagy vegye igénybe az erre a célra készített óvófülkét, melynek 5—8 milliméter keskeny kémlőrésein figyelheti az esetleges károkat. A tapasztalat szerint a fülkében tartózkodót kisebb sérülésektől eltekintve sokszor még akkor sem éri komoly baj, ha a légnyomás a fülkét felborítja. Még megjegyezzük, hogy a szárazon rakott téglafal is véd a szilánkok ellen. Ez igaz, mert a szilánkoknak nagyobb a sebességük, mint a légnyomásé, igy a fal először felfogja a szilánkokat és csak azután omlik össze a légnyomás hatására. Eme tulajdonsága miatt azonban csak gépek védelmére alkalmas, életvédelemre nem. A vészátjárők. Az óvóhelyektől való idegenkedés egyik lélektani oka az élve eltemetés borzalmaitól való félelem Abban a ritka esetben, amikor az óvóhely telitalálatot kap, beomlik és a bent- lévők nagy részét maga alá temeti. Még ilyenkor is elég nagy azoknak a száma, akik a beomlott óvóhelyről kimenthetők. Az óvóhely azonban nem omlik be akkor, ha csak a háztömb dől rá, vagy pedig a bomba valamelyik magasabb emeletsoron robban. Megfelelő kivitelezésű és számú vészkijárási lehetőség esetében az élve eltemetés veszélye nagy mértékben csökken. A vészátjáró nagysága legalább 50—70 centiméter méretű legyen. A vészátjáratokat a két külső faisik mentén, féltégla vastagságú fallal be kell falazni. A falazáshoz csak mészhabarcsot vagy agyagpépet szabad használni. A habarcsba cementet keverni szigorúan tilos. Az igy elfalazott vészátjáróí a falon sárga- vörös-sárga keretezéssel keli megjelöini. Miképpen állítják össze a kártalanító bizottságot, ha a bőm bakár meghaladja a 250.000 pengőt? A kormány 2480 — 1944. M. E. sz. rendelete módosítja a légitámadások következményeinek elhárításáról kiadott 1200 — 1943. M. E. számú rendelet egyes rendelkezéseit. Az új rendelet szerint, ha a kárnak a bejelentésben előadott összege nem haladja meg a 250.000 pengőt, akkor egy bizottság jár el, melynek elnöke a főszolgabíró (polgármester, kerületi elöljáró), vagy az általa megbízott fogalmazási tisztviselő, tagjai: 1. A pénzügyigazgató által kijelölt tisztviselő; 2. A pénzügyminiszter által, vagy az elnök által kijelölt biztosítási szakember, vagy más, a kárt megbecsülni tudó szakember; 3. Városokban és községekben az államépitészeti hivatal kiküldöttje, vagy pedig az iparfelügyelő, a gazdasági felügyelő, illetve az erdőfelügyelőség kiküldöttje, mindig a kár természetéhez képest. Ha a kár összege meghaladja a 250 000 pengőt, a bejelentést az érkezését követő napon fel kell terjeszteni a pénzügyminiszterhez, aki intézkedik a bizottság megalakítása iránt. Ennek az elnöke a pénzügyminiszter kiküldöttje, tagjai a kár természete szerint érdekelt miniszter kiküldöttje, valamint egy biztosítási szakember, vagy megfelelő szakismerettel rendelkező személy. A pénzügyminiszter 1635 — 1944. számú rendeletében a dologi kártalanítás eddigi 100 000 pengős értékhatárát 250.000 pengőre emelte fel. Akit a közösség nem szólít máshová, győzze MÁVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1944 junius 5-étől A forgalom vasár- és Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. ünnepnap szünetel. Menetdíj 1445*** i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 1035*** 17-05* 1-40---*--15-17 é. Bak Hangya szövetkezet i. 10 03 16-33 • — 815* 15 20 i. Bak Hangya szövetkezet é. 9 45 1630 2-50 853 15 43 i. Zalaszentmihály—Pacsa rk. temp i. 9 22 16 07 — 8 55 15 45 é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 920 1605 640 10 18 17 13 é Hévizszentandrás posta i 742 14-37 6'40 1047 17 42 é. Keszthely Hungária szálló i. 725 1415 640 10'50* 17.45*** g Keszthely pályaudvar i. 7 10*** 14—* Menetdíj Bak—Nova — 8-30** 15 25** i. Bak pályaudvar é. — 1815** — 8 15 1530 i. Bak Hangya szövetkezet é. 10 —** 1805 2'40 910** 16 10** é. Nova i. 9 20** 17 25** Menetdíj Zalaegerszeg—Bak—Bánokszentgyörgy 17 35* i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. — 1-40 18-13* i. Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 2'40 1849 i. Söjtör Búza-vendéglő é. 6-42 4'40 1940 é. Bánokszentgyörgy i. 5-50 * = csak hétfőn, szerdán, pénteken közlekedik ** = csak kedden, csütörtökön, szombaton közlekedik *** = Szerdán nem közlekedik.
