Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-05-24 / 116. szám
1944 május 24. Mak^mTÉlfT A képviselőház nagyjelentőségű bemutatkozó beszédet mondott Sztőiay Döme Több mint kéthónapos szünet után ma a képviselőház ismét ülést tartott, amelyet rendkívüli1 érdeklődés előzött meg. Már 10 óra előtt gyülekeztek a képviselők a Ház folyosóin, tíz óra után pedig zsúfolásig megteltek a törvényhozók padsorai. A karzat is tömve volt érdeklődőkkel. Az egész Ház a nagy ülések lelkesedésével és izgalmával várta a kormány bemutatkozását. A diplomaták páholyában a diplomáciai körök igen sok tagja jelent meg. Néhány perccel 11 óra előtt nyitotta meg az ülést Tasnádi-Nagy András elnök. Megnyitó szavai után élénk éljenzés és taps között Putnoky Móric háznagy vezetésével bevonultak a terembe a kormány tagjai', elükön Sztójay Döme miniszterelnökkel. Az éljenzés elhangzása után a Magyar Megújulás Pártjának tagjai még tovább éljenezték vitéz Imrédy Béla minisztert. Sztójay Döme miniszterelnök ezután bejelentette, hogy legfelsőbb kézirat érkezett. A jegyző felolvasta a kormányzói kéziratot, amely Kállay Miklós fölmentéséről és Sztójay Döme miniszterelnök kinevezéséről szólt. A Ház tagjai állva hallgatták meg a legfelsőbb kézirat felolvasását. Ezután ismét Sztójay Döme miniszterelnök emelkedett szólásra és elmondotta bemutatkozó beszédét. — A magyar közvélemény és az országgyűlés előtt ismeretesek azok az események, —* mondotta — amelyek két hónappal ezelőtt a kormányváltozáshoz vezettek. Az új kormánynak csak most nyílt alkalma a 'bemutatkozásra, hogy először a nemzet életébe vágó fontos ügyeket elintézzük és ezzel kétségtelenül megmutassuk azt a politikai irányt, amelyet mindig követni akarunk. Most, két hónap után az alkotmányos szokások szerint bemutatkozunk. Előttem azonban ezek a politikai szokások nem sokat jelentenek, többet érinek azoknál értékünket mérik. a tettek, amelyek (Élénk helyeslés.) Bemutatkozó beszédemmel elsősorban a magyar honvédséghez fordulok, mert ők vívják most a legnehezebb harcot'. Megköszönöm nekik bátorságukat, vitézségüket, áldozatkészségüket. Megköszönöm nekik, bogy amikor ez a ránk kényszerített küzdelem határainkon túlra vetette őket, megadták hegyüket. Kérem a nemzetet, hogy ezután is tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy katonáink a harcukhoz szükséges holmikkal el legyenek látva, hozzátartozóik pedig ne szenvedjenek szükséget. Meg kell adnunk nekik mindent, hogy folytathassák harcukat nagy szövetségesünk oldalán. Mi a háromhatalmi és antikomintern szerződéshez csatlakoztunk s azt a kötelességet, ami ebből a szövetségből reánk hárul, becsülettel kell elvégeznünk. El kell végeznünk azért, mert nagy szövetségesünk, a Német Birodalom, amelyhez a három állam közül a legjobban tartozunk, megsegített minket is, Hitler Adolf és népe segítsége nélkül még mindig a trianoni bilincsekben vergődnénk. őszinte, világos, férfias szövetséget kötöttünk tehát velük. Szövetségünket férfihűséggel megtartjuk és na|gy szövetségesünket mindenben támogatjuk. (Általános helyeslés.) Szövetség fűz minket a szocialista olasz köztársasághoz, amelyet 9 Duce hatalmas akarata teremtett újjá. A Du- ce-é, akinek mi nagyon sokat köszönhetünk. (Taps.) Az olasz néppel is küzdünk tehát, hogy a Duce ismét