Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-05-24 / 116. szám
2 1944 május 24. 2LAI mében: nemzeti jótétemény. Elősegíti anyagilag a már jellemileg, becsületbelileg saját lábán járni tudókat, akiknek lelki beállítottsága az önbizalomnak és féíki öntudatnak teljes birtokában van. Segíti a magyar fajt, a magyar kisembereket. Ha munkáját ki-ki úgy folytatja, mint eddig, el fogjuk érni, hogy a nemzeti tőke magyar kezekbe kerül s idővel fel- virágzik a magyar termelő erő. A tiszta üzleti erkölcs megteremtésére való becsületes törekvés legyen a hála azok névéiben, akiket az Alap hozzásegített — a sok esetben nem remélt valósághoz — az önállósághoz. A magyar lótenyésztés jelentősége A magyar embernek a lóval tartott szoros kapcso’ata ősi hagyományokon alapul s e hagyomány apáról-fiúra száll A ló % népünk életében, évszázados küzdelmeiben, harcaiban, mindig komoly szerepet játszhat. Elválaszhatat- l.an társunk, hűséges barátunk, segítő robotosunk volt háborúban és a békés gazdaságban egyaránt. Gróf Széchenyi István fejtette ki a „Lovakrul“ és a „Nehány szó a lóverseny körül“ cimü könyveiben a lótenyésztés fontosságát és szemére veti a magyar birtokos uraknak, hogy lovak helyett inkább a juhtenyésztéssel foglalkoznak, mert ez jövedelmezőbb. Csodálkozik, hogy nem akarják felismerni a lónevelés nagy fontosságát, nemzeti kihatását. Báró Wesselényi Miklósnak 1826-ban igen fejlett, spanyolvérü ménese volt. A báró hirtelen ötlettől kapva, az egész ménesét elárvereztette. Amikor ezt kortársai zokonvették tőle, Wesselényi könyvet irt erről s ebben részletesen megokolta cselekedetét. És a jövő őt igazolta. A tervszerűen átcsoportosított ménese világhírűvé vált. Az első állami méntelep Nemes Csekonics József tábornok 1781 ben irt könyvében már leszögezi, hogy a „Lótenyésztést, kiváló fedező mének köztenyésztésbe állítása nélkül, nem lehet a kívánt és szükséges színvonalra emelni.“ Ezért 1784 ben lótenyésztési tervezetet készít el és ezt az éppen Budán tartózkodó II. József császárnak előterjeszti. A minden újítást kedvelő császár a felterjesztést elfogadja és annak tanulmányozása után elrendeli 500 kanca állományú törzsménes létesítését. Ennek helyéül pedig Mezőhegyest Regény * Magyarra fordította Gaál Olga (6) Amikor másnap reggel végigmentem a falun, egyetlen lélek sem volt az utcán. Minflha kihalt volna. Hol vannak a muzsikok, akik! ilyenkor már a mezőre indulnak, meg a gyer- meksereg, amely vidáman szokott hancurozni az utca porában? A kapuk gondosan bezárva, .elreteszelve, Szemenov gazda tyúkjai kétségbeesve kotko- dácsolnak az istállóban, mert kikívánkoznak az udvarra. De hol van a gazda keze, amely kinyitja nekik a zárat? A szemközti házban Qgorodnikovszkéknál elégedetten röfögnek a hízók, a gazdáné tehát nem feledkezett meg etetésükről. A mélykék égből jóleső meleget árasztanak a nap felragyogó sugarai. Úgy látszik, szép (napunk lesz ma. A pacsirták vidáman trilláznak a faluszéli erdőben. Mélyet szippantok az üdítő reggeli levegőből, de hirtelen ijedtség szállja meg a szívemet. Egy ember vadul rohan a falu felé s lélénk taglejtések közben kiáltoz valamit. Hisz ez Iván — ismerem fel, amint közelebb ér. De szavait senki sem hallotta, mert a gazdák rossz «Hőérzetektől kínozva, ki bem mozdultak a házukból. — Jönnek, már jönnek! — ordítozta Iván végig a falun, ltt-ott megkopogtatta az ablak- táblát, hogy tudtuladja a gazdának a végső óra elérkezését. — Jönnek, jönnek — terjedt el faluszerte a szörnyű hír.... találták legalkalmasabbnak, majd újabb engedéllyel 1879 ben Bábolnát. Kezdetben a mezőhegyesi ménes látta el a monarchiát s a német tartományok lőszükség- leteinek legnagyobb részét. Úgyszintén Bábolna is, mint a II. császári és királyi katonai ménes. Aztán nehány év múlva sorrendben a kisbéri méntelep. De ekkor már a magyarországi főurak között versengés indult meg a lótenyésztés előbbrevitelében. Kapós lesz a magyar ló és drága pénzen fizetik szerte Európában a magyar földről elkerülő, nemesített paripáinkat. Már felismert tény nálunk, hogy a lótenyésztés jövedelmezőségét a keresettség adja meg. Lovaink tenyésztésénél, illetve nevelésénél arra kell tehát törekedni, hogy a magyar lovak hírnevét és keresettségét a világpiacon soha el ne veszítsük. A mezőhegyesi ménes, közvetlen a világháború kitörése előtt 24 darab törzsménnel és 500 darab anyakancával rendelkezett, amelynek évi csikóhozama 300 darab volt Erre a gazdag állományra a legnagyobb csapást a román megszállás mérte. A románok ugyanis a mezőhegyesi ménesben talált 1400 darab lóból több mint 1100 lovat elhajtottak. Igen nagy szerencse volt, hogy a méntelep akkori vezetősége egy 136 lóból álló nemesfajta különítményt a Dunántúlra tudott átmenteni és azt, amikor a románok kimentek, visszahozták. Hires lóősök és ivadékaik Mezőhegyesen a tenyésztés és szakszerű vezetés az 1800 as években sikerrel tenyésztett: Nonius, Gidram, Furioso és North-Star törzsek legjobb vérvonalainak a megmaradt egyedekből való beállítását eredményezte. így a mezőMINTHA. CjVÖK^RET VPST VOLNA (j4BAMT«b Állva maradtam, mintha gyökeret vert volna a lpbam. Mit jelentsen ez, — gondoltam — kik jönnek? De aztán nemsokára megértettem. Ők jönnek. A büntető-csoport jön. Azok, akik meg akarják rendezni a Bertalan-éjtszakát. Sililcó és Maikin jönnek. — És ahogy csak bírtam, rohantam hazafelé. — Jönnek! — kiáltottam magamból kikelve, amikor beléptem a kapun. — Jönnek!. És valóban megjöttek. A gépkocsi lassan gördült végig a falun. Anyám hangosan zokogva jajveszékel. Apám az ikon előtt térdel és egymásután veti a kereszteket. Nővéreim ijedten simulnak anyámhoz, vigasztalni igyekeznek, majd letérdelnek apám mellé és Szent Miklós képe előtt kezüket összekulcsolva könyörögnek. Az autó időnként megáll. Maikin és Silkó mellett két komisszár ül, az autó mellett pedig vörösgárdisták haladnak. Ahol a géphegyesi lófajták elérték a legmagasabb színvonalat, amely a másfélszázados múlthoz méltó. A ménes jelenlegi lóállománya, majd ezer darab. Néhány kivételével, ezeknek a fajtáknak egyedé- ből áll. A legrégibb eredetű a Nonius törzs. Az ős 1810 ben született Franciaországban, egy normandiai ménesben és 1816-ban került Mezőhegyesre. A Noniusnak igen megfelelt az uj éghajlat és olyan utódokat adott, melyekhez fogható nem igen akadt. A jelenlegi lóállomány 40 százalékának őse a 168 cm.-en felüli Nagy- Nonius. A magyar lótenyésztés kérdése szívügye a mindenkori felelős kormányzatnak, mint ahogy örökké szívügye Kormányzó Urunknak is, aki maga is lótenyésztő gazda. Több esetben is meglátogatta már a mezőhegyesi méntelepet, hogy a „kenderesi birtokos“ szakértő szemével szemlét tartson a méntelep lóállománya felett. Ne higyjük, hogy a gépek fokozatos fejlődése és elterjedése megállapítja a lótenyésztés jövőjét, korántsem! Kellőképpen nevelt, rendszeres tenyésztési eljárásokkal acélosított lovak, a gépek világában is pótolhatatlan fontos, méltó helyet foglalnak el. (T. L.) — ADAKOZZUNK A LÉGITÁMADÁSOK ÁLDOZATAINAK MEGSEGÍTÉSÉRE! Szobaelőjegyzés pünkösdre és a nyári idényre Az IBUSz felhívja a közönség figyelmét arra, ha pihenésre van szüksége, biztosítsa, szobáit idejekorán többek között Lillafüred, Sopron-Lővér, Siófok, Balatonföldvár, Balatoniéi! e és Balatonalmádi szállóiban, mert a szobaelőjegyzések már eddig is igen nagymérvűek. Felvilágosítással az IBUSz összes budapesti és vidéki irodái szolgálnak, ahol a szobaelőjegyzésre vonatkozó igényeket a lehetőséghez képest -kielégítik. 1—2 kocsi megáll, ott egy vörösgárdista lekapcsolódik. Kétségbeesett ordítás, jajveszékelés, zokogás és a vörösgárdisták éktelen szitkozó- dása, káromkodása ’’hallatszik mindenfelé. A motorzajt már közvetlen közelünkben halljuk. A szomszédék háza előtt robognak el. Vájjon megállnak-e ott? Nem ... Eláll a szívverésünk. Kapunk előtt állt meg az autó. Anyám kétségbeesetten sikít fel. — Itt a vég — mormogja apám lemondással ... Remegve nézünk ki az alacsony ablakon s látjuk, amint az egyik népbiztos, aki a listát tartotta kezében, odaszól a vezetőnek. A gépkocsi tovább gördült... * Az egész faluból összeszedték a »kommá- inizmus ellenségeit«. Minden tehetős gazdát, szociáldemokratát és egykori tisztviselőt. Három tiszt is van köztük: az öreg Romanow és a fia, meg az öreg Wolgin, akinek fia a cári hadsereg vezérkari századosa, az utolsó percben menekült el a vörös hóhérok elől. Amikor az öreg Wolgin fia, aki a világháborút mint hadnagy küzdötte végig, meglátta a falun keresztül száguldó és ordítozó Ivánt', apjához rohant és arra igyekezett rávenni az öreget, hogy vele együtt meneküljön. De az öreg nyugodt maradt: — A világháború alatt nem ismertem félelmet, — mondotta fiának — most sem ismerek. Szeretném látni, hogy ezek a pribékek föl mernek-e lépni az öreg Wolginnall, az egykori nagy orosz hadsereg vezérkari tisztjével szemben, akinek a cár személyesen nyújtotta át a György-rendet hősi tetteiért? Kik ezek tulajdonképpen? Nem katonák, akikkel a világháborúban együtt harcoltunk? Ki mernének kezdeni egy vezérkari kapitánnyal? (Folytatjuk.)