Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-05-24 / 116. szám
ARA 14 FILLÉR 1944 MÁJUS 24. SZERDA V. évfolyam # POLITIKAI NAPILAP & 116. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL ' Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. Fontos tudnivalók a Nemzeti Onállósitási Alapról Irta: Dr. OREL Van-e áldásosabb intézmény a leendő kis- kereskedőkte, kisiparosokra, kezdő emberekre, mint a Nemzeti Önállósítási Alap? Igen sok szorgalmas, az önállóság gondolatával foglalkozó, szűkpénzű embert segít hozzá boldogulásához: vágyainak beteljesedéséhez, tervez- getéseinek megvalósításához. Az emberi törekvés célja: a függetlenség. Amíg másnak dolgozunk, addig nem vagyunk önállók. Hogy önállósíthassuk magunkat, ahhoz pénz kell. Sok munkásember ábrándja meghiúsult amiatt, hogy az önállósításhoz szükséges összeghez nem juthatott hozzá, takarékosság és lemondás árán sem. Kölcsönt pedig nem kaphatott. Ettől a gondteljes érzéstől, reménytelenségtől szabadította meg a küzdők ezreit az 1937 júliusban létesült Nemzeti Önállósítási Alap. Sok embert buzdít és serkent munkájában az a tudat, hogy ha becsületesen küzd, támogatásra talál. Ezt a támogatást ma már elég nagy összeg biztosítja. A kölcsönösszeg nagyobb részét az állam adja, kis része bankhitéi, vagy adományokból ered. Ma már számottevő a visszafizetett kölcsöntőke és annak kamatai is. Az előterjesztett kérelmeket a Nemzeti Önállósítási' Tanács gondos mérlegeléssel bírálja el egyénileg. Különös tekintettel volt és van a tűzharcosokra, hadiözvegyekre, továbbá azoknak a kérvényeire, akik egy helyen huzaGÉZA főigazgató. mos, például 10—15 éven át voltak alkalmazásban. ^ A tanács működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket az értelmiségi munkanélküliség kormánybiztosa látja el. A kölcsönkérelmeket a következő okmányokkal kell fölszerelni: a) A kölcsönösszeg nagyságát és az összeg felhasználását feltüntető részletezett költség- vetés, nem pedig valami hevenyészett, levegőben lógó felületes terv; b) őskeresztény voltát igazoló okmányok, ha pedig nős, Jckor házassági anyakönyvi kivonat, nagyszülőkig bezárólag; c) magyar állampolgárságot igazoló okmány, vagy trianoni záradékkal ellátott illetőségi bizonyítvány; d) erkölcsi bizonyítvány; e) legmagasabb iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, szakmai jártasságot igazoló bizonyítvány; f) esetleges alkalmaztatására vonatkozó működési bizonyítványok; g) iparigazolvány; h) hatósági vagyoni, vagy jövedelmi bizonyítvány; i) hatósági orvosi bizonyítvány; k) nyilatkozat arról, hogy van-e tartozása. Ha igen, mennyivel és kinek tartozik? Részesült-e kölcsöntámogatásban az Országos Nép- és Családvédelmi Alap, vagy a Keresztény Kereskedelmi Hitelek Bizottsága részéről? A kérvény megírására a kormány- biztosságnál (Budapest, V., Klotild-utca 10.) díjtalanul beszerezhető űrlap szolgál. Milyen életkorig adható kölrsön? „Adassák tisztelet a katonaeszménynek" A Vitézi Rend Zrínyi-csoportja mindennapos fohászának első mondata ez a köszöntés. Örömmel halljuk egyre több magyar ajakról. De több ez a négy szó, sokkal több, mint komoly köszöntés, hiszen 'ha megadjuk a tiszteletet a katonaeszménynek, akkor nem valami elvont és főként nem idegen elméletnek, hanem lelkünk jobbik felének, eleven magyar énünk igazi arcának tisztelgünk. A magyar katonaeszmény ugyanis nem mesterséges elmeszülemény, hanem a magyarság faji sajátságaiból és történelmi sorsából fakadó természetes életszemlélet. Hiszen erőnket ősidőktől k ózd ve máig mindig egészséges katonai szeirvezetünkből mierí- tettük. Katonai erényeink tartottak meg ezer éven pt, ezután is azok fognak megtartani. Viharos történelmi múltúnk során mindig akkor voltunk nagyok és hatalmasak, amikor katona ült a trónon, vagy állott az ország kormányánál^ Elég csak végigfutnunk gondolatban nagyjaink során, honalapító Árpád vezértől kezdve Szent Istvánon, Szent Lászlón, Nagy Lajoson, Hunyadi Jánoson, Hollós Mátyáson át a Kormányzó Urunkig, országgyarapító vitéz Horthy Miklósig. • A katonaeszménynek hordozója és megvalósítója a hősi, tehát az örök magyar embertípus: a magyar katona, aki közösségi lény, harcos lény és istenfélő ember. Közösségi lény, mert a kötelességét, a mindennapi munkáját nemcsak haszonért, vagy a büntetéstől való félelemből teljesíti, hanem belső, természetes és tudatos fegyelemből, még akkor is, ha ez áldozatot jelent. Mert tudja, hogy szerves része ő a nemzeti közösségnek, amelyen kívül elvész és elpusztul, továbbá, hogy a nemzet jóléte az ő egyéni jólétét is jelenti. Harcos lény, mert utolsó csepp véréig küzd minden ellenséggel és hazájáért, nemzetéért, ha kell, büszke örömmel áldozza az életét is. És istenfélő ember, mert hite az az igaz meggyőződés, hogy Isten atyai kézzel vezeti sorsunkat, hiszen célja van velünk. Ha nem lett volna célja, nem tette volna meg értünk és velünk azt a csodát, hogy ezer év minden viharában megtartott minket magyarnak. Ez az alapja a katonaeszmény szolgálatának, annak az egészséges magyar harcos szellemnek, amely éltetője, fenntartója és egyetlen biztos alapja nemzetünk életének. Ez a harcos szellem az erőforrása annak a többletmunkáinak, amelyet minden magyarnak el kell végeznie, a maga egyéni őrhelyén. Többet és jobbat termelni, mint eddig, iga- zabb hittel, tisztultabb erkölccsel magyarabb magyarnak, megmaradó és megtartó magyarnak, tehát magyar katonának lenni: ez a magyar katonaeszmény gyakorlati szolgálata. Általában a 40. életévet még be nem töltött életkorig. A hadirokkantak, hadviseltek, vitézek kérelmei nincsenek korhatárhoz kötve. MélA letelepülés helye szerint illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságoknál (községekben a főszolgabíróságon, törvényhatósági és megyei városokban a polgármesteri hivatalban). A kérvény díj- és illetékmentes a 2300—1937 P. M. számú rendelet alapján. * ^ A tanács kölcsönt nem engedélyez a jelenlegi gazdasági helyzetben egy-egy városban a) Nem szerelik föl kérvényeiket a tájékoztatóban Telsorolt okmányokkal (11 darab okmány kell). b) Nem az elsőfokú közigazgatási hatóság útján nyújtják be. c) Az okmányok pótlására történt felhívásnak későn tesznek eleget, ami sokszor hetekre késlelteti az elintézést. d) Az elsőfokú hatóság megkerülésével közvetlenül az é rtelmiségi kormánybiztossághoz küldik be a kérvényt. e) A lakásváltoztatást elfelejtik bejelentenL A folyamodót így az érdekelt hivatalok közegei1 nem találják meg. f) Folyamodnak anélkül, hogy iparigrzoltánylást érdemlő esetekben a tanács teljes ülési határozattal 40 éven túl is ádhat kölcsönt, nőknek is. túlzsúfolt szakmákra. Az anyagellátási nehézségek miatt nem engedélyez kölcsönt a textil- és rokonszakmákban. Nem ad kölcsönt ingatlanvételre, adósságfizetésre, tatarozásra, angóranyúl tenyésztésre sem. Nem szavazza meg a kölcsönt a tanács akkor sem, ha az elsőfokú iparhatóság a letelepedést nem tartja célszerűnek. ványuk a kezükben volna. Elmulasztják a kijelöléshez kötött árúcikkeknél (textil, cipő, hentes stb.) csatolni a kijelölési igazolást. g) Túlméretezett a kölcsönigénylés. Több folyamodó elfelejti, hogy az önállósítási tanács célja az, hogy a kisemberek sokaságán segítsen, nem pedig az, hogy nagy üzleteket alapítson. Föltételezi, hogy a kapott összeggel a folyamodó sajátmaga fogja fejleszteni iparát, vállalatát, üzletét képességével, szorgalmával, tanulékonyságával, rátermettségével, ar- ravalóságával. Általában azonban mindig jó tudni, hogy a felebarátjukra is gondoló embereket, a szerényeket és jószívűeket mindenütt jobban kedvelik. Az Önállósítási Alap a szó legtisztább értelHol kell beadni a kérelmeket? Milyen hibát követnek el a folyamodók?