megteremthesse a hatalmas olasz birodalmat. Szövetség köt minket a finn és bolgár néphez is. A bolsevizmus leküzdése közös érdekünk, összefogásunk tehát nem lesz eredménytelen. Győznünk kell és 'győzni fogunk. Bízom katonáink erejében és az itthoniak munkájában. Azon fáradozom, hogy a kormány minden szociális intézkedést megtegyen országunk érdekében. Meg kell teremtenünk a háború utáni ország alapjait is, ez azonban csak szorgalmas munkával, erő,- feszítéssel történhetik meg. Össze kell tehát fognunk, hogy a nagy célt elérhessük. A miniszterelnök ezután a nemzetiségek jogairól beszélt. Minden népnek joga van a műveltséghez, sajátos n^pi szokásai szerinti életéhez. Ezt igazságosan és előzékenyen akarom megoldani. Ugyanilyen viselkedést várok azonban a nemzetiségektől is. A magyar kormány vezetését, elsőbbségének elismerését megkívánom. Csak így lehetünk újra vezetők ebben az országban, amelyet ezer éven át megtartottunk. A zsidókérdésről szólva a miniszterelnök kijelentette, hogy gyökeres megoldásra van szükség. A zsidó érdekeket képviselő elemeket ki kell kapcsolnunk a munkánkból. Majd a szociális népnevelés, a jogalkotás és jogszolgáltatás körének megalakításáról beszélt. Célom az, — mondotta — hogy nemzetemnek a háború után mindene meglegyen, műveltsége, jóléte az első helyre állíttassák. Najgy golndot kell fordítanunk ifjúsjájgunk •nevelésére is. Azt akarom, hogy a mai fiatal nemzedék tanuljon a mostani időkből és egész életére csatlakozzék ahhoz a szellemhez, amely hatalmas állammá tette Németországot is. A nemzetiszocialista szellemre gondolok, amely ifjúságunkat a jövő érdekei szolgálatába állítja',. Példának állítom ifjúságunk elé a legelső magyart, a Kormányzó 'Urat, aki fáradhatatlan munkájával, csüggedetlen hitével, törhetetlen hazaszeretetével tartotta vissza országunkat a végveszélytől és vezeti 1920 óta a szebb és boldogabb jövő felé. A miniszterelnök beszéde után Tasnádi- Nagy András házelnök 10 percre felfüggesz- téite az ülést. A folyosókon, termekben, mindenütt a miniszterelnök bemutatkozó beszédéről emlékeztek meg elismerően. Az ülést szünet után folytatták. Beterjesztésre került az országgyűlés tartamának kivételes meghosz- szabbításáról szóló törvényjavaslat. Ennek le- tárgyalása igen sürgős, mert a képviselői megbízatások június 10-én lejárnak. A javaslat előadói tisztségét Bocsáry Kálmán és Hunyadi Búzás Endre országgyűlési képviselők látják el. A képviselőház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartja. (MTI) Vitéz Imrédy Béla — közgazdaságügyi miniszter A Kormányzó Ur dr. vitéz Imrédy Béla m. kir. titkos tanácsos, nyug. miniszterelnök, országgyűlési képviselőt tárcanélküli m. kir. közgazdasági miniszterré nevezte ki. Az új miniszter a hivatali esküt tegnap délután tette le. Vitéz Imrédy Béla közgazdasági miniszter feladata az, hogy a miniszterelnököt a gazdasági tárcák összhangjának biztosításában!, a minisztérium tagjait pedig gazdaságpolitikai természetű tanácsadással támogassa, ezenfelül a fölmerült szükséghez képest meghatározott gazdaságpolitikai természetű kormányzati feladatokat is ellásson. Vitéz Imrédy Béla kor- mánybalépése a magyar átalakulásnak elhatározó fontosságú eseménye. Az ország lakosságának legszélesebb rétegei 'örömmel és bizalommal fogadják