Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-09-18 / 211. szám
MA^fffa.ET 4 1943 szeptember 18. Mesterséges gyémántot felélt fel egy 17 éves érdiig éti diák A Fejérmegyei Napló írja: A magyar fia- talság életrevalóságának és üzleti érzékének ismét kimagasló példáját nyújtotta egy fejérmegyei fiatalember, Borza László. A 17 éves diák, aki egyébként a budapesti Berzsenyi gimnáziumban végzi tanulmányait, fiatal kora ellenére is kiváló elektrotechnikus és — üzletember. Először szüleinek érdligeti lakásán kezdett dolgozni. Megtakarított pénzén néhány szerszámot és rádióalkatrészt vásárolt, majd a maga feje után olyan rádiót készített, hogy egész Érdliget megcsodálta. A fiú ezután transzformátor tekercseket kezdett készíteni, amelyeket eladogatott. Minden tekercsen tíz pengőt keresett és így kéthavi szakadatlan munka árán sikerült annyi pénzt összegyűjtenie, hogy megvalósíthatta régebbi elhatározását: transzformátorkészítő vállalatot nyitott Budapesten. A Róbert Károly-köruton nyitott üzemet négy alkalmazottal. Ezek közül három diák, a negyedik egy elektromosgyár tanonca, aki a munkaideje után jár ide dolgozni. Az ország legfiatalabb műszaki vállalkozójának készítményeit a rádiókészítő vállalatok szívesen vásárolják, mert soha egyetlen esetben sem hangzott el afféle panasz, mintha nem a legtökéletesebben lettek volna kidolgozva. 'A tehetséges fiatal fiúról hosszabb riportot közölt a Nemzeti Újság Parádi István tollából. A cikk többek között a következőket mondja: — Borza László egyszemélyiben »magyar Edison« is. Még pedig nem kisebb dolgot talált fel, — mert ő azt állítja, hogy feltalálta — mint a mesterséges gyémántot. Sárgafedelű kalandorregények jutnak eszünkbe, amikor ezt papírra vetjük. Sok ponyvaíró képzeletét foglalkoztatta már, milyen végzetes jelenségekkel járna, ha valaki valóban feltalálná a mesterséges gyémántot és ha ez a pretoriai és brazíliai, vagy más egzotikus vidékek gyémántmezőin kitermelt természetes drágakövek világpiaci értékét veszélyeztetné. — Én pedig valóban megtaláltam a mesi terséges gyémánt készítésének titkát — mondja mosolyogva a fiatal gimnazista. — 'Értek hozzá, miként lehet 50 ezer Celsius fokos hőt fejleszteni. Előzetes kísérleteim már meggyőztek arról és egyelőre elméletileg megcáfolhatatlan eljárást eszeltem ki arra, hogy ezt az irtózatosan magas fokú hőt előállítsam. Ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy a szén megfelelő kémiai eljárással gyémánttá változzék át. Mert mi a gyémánt? Mi hozzp. életre? A tömegméret rettentő nyomására kikristályosodik a szén gyémánttá és ezt a sokmillió éves folyamatot helyettesítem én az 50 ez;er Celsiusra ' hevített hővel. Amikor látja, hogy kételkedve csóváljuk a fejünket, hozzáteszi: — A kis vállalatomnak köszönhetem, hogy jelenleg nem sok választ el attól, hogy felállíthassam kísérleti műhelyemet a mesterséges gyémánt készítésére. Akár ökölnyi nagy- ságúakat is előállíthatok, éppen olyan fceMégegyszer ismétli utasításait a napégetett bőrű, fiatal főhadnagy, végignézi a szakaszt, szemügyre veszi a tűzfegyvereket, azután pattan az ostor és a lovaskocsik kerekei szárazon nyikorognak bele a vastag orosz homokba. A vadász-szakasz elindul az erdőnek. Halványan szürkül még a délután, a nap valahol a mocsárvidéken most szorul bele a nádasba. Szörnyűek itt az orosz pusztákon a szürkülő délutánok, valami tonnás teher nehezedik az emberre, nincs semmi biztos támaszpont, csak a végtelen távolság, a beláthatatlan messzeség vesz körül bennünket, néhány rongyosfejű fával, meg görbederekú távbeszélő oszloppal és néha egy-egy taligás vándor családdal. Szürkül a délután, feketedik a vidék és mi megyünk mindíg-mindíg tovább, az iránytűnk után. Estére elérjük az erdőt. Nagyszerűen ismerik az erdőt a fiúk: pesti meg szolnoki utászok, rohamcsónakosok, élénk, friss, rámenős honvédek, hónapok óta csinálják a veszélyes partizánvadászást és bizony rettegett hírük van a környéken. Az utász vadász-szakasz réme lett a banditáknak. Pedig odahaza békés földmívesek, meg kereskedők, fényesre vikszelt csizmában járnak, meg élesre vasalt pantallóban és itt úgy megférnek egymás mellett a sötétzöld hajtó- kás zubbonyban, mintha egy szobában születtek volna. Aknával bélelt faház Hónapok óta hetenként kétszer indulnak el egy-kétnapos vállalkozásra, átfésülik az erdőket, végigjárják az útvonalakat, megnéznek minden gyanús földtúrást, keréknyomot, erdei faházat. Sosem lehet tudni, milyen cselt használnak a bandacsoportok. Most külön tervvel indultunk el. Tegnap este egy földerítő csoHasznált tankönyveit Zalaegerszegen a (Mmizlet könyvkereskedés napi áron vásárolja meg. Telefon: 266. ménységi fokon és ugyanolyan szép köveket, mint amilyenek az eddigi gyémánttelepek darabjai. A közeljövő eldönti tehát, hogy sikerül-e »forradalmasítania« a gyémánt világpiacát az érdligeti hetedikes gimnazistának. portot támadtak meg a banditák, most ezek nyomába megyünk. Sűrűsödik az erdő. A kocsikat egy tisztáson hagyjuk és a vadász-szakasz gyalogosan, folytatja útját. Lábunk alatt mélyre süllyed a talaj, iszapos és nedves a föld, kezdődik a sás, meg a nádas. És mindig feketébb lesz az este és csendesebb az erdő. S mégis egy zörej sem hallatszik. Ezt külön kell megtanulni a banda-vadásznak: a zajtalan lépést. Winettou-módszer, indián szimat, meg valami ősmagyar vadászösztön kell ide, itt nem az erő, nem a’fegyver és nem a gép győz, hanem a szem, a fül, a lélekjelenlét és a megérzés. A faház ott áll a vastagtörzsű fák között* mint máskor, lakatlanul, egyedül, üresen. Még sohasem találtak itt senkit, pedig biztosan bandafészek. De most lábnyomokat látunk, bakancsnyomokat! és ez elég bizonyíték. Felgyújtjuk a házat. A lángok mohón kapják el a szalmatetőt, deszkafalat és abban a pillanatban iszonyatos robbanások verik föl a csendet s a robbanásokba lőszerpuffanások vegyülnek. A ház aknákkal, meg lőszerrel volt bélelve. Aknaszedés holdvilágnál Nemsokára felül a fák fölé a halványképű hold. Lassanként beszűrődik a fák közé is, óvatosan és gyéren, mintha félne. Éjfél felé közeledünk már, de még semmi nyomra nem akadtunk. Pedig a támadás itt történt a szűk erdei utón, még a nyomokat is látni. Az utón robbanás-tölcsérek! Megállunk. Az utászszemek vizsgálják a szűk tölcséreket. Aknák! A magyar földerítő járőr kocsija tehát aknára futott és amikor már felrobbant, akkor rohanták meg őket a banditák. így dolgoznak. Megerősített állásukból .géppuskáznak kocsikra, járőrökre, aknákat raknak uton- útfélen, de házakba is. \ Nyomban nekiáll egy részleg az aknakeresésnek. Itt több aknának is kell lennie. Veszedelmes munka az almaszedés, de a szükség parancsol és a holdfény félénk világa mellett három aknát szed föl a szakasz. Valahonnan a sűrűből géppuskatűz zúdul ránk. Tehát itt vannak. Pillanatok alatt lapulnak az utászok a fákhoz, mint a macskák, Megzörrennek a géppisztolyok, kézigránátok is robbannak, valahonnan a balszárnyról »hajrá« is hallatszik. Azután csönd. Talán még mélyebb, mint ezelőtt tíz perccel volt Csak eddig tart a támadás, a három vakmerő bandita már ott fekszik holtan a fák alatt, és ott van a géppuska már az utászoknál, A három banditának egy géppuskája volt, így támadtak rá a tegnapesti gépkocsizó járőrre! Valahonnan kelet felől már szürkén tör elő a hajnal és az utászok indulnak -tovább: a vadász-szakasz visszavágott. SZABD SÁNDOR. MÁVAUT Menetdíj 1 40 250 640 640 640 Menetdíj 240 Menetdíj P40 240 640 é. i. é. i. Zalaegerszeg autóbusz menetrendle Érvényes 1943. mfjus 17-től Zalaegerszeg — Bak—Keszthely — 14 45 17 25 i Zalaegerszeg Széchenyi-tér — 15*17 17*57 é Bak Hangya szövetkezet 8 30 15 20 —•— i Bak Hangya szövetkezet 8 55 15 45 —é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. 10 30 17 25 é. Hévizfürdő 10 45 17 40 — — é. Keszthely Hungária szálló 10 55 17 50 —é. Keszthely pályaudvar Bak—Nova 835 15 40 i. Bak pályaudvar é. 6 55 9 30 15 45 i Bak Hangya szövetkezet é. 6 50 10T0 16 25 é. Nova i, 6T0 Zalaegerszeg—Bak—Liage—Szentadorján —'■— 1725 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —* 14*20 18*05 i Bak Hangya szövetkezet é. 7*00 14 58 18 19 é. Söjtör Báza-vendéglő i. 6*42 —19*50 é. Szentadorján i. 5*10 III ................... »II I MÁV AUT 1000 928 9 26 900 i —• 725 1705 16-33 1631 1605 14-20 >4 05 13 15 1310 1230 1520 1513 Partizán-vadászat az orosz rengetegben