Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-02-05 / 28. szám
1944 február 5. Eladó 150-szer 260 em-es szőnyeg Uh utca 18. sz. alatt íiAWAPíirr Egy kiérdemült zalai tanító emlékirataiból Egy alkalommal az I. osztályos gyermek olvasta az ábc-s könyvből: »Citrom nem terem nálunk.« Kérdezem: Ismered-e a citromot? — Igen. — Láttál-e már citromot? — Igen. — Milyen színű? — Vörös. (Arra gondoltam, hogy összetéveszti a naranccsal. Talán a bolt kirakatában láthatta.) Ismét kérdem: Hol láttad te azt a citromot? — Temlénéknél az istállóban. (Ő a vörös tehénre gondolt, amelynek a neve Citrom volt.) Beszéd- és értelemgyakorlatot tartottunk a családról. Szülők, gyermekek, apa, anya, stb. Másnap meg a háziállatokról beszélgettünk. Z. még a tegnapi hangulat hatása alatt volt és nem is figyelt a kérdésemre. — Mondj nekem egy háziállatot. — Édes apám ... Volt a meggondolatlan felelet. * Amikor az új tanterv életbelépett, az új, játékos tanítási módszerekről mintatanításokat, átképző'tanfolyamot tartottak Győrben. Ennek minden mondatát gyorsírók jegyezték és ki is adták könyvalakban, hogy az új eszme a legszélesebb rétegekben és a legeldugottabb faluban is hamar meghonosodjék. Van ebben a könyvben olyan mondat, amely nagyon megkapta a figyelmemet és sehogy se tudtam vele megbarátkozni. így szól: »Az új tanítási módszernek nem az a célja, hogy teletömje a gyermek fejét tudománnyal, hanem az, hogy ismeretek iránti vágyat ébresz- szük fel benne.« » Jön az iskolalátogató szakfelügyelő és az esperes-tanfelügyelő látogatni. A vegytanból valami kérdéssel szorongatja Vikit, de nem sikerül belőle a feleletet kipiszkálni. Próbálgatja az esperes is. A gyerek nem tudja, Engedelmet kérek, hogy én a megszokott kisegítő kérdéseimmel próbálhassam. De hiába forgatom jobbra-halra, Viki csak hallgat. Közben eszembe jut a fent idézett moncíat. Hát te, Viki, ezt nem tudod? — Nem. — Szeretnéd-e tudni? — Igen... — No, felügyelő úr! Elértem a célt, mert a gyermekben megvan az ismeret iránt való vágy. * Vöm lett az a gyermek, aki az elemi iskolában az alábbi talpraesett feleletet adta. Beszéd- és értelemgyakorlat volt az emberek foglalkozásáról. — Sokat beszélgettünk a földmívesekről, iparosokról, kereskedőkről. Folytattam tovább. Vannak még tanult emberek, vasutasok, csendőrök, rendőrök, stb. (Ennek a gyermeknek tőszomszédja és legjobb játszópajtása volt L. Pista, akinek az édesapja fogházőrmester volt Zalaegerszegen.) Kérdezem: Ismered-e a L. Pista édesapját? —' Ismerem. — Hát az a bácsi jnilyen foglalkozású ember? — Rabszolga!... Volt a gondolkodás nélküli, rövid felelet. G. A. Nagyvárad nagyszabású ünnepséggel hódol Ady Endre emlékének Január 27-én volt 25 esztendeje annak, hogy I századunk egyik legnagyobb magyar költője, l Ady Endre örök álomra hajtotta fejét. Ebből az alkalomból Nagyvárad kegyeletes ünnepséggel hódol Ady emléke előtt. A jubileumi ünnepséggel kapcsolatban fölkerestük Nagyváradon Pásztor Bertalan nyug. városi tanácsost, aki arról nevezetes, hogy ő volt az, aki Debrecenből Váradra hívta Ady Endrét és ennek köszönhető, hogy Ady élete sora is megváltozott és költeményeit olyan termékenységgel ontotta, amellyel kevés költő dicsekedhet. — Ady Endre Debrecenben újságíróskodott és már ott feltűnt remek cikkeivel, verseivel — mondotta Pásztor Bertalan, aki abban az időben a váradi »Szabadság« című lap szerkesztője volt. — Elhatároztam, hogy megismerkedem vele. Elutaztam Debrecenbe és láttam, hogy meny- nyira elhanyagolt állapotban van ez a rendkívül tehetséges fiatalember, aki különböző rövidített neveken írta cikkeit, verseit. »Dyb«, »Bandi«, »A. E.« és egyéb jelzések alatt jelentek meg írásai. Ady Endre kapható volt arra, hogy ottj hagyja Debrecent és Váradra költözzék, hogy l mint a »Szabadság« munkatársa folytassa kiváló írói tevékenységét. Pásztor Bertalan meg is állapodott vele, hogy 1899 november első napjaira belépteti a szerkesztőségbe Adyt, aki akkor adta ki első verseskötetét Debrecenben. Szerencsére a szerkesztőségi tagok létszáma kicsiny volt, így a lapkiadó nem emelt kifogást Ady fölvétele ellen. De mégis ki volt az, aki nem jelentkezett november elején, mint Ady Endre. Erre a lapkiadó megneheztelt és kijelentette, hogy »aki ennyire nem tartja a szavát, az már ne is jelentkezzék!