a kormány kiegészülését olyan politikai vezéregyéniséggel, aki nemcsak egy pártnak bálványozott vezére, hanem amellett az egész nemzet becsülését is élvezi^ (MTI) „Részt kell vennie a mesujhodó Magyarországért folyó harcban legalább lélekben a tengerentúl magyarságának is“ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Sztójay Döme miniszterelnök vasárnap este a rádió hullámain beszédet intézett az amerikai magyarsághoz : — Amerikai magyar testvéreim ! Más-más földrészen élünk — mondotta a miniszter- elnök — ezért most, amikor az érintkezés kötöttünk szinte teljesen megszűnt, kétszeresen vigyáznunk kell, hogy széttagoltságunk lelki hasadást ne okozzon az óhazában és Amerikában élő magyarok között. — A magyar nemzet ma ismét a maga élethalál küzdelmét vívja abban az európai szabadságharcban, amely a szovjet bolsevizmus halálos ölelésétől akarja megvédeni polgáriasultságunkat és eszményeinket. Ezt a küzdelmet határainkért és a magyar élet megvédéséért vállaltuk és vállaljuk, fegyvertársi közösségben a Német Birodalommal, amely a történelem során oly sokszor védte velünk együtt Európát a Kelet veszedelmeivel szemben. — Most, amikor a magyar honvéd felvonult a Kárpátokra és szembeszáll a vörös hadsereggel, gondoljatok arra, hogy ez a szovjet sereg nemcsak a magyar földet, apáitok földjét akarja hatalmába keríteni, de el akarja rabolni lelkünket is: megmételyezni és kiirtani akarja mindazt, amit ezer éven keresztül a magyar őrszellem, a keresztény és európai polgáriasultság szellemében a Kárpátok tövében alkotott. Ezeknek az örök magyar és európai értékeknek pusztulása pedig nemcsak az óhaza magyarságának, de a magyar nemzet szerte e világon élő minden fiának eszményeit is megsemmisítené. — Nem agyrém ez, hiszen a spanyol nemzeten kívül a magyar volt az egyetlen európai nép, amely átélte a bolsevizmus véres valóságát. Kun Béla uralma 1919 ben négyésfél hónapon keresztül örök leckét adott a magyarságnak és megtanított bennünket arra, hogy lelkünket és nemzeti létünket csak úgy tarthatjuk meg, ha késhegyig menő harcot folytatunk e tőlünk idegen világ ellen. Ezért küzdünk fegyverrel a szovjet sereg ellen és ezért távolítjuk el a bolsevizmus szállás- csinálóit, a zsidókat a magyar közéletből, a nemzetgazdaságból és a magyar föld birtoklásából. Keserű tapasztalatokat szereztünk erre 1918 — 1919 ben, amikor az ő mételyező befolyásuk meg tudta törni a nemzet lelkét és megásta a trianoni sírunkat. De nemcsak a trianoni sors vádolja őket: vádolja őket a tengerentúl élő magyarság milliós tömege is, amelynek rátermettsége, munkakészsége és vállalkozási kedve semmiben sem maradt a zsidóké mögött és mégse tudta boldogulását őseink földjén megtalálni, hanem új életet volt kénytelen kezdeni túl a tengeren. — A Székelyföld, a Tiszántúl, az Alföld és a Dunántúl magyar népe szerteszóródott a világban, helyére pedig betört a Kelet zsidósága. Csak a magyar faj ősi jógáit védelmezzük és akarjuk visszaállítani tehát, amikor kiszorítjuk a zsidókat azokról a területekről, ahova beszüremlettek és azt akarjuk, hogy a magyar föld, a magyar bánya, a magyar üzem —• magyarok kezében magyar érdekeket szolgáljon, fiaink pedig ne legyenek kénytelenek a jövőben külföldön keresni boldogulásukat. — Azt akarjuk, hogy a megujhodott és a
