Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-28 / 194. szám
A zalai gazda tudnivalói A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület felhívja a vármegye birtokosait, gazdaköreit a földmivelésügyi minisztériumnak a termesztés egységesítése és a minőség fokozása érdekében való minőségi vetőmag kiosztásának igénybevételére. — Eredeti nemesitett vetőmagot birtoknagyságra tekintet nélkül azok a gazdák igényelhetnek, akik a M. kir. Növénytermelési Hivatalai (Budapest. IV. Horthy István-körút 2) a továbbszaporilásra szerződést kötnek. Az igénylést közvetlenül oda kell bejelenteni. Az utótermesztett vetőmagot igénylő 100 katasztrális holdon felüli gazdaságok közvetlenül ugyancsak a hivatalnál, a 100 katasztrális holdon aluliak pedig a vármegyei gazdasági felügyelőségnél jelenthetik be igénylésüket. A kiosztás során a Dunántúl nyugati részén Hatvani 5612., rozsból Lovászpatonai, őszi árpából Hatvani, Mezőhegyesi és Székács fajtát osztanak ki. — Az eredeti nemesített vetőmag kiosztásánál a teljes alapárat, tehát a jobb. minőségre megállapított ártöbbletet is, valamint a nemesitői felár felét, 8 pengőt az átvevő gazda köteles fizetni. Az utántermesztett vetőmagot a gazdák ugyancsak az alapárért kapják és a szaporitói felárból 4 pengőt kell fizetniök. A szállítás a mozgalom terhére történik. —. A minőségi vetőmagkiosztás során kiosztott vetőmag pontértékével a vetőmaghoz jutott gazdát megterhelik, tehát beszolgáltatási kötelezettsége a juttatott vetőmag pont-értékének megfelelően növekszik. a? Ugyancsak felhívja az egyesület a sertéstenyésztő gazdákat, gazdaságokat, hogy a szérum- és virustermelésben zökkend ne álljon be, az oltóanyagtermelő intézetek sertésszükségletére az igen jutányosán megállapított vételárban megfelelő számú sertést ajánljanak fel. Sertés- tenyésztésünk érdekében való ezen felajánlástól — saját érdekünkben is — bizonyára nem zárkóznak el vármegyénk sertéstenyésztő gazdaságai. Felajánlható nem szimultánozott 50-90 kg súlyú hússertés és keresztezett anyag. Zalavármegyében 100 drb mangalica tenyész- kocasüldő kerül kiosztásra, a kisbirtokosok részére és pedig olyképpen, hogy községenkint legalább 15 süldő osztható ki. Akik a kiosztásban részesülnek, kötelesek a kapott süldőt legalább 2 évig tenyésztésre használni. Ezen időn belül levágni csak a vármegyei gazdasági felügyelőség engedélyével szabad. A süldők vételárából 30 százalékig terjedhető állami kedvezményt engedélyeznek. A vételár 70 százaléka előre befizetendő a vármegyei gazdasági felügyelőséghez. A süldőket 80 százalékos vasúti fuvardíjkedvezménnyel szállítják. A kiosztást december 15-ig befejezik. Harc indult a baciiiushordozó légy és az ártalmas kutyaszeretet ellen A magyar népnek szociális és műveltségi téren való emelése csak akkor éri el igazán a célját, ha le ludjuk küzdeni azokat a népbetegségeket, amelyek még mindig sorvasztják a nemzet életerejét. A tuberkulózis és a vene- reás betegségek ellen való harc bármilyen fontos állomását is jelenti a magyar egészségügy fejlődésének, nem szabad érdeklődés nélkül elmenni az olyan látszólag kisebb jelentőségű egészségügyi intézkedések mellett sem mint amilyen a baciiiushordozó légy vagy az egészségre egyenesen ártalmas kutyaszeretet ellenes harc. A Magyar Vidéki Sajtótudósitó budapesti munkatársa felkereste dr. Darányi Gyula egyetemi tanárt, az Országos Közegészségügyi Egyesület elnökét. — Az O szágos Közegészségi Egyesületet 1885-ban alapította hazánk nagy egészségügy tudósa, Fodor József. Már akkor tudatában volt az Egyesület annak, hogy az erős Magyarországnak feltétlen szüksége van olyan egyesületre is, ami napirenden tartja a közegészségügyi kívánalmakat. Egyesületünk kimondottan közérdekű intézmény, ez azonban, nem akadályozott meg minket abban, hogy az országos hírverést a lehető legnagyobb mértékben felhasználjuk olyankor, amikor ennek különös szükségét éreztük — A közönség ismeri és szereti a folyóiratunkat, mely „Egészség“ címmel jelenik meg havonta. De óriási népszerűségnek örvendnek plakátjaink is, a légy és a kutyaplakát is, amelyek a falusi iskoláktól kezdve egész a fővárosi egészségügyi intézményeinkig minden falon megtalálhatók. A közönségnek szüksége van ezekre a falragaszokra, mert csak ilyen szemléltető ábrázolás révén érhetjük el, hogy az egyszerű ember is felfigyeljen azokra a veszedelmekre, amelyeket az ártatlannak látszó légy idézhet elő a járványbacillusak széthordásával. — Amilyen fontos és természetes, hogy a magyar ember megbecsüli az‘ állatot, különösen a kutyát, éppen olyan veszélyes, ha egy túlzó kutyaszeretet odáig fajul, hogy nem ügyelünk a legelemibb egészségügyi alapelvekre sem, amikor a kedvenc kutyát dédelgetjük. Azt hihetné valaki, hogy a bacillusok elleni harcban csak jelentéktelen eredményt érünk el, ha a légy és a ku'ya által széthordott bacillu- sokra hívjuk fel a közönség figyelmét. Pedig nem igy van. Amerikában könyvek serege jelent meg a légy és a kutya által terjesztett 1943 augusztus 28. bacillusok veszedelméről. Az orvosi statisztika nagyon szomorú adatokkal bizonyíthatja, milyen végzetes lehet a könnyelműség ezen a téren. — Sajnos, a közönség nagyrésze csak kellemetlen szépséghibának tartja a rossz fogat. Valósággal megdöbbentő azonban, hogy lakosságunk 80 százaléknál nagyobb része szenved fogszuvasodásban. Így tehát ez is valódi népbetegség. Pedig elég csak a szívbaj, a szervezet különböző helyen fellépő genyesedése, vagy a rosszul megrágott étel folytán keletkező gyomorrák veszedelmére felhívnunk a figyelmet, hogy máris megértsük ennek az újabb harcunknak a jelentőségét. Fali képekkel akarjuk elárasztani az országot, melyekkel figyelmeztetjük a közönséget a helyes fogápolásra. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a nép és középiskolák ‘részére már idáig is többezer példányt rendelt meg belőle. Nagyon fontos, hogy a nagyközönség ezt a harcunkat is megértéssel, figyelemmel és okulással kisérje. Mert nem szórakoztató képeket akarunk adni a falakra, hanem meg akarunk akadályozni sok olyan betegséget, amit csak a rossz fog vagy az elhanyagolt fog okoz. Súlyos milliókat jelent az ország számára az a inegtakaritott nemzetvagyon, amit a fogak ápolása révén érhet el minden magyar ember. (Zs. I.) írógépet használtat veszek. cserélek. Szakszerű javításokat vállalok Horváth Miklós irógépmüszeré sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A Petőfi- és Tüttőssy-utca sarkán levő volt inségiroda épület épületanyagának eladása végett augusztus 21-én tartott árverés nem vezetett eredményre. Ezért ezen épület, valamint a Petőfi-utcai oldalon hozzátartozó tégla- kerítés anyagának eladására augusztus 31-én délelőtt 11 órakor a városi mérnöki hivatalban (városháza, I. emelet 6. ajtó) újabb nyilvános árverést tartok. Bánatpénzül az árverés megkezdése előtt az eljáró bizottság kezéhez ötszáz pengőt kell letétbe helyezni. Az árverés befejezésekor a teljes vételárat készpénzben ki kell fizetni. Az épületet és kerítést a vevő 8 napon belül saját költségén elbontani és az anyagokat a helyszínről elszállítani köteles. Zalaegerszeg, 1943 augusztus 25. Polgármester. — A honvéd életit és épségét áldozza értem naponként. Én mit tettem eddig a honvédekért? MAVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1943- május 17-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. MAVAUT Menetdíj — — 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-téi é. 10-00 1705 1-40 — 15*17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 928 16-33 — 810 1520 —• — i. Bak Hangya szövetkezet é. 926 1631 250 8 55 1545 -■ — é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 16 05 6 40 11 40 17 25 -■ — é. Hévizfürdö i. —■— 14-20 6 40 11-55 17-40 —■ — é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 14 05 6 40 12 05 17-50 —■-— é. Keszthely pályaudvar i. —• — Bak—Nova Menetdíj — 8-35 15 40 i. Bak pályaudvar é. 6-55 13 15 — 9 30 15-45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6-50 1310 2 40 1010 16-25 é. Nova i. 6 10 12 30 Menetdíj Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján — 17-25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —* — —>— 1-40 14 20 18-05 i Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 15 20 2 40 14 58 18 19 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-42 1513 6‘40 19-50 é. Szentadorján -i. 5-10 —•_