« Nemsokkal utóbb Ady Endre kétségbeesett hangú levelet írt Pásztor Bertalannak és ebben előadta, hogy nem tehet róla, de az utazást el kellett halasztania. Ugyanis Inincsen egy vasa sem! Nem tud vonatra ülni pénz nélkül. Verseskötetével kapcsolatban tartozása állt fenn a kiadóval szemben, aki fizetéséből levonatta a tartozást, így Ady egy fillér nélkül maradt. — Küldjön nekem tíz forintot és azonnal utazom! — írta Ady Endre kétségbeesett hangú levelében Pásztornak, aki — mit volt mit tenni — megsajnálta Adyt és a saját zsebéből küldött előleget Advnak. Erre meg is jelent Nagyváradon. Másfél évig dolgozott a lapnál. Igen jó hatással volt rá a váradi levegő, az ottani élénk újságírói élet és amikor Pásztor után Bíró Lajos lett a lap szerkesztője, egyre magasabbra ívéit Ady pályája. Akkor már fővárosi lapokban is Írogatott. Csak . " * az volt a baj, hogy Ady szerfölött szerette az ivászatot is... És ebből nagy baj támadt. — Egy alkalommal a »Nagyváradi Napló« című váradi szabadelvű lapban Horváth Eraz- musz irgalmasrendi pap verset jelentetett meg, amely nem tetszett a püspöki udvarnak és rápirítottak a szerzőre. Ady Endre megtudta ezt és terjedelmes cikkben megtámadta a püspöki udvart. A támadó cikk óriási megütközést keltett. A lap felelős szerkesztője nyilatkozatot tett közzé, amelyben megtudta, hogy a cikk megjelenéséről nem volt tudomása és azzal nem is ért egyet. Nem is lett volna Ady, a költő, ha ezt szói nélkül tűri. Összecsomagolt és másnap már a versenytárs lapnál, a »Nagyváradi Napló«-nál rótta a betűket. Természetes, hogy nagyon szívesen fogadták odaát is. A pesti lapok is fölfigyeltek ekkor Adyra és Osváth Ernő a »Nyugat« szerkesztője Pestre vitte. Ady Endre kiváló újságíró volt. Lelkes^ te- gyűrhetetlen, akit nem lehetett megállásra bírni. Olyan volt, mint a szilaj csikó. Fáradhatatlan természete azonban idegeit, egészségét gyilkolta, amihez hozzájárult a szesz mértéktelen élvezete. Költői pályafutásának, írói szellemének fő részese volt Nagyvárad és — legfőképpen Léda feltűnése. Léda volt Ady Endre múzsája, akihez csak úgy ontotta a verseket. Amikor Léda asszony Párisba ment, oda is maga után hívta Adyt. Föltétlen jó hatással volt rá a művelt asszony, amellett vigyázni is tudott Adyra. Nem volt emberfia Lédán kívül, akire Ady hallgatott vpjna. Az első világháború elejéig tartott a Léda- regény, majd rövid idő múlva jött Csinszka, a csúcsai kastély úrnője, az utolsó nagy szerelem, amely rövid, de boldog házasságba torkolt. Sajnos, fáradt és beteg legény volt már a házasodó Ady. Költői ereje, bősége nem csökkent, de egészsége egyre jobban összeroppant. Lelke perzselve égett és vele a szervezete is. Testileg, lelkileg megrokkanva került a pesti Fasor szanatóriumba, ahol 1919 január 27-én érte a halál a nagy költőt, aki olyan szépen tudott a szerelem nyelvén énekelni és a magyar bánatokról dalolni, mint talán soha senki. Most, hogy halála 25. esztendejének jubileumához érkeztünk, idézzük az »Én fáradtam el« című gyönyörű költeményének sorait: »Idő kerekének most már mások álltak S mosolygós sírással leköszönt feléjük A szent megbocsánat, MAVAUT Menetdíj 1- 40 2- 50 640 6 40 6 40 MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendié Érvényes 1943. december 14-től A forgalom vasár- és Zalaeüersze*—Bak—Keszthely “n"ePMP sz“"etel' d — 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér — 15T7 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet 8 15 1520 —i. Bak Hangya szövetkezet 8 25 15 45 — — é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. 10T4 17 19 — é. Hévizszentandrás posta 10 30 17 35 — •— é. Keszthely Hungária szálló 10 40 17 45 —é. Keszthely pályaudvar é. 1000 928 9 26 9 00 7-28 7T0 17 05 16-33 1631 16 05 14-33 14T5 14 00 Menetdíj d 8-30 15 25 i. Bak—Nova Bak pályaudvar é. 655 d 1315 — 9-30 15-30 i Bak Hangya szövetkezet é. 6-50 1310 2-40 10-10 • 16-10 é. Nova i. 6T0 12-30 Menetdij 1- 40 14^30 2- 40 14.55 4-40 — Zalaegerszeg—Bak c d —17 25 i. 14-30 18 05 i. 1459 18 19 i. 1550 1910 é.- Llspe—Szentado r j án Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. — Bak Hangya szövetkezet é. 7’00 15-15 Söjtör Búza-vendéglő i. 6-42 15 03 Bánokszentgyörgy i. 550 —•— c = csak kedden, csütörtökön és szombaton. d = csak hétfőn, szerdán és pénteken. Mert én fáradt voltam, én voltam a dőre Adjatok még adók, adjatok, miként én S előre, előre...« LISZY LAJOS.
