Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-05-28 / 120. szám
:t 1943 május 28. — Elfutott a rendőr elől a tojásdrágító asszony. Tóth Istvánná pethőhenyei földmíves tojást hozott be a zalaegerszegi piacra.' Félve bontotta ki a kosár tartalmát és a mostanában a piacon ritkán látható portékát az alkalom kihasználásával darabonként 28 fillérért lett volna hajlandó eladni. A vevők rendőrt hívtak, mire az asszony nyakába kapva a lábait, a tojással együtt elfutott. A versenyfutásban azonban alul maradt, elcsípték és mindjárt bíróság elé is állították. A törvényszék 10 napi fogházra változtatható 40 pengő pénz- büntetésre ítélte és a nála levő 40 darab tojásnak elkobzását is elrendelték. így történt, hogy a magáról megfeledkezett asz- szonynak minden darab tojás egy pengőjébe került. Torontáli szőnyegek erős kenderből szép mintákban kaphatók a Schute Áruházban. — Anyakönyvi hírek. A zalaegerszegi állami anyakönyvi hivatalban a hét folyamán a következő bejegyzések történtek. Születés: Wrana Róbert vármegyei irodatiszt és Hajnal Irma Róbert fia rk. (Muraszerdahely), Kőhalmi Nándor és Treiber Valéria Nándor fia rk. (Cserföld), Pál János gazdasági cseléd és Tóth Katalin Rozália leánya rk., Beke Gyula bérautótulajdonos és Ebedli Gizella halvaszületett leánya. Halálozás: Schwarcz Mórné szül. Krausz Cecilia 78 éves izr., Németh Amália 10 hónapos rk. (Nemesapáti). — Bőrdrágításért 300 pengőre ítélték. Pers Géza, azelőtt borbélymester, Zalaegerszegen áttért a bőrszakmára. Pers azonban a szak^ mát balul kezdte meg, mert a múlt év augusztus, szeptember és október hónapokban a talpbőrért, nyakbőrért és még sok másfajta bőrért a hatósági árnál magasabb összeget kért és fogadott el a vásárlóktól. A bíróság emiatt nem jogerősen 60 napi fogházra változtatható 300 pengő pénzbüntetésre ítélte. jfc Régen bevált lód'enkabátok, esőköpenyek, női tavaszi kabátok és ruhák nagy választékban Tóth Gyula divatházában. — ítélet a kékgálicosok ügyében. A zalaegerszegi törvényszék a közellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekményért és árdrágításért jogerősen Miklós Sándor zalaegerszegi kereskedőt 100, Grünhut Istvánné, kereskedelmi utazó feleségét 20, Klein Samu hentessegédet 100, Doma Orbán Sándor cipészt 60, özv. Fehér Imrénét, akinek lakásán folytak az árdrá- gítási üzelmek, 30 pengő pénzbüntetésre ítélték. A pénzbüntetések, 10 pengőnként számítva egy napot, fogházra változtathatók. Az elítéltek ellen a közigazgatási eljárás folyamatban van. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY. A m. kir. Közellátási Hivatal közgazdasági, vagy mezőgazdasági gyakorlattal rendelkező ellenőröket vesz fel. Állomáshely Zalaegerszeg, fizetés 300.— pengő és útiszámla. Megkívánt iskolai végzettség érettségi (kivételes esetben 4 középiskola). Érdeklődni lehet Zalaegerszegen, a m. kir. Közellátási Felügyelőségnél, Kazinczy-tér 1. Martinique, az Antillák legjobb kikötőié A Karibi-tengernek az Atlanti-óceán felé feltárt szájában egész sor kisebb-nagyobb sziget alkotja a fogazatot. Ezek közé tartozik Martinique szigete is, az egykori francia gyarmat- birodalom utolsó maradványa, melyre most az amerikai étvágy szintén szemet vetett. A majdnem teljesen angol birtokban levő szigetkoszo- ruból csak Martin que, Guadeloupe és Maria Galante tartozik jog szerint Franciaországhoz. Egyébként ez a három sziget már három Ízben volt angol megszállás alatt: 1762-től 1763 ig az északamerikai angol—francia háború idején, 1793-tól 1801-ig, majd 1084-től 1811 ig a napóleoni háborúk korában. Ezektől a megszakításoktól eltekintve azonban 1635 tői kezdve mindig a franciák kezén volt. Arra, hogy egy tengerjáró, vagy tengeri hatalomra törekvő népre éppen Martinique szigete különösen csábítóan hasson, minden ok megvan, mert s főkikötője, Port de France, az Antillák legjobb"kikötője. Minden kedvezőtlen időjárási helyzeltől tökéletesen védve a kikötői öböl