Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-13 / 182. szám
! ÄRA 14 FILLÉR 1943 AUGUSZTUS 13. PÉNTEK IV. évfolyam # POLITIKAI NAPILAP f 18 2. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Nem kis nemzet a magvar Hét évvel ezelőtt írtam egy nemzetébresztő cikket, amelyben azt bizonyítottam, hogy mi, magyarok, nem vagyunk kevesen! Nem vagyunk kis nemzet! Nem vagyunk egyedül! Nem vagyunk rokontalan, testvériden, árva nemzet a történelem országútján! Nem maroknyi a magyarság! Nem lélekszámúnk és nem erőnk kicsi, nem szent magyarföldünk nem elégséges, hanem önmagunkba vetett hitünket mérgezték meg a fenti álnok állítások leggyilkosabb, tömeggyilkos propaganda fegyverével! Ez a nemzetébresztő írásom 28 lapban jelent meg, köztük egy kanadai, egy délamerikai, két egyesültállamokbeli lapban és a Párisi Magyar Évkönyvben. Hét évvel ezelőtt még nemigen foglalkoztak annyira ezzel a fogalommal, hogy kis nemzet, mint a mostani háborús években, de különösen az utóbbi hónapokban. Azóta nagyot fordult a világtörténelem szekerének a rúdja! Három eset kényszerít, hogy ezzel az ügygye! ismét foglalkozzam és bevilágítsak a nem élesen látó magyarok leikébe és nemzeti öntudatába. 1. Egy ismertnevű európai politikus 1940 novemberében ezeket állapította meg: Európa olyan térséget jelent, amelyben a függetlenség fogalma már más értelmet ad!... Az önállóság lehetőségét oly alakban képzeli el, ahogyan valamely népcsoport (értsd: nemzetiség!) saját nemzetiségének szellemi és művelődési téren való kifejezését érti... A függetlenség és teljes önállóság helyébe az egész Európa népeinek egyenjogúságát ajánlják ... 2. Ellenségeink 1942—43 évi diplomáciai egyezményei is foglalkoztak az úgynevezett kis nemzetek nagy, életbevágó, történelmi Ügyével, a mi hátrányunkra, különösen Európa Úgynevezett kis államai sorsával, úgy hogy nincs létjogosultságuk!... Vagyis csak a legnagyobb államok, birodalmak, Nagybfitannia, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjet parancsnoksága, legalábbis politikai védőszárny3') gyámsága, magyarán mondva elnyomatása alá helyeztetnek ... 3. Nálunk, sajnos, igen sokan cikkírók és ünnepi díszszónokok nagyon meggondolatlanul azt a teljesen téves álláspontjukat fertőzik) a magyarság nemzeti öntudatába, hogy mi a kis nemzetek, kis államok sorába tartozunk! Nem veszik észre ennek a nagy nemzeti Ügynek lényegét! Hogy csak nagy és kis államokról beszélnek!... így csak kétféle állam volna, pedig van egy harmadik fokozat is a nagy és kis között!... A középső állam, amely sem nem nagy, sem nem kicsi! Az én meggyőződésem szerint Magyar* ország is középhatalom! Hisz nemrégen volt olyan 18 millió lélekszámú, hirtelen nagyra növekedett állam, amely még hivatalosan is, a nemzetek közötti diplomácia rangsorolása szerint is a nagyhatalom szerepét játszotta. Akkor csak teljesen észszerűden és következetlen, hogy mi ma, 13 milliós országként miért kullogjunk az úgynevezett kis államok közé szorítva és miért ne valljuk magunkat teljes joggal és önérzetesen középállamnak! Ez az önkicsinyítésünk még diplomáciai jövőnk szempontjából is helytelen, mert mi önmagunkat lefokozzuk a nemzetek és államok közötti versenyben s ennek súlyos következményei lehetnek. Egy nemzet, egy ország nagysága nem rideg, élettelen, megkövesült számtani, vagy fizikai képlet, hanem minőségi, fajsúly, érdem, érték kérdése! Nagy létszámú nemzet is lehet kis nemzet! Viszont kis létszámú, vagy közepes létszámú nép is lehet nagy, csodálatraméltó nemzet! Sőt ez utóbbi a legnagyobb történelmi teljesítmény, a legmélyebb érték és legtiszteletreméltóbb érdem! A legnagyobb nagyság a nemzetek közötti örökös, szörnyű, sokszor véres viadalomban! A nemzetek nagyságának zsinórmértéke nem lélekszámúk, hanem szellemi, erköltsi, lelki, jellembeli, hazafiúi hősiességük, önfeláldozásuk határtalan magasztossága. A magyar nemzet, Magyarország nagysága A Szentatya kívánságára a hercegprímás felhívja az ország papságát, hogy augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján buzdítsák a híveket a szentbeszédükben arra, hogy az egyházért, a hazáért, az emberiségért és az igazságos békéért imádkozzanak. A Magyar Katolikus Országos Kántorszövetség újvidéki Cecília énekkara augusztus 14-én és 15-én ünnepli fennállásának 50 éves jubileumát. Az ünnepélyen résztvesz Orosz József kalocsai érsek is, akinek ez az első vidéki látogatása új egyházmegyéjében. A Kormányzó Ur dr. Módi Mihály gimnáziumi tanárt a kolozsvári tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karán a klasszika filológia, dr. Bánk József her- cegprímási főszentszéki jegyzőt a budapesti tudományegyetem hittudományi karán az egyházjog, dr. Kerecsényi Dezső gimnáziumi tanárt a debreceni tudományegyetem bölcsészettudományi karán a magyar irodalomtörténet és dr. Szabó István országos levéltárnokot a debreceni tudományegyetem bölcsészettudományi karán a magyar történet tanárává nevezte ki. Az Actio Catholica országos elnöksége felhívja a híveket, hogy augusztus 20-án a Szent Jobb körmenetben a szokottnál is nagyobb számban könyörögve, alázatos keresztényi szívvel emlékezzenek meg Szent István dicső napjáról. Az országos körmenetet a hercegprímás vezeti a budavári koronázó főtemplomba, a szentbeszédet pedig Schrotty Pál, a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett ferencesek tartományfőnöke mondja. A Magyar Statisztikai Szemle legutóbbi számában a Központi Statisztikai Hivatal közzéa magyar örök élet mibennünk, az egyes magyarban lakozik, bennünk rejlik, a mi min-* denre való elszántságunktól és vasakaratunktól függ! Erre a Mindenható minden harci fegyverrel fölszerelt minden magyart! A huszadik évszázadban 13 millió, mindenre eltökélt, harcos lelkületű magyarságot Európa szívébeg elnyelni nem lehet, mert a leghatalmasabb nemzetek részére is megemészthetet- lenek vagyunk mindaddig, amíg a lángoló nemzeti öntudat szerit tüze lobog ereinkben! A nemzeti öntudat nagyranevelését épp oly történelmi lelkiismeretességgel és komor felelősségérzettel kell folyton-folyvást felfokoznunk, akár a hadsereg fölszerelését és kiképp zését. A nemzeti öntudat a magyarság életfájának alapvető, életetadó gyökérzete. E gyökérzet nélkül nincs és nem lehet maradandó nem- I zet ezen a világon. tette az 1941 évi népszámlálás anyanyelvi és nemzetiségi adatait. Ennél a népszámlálásnál gróf Teleki Pál utasítására a számlálólapokon a nemzetiségre vonatkozó kérdést is beiktatták. A népszámlálási ívnek érdekessége volt, hogy a jiddis anyanyelvűeket külön csoportban tüntette fel. (A jiddiseket az előző nép- számlálásoknál a német anyanyelvűek közé sorozták.) Érdekes Magyarország megoszlása 1941-ben nemzetiségek szerint. A népszámlálás adatai szerint 11,881.455 lakos vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Ez a népesség 80.9 százalékát teszi ki. Német nemzetiségűnek 533.045 (3.6 százalék), szlováknak 175.550 (1.2 százalék), románnak 1,051.026 (7.2 százalék), ruszinnak 547.770 (3.7 százalék), hor- vátnak 12.346 (0.1 százalék), szerbnek 159 ezer (1.1 százalék) vallotta magát. A zsidó nemzetiségűek száma 139.041, ami 1 százaléknak felel meg. Töredékszázalékokat jelentenek a vendek, a szlovénok, bunyevácok, so- kácok és cigányok. A Budapesti Közlöny csütörtöki száma közli az iparügyi miniszter 42.700—1943 Ip. M. számú rendeletét egyes naptárak és határidő- naplók előállításának szabályozása tárgyában. A rendelet papirostakarékossági szempontból a csak naptári részt, vagy a naptári részen felül csak közérdekű tudnivalókat tartalmazó naptárak, valamint a határidőnaplók előállítását a m. kir. Ipari Anyagliivatal engedélyéhez köti. A rendelet melléklete meghatározza a szóbanforgó naptárak műszaki adatait (nagyság, oldalterjedelem és a többit) is. Hírek terjedtek el arról, hogy az új tanévet a középiskolákban és a népiskolákban nem szeptember elején nyitják meg, hanem csak október elején, illetve végén. Hivatalos helyen úgy nyilatkoztak, hogy az eredeti rendelkezések értelmében szeptember 8-án kezdődik az új iskolaév. Kétségtelen azonban, hogy a később történő kezdésről hírek kerül-, tek forgalomba. Lehetséges, hogy ilyen renMÁTÉ-TÖRÉK GYULA. ’ A mai nap országos és világ- vonatkozású eseményei
