Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)

1944-08-17 / 185. szám

2 i lAomROi:! 1944 augusztus 17, <' Washingtoni értesülés szerint Argentina aranyát valószínűleg az Egyesült Államokba szállítják. (MTI) Londonból jelenti a NTI: A Newyork Herald Tribune értesülése szerint Roosevelt síkra szállt annak a törvénynek életbeléptetése mellett, hogy a fiatalemberek kötelező katonai szolgálatot teljesítsenek a háború után. Erre Rooáevelt szerint azért van szükség, hogy Amerika a háború után erős katonai állam legyen. A tervet Amerikában lelkesedéssel fogadták. (MTI) Amszterdamból jelentik : A délfranciaországi partraszálló angolszászok vezetője Alexander Patsch tábornok, a de gaulle-ista csapatoké de Attee de Tassigny tábornok. (MTI) Felhívás A honvédelmi miniszter rendelete értelmé­ben augusztus 20-ától az ellenséges .és való­színűleg támadó jellegű légitevékenység fo­kozatait riasztóeszközökkel fogja a város lég­oltalmi központja Jelezni: a) a »légi ve^zély«-t, b) a »légi riadó«-t, c) a »légi riadó elmult«-át és d) a »légi veszély elmult«-át. A »légi veszély elmult«-át külön .jelezni csak akkor fogja a légoltalmi központ, ,ha a »légi veszély« jelzését nem követte »légi riadó« jel­zése. A légi veszély jelzése a sziréna bekap­csolásától számított 30 másodperc, vagyis ál­landó magasságú üvöltő hang, A légi riadó jelzése háromszori változó magasságú üvöl­töző hang. Egy hullám időtartama. 4 másod­perc. Egy jelzés időtartama 30 másodperc, ami félperces szünet után még kétízben is­métlődik. A légi veszély és a légi riadó elmúltát egya­ránt a sziréna jelzi olyképpen, hogy egy ál­landó magasságú hangot ad, amelyik 30 má­sodpercig tart. Félperc szünet után ezt a jelzést újra megismétli. Dr. vitéz Tamásy István s.k. polgármester, légoltalmi vezető. Levelet és verset küldött haza a Himalája alján való száműzetéséből egy keszthelyi származású tudós B o r y Gusztáv keszthelyi származású tudós, egy igazgató-tanító fia, a keszthelyi gimná­zium volt tanulója csodálatosan szép pálya­futást csinált. Miután az állatorvosi főiskolán oklevelet szerzett és kitűnő bakterologussá ké­pezte magát, 1936 januárjában a perzsa állam meghívására Perzsiába indult, hogy az ottani állategészségügyet megszervezze. Három évig dolgozott az északiráni Mechetben, rendezte és megszervezte az iráni egészségügyi közigaz­gatásnak ezt az ágát. Achmed Reza sah, Irán akkori diktátora három év múlva meghívta a teheráni egyetemre, hogy ott angolul és perzsa nyelven kórtant, kórszövettant és bakterolo- giát adjon elő. Az állam felhívására perzsa nyelven, amely Ázsia egyik legnehezebb nyel­ve, megírta a gyakorlati bakterologia tanköny­vét is. Amikor kiütött a "háború, az ango'Iok államcsinyjük és a sah meggyilkolása után felszólították, hogy lépjen angol szolgálatba. A leghizelgőbb föltételekkel csábítgatták. Bory tanár azonban a kecsegtető ajánlatot kereken visszautasította. Erre a felsült angolok meg­vádolták Boryt, hogy mint a Magyarok Világ- szövetségének ottani elnöke, a magyar-perzsa kapcsolatok kimélyítése közben nem kívánatos propagandát fejtett ki a Szovjet ellen és a tengely mellett. Basrába internálták tehát 1941-ben. Onnan aztán Bombayba hurcolták és két hónapig fogolytáborban tartották, mint valami közönséges hadifoglyot. Bár a ko­moly tudós politikával sohasem foglalkozott és semmi olyasmit nem tudtak rábizonyítani, ami miatt megokolt lett volna a fogolytáborban tartása, Dehra-Dulba vitték végleges szám- üzetésbe. Ez a hely — a Himalája hegy álján van, nem messze Dardzsilingtől, abol egy szazaddal ezelőtt örök nyugalomra hajtotta fe­jét az őseink nyomait kereső Körösi Csorna Sándor. Dehra-Dul ma a Távolkeletre szakadt és Angliára veszélyes idegeneknek internáló­tábora. Az »Egyedül Vagyunk« című folyóirat leg­újabb számában olvassuk, hogy legutóbb megrendítő levél érkezett Bory tanártól haza, Magyarországba. Leveléhez verset is mellé­kelt, amelyet nem lehet meghatódás nélkül olvasni. Chorassanban írta 1940-ben »Kiáltás a mélyből« címen. A Mikes Kelemeneknek, a Körösi Csorna Sándoroknak a száműzetés­ben is csak hívő, erősödő magyarsága és istenes lelke szól belőle. Utolsó versszakának Istenhez való fohásza így hangzik: »Ne fuss előlem égi tüzlovon, Jósággal éltess, mert így megfagyok.. „ Hadd érezzem, hogy hozzám tartozol, S mégis parányi kis részed vagyok!