szorosan a nyugati parthoz simul és olyan mélyen benyulik, hogy a szigetet majdnem két részre osztja. A nagyobb északi részen fekszik az 1350 méter magas Mont Pelée, Martin que legmagasabb hegye, melynek nevét a történelem egyik legnagyobb tüzhányó. katasztrófája tette az egész világon . ismertté Az Antillák vulkánjait már teljesen kialudt tűzhányóknak tekintették, amikor 1902 áprilisában először jelentkeztek a szigeten földrengésszerű telenségek. Azonban ezeknek sem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget, úgy hogy a május 8-án bekövetkezett félelmes katasztrófa a lakosságot teljesen váratlanul érte. St. Pierre városa 28 000 lakosával úgyszólván pillanatok alatt elpusztult. Ennek az első katasztrófának és a következő év márciusában több hónapos időközönkint megismétlődő újabb kitöréseknek összesen 40 000 ember esett áldozatul. Az addig igen sűrűn lakott sziget népességszáma a katasztrófa nyomán 207 000 röl erősen lecsökkent és csak 1905 ben emelkedett ismét 182 000 re, 1912 ben 194 ezerre, majd 1932-ben a régi népességszámot ismét elérve 244 ezerre, Az 1939 évi statisztika 255 000 főnyi lakosságot mutatott ki. Ezzel a népességszámmal és 987 négyzet- kilóméternyi területével Martinique az Antillák második legnagyobb és egyúttal legnagyobb népsűrűségű szigete (négyzetmélerenkint 249). Ez a rendkívül kedvező forróövi óceáni éghaj lat (25 8 fokos évi átlagos hőmérséklet jelentéktelen ingadozásokkal), a hasonlóképpen előnyös közlekedési helyzetnek, főképpen pedig a termékeny vulkánikus talajnak a következménye. A lakosság ennek ellenére legnagyobbrészt négerekből és négerkeverékekből áll, akik mellett még mintegy 15.000 indiai és kinai él, mig a nagybirtokosok és kereskedők osztályát alkotó fehérek száma csak 5 000 körül mozog. A négertöbbség az egykori rabszolgarendszer következménye, mely csak 1848 ban szűnt meg. A sziget első gazdasági fellendülését az 1717- től kezdve létesített kávéültetvények hozták meg. Sráz év múlva azonban a cukor vette át a vezeiőszerepet. 1828 ban Martinique cukorkivitele már elérte a 24 5 millió kilót, mig a kávékivitel egy millió kilogrammra zsugorodott össze. Ezenkívül Martinique csekélyebb meny- nyiségben kakaót és dohányt is termel kivitelre Gazdasági és közlekedési jelentősége mellett Martinique az Antillák egyik legbájosabb szigete. V26 vá A termékeny partvidékek mögött forróövi erdőségekkel borítóit hegyek sorakoznak, amelyeknek mély szakadékokat vájó gyors hegyipatakok adnak vadregényes jelleget A forró hónapokban a partvidéki éghajlat fehér ember számára nem egészséges ugyan, de a majdnem kivétel nélkül jó módot élvező fehérek ezt az időt nem is itt töltik, hanem az 500 méteren felüli erdőövezetben épített nyaralóikban és a szanatóriumokban. (MN) Mozi - Film AZ EDISON-MOZGÓ MŰSORA. (Előadások kezdete hétköznap 4, 3/46 és órakor, vasár- és ünnepnap 2, 3/44, x/28 órakor. — Telefon 251.) Szombat, vasárnap, hétfő: Szűcs Mara házassága. (Szombaton nincs 4 órai előadás.) Kedd, szerda: Vissza az utón. (Magyar film. 4 órai előadás nincs.) Csütörtök, péntek: Az első randevú. A SÜMEGI APOLLÖ FILMSZÍNHÁZ ELŐADÁSAI. (Telefon 47.) Május 29-én, szombaton fél 8 órakor, 30-án, vasárnap fél 2, 3, 5, fél 8 órakor bérletszünet mellett: Őrségváltás. (Magyar film.) Június 2-án, szerdán este fél 8 órakor, 3-án, áldozócsütörtökön fél 3, 5, fél 8 órakor: Az új rokon. (Magyar film.) Június 5-én, szombaton este fél 8 órakor, vasárnap fél 3, 5, fél 8 órakor: Házasság. (Magyar film.) Laptulajdonos: Zalai Magyar Elet lapkiadó kft. Felelős kiadó: Dr. Pesthy Pál. Kakas Ágoston nyomdája, Zalaegerszeg. Telefon 131. Minden alkalomra ^könyv! Mindenféle könyvet, írószert, kegytárgyakat, hanglemezeket, lemeziátszó gépeket stb. előnyös árban, nagy választékban talál a Fekete légvédelmi papiros Kakas-nyomda kapható! könyv, papír, írószer és zeneműkereskedésében Zalaegerszeg, Kossuth Laios-u. 8. Telelőn 131.