Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-09-23 / 216. szám
ÄRA 20 FILLÉF 1944 SZEPTEMBER 23. SZOMBAT V. évfolyam # politikai mapilap ■# 216. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P, Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY. PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. Lelki hely A fajták, esi'nék és célkitűzések útkereszteződésénél álló magyarság megszokta a "harcot. Sorsát vállalja és állja a küzdelmet,. Ehhez azonban a fegyverek ereje egymagában nem elég. Az igazi erő és egyben biztosíték: a lelki felkészültség. Ebben a vonatkozásban mindenki katona, harcosa népe sorsküzdelmei- nek. A győzelem tehát mindenkitől egyaránt függ. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a történelemnek és a mindenek sorsát irányító Istennek célja van a magyarsággal. E hivatástudat nélkül csak tengődik egy nép s végül elpusztul. Döbbenetes erővel bizonyítják a nemzet és a világtörténelem példái, hogy a magyarság minden időkben pontosan fölismerte önzéstől mentes hivatását s ennek tulajdonítható, hogy ma élünk és nem véletlenül vagyunk itt. De nem elég hinni, élni kell a magyar hivatástudatot. Tudni kell: a magyar vezetőszerepre hivatott a Kárpátmedencében. Az életjogát soha senkitől sem könyörögte a magyarság. Ezután sem járul levett kalappal, megoldott sarukkal senkihez sem, mert immár világos minden magyar szeme előtt: hiábavaló fáradság ez. Küldetésünk minden magyart egyaránt kötelez. Életünk alapigazsága ez, amit a nemzet minden egyes tagjának át kell élnie a lelkében,. Ebből következik: könyörtelenül és azonnal el kell némítani azokat a meggondolatlanokat, akik esetleg ez ellen beszélnek, vagy cselekszenek. Könyörtelenül ki kell irtani a magyar hivatástudat ellenségeit. Félre a kislelkü magyarokkal, akik napsütéses időben heje-hujáznak s ha borul a látóhatár, kétségbeesetten magukba roskadnak és döbbenetes lélekrombo- lást végeznek. Napról-napra és egyre erőteljesebb tettek cáfolják a lélekromboló károgókat. A Kárpátok lábainál álló honvédek pattanásig feszült izmokkal, ősi hivatástudattal állanak helyt minden poklokon keresztül és tartóztatják fel a mindenre elszánt ellenséget. A magyar történelem örök hősei, a katonák sohasem beszéltek, vitatkoztak, hlnem önfeláldozó lélekkel bátran cselekedtek. Fennmaradásunk titka ebben rejlik. Ki kell hát küszöbölni immár végérvényesen az idegen'szellemet, amely minden magyarok sírásója. Egyik legnagyobb történelmi példa erre 1918! Félre a magyarság megosztóival: a vallási ellentéteket és veszekedéseket szítókkal, a társadalmi válaszfalak megbontóival, az áská- lódókkal, a haragot "táplálókkal, a jelentgetők- kel, elégedetlenkedőkkel és zúgolódókkal. Ezeknek bizonyára fogalmuk sincs arról, milyen szenvedéseken mentek és mennek keresztül más népek és nemzetek. Ne feledjük: ha nincs egység, nem is kell ellenség, önmagunkat pusztítjuk el! Jól tudták ezt a székely ősök, akik tizesszervezeteik útján könyörtelenül és azonnal kigyomláltak minden ellentétet, mert határvédelmet lelki egység nélkül sohasem lehetett eredményesen végrehajtani. Most is az ősi és örök határainkat védjük! Nem elég azonban tudni ezeket, cselekedni is kell! A baj megállapítása még nem gyógyítás. Fégyelemnek, munkának, keresztény, magyar és szociális gondolkozásnak kell -jelentkeznie az élet minden \onalán. Lássunk mindenhol keresztény magyarokhoz méltó cselekedeteket. Ébredjen föl a lélek, keljen fel a szellem és parancsol; m öntudatos áldozatvállalást, még élet árán is. Akkor nincs mitől félni! A lelket, a szellemet megölni nem lehet, az túlél minden megpróbáltatást. A magyar lélek élete pedig a nemzet életed gyermekeink szebb és magyarabb jövendője. Ezekben a sorsdöntő napokban pillanatra se felejtsük a költő szavát: Tegyen az e Jő bármilyen sötét, csak el ne engedjük egymás kezét!« FERENCZ GYÁRfÁS. Magyarország helységnévtárának új kötete most jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében. A közel 800 oldalas mü bepillantást enged Magyarország minden városába és községébe, lakosságának megoszlásába és elhelyezkedésébe. Minden lakott hely; még a legkisebb is megtalálható a könyvben. A helységek jelentőségét, lakosságának nemze- tiséfgi megoszlását, birtokpolitikai helyzetét is feltüntetik az adatok. Hasznos útmutató ezért a könyv, mert könnyen megtalálhatók a községek és mindenki az ott felsorolt adatokból mégtudhatja azt, ami érdekli. 91 város, 262 járás Magyarország közigazgatási beosztása a következő képet nyújtja. A törvényhatósági jogú városok száma 21, a megyei városoké 70. A legtöbb megyei város Pest-Pilis-Solí-Kiskún vármegyében van (13), míg a többiben átlag csak egy-kettő, ez alól csak Jász-Nagykún- Szolnok megye kivétel, ahol 6, Nógrád, valamint Szatmár vármegye, ahol három-három megyei város áll fenn. Az ország 252 járásra oszlik, azonkívül 10 szolgabírói kirendeltség is működik. A városokhoz hasonlóan Best-Pilis-Solt-Kiskún vármegyében található a legtöbb járás (17), majd Bácsbodrog és Zala vármegye következik 14— 14, Bihar 12 és Szatmár vármegye 11 járással, míg a többi megyében 10-n.él kevesebb a járások száma. Meglepően sok körjegyzőség működik (1420). Ä nagyközségek száma 1516, a kisköz-# ségeké 4951, úgy hogy együttvéve 6198 várost és községet tartanak nyilván. A külterületi lakott helyek száma 17.405. Külön tünteti föl a kimutatás Kárpátalját, ahol három közigazgatási kirendeltség működik: a beregi, a máramarosi és az ungi. 41 megye A megyék és városok felsorolása után vármegyénként közli a helységnévtár a járásokat lés a hozzájuk tartozó falvakat lélekszámúkkal együtt, A külterületi lakott helyeknél útbaigazítanak a megjegyzések arra vonatkozólag, hogy működik-e jegyzői kirendeltség, anyakönyvi hivatal, található-e posta stb. A bácskai székely telepek csaknem kivétel nélkül jégyzői kirendeltséggel rendelkeznek és ezek már mint önálló községek szerepelnek a helységnévtárban. Kárpátalja községeinek adatai ugyancsak külön szerepelnek a könyvben. A könyv külön értéke a betűrendes rész, amelyben Magyar- ország összes lakóhelyei megtalálhatók. A községekre vonatkozó adatok 600 oldalt foglalnak le a könyvből, miután a visszatért területek községeinek adatai is megtalálhatók itt. A kárpátaljai községek magyar- és cirillbetüs névsora a függelékben található meg. Az elcsatolt területek adatai Külön értéke a helységnévtárnak az elcsatolt területekre vonatkozó rész. Kilenc fejezetre oszlik a könyv befejező része, amelynek első része a Romániához tartozó területeken lévő városokat, vármegyéket és községeket tartalmazza. Romániában 5 törvényhatósági jogú város maradt: Arad, Brassó, Gyulafehérvár, Nagyszeben és Temesvár. A vármegyék száma 13. Szlovákiában Pozsony városa, továbbá a pozsonyi, nyitrai, trencséni, tátrai, besztercebányai és eperjesi zsupák, illetve főispánságok, amelyeknek 58 járásuk van. A német birodalomhoz tartozó területen 7 járás van, székhelyük Bécs, illetve Grác. A Szerbiához tartozó területen: Fehértemplonv, Nagybecskerek, Nagykikinda, Pancsova és Versec. Olaszországhoz tartozó területeken Fiume városa fekszik. A bánáti községeknél az elcsatolás el<jtt érvényben volt vármegyei beosztás van feltüntetve. Amíg azonban a magyarországi községek adatai részletesebbek, addig az elcsatolt községeknél csupán a lakóhely megjelölésére és fekvésére korlátozódnak. A magyar helységnevek mellett megtalálhatók a helységek új nevei is. Magyarország közigazgatási térképe is megtalálható a helységnévtárban, a vármegyékhez tartozó járásokkal és megyei városokkal, külön kiemelve a törvényhatósági jogú városokat* Zala megye az ország második legnagyobb vármegyéje a Járások száma tekintetében 91 város, 1516 nagyközség 4951 kisközség és 17.405 lakott hely adatai az új magyar h?lys*jnévtárban