« Mi uiság a budapesti élelmiszer nagyvásártelepen Az élő és vágott baromfi, valamint a tojás­piacon a megállapított legmagasabb árak vol­tak érvényben. A zöldség- és főzelékfélék pia­cán augusztus 3-ától kezdődőleg a burgonya legmagasabb nagykereskedelmi ára a követ­kező: nyári rózsa és Gülbaba 35.55, az Ella és sárga 31.35 pengő mázsánként. A többi árúcikk közül a fejeskáposzta, a főzőtök és az uborka ára 10, a leveles karfiolé és a reteké 50 fillérrel emelkedett, viszont a sóska ára 20, a vajbabé 40, a gerezdes paradicsomé 80, a tölteni való zöldpaprikáé 100, az alma­paradicsomé 120, az apró hegyes zöldpaprikáé pedig 160 fillérrel emelkedett kilónként. A gyümölcspiacon a ribiszke ára 10, a málnáé 20, az új termésű körtéé 50, a szilváé SO, a sárgadinnyéé 90, az őszibaracké 100, a ring­lóé 140, a szőlőé pedig 200 fillérrel csökkent kilónként. Regény jjc Magyarra fordította G a á I Olga (75) Már másnap összehívta a sziget lakóit és a tábortűz mellett mindenkinek el kellett mesélnie élményeit. Árpikor a vezér halálának körülményeit rész­letesen ismertettem, Nadja asszony szeme könnyel telt meg. Mindannyian megfogadtuk, hogy hű segítőtársai leszünk a vezér feleségé­nek és megbosszuljuk férje halálát. Mindenki elcsendesedett és Nadja asszony beszélni kezdett: — Bár az évszak most nem kedvez nekünk, — mondta — mert nemsokára beköszönt a tél s jól tudjuk, hogy itt a szigeten kimond­hatatlan nehézségekkel jár >ez a hosszú évszak, mégis elhatároztam, hogy tovább folytatom férjem művét. Tovább kell pusztítanunk a bolsevistákat, ahol csak találjuk őket. Éppen ezért segítő társakat kell toboroznunk. Min­denkit szívesen látunk, aki együtt akar har- colni velünk. De aki velünk tart, annak föltét­lenül alá kell vetnie magát parancsaimnak, ugyanúgy, mint azelőtt a vezér akaratának!;' Tanácsot mindenkor szívesen fogadok és há­lás leszek érte, de a döntés joga mindig ná­lam marad. Ki akar tehát velem tartani?... Mindannyian hűséget esküdtünk a vezér asszonyának. Grisát es engem nevezett ki alvezéreinek és közvetlen tanácsadóinak, mivel kemény próbát álltunk ki a vezér oldalán. * Négyhónapi pihenés után ismét harcba in­dultunk. Uj remények ébredeztek szívünkben. A vezér felesége nem /túlzott, amikor a tél nehézségeit ecsetelte. A hiányos .fölszerelés, a szigorú hidegek, hófúvások, mind .nagy vesz­teségeket jelentettek számunkra. De .mindezek a szenvedések fokozták ellenálló .erőinket is és gyűlöletünket a bolsevisták ,ellen. Mindig Mark szavaira kellett gondolnom, amelyeket az orosz muzsik halálmegvető bátorságáról és szívósságáról mondott, amikor embereink- nek hallatlan bátorságát és halálfélelmét nem nem ismerő hősiességét láttam. Nadja asszony más módszerrel dolgozott, mint a férje. Nála az a fontos, hogy az ellenséget állanr dóan .nyugtalanítsa, a városok és falvak ikö-j zötti kapcsolatukat megzavarja és kisebb vö­rös csoportokat felmorzsoljon. Ezeket a harcmozdulatokat csaknem mindig csellel hajtotta végre. Módszeréből még a ve­zérénél is jóval nagyobb ravaszság és minden hájjal megkent ügyesség csillant elő. Néha azt kellett hinnünk, hogy szándékosan keresi az ellenséges golyót, jannyira nem is­merte a halálfélelmet. Megszállt helységeket zártunk körül és Nadja asszony előzőleg mindig óvatosan kö­rülvizsgálta a terepet, hogy nincsenek-e nyo­munkban a Vörösök. Nem igen küldött ki megfigyelőt, vagy ügy­nököt, hanem csaknem minden esetben maga végezte el ezt a szolgálatot. Mint asszony, mindenütt elsíklott és a vö­rös őrségek néha annyira beszédesek voltak vele szemben, hogy sok hasznos dolgot meg­tudott tőlük. Amikor biztos volt benne, hogy a vörösök nincsenek felkészülve valamelyik helységben, akkor nyomban kiküldött egy csapatot. Ezek aztán muzsikoknak öltözve szállták meg a falut. Ilyenkor a fölkelők vad üvöltözésbe kezdtek, mire a bolsevista katonák rohanva igyekeztek gyülekezési helyükre, ahol egyen­ként lepuffantották őket. A városokban és falvakban mindenütt ott voltak Nadja asszony kémei. Ezeknek legfon­tosabb kötelességük az volt, hogy kikémleljék, mikor küldenek a vörösök újabb ember­szállítmányt a száműzetésbe. Számtalanszor támadtunk meg ilyen szám- űzötteket szállító vonatot, amélyre erdők va­donjaiban, hegyekben és barlangokban lesel­kedtünk. A vonatokat kísérő vörös őrséggel heves harcokat vívtunk. A kiszabadított foglyok —• többnyire falusi gazdák — nyomban hozzánk álltak és segítettek harcolni a bolsevisták elf len. Ezek az emberek vad elszántsággal har-i coltak, mert jól tudták, hogy ha ,legyőznének: bennünket a vörösök, akkor úgyis halál várna reájuk. x * Egy sötét éjtszaka az úgynevezett »Hajnal­hasadás« háza felé közeledtünk, amelybein a kommunista földkisajátító bizottság székelt. A kommunista tanok szerint a »Hajnalhasadás« a harmadik foka a bolsevizmus bevezetésének a falvak életében. A »Hajnalhasadás« tagjai egy-egy kisajátított nagybirtok kastélyában tanyáztak, amelynek tulajdonosát agyonlőtték. Remekül berendezkedtek és dőzsölő életmó­dot folytattak. (Folytatjuk.) ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom