Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-09-18 / 211. szám
1943 szeptember 18. 3 HETI ÉRDEKESSÉGEK A zalaegerszegi piacon egy falusi néni bankjegyet talált. Megnézi, simogatja, becsületeden mutatja másoknak is. Hát az bizony nagy pénz volt: ötvenpengős. A körülállók csodálkoznak, az elvesztőn sajnálkoznak, vagy kárörvendenek, a megtalálónak szerencséjén meg irigykednek. A néni azonban rendületlen nyugalommal viselkedik ennyi érzelemhullámban és alig várja, hogy a csoportosulásra megjelenő rendőrnek átadhassa a pénzt. Szokás szerint előkerül a rettegett notesz, bekerülnek az adatok és a rendőr is kifejezi abbélit, hogy a megtalálónak szerencséje van. — Szerencse lett vóna, — mondja az asz- szony — ha inkább ümögöt tanátam vóna az embernek. De ennyiér egy fia ümögöt se kapok. Legalább, aki visszakaptya a pézit, majd megmongya: a pénz nem veszhet e, ha a böcsület megvan. * Ugyancsak a piacon kalarábét vásárol a városi napszámos felesége. Drágálja az árát és azt mondja: — Vény ez a karalábé, mint a rossebb. Kiváncsi természet vagyok, nem állhattam meg, hogy meg ne kérdezzem tőle: Ejnye, néni, nem mondaná meg nekem, milyen vén a rosseb? — A rosseb tuggya, — feleli — csak aztotat tudom, hogy a nagyapám meséte, hogy mán az ü aptya is ösmerte a rossebet * Jelentéktelen, mégis ritkán előforduló esetek történtek a héten. A szó legszorosabb értelmében vett esetek. A vármegyei közigazgatási bizottság ülésén, pontosan a megnyit fáskor ,lezuhant a pamlagdíszül szolgáló fa- ragványos állványka a kisteremben. Az alatta ülőnek azonban a pillanatnyi kellemetlen meglepődésen kívül semmi sérelme sem esett. Két napra rá a Kakas-nyomdában munkaközben leszakadt nagy robajjal a mennyezetig érő deszkapolc a rajtalevő nagymennyiségű papíranyaggal együtt. Az alatta dolgozó nyomdász is ép bőrrel és idegsokk nélkül került ki az esetből. Tehát egyáltalában semmi különös dolog nincs az egészben. Bár ami igaz, az igaz: később olvastuk a lapokból, hogy a budapesti földrengéstani intézet műszerei nyolcezer kilométer távolságból rengést jeleztek. Sokáig tusakodtam magamban, megírjam-e az újságunkban ezt a csekélységet, amelynek azonban szerencsétlenebb esetben két koponya lehetett volna az áldozata. Mert, ha megírom, félni lehet attól, hogy a fővárosi kartársak szabadjára engedik a képzeletüket és megírják, hogy Zalaegerszegen nagy földrengés volt, amelynek folyamán a megyebizottsági tagokra rászakadt a meny- nyezet, az áldozatok száma egyelőre ismeretlen, az egyik nyomdában pedig a hatalmas rotációs gép felborult, a nyomdászt palacsintává lapította. Jogunk van a hírszolgáltatásoknál az óvatosságot táplálni a következő okoknál fogva: Két héttel ezelőtt a szürke tényállásiak megfelelő szürke rövidséggel megírtam, hogy a kaszaházai műmalom raktárának egyik fala Törött, elhasznált sramofonlemezt i^———p———— vásárol KAKAS ÁGOSTON könyv, papír, írószer, zenemű és . hangszerkereskedése Zalaegerszeg Kossuth Lajos-utca 8. Telefon 131. kidőlt és körülbelül 35 mázsa gabona a Zala folyóban megsemmisült. A »Magyar Föld« című fővárosi lap szeptember 9-i száma aztán már így költötte át az eseményt: »Zalaegerszegen összedőlt egy vízimalom. Majdnem egy vagon búza hullt a Zalába^ A tűzoltók elgátolták a vizet, majd kiszivaty- tyúzták és 53 kiló híjján megmentették a gabonát a pusztulástól.« Zalaegerszegről igen szeretnek a kollégák szenzációs tudósításokat jelenteni. A múlt években történt, hogy az egyik kiküldött munkatárs azt jelentette telefonon a lapjának, hogy a Galetta-társulat színházának a sátoros cigányok a leghűségesebb látogatói. A legelső helyekre váltanak jegyeket, nagy lelki összehan-i goltsággal vegyülnek el az előkelőségekkel és a legsúlyosabb prózai darabok érdeklik őket. Ismét máskor arról olvastunk, hogy Zalaegerszegen akkora felhőszakadás volt, hogy a város legmagasabb épületének, az Arany Báránynak csak a »kupolája« látszott ki az áradatból. Legújabban meg bejárta a lapokat az a hír, hogy Zalaegerszegen újabb hét gyár létesül. így Győr után a Dunántúlon mindjárt a mi gyárvárosunk következik. Ezeket a sorokat róva, eszünkbe jut, hogy a zalai szenzációk keresése tulajdonképpen régi újságíró hagyomány. Amikor Tóth Pál pékmester vagy negyven esztendővel ezelőtt kutat ásott Tapolcán és ennek során fölfedezték a tavasbarlangot, az egyik fővárosi kartárs cikket eresztett meg nagy lelkesedéssel és többek között megemlítette, hogy a barlang részleteinek feltárása annál több titokzatosságot rejt magában, mert valószínűleg ott akadnak majd rá Attila hármas koporsójára is. Úgy rémlik előttem, hogy mégis a lepedőnagyságú régi »Egyetértés« című napilap érte el eddig a csúcseredményt a zalai szenzációk terén. A kilencvenes években ez a fővárosi újság nagy cikket hozott, amely országos riadalmat és borzongást keltett. A leányok sápadoztak, a vénasszonyok ájuldoztak, a férfiak idegeskedtek. Megírta a nevezett újság, hogy Búcsúszentlászlón titokzatos szörnyeteg tanyázik a franciskánus papok sírboltjában. Kijár a faluba, meg a környékre, gyermekeket és fiatalasszonyokat (fene jó gusztusa volt!) eszik és. rettenetesen pusztítja az állatállományt. Néhány hét múlva az- országos feltűnést keltő tudósítás megismétlődött, de szenzációjában megduplázódva. Megírta, hogy a A hirdető közönség figyelmébe! Felhívjuk a hirdető közönség figyelmét arra, hogy a Zalaegerszegen megjelenő mindkét napilap ugyanazon hirdetési díjtételben állapodott meg és ezt az Országos Magyar Sajtókamara jóváhagyta. Az azonos díjszabás táblázatának mind a két újság kiadóhivatalában látható és a hirdetők által betekinthető helyen kifüggesztve kell lenni. Az egyes hirdetés-fajtákra külön- külön megszabott díjszabáson aluli összesért tehát hirdetést felvenni esyik lapnak sincs joga. Áron aluli hirdetés felvétele ugyanis a tisztességtelen versenyre vonatkozó kamarai határozatba ütközik és fegyelmi eljárást, büntetést von maga után. búcsúszentlászlói szörnyeget kiirtására és a polgári nyugodalom helyreállítására Nagykanizsáról kivezényelték a katonaságot. Kivonult egy ezred gyalogos, ötven ágyúval és a fenevadat ágyútűzzel elpusztították. A hullaszemlén derült ki, hogy 128 kilós kígyó volt. A lakosság hálaadó körmenetet tartott. Az éppen nem áprilisi viccnek szánt tudósítás annyira felzaklatta az országot, hogy a hivatalos helynek cáfolatot kellett kiadni. P. P. Herczeg Ferenc Zalának Zala vármegye törvényhatósága legutóbbi közgyűlésének lelkes határozata alapján vitéz gróf Teleki Béla főispán a törvényhatóság nevében táviratban köszöntötte Herczeg Ferencet áldásos élete 80 éves fordulója alkalmából. Az élő magyar írók legelseje Bada- Csonylábdiból a főispánhoz intézett következő szövegű táviratban köszönte meg az üdvözlést: »Mély tisztelettel köszönöm Zala vármegye törvényhatósági közgyűlésének és méltóságos főispánjának kitüntető és jóleső üdvözletét. A nagyhírű Badacsonyhegy lejtőjén tanyázván, messzire ellátok a vendéglátó Zala tájaira, amelyek csodás természeti szépségek, dicsőséges történelmi emlékek és nemes irodalmi hagyományok verőfényében ragyognak. Kérem a Mindenhatót, ajándékozza meg a gyönyörű Zala lakosait a béke és szabadság bőséges áldásával.« Dr. P e s t h y Pál, a Zalai Magyar Élet felelős szerkesztője a jubileum alkalmából két cikkben méltatta közvetlen módon Herczeg Ferencnek emberi és irodalmi egyéniségét. A cikkek eljutottak Herczeg Ferenchez, akit felelős szerkesztőnk külön levélben is üdvö-. zölt: Herczeg Ferenc budai lakásáról a következő levélben köszönte meg a megemlékezést: »Szíves és jóleső sorait, valamint á megküldött hírlapi cikkeket hálásan köszöni tisztelő, igaz híve, Herczeg Ferenc.« ADAKOZZUNK a hadbavonultak rászorult hozzátartozói javára a Bajtársi Szolgálat útján.
