Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-07-01 / 145. szám

2 \ 1943 július 1. MAOTARfcLET Öltözködjünk T Két** nnilrahái ét* riihanCTÜfu * Kész nőikabát és ruhaosztály Urldivat és szöveteladás úri és női szabóságából S v a s t i t s Géza főmérnök, felsőházi póttag Keszthely kérelmét tolmácsolta az elemi iskp- lák államosítása és a nagyjövőjű állami polgári fiúiskola ré­szére épület emelése érdekében. A főmérnök kifejtette, hogy kevés város ren­delkezik azzal a sokféle iskolajelleggel, mint Keszthely. Büszke is erre a község, bár az 'iskolák fenntartása súlyos terhet jelent szá­mára. A költségvetésben 154 ezer pengő a fedezetlen hiány, amiből 86 ezer pengő a tanügyre fordított kiadás. A 79 százalékos pótadóból tehát 50 százalék a tanügyi ki­adásra esik. Vázolta az állami polgári fiú­iskola helyzetét, hogy részben az elemi iskola vendéglátására szorult, részben pedig alkal­matlan bérházban van elhelyezve. De az elemi iskolának is szüksége van a kölcsönadott he­lyiségekre és a mostani állapot mellett a pol­gári fiúiskolának szükségszerű fejlesztéséről szó sem lehet. A kultuszminiszter a felszólalásokra olyan őszinte választ adott, amilyent kevés politi-' kustól lehetett eddig hallani. Mindenekelőtt kijelentette, hogy nem először van Zalában, Keszthelyen is többször átutazott, ismeri az itteni kérdéseket, amelyeknek megoldását a főispán a maga energiájával mindig helyesen eltalálta, mert be tudta kapcsolni az országos érdek hálózatába. Nem szabad azonban elfe­lejteni, hogy a mai háborús időkben nem lehet min­dent megoldani és sok mindent nem lehet kilátásba se he­lyezni. A mai időkben csak a legnagyobb óvatossággal lehet miniszternek ígéreteket tenni. Tizenhat éve működik a politikai pályán, A kastélyban való vendéglátás után indult el a miniszter és kísérete Belsőgöcsejnek meg­látogatására. Az útvonal Bakon, Zalatárnokon, Nován, Szilvágyon, Pajzsszegen át vezetett Csonkahegyhátra. Felségesen szép, változatos terepen, több helyütt szerpentinen robogtak végig a gépkocsik. Hegyrészek, a stájeri Al­pok kiágazása, dombhajlatok, fennsíkok, pú­pok, horgosok, a hegyekbe, dombokba nyúló festői és bájos völgyek, Völgyzugok, száz­éves bükkösök, tölgyesek, a »szegek« közt elterülő erdők, a községek mentén mosolygó szőlők, szántók, rétek napfényes zöld foltjai, csevegő patakok és csermelyek nyújtottak fe­ledhetetlen emlékű képet Göcsej szépségeiről. Nován megtekintette a miniszter és tár­sasága a barokk ízlésű templomot, amelyet egyesek szerint Böle András szombat- helyi püspök, mások szerint Bíró Márton vesz­prémi püspök építtetett. A szép és tiszta stí­lusú épület, nevezetességeit Farkas Sándor esperes magyarázta el. Különösen mély hatást tettek Dorfmeister István nagyértékű falfest­ményei, amelyek közül is kiemelkedik a szen­tély kupoláján a Szentháromság dicsőítése cí­mű és a főhajó egyik boltozatának mennyeze­tén Jézus bemutatása a templomban című falfestmény, valamint ugyancsak Dorfmeister- nek Mária mennybemenetelét ábrázoló főol­tár! olajképe. A villám egy alkalommal be­csapott a templomba, rongálást végzett a ké­peken, amelyeknek nyomai itt-ott ma is lát­hatók. A színezés üdesége mélyen megkapó Dorfmeister alkotásain, amelyeket nemrég az Eredeti szellemében tataroztak. Nagy érdeklő­déssel nézték a vendégek a faragott szószék­nek domborműveit is, amelyek evangéliumi jeleneteket ábrázolnak. Érdekes, hogy bár a de kétes értékű dicsőséget sohasem keresett. Nem szereti bokmdítani az embereket és kimondja az igazságot, még ha az fájna is. A múzeumügyeket külön is szívébe zárta, kü­lön magának tartja fenn az azokban való in­tézkedést. A keszthelyi múzeum ügyén is rajta tartja a kezét, mert mint a hagyományok tisz­telője, tudja, hogy ezeknek meggyökerezte­tésében milyen óriási fontossága van a köz- gyűjteménynek. Az a véleménye, hogy először összpontosítsuk az erőnket a gyönyörű mú­zeum befejezésére. Kijelentette, hogy a dísztermet be is fogja fejeztetni és boldog volna, ha a felavatásán is minél előbb résztvehetne. A keszthelyi elemi iskola államosítását azonban nem képviselheti. Köz­tudomású, hogy a községek valósággal ver­sengenek az iskolákért, hiszen az iskolák a forgalom emelkedése tekintetében nagy gaz­dasági előnyt jelentenek a fejlődésben és a községek háztartására nézve is. Ha csak 70 százalék Keszthely pótadója, ez olyan előny, hogy nem merne a törvényhozáshoz Keszthely iskola-államosítási kérelmével előállani. Hiszen mindenki tudja, hogy van számos olyan köz­ség, amely hathatós államsegély mellett is 150, sőt 200 százalékos pótadóval birkózik. Keszthelyen van történelmi család, amelynek neve összeforrott a várossal, mint adófizető sokat jelent egymaga is és amint eddig is készséggel nyújtott segítséget, ezután is re­mélni lehet a támogatását. A polgári fiúiskola építését azonban ma­gáévá teszi és azt a háború utáni átmeneti gazdálkodási időnek programjába állítják be. Ezután a miniszter és az államtitkár beírta nevét a múzeum vendégkönyvébe, majd a fő­ispánnal együtt Pölöskére utaztak. templomnak faragott padjai állítólag egyidő- ben készültek a zalaegerszegiével, Nován a padokat már alaposan megrongálta a szú. Kedves jelenet volt az is, amikor az esperes felhívta figyelmét a miniszternek a fő­bejárat nagy íve alatt levő faragott már­vány szenteltvíztartókra, amelyeknek az a tulajdonságuk, hogy telefo­nálni lehet egyiktől a másikig. Ha ugyanis valaki az egyik szenteltvíztartó fölé hajolva halkan szavakat mond el, a másik szenteltvíz­tartó fölé hajló ember tisztán meghallja a sut­togást. A miniszter és az esperes mindjárt ki próbálták és egymással üzenetet váltottak sut- togóba. Az esperes tréfásan megjegyezte, hogy ez a két szenteltvíztartó a leányok és legények öröme, mert — ha csak a plébános nem áll közben — mise alatt is beszélgethetnek. Tudni kell ugyanis, hogy a rend kedvéért a templom baloldalán szigorúan a leányok, a jobboldalán pedig szigorúan a legények foglalhatnak he­lyet. A templomban megjelent a miniszter fogad­tatására a község vezetősége és a nép egy része is. A miniszter jóleső érzéssel nézte végig a pirosán pufókos gyermekeket és ér­deklődött az iskolaviszonyok felől. Az esperes elmondotta, hogy évekkel ezelőtt a Noa-bor ivása nagy pusztítást vitt végbe a lakosság között. Még az idén is annyi gyermektemetés volt, mint ahány születés. Azelőtt nemcsak a felnőttek reggeliztek bort, de még a gyermekeket is azzal itatták. — Ideje volna, hogy a Nohát végleg kipusz­títsák — válaszolta a miniszter. Majd megsí­mogatta az egyik gyermeket és megkérdezte tőle: — Ugy-e, fiacskám, te nem iszol Noha- bort? Az esperes még a miniszternek, az egyház hű fiának figyelmébe ajánlotta a göcseji is­kolaügyeket és a göcseji szegénység kérdéseit. Ezután Nováról, Göcsej szívéből tovább in­dultak a vendégek Göcsej legmagasabban fekvő községébe, Csonkahegyhátra, ahol a 291 méter magas fennsíkon kedves műsorral, eredeti népjátékokkal gyönyörködtették a ven­dégeket. Erről az eseményről legközelebb írunk. A színes, hangulatos játékokban való elgyö- nyörködés és a nagy tömegben összejött nép fiaival és vezetőivel való elbeszélgetés annyira kimerítette a rendelkezésre álló időt, hogy az eredeti útitervtől el kellett térni és a vendé­gek nem Nagylengyelen és Bazitán, hanem Teskándon át kerültek be Zalaegerszegre, ahol szintén csak át akartak futni a gépkocsik. Észrevette azonban a miniszter, hogy a 'fe1- rences templom előtt várta az egyházközségi képviselőtestületi tagokkal Hársligethy- Vinkovits Viktor kiérdemült tartományfő­nök, jelenleg házfőnök és llly Károly plébá­nos. Erre visszafordíttatta a miniszteri autót, le­szállt és pár percig elbeszélgetett a pa­pokkal, miközben a szép templomnak még fennálló hiányosságait adták tudomására. Sajnos, a vá­ros nevezetességeinek megtekintésére a rövid idő keretén belül már nem kerülhetett sor. A miniszter kíséretével Keszthelyre tért vissza, ahol ő és a főispán Festetics hercegasszony vendége volt, az államtitkár pedig résztvett a türjei Kaiot műkedvelők színielőadásán a Hun­gáriában. Darvas József drámáját, a Szaka­dék-,ot adták elő ezúttal is dr. Tót h T'éter premontrei kanonok betanításában. Az elő­adásnak igen nagy sikere volt, zsúfolt terem nézte végig és egyhangú volt a megállapítás, hogy a dráma megjelenítése nagyszerű mű­kedvelő teljesítmény volt, felér a legsikeresebb népművelés hatásával. P. P. FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ t , MEGHÍVÁS. Az 1898: XXIII. törvénycikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó Csatár és Vidéke Hitelszövetkezet, mint az Országos Központi Fhtelszövetkezet tagja, 1943 évi július hó 11-én délután 4 órakor, határozatképtelenség esetén 1943 évi július hó 18-án délután 4 órakor a saját helyi­ségében rendes közgyűlést tart, amelyre a tagok az alapszabályok 37. szakasza értelmé­ben meghivatnak. Napirend: 1. Múlt évi üzleteredményről szóló jelenté­sek tárgyalása. 2. Zárószámadások megvizsgálása és a fel- mentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. Az igazgatóság három tagjának válasz­tása. 6. Napibiztosi díjak megállapítása. 7. Netaláni indítványok. Kelt Csatár, 1943 év június hó 30-án. IGAZGATÓSÁG. Kézzel fonott, szövött és festett tiszta kenderárúk szép színekben érkeztek a Schütz Árúházba. Női és férfi kabátkára, shortra, valamint bútorszövetre alkalmas tarka mintá­zatban. Schütz Árúház. Látogatás Gőtseiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom