Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-02-05 / 28. szám
1944 február 5. riAG®prji:T 3 Okos háziasszony tudja, hogy olcsóbb a Diana sósborszesz, ha az üres üveget összegyűjti és abban az üzletben, ahol vásárol, pénzért Visszaadja. li Lisszabonból jelentik az Exchange Telegraph haditudósítói, hogy Kesserling csapatai Délolaszországban megkezdték támadásukat Paniglione közeliében. A város körülbelül fele- Utón van Cisterna és Anzio között. Cassiooért még mindig folyik a harc. A szövetségesek már háromszor benyomultak a város központjáig, de a németek mindannyiszor visszaverték őket. (MTI) Berlinből jelentik: Február 4-én többszáz német bombázógép súlyos támadást intézett Nagy London és Anglia keleti része ellen. Az angol légvédelem minden rendelkezésére álló eszközzel igyekezett védekezni, de a németek ügyes módszerükkel észrevétlenül elérték a kitűzött célpontokat. Már az első támadó hullám alkalmával igen sok tüzet okoztak, minthogy a kitűzött célpontokra többezer gyújtó és rombolóbombát dobtak le. Amikor a német gépek visszafelé indultak, a támadott pontok felett sürü füstfelhő gomolygott, amelyet hatalmas lángnyelvek világítottak meg. A támadásból 14 német gép nem tért vissza, ez azonban a gépek nagy számát tekintve csak csekély veszteség. (NT1) Berlinből jelentik: Február 4 én a délutáni órákban erős északamerikai kötelékek bombatámadást intéztek Toulon és a Liguri öböl partvidéke ellen. A polgári lakosságnak veszteségei vannak. A német vadászgépek 9 bombázót lelőttek. Az elhárítás hevességét tekintve számolni lehet több gép elvesztésével is. (NT1) Az angol hírszolgálat jelenti, hogy Argentina megszakította a diplomáciai kapcsolatot a vichy-i Franciaországgal, Bulgáriával, Romániával és Magyarországgal. (MTI) Berlinből jelenük: Politikai körökben ki- találinak minősítik az angol hírszolgálati iroda által terjesztett jelentést, hogy a német vatikáni nagykövet a pápának Kesselring nyilatkozatál nyújtotta volna át, amelyben az lett volna, hogy Róma sorsa katonai megfontolásoktól függ. (MTI) A spanyol minisztertanács ülés tartott, amelyen a spanyol semlegesség megtartását határozták el. Német politikai körökben kijelentették, hogy ezt az elhatározást nem kell meglepőnek tekinteni, mert a spanyol nép vezetői most is az évszázadokon át követett politikai irányt tartották be. (NTI) Párisból jelentik: A francia katonai parancsnokság 100 millió frankot adott a bombakárosultak megsegítésére (NTI) Londonból jelentik : Az angol alsóházban kijelentették, hogy Anglia akkor is tovább fog harcolni Japán ellen, ha Európában már béke lesz, (Búd. Tud.) A német arcvonal hátrábbhelyezése során újabb települési területeket jelöltek ki a német birodalomba hazatérő németek számára, akik a Fekete tenger vidékén éltek és a szovjet uralom alatt a legsúlyosabb áldozatok között is megőrizték német jellegüket. Hatalmas kocsisoruk 1600 kilométernyi távolságot tett meg, mig megérkezett a Pitzmannstadt körülötti szétosztó táborokba. (MTI) Zágrábból jelentik: A partizánok ellen folyó tisztogató harcban legutóbb 100 partizán esett el. A partizánok újra megkísérelték Jajce visz- szafoglalását, de támadásuk kudarcba fulladt. A horvát felszabadító csapatok visszafoglalták a partizánoktól Dugi-Otok szigetét. Itt nemcsak egy mótoroshajót, hanem még 30 vitorlást is kézrekerítettek. (MTI) Amszterdamból jelentik: A spanyol kikötőkben visszatartott olasz hajóknak megengedték, hogy a Badoglio-kormány zászlaja alatt kifuthassanak a kikötőkből. (MTI) Stockholmból jelentik: Salazar portugál miniszterelnök látogatást tett Spanyolországban, ahol fontos politikai kérdéseket tárgyaltak meg. (MTI) HETI ÉRDEKESSÉGEK Hadd essék egyszer már a sakkozókról is szó. Hallom, hogy a zalaegerszegi csapat majd hogy meg nem verte a tudás és gyakorlat terén rettegett hírnévben álló csáktornyaiakat. Azt mondják, hogy az egerszegiek szörnyen izgultak a mérkőzés előtt. Én azt hiszem, hogy ugyanez az idegfeszültség vehetett erőt minden fölényérzés mellett a Csáktornyáikon, amikor ide jöttek és az idegizgalom »lámpa- lázas« játékot eredményezett. Nem újdonság az ilyen meglepetéses jelenség. Eszembe jut ilyenkor a keszthelyi Scheiber fiú esete. Scheiber alighanem egy kalapos- mester fia volt, hosszúlábú fiú, az ötödikbe járt, amikor én- a harmadik gimnáziumba. Scheibert kitűnő sakkjátékosnak tartotta az intézet egész ifjúsága, még a »bácsi« (néhai Lakatos Vince premontrei tanár úrnak volt ez a beceneve) is így figurázta ki a sikertelen felelet alkalmával: — Scheiber, a sakkban győztél, a latinban megbuktál! (Lakatos tanár úr tegezte azokat a felsősöket, akiket szeretett.) Hogy — hogy se, nem tudom, de valahogy híre ment, hogy én is jól sakkozom. Én akkor- tájban tanultam sakkozni és hogy kellő ismeretekre tegyek szert, megvásároltam- Szemere Imre munkáját, »A sakkjáték kézikönyvé:<-t, amelyet maga Maróczy Géza mester vizsgált felül. Megtanultam belőle néhány játszmát, különösen a megnyitásokat, cselvetéseket és a védekezéseket. így történt aztán, hogy első sikereim gyanánt néhány osztálytársamat meg is vertem, akik akkor még csak úgyszólván a figurák felállításának és lépéseinek ismeretéig jutottak el. Valószínűleg ezek terjesztették el aztán rólam a tudásnak rémhírét. Elég az hozzá, egyszer csak eljön hozzám Scheiber és szól: ■— Hallottam, hogy elsőrangú játékos vagy. Szeretnék veled megmérkőzni! Szörnyen megijedtem. — Dehogy vagyok elsőrangú játékos, még csak játékos se! — mondám azzal a tisztelet- teljes félelemmel, amellyel az én időmben az alsóosztályosok nézték a földöntúli lény gyanánt szereplő felsősöket, akiket már a büszke fehérpapok is magáznak. Scheiber nem tágított: — Ne hazudj! Mindenki mondja, hogy tudsz, nagyon tudsz. Elő vele a táblát! Engednem kellett az erőszaknak és az izgalom lázában égve felraktam a magam bá- búit. Ő is a magáét. De észrevettem, hogy ő is szerfölött nyugtalan. Én tudtam, hogy veszve vagyok, nem sejtettem azonban, hogy ő is a kisebbségérzettei viaskodik e pillanatokban. Akinek pedig nincs vesztenivalója, az rendszerint vakmerő és illetlen. Én is ilyesmire vetemedtem, mert az izgatott, lélekjelenlétét vesztő fiút a negyedik lépésnél megmattoltam. Diáknyelven mondott »sujszter-matt«-al gyalázatoskodtam ellene. Nem kerestem, ki a nagyobb paccer, az-e, aki slujsztermattál kísérletezik, vagy az-e, aki a sujsztermatt előkészületeit nem veszi észre nagy zűrzavarában. Elég volt nekem az, hogy e győztes órától kezdve a keszthelyiek úgy néztek rám mindig, mint bontakozó sakk világtehetségre. Megszerzett tekintélyemre azonban szerfölött vigyáztam: többé nem ültem le játszani sem Scheiberrel, sem másokkal Keszthelyen. * A jubileumokkal kapcsolatban, amelyek az 1944. esztendőre vonatkoznak, szintén van némi mondanivalónk. Éppen 60 éve annak, hogy Zalaegerszegen megválasztották az utolsó városbírót id. Czinder István szűrszabó mester személyében. Akkor pontosan 5.905 lélek volt a megyeszékhely lakosainak a száma. Ugyanebben az évben augusztus hónapban tett javaslatot Kovács Károly községi képviselőtestületi tag (a későbbi első polgármester) a rendezett tanácsú várossá való átalakulásra. Még ugyanabban a hónapban ki is mondták az átalakulást. Ugyancsak éppen most van a "hat évtizedes jubileuma annak, hogy Zalaegerszeg váratlan szerencséhez jutott: ingyen jutott a “birtokába két parádés ló. Azóta vannak tehát Zala,- egerszegnek parádés lovai. Történt pedig ez az eset id. Czinder István utolsó városbíráskodása idejében. A varos- bíró szegről-végről atyámfia volt, mert az el- özvegyült apai nagyanyám adta neki második szent házasságban életének hervatag virágát. Hírül hozták a városbírónak, hogy a határiban két pompás lovat találtak kikötve. Az egyik szürke, a másik fekete. Lókötők bűn- cselekménye volt. Abban az időben sok lói- kötő garázdálkodott Zalában. Ma is van elég lókötő, de a fogalom átértékelődött azóta, mert most már nem a lótolvajokat, hanem a hazúg és szélhámos fráterekét hívják így. Szokás szerint dobszóval közhírré tették, hogy lovak találtattak, jelentkezzék az igazolt gazdájuk. Többször is kidobolták, de senki se jelentkezett. Minden jel arra vallott tehát, hogy messziről kerülhettek ide a lovak. Minthogy pedig a lovaknak gazdájuk nem akadt, a lovak Zalaegerszeg tulajdonában maradtak. Ez volt Zalaegerszeg első szerencséje, talán az utolsó is. * Elmentek Zalaegerszegről a színészek, most már nem ártunk vele, ha megírjuk, hogy... Hogy a színház nemcsak annak itta meg a levét, hogy a Bolond Ásvayné bebolondította a közönséget és nem jelent meg a házbér miatt, hanem egy úr egyebet -is sérelmezettj. Az előtte levő széken kétemeletnyi magas turbános hölgy foglalt helyet, minek következtében az úr nem látott semmit a színpadon. Próbálta a fejét ingaóra módjára jobbra-balra ingatni, de ugyanakkor a turbános hölgynek is ingamódra járt a feje, hogy a szomszédjával közölje az előadásra vonatkozó észrevételeit. Végül is a fejingatásban kimerült úr távozott. A színházi titkártól megkérdezte, vájjon a turbános hölgy nem fizette-e meg az ő helyének árát is... Mert akkor a saját pénzét visszakéri... * Hirdetés jelent meg a napokban a Zalai Magyar Életben. Valaki vadonatúj táskaírógépet hirdetett eladásra. Mondanunk sem kell, hogy az érdeklődés csúcsteljesítményt ért el. Ma aztán, némi helyesírási hibával, a következő szövegű levelezőlapot kaptuk: »Szíveskedjenek az iró gép Igen tisztelt tulajdonosával tudatni hogy én hajlandó lenék az írógépért adni nyolc drb. füstölt sonkát 1 2 tábla füstölt szalonát 50 kg házizsirt 100 kg grizes nullás lisztet. Mivel hogy pénzért semikép sem eladó az írógép és én minden esetre meg-akarom veni. Ismerkedés szombat este - 7—8 órára sziveskedjek elfáradni az üzlet megkötés érdekébe a tulajdonos vasúti vendéglő II. osztályú éttermébe. Dr. Ligethy Arisztid.« Ej-ej, Arisztid, vájjon mit szól^ ehhez az üzlethez Tasziló?... P. P